Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-30 / 202. szám

2 1962. AUGUSZTUS 30, CSÜTÖRTÖK Tárgyal a marxista közgazdászok moszkvai értekezlete Adenauer televíziós nyilatkozata kínos hatást keltett Angliában Ellentét Adenauer és Schröder között az Európai Közös Piac kérdésében Az MTI moszkvai tudósítója írja: Szerdán már harmadik nap­ja tárgyal az európai, ázsiai és amerikai országok marxis­ta közgazdászainak értekezle­te, amelyet a 81 kommunista és munkáspárt határozatainak szellemében a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Világgazda­sági Intézete, valamint a Bé­ke és Szocializmus című foly S- irat szerkesztősége hívott ösz- sze. Az értekezleten sokoldalúan, elvtársi lég­körben vitatják meg 23 or­szág marxista tudósai az állaimnonopolista kapi­talizmus és a jelenkori im­perializmus kérdéseit, a tőkés integráció, az Európai Közös Piac problémáját, a munkásosztály harcának új feltételeit a kapitalista fejlő­dés mai szakaszán. Valameny- nyi felszólaló támogatta azt a tételt, amelyet Rumjancev, a Béke és Szocializmus főszer­kesztője hangoztatott az érte­kezlet első napján: ma. ami­kor a monopoltőke egyesül, számunkra a legfontosabb fel­adat csak az lehet, küzdeni a munkásosztály egységéért, minden de­mokratikus és szocialista erő tömörítéséért. Az eddigi felszólalások kö­zül a legnagyobb hatást Arzu- manjan szovjet professzor, a világgazdasági intézet igazga­tójának előadása keltette. Be­szédében részletesen foglalko­zott az Európai Közös Piac­cal, amelynek politikai, gaz­dasági és szociális vonatkozá­sairól igen alapos képet adott a Pravda vasárnapi számában közzétett dokumentum. Ugyan­akkor azonban a szovjet tu­dós felvetette a jelenkori ka­pitalizmus számos olyan kér­dését is, amely túlnő a Közös Piac témakörének határain. Arzumanjan beszélt a nemzeti felszaba­dító harc és az állammo- nopolista kapitalizmus összefüggéseiről, új módon vetette fel a tőkés országokban folyó államosí­tások problémáját. Rámuta­tott, hogy az állammonopolis­ta kapitalizmus feltételei kö­zött az államosítás jelszava bi­zonyos esetekben megfelelhet a munkásosztály érdekeinek, s helytelen lenne,1 ha a marxis­ta közgazdászok kereken el­vetnék a tőkés viszonyok kö­zött végbemenő államosítás jelszavát. Arzumanjannak ezt a véleményét saját országá­nak példájával világította meg Pierre Joy belga közgazdász. Tim Bucs, a Kanadai Kom­munista Párt elnöke hangoz-! tatta: a Közös Piac újabb eszköz < az erősebb tőkés orszá- ; gok monopóliumai szarná- j ra arra, hogy behatolja- ! nak a gyengébb országok ! gazdasági életébe. Az angol Eaton kijelentette: a; tőkések a munkásosztállyal; és a demokratikus tömegmoz-j galommal találják magukat í szemben, ezért arra töreksze-! nek, hogy elejét vegyék a! munkásosztály harcát támoga-í gató demokratikus erők egye-; sülősének. Több felszólaló be- \ szélt az ipari tőke és a pánz-j tőke Mayx kora óta megvál-; tozott viszonyáról, nevezete- j sen arról, hogy megszűnt a! két tőkecsoport különállása, s \ a modern monopolkapiía- j lizmus viszonyai között az j ipari tőke és a banktőke j jórészt összefonódott. A lengyel küldött, Sokolow. a \ tőkés országok gazdasági éle-! tének integrációjáról beszélt, i Részletesen elemezte az integ-: rációnak, különösen a Közös j Piacnak a világkereskedelem- \ re, a nemzetközi gazdasági j kapcsolatokra gyakorolt be- j folyását. Hangoztatta, hogy a j szocialista országok és a Kö-: zös Piac tagállamainak kap- : csolatában minden jogi érv, i minden nemzetközi szerződési a szocialista államok oldalán | áll, mert a legnagyobb kedvez-1 meny elve valamennyi eddigi államközi szerződésben érvé­nyesül. A szocialista országok ezután sem a Közös Piaccal, mint egésszel, hanem egyes országokkal és egyes cégekkel tartanak majd fenn kapcsola­tot. Ezért a nemzetközi jog szem­pontjából is tarthatatlan az a diszkriminációs blo­kád-kísérlet, amellyel a Közös Piac vezetői pró­bálkoznak a szocialista tábor ellen — mondotta. Nagy érdeklődés fogadta Emilio Sereni olasz kommu­nista szenátor felszólalását, aki az olasz munkásosztály helyzete, harca és érdekei szempontjából világította meg az imperialista integráció, • az európai gazdasági közösség kérdéseit. Mint mondotta, a kapitaliz­mus és az imperializmus tör­vényeinek ösztönös működése elleni harcban a munkásosz­tály élcsapata egybeforraszt­hatja maga körül a munkások, a dolgozók széles tömegeit, az egész népet a monopóliu­mok és azok állama elleni harcra. Az olasz kommunis­ták kidolgozták harcuk alap­elveit és módszereit a Közös Piac megalakulása óta létre­jött új helyzetben, s Kedden este az Arab Liga tagállamainak delegációveze­tői két bizalmas tanácskozást is tartottak a libanoni Shturá- ban. Mint jelentettük, kedden délelőtt az Egyesült Arab Köztársaság küldöttsége heves vita után kivonult a tanácsülésről. Az EAK delegációjának veze­tője előzőleg nyilatkozatot ol­vasott fel és ebben közölte: az Egyesült Arab Köztársaság kiválik az Arab Ligából, ha az nem hoz határozatot az EAK ellen indított „rágalom- hadjárat” elítéléséről. A delegációk vezetői azzal bízták meg Hasszunát, a Liga főtitkárát, hogy még kedden este utazzék Bhamboim fürdő­helyre, az Egyesült Arab Köz­társaság küldöttségének szál­láshelyére, s ’ igyekezzék rábírni az EAK küldöttségét a visz- szatérésre. Hasszuna küldetése eredmény­telen volt. Az Egyesült Arab Köztársaság küldöttsége, hí­rek szerint, nem döntött, ha­nem utasításokért fordult kor­mányához. Az eredeti tervek szerint az Arab Liga tanácsa szerdán folytatta volna a tanácskozást a válság megoldásáról, ké­sőbb azonban úgy döntpttek, az olasz munkásosztály sikeresen folytatja osz­tályharcát a megváltozott körülmények között. Felszólalt az ülésen Gönczöl György magyar közgazdász, a Közgazdaságtudományi Inté­zet nemzetközi gazdasági osz­tályának vezetője isi Gönczöl a piacprobléma éleződésének formaváltozásairól beszélt, s hangoztatta, hogy a kapitaliz­mus piaci nehézségei a máso­dik világháború után tovább fokozódtak, de új módon, újabb formákban vetődtek fel. Ezek a problémák jelentkez­tek az integrációs törekvések­ben is. A magyar felszólaló ezután megmutatta a piac­probléma éleződésének külön­leges sajátságait a gazdasági­lag elmaradott országokban. (Felszólalását egyébként Ma­gyarországon a Közgazdasági Szemle szeptemberi száma fogja közölni.) Az értekezlet szerdai ülésén folytatták a vitát a Közös Piaccal kapcsolatos kérdések­ről. hogy legközelebb csak csütör­tökön tartanak ülést. A kairói rádió keddi közle­ménye szerint az Egyesült Arab Köztársaságban létre­hozták az Arab Népek Ligá­jának előkészítő bizottságát. A bizottság a jövő héten tart­ja első ülését, hogy kidolgoz­za az új nemzetközi szervezet alapokmányát. A kairói rádió közlése szerint az Arab Né­pek Ligája a különböző arab országok munkás-diák, nő- és kereskedelmi szervezeteit fog­ja tömöríteni. Célja — mint a kairói rádió közölte —, az arab egység létrehozása, va­lamint „a szociális igazság megteremtése és a reakciós erők letörése az arab világ­ban.’’ Zaglul Abdel Rahman alez­redes, az Egyesült Arab Köz­társaság volt beiruti katonai attaséja, aki hétfőn Szíriába szökött és ott politikai menedékjogot kért, kedden sajtóértekezletet tar­tott Damasakuszban. Ismertet­te szökésének körülményeit is és közölte, hogy csatlakozik az úgynevezett „szabad egyip­tomi bizottsághoz”. Ennek a bizottságnak a célja Nasszer elnök kormányának megdön­tése — mondotta a disszidens katonatiszt. Adenauer kancellár kedd es­ti televíziós és rádiónyilatko­zata kínos hatást keltett Ang­liában annyira, hogy Macmil­lan miniszterelnök is megsza­kította szabadságát és vissza­tért Londonba, hogy elhárítsa Nagy-Britann iának az Európai Közös Piacba történő belépé­sével kapcsolatban a kancel­lár nyilatkozata nyomán tá­madt újabb nehézségeket. A kancellár — mint ismere­tes — azt mondotta, hogy két külön dolog Anglia csatlakozása az Európai Gazdasági Közösséghez és az Európai Politikai Unió­hoz, és nem is biztos, hogy Anglia csatlakozni kíván-e az utóbbi­hoz. Angol részről hangsúlyoz­zák. hogy a miniszterelnök az Európai Közös Piachoz való csatlakozás alsóházi vitájában, éppúgy, mint Adenauer kan­cellárihoz intézett levelében, egyértelműen azt mondotta, hogy Anglia a Közös Piac tel­jes jogú tagja akar lenni és részt kíván venni az Európai Politikai Unió megteremtésére irányuló erőfeszítésekben is. Ennek hangsúlyozását angol hivatalos részről annyira szük­ségesnek tartják, hogy —szin­te példátlan eljárással — szerdán délben nyilvános­ságra hozták annak a le­vélnek a vonatkozó rész­letét, amelyet Macmillan intézett a kancellárhoz. Maga a kancellár, úgy lát­szik. szintén észrevette, hogy elszólta magát, mert — mint a Reuter jelenti Berlinből — a berlini televízió egyik munkatársa közölte, a kan­cellár kérte, hogy vágják ki nyilatkozatának Anglia csat­lakozására vonatkozó részét. (A nyilatkozatot . magát négy nappal előbb vették fel sza­lagra.) Ezt a kérést azonban csak annyiban teljesítették, hogy az adás nyomtatott szö­vegéből törölték a nem kí­vánt részt. Adenauer elszólása min­denesetre bepillantást en­ged a kancellár tulajdón- képpeni terveibe: Adenauer nagyon sür­gősnek tartja a hat or­szág részvételével az Eu­rópai Politikai Unió megteremtését és attól tart, hogy Nagy-Bri- tannia csatlakozása a maga eltérő érdekeivel olyan gyengítő hatással lenne, hogy az egész politikai uniónak csak formai jelentősége ma­radna. Ellenkező véleményen van Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter és ennek a véleményének nyíltan han­got adott a Sonntagsblatt című protestáns hetilapnak adott nyilatkozatában. Kije­lentette, Nagy-Britannia csat­lakozása a Közös Piachoz Nagyszabású politikai bűn­per tárgyalását kezdte meg szerdán az NDK legfelső bí­rósága. A tárgyaláson dr. Heinrich Toeplitz, az NDK legfelső bí­róságának vezetője elnökölt. Az öt vádlott személyi adatai­nak felvétele után Josef Streit Wfőállamügyész felolvasta a vádiratot. Az elsőrendű vádlott Heinz Fink 42 éves villamos jármű­vezető, aki a demokratikus Berlinben, Niederschöneweidé- ben lakott. A vád ellene az, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság Gehlen-féle hírszerző szolgálata megbízásából éve­ken át folytatott az NDK-ban katonai jellegű kémkedést. A másodrendű vádlott Die­ter Gengelbach, 25 éves nyu­gat-berlini mészárossegéd. Az NDK biztonsági szervei au­gusztusban fogták el a demok­ratikus Berlinben. A harmadrendű vádlott Horst Sterzik 32 éves kelet­berlini mérnök, aki az ame­rikai titkos szolgálat ügynöke­Az indonéz minisztertanács kedden teljes ülést tartott. A kormány egyhangúlag el­ismerte a New Yorkban au­gusztus 15-én létrejött indo­néz—holland megállapodást Nyugat-lrián jövőjéről. A minisztertanács ünnepélyesen jóváhagyta azokat a? utasí­tásokat, amelyeket Sukarno elnök a tárgyalások időtar­tama alatt az indonéz dele­gáció vezetőjének, Subandrio külügyminiszternek küldött. Az indonéz kormány keddi ülésén felszólalt Subandrio külügyminiszter is. Mint már jelentettük, Su­karno elnök Subandriót, fő- miniszterhelyettesi rangban, nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is erősítené Eu­rópát. A kancellár és külügy­minisztere közötti ellen­tét e nyílt kirobbanása nagy feltűnést keltett és az Európai Politikai Unió létrehozásának egyébként is kényes kérdését tovább bo­nyolítja. ként kémkedett az NDK-ban, és jelentéseit ö is titkos rádió­adón továbbította megbízói­nak Nyugat-Berlinbe. A negyedrendű vádlott Wolfdieter Sternheimer, 22 éves nyugat-berlini egyetemis­ta, és az ötödrendű vádlott Hartmut Stahowitz 27 éves nyugat-berlini állatorvostan­hallgató a Girrmann-féle diákkülönítmény tagjaként ugyancsak fegyveresen vettek részt az akcióban. A vádirat ismertetése után megkezdődött az elsőrendű vádlott és az egyik tanú ki­hallgatása. Heinz Fink vádlott beismer­te a terhére rótt bűncselek­ményeket. Ezután a legfelső bíróság ta­núként kihallgatta Hildegard Mayert, egy nyugat-berlini il­letőségű nőt, aki mint a Geh­len-féle szervezet ügynöke, fu­társzolgálatot teljesített a vá­ros két része között, és ez idő szerint vizsgálati fogságban van a demokratikus Berlinben, a Nyugat-lrián jövőjével és fejlesztésével kapcsolatos ügyek intézésével bízta meg. New Yorkból jelentik: Az ENSZ kedden este ki­nevezte a világszervezet nyu- gat-iriáni katonai megfigyelő bizottságának 21 katonatiszt­jét. A megfigyelő csoport hat ország képviselőiből áll. Ve­zetőjük az indiai Rikhye tá­bornok, U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkár katonai ta­nácsadója. Mint hírügynök­ségek közük, a megfigyelő­csoport 18 tagja már a hét elején Nyugat-Iriánba re­pült, a többiek később ér­keznek. Ma folytatódnak a tanácskozások az Arab Liga válságának megoldásáról kémek, embercsempészek, diverzánsok és terroristák az NDK legfelső bírósága előtt Az indonéz kormány jóváhagyta a nyugat-iriáni megállapodást a csillagok folyamatos kelet­kezése azóta valami „csoda” folytán abbamaradt volna, té­ved, mert napjainkban is ke­letkeznek csillagok, A Tejút­rendszer kimeríthetetlen anyagtartalékai, a gázködök és porfelhők mélye a születő csillagok bölcsője. Az össze­sűrűsödő sötét gázfelhők bel­sejében nemsokára felvillan­nak az atomi lángok, amelyek új csillagok születését hirde­tik. Számos ilyen gázkoncent­rációt ismerünk. Múlik az idő — fogy a hidrogén A különböző típusú csilla­gok fizikai tulajdonságainak összehasonlítása révén is ké­pet kaphatunk az égitestek ko­ráról. A forró, fiatal, kékesfe­hér óriáscsillagok általában több hidrogént tartalmaznak, mint középkorú társaik. Az idősebb csillagok lassan el­használják hidrogén „üzem­anyagukat”, a hidrogén foko­zatosan héliummá ég el. A csillagok átmérőjének, fényes­ségének, tömegének és kémiai összetételének (főleg a hidro­gén-hélium arányának és a fémtartalomnak) vizsgálatai­ból mozaikszerűen rakhatjuk össze a csillagok fejlődésének útját. Mi, emberek, néhány­szor tíz évig élünk csupán, a csillagok tízmilliárd évekig; mégis a különböző felépítésű csillagok összehasonlítása ré­vén egyszer csak kialakul' előttünk egy átlagcsillag fej­lődésének útja, a születésétől a pusztulásáig. A bőséges hé­liumtartalmú csillagok időseb­bek, mint a tiszta hidrogén­csillagok és a nehezebb ele­meket (vas, titán stb.) tartal­mazó csillagok még' kórosab­bak. E rendkívül sok szem­pont figyelembevételével a híres Pleiadok (Fiastyúk) csil­laghalmaz csillagait 20 millió évesnek találták, a Praesepe (Jászod csillaghalmaz a Rák csillagképben kereken 400 millió éves. de még mindig több mint tízszer fiatalabb, mint a Nap. Chandrasokiw.r indiai, Struve amerikai, Hoyle angol csillagászok számításai szerint a Tejútrendszer leg­idősebb csillagainak kora mintegy 25—30 milliárd év. Ezek a főként vörösfényű csil­lagóriások íassan eljutnak életútjuk végére. Minden pillanatban ezer és ezer csillag — mint önálló kis világ — születik, más csillag- milliárdokat a fejlődés legkü­lönbözőbb szakaszában látha­tunk. s megint mások eljutot­tak csillagéletük végére. Mert a csillagok sem örökéletűek, nem az „idők végezetéig” fog­nak ragyogni, hanem csak ad­dig világítanak és sugároz­nak. amíg van kozmikus üzemanyaguk. S hogy ez mi­kor fogy el. azt az atomfizika törvényei szabják meg. Gauser Károly, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa.- — — — - — — —■ — — — - - — — wwwwwwvWVVWWWWVWWWW M ióta ragyognak a csillagok? lagok, az O-társulásokat for­ró kék óriáscsillagok alkot­ják. Kiderült, hogy a híres Perseus csillaghalmaz is tu­lajdonképpen asszociáció, csillagtársulás, amelynek csil­lagai egyidőben születtek. Ambarcumján számításai azt bizonyították, hogy a társu­lások csillagai legfeljebb 10 millió évig maradhatnak együtt, mert a Tejútrendszer gravitációs hatása előbb- utóbb szétszórja őket. A társulások csillagai egyenle­tes sebességgel távolodnak a szélrózsa minden irányába közös születési helyüktől. Ha jelenlegi sebességükkel tér­ben és időben visszafelé szá­molunk, érdekes eredményt kapunk: a Perseus asszociá­ció csillagai mindössze 1,3 millió évvel ezelőtt szület­tek! Strand amerikai csilla­gász az Orion Ködben levő ún. Trapéz csillagok korá­ra mindössze 300 ezer évet kapott, ha jelenlegi térbeli sebességükkel visszafelé szá­molt. Ez a 300 ezer év még a Föld történetében is a je­lenkorhoz számít! A Trapéz csillagok közös anyagtömeg­ből, a tér ugyanazon pont­ján, egy időben keletkeztek s 300 ezer éve szakadatlanul távolodnak születésük közös helyétől. , S (ha valaki azt hinné, hogy egymilliárd éven belül szét­szórja a csillaghalmazok — feltehetően egyidőben szüle­tett — csillagait. Az a tény, hogy ilyen csillaghal- 1 mazokat látunk (az isme­retek száma több, mint 300), önmagéban azt bizonyítja, hogy fiatalabbak a Tejút­rendszer csillagainak átla­gos koránál, életkoruk keve­sebb, . mint egymilliárd év. Már pedig a Bok-féle felis­merés idején az 1930-as években már tudták, hogy a földkéreg kora legalább 2—3 milliárd év s mivel a Nap nem lehet fiatalabb, mint a Föld, nyilvánvalónak tűnt, hogy a csillaghalma­zok égitestei jóval fiatalab­bak, mint'a Nap. A régi legenda összeomlott, mert a csillagok nem lehet­nek egyidősek. S ha nem egyidősek, hány évesek a fiatalabbak? Erre a kérdés­re Ambarcumján válaszolt először, amikor tanulmá­nyozni kezdte az ún. csil­lagtársulások (asszociációk) égitesteinek mozgását. E kü­lönleges csillagalakzat égi­testeinek döntő hányada azo­nos típusú, sőt éppen e meghatározott fizikai állapo­tuk teszi lehetővé felfedezé­süket. Két típusuk ismere­tes: a T-társulásokat ala­csony hőmérsékletű törpecsil­J Éppen tizenöt esztendeje, í hogy Viktor A. Ambarcumján i szovjet csillagász, a Nemzet- ( közi Csillagászati Unió jelen- t légi elnöke a csillagok moz- í gása révén végérvényesen ! bebizonyította, hogy az apró ! égi fénypontok nem egyidő- £sek, nem a teremtés műve- 'f ként ragyognak az „idők ! kezdete” óta. Az elmúlt évek- ! ben számos atomfizikai bizo- íf nyítékot találtak amellett, j hogy a csillagok különböző £ korúak: születő csillagoktól £ 20—30 milliárd évesig, min- £ denféle rendű és rangú, í korú csillag előfordul. í ^ Csillagtársulások í A csillagok különböző kora í mellett tanúskodó első konk- ^ rét bizonyíték Bart J. Bök í ausztráliai csillagásztól szár- í mazik. Bök az ún. csillag- í halmazok mozgását tanulmá- Í nyozta. Például a Perseus csillagképben több száz ké- kesfehér forró csillagot lá- ^ tunk egymáshoz viszonylag ^ közel. Bök számításai azt ^mutatták, hogy e csillagok ^ nem lehetnek egymilliárd év- ^ nél idősebbek, mert akkor e ^ csillagcsoport már régen szét- ^ szóródott volna, elkeveredett volna, a Tejútrenrdszer többi ^ csillagával. A Tejútrendszer ^ több mint 100 milliárd csil- ^ lagának együttes vonzóereje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom