Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-29 / 201. szám

4 "T^ßrfaP 1962. AUGUSZTUS 29, SZERDA A Föld két ismeretlen holdját fedezték fel Lehet, hogy még három másik is kering körülöttünk HÓÉ OR T ÉS DIVA T Párizsban a közelmúltban mutatták be az 1962/63-as báli évad ruháit. A bemutatón be­mutattak jó néhány valóban tetszetős, szép kivitelezésű modellt is, de akadt jó néhány olyan kreáció, amelyre a legtalálóbb jelző az, amit egyik francia újságíró ír: a hóbort tetőfoka. A hóbortkreációk egyike Egy valóban tetszetős nagyestélyi (MTI külföldi képszolgálat) A jó munka alapja a gondos felkészülés A budai járási TIT szervezetének terveiből Az utóbbi időben, különö­sen az űrrakéta sikerei egyre inkább az érdeklődés előte­rébe juttatták Földünk hű­séges kísérőjét, a Holdat. Szerkezetéről, pályájáról stb. ma már elég sokat tud min­den újságolvasó és rádió, hallgató. Az azonban csak a szakemberek előtt ismere­tes, hogy — amint Hédervári Péter, a nemzetközi hold­szövetség tagja elmondotta —, a legújabb felfedezések szerint a Hold nem is egyetlen kitartó utitársa Földünk­nek. A krakkói csillagvizsgáló munkatársa, K. Kordylewsky ugyanis nemrég eddig is­meretlen holdacskákat — 'két, egymás közelében ke­ringő meteorfelhőt —, fede­zett fel, sőt fényképezett le, amelyek valószínűleg szin­Búcsúzik a nyár, kezdődik az őszi filmévad. A következő hetekben gondosan összeállí­tott, változatos műsor várja a mozikban a film barátait. Au­gusztus utolsó premiernapján, 30-án, valamint szeptemberben összesen három új magyar fil­met mutatnak be. A közönség elé kerül Az utolsó vacsora, amely az államosítás éjszaká­ján játszódik. A filmet Várko- nyi Zoltán rendezte, a főbb szerepeket Páger Antal, Rult- kai Éva, Gábor Miklós, Mak- láry Zoltán, Szemere Vera, Sulyok Mária, Sinkovits Im­re és Cs. Németh Lajos ala­kítja. Megjelenik a mozik vásznán Az elveszett paradi­csom című újdonság is, ame­lyet Sarkadi Imre novellája alapján Makk Károly rende­zett. Főszereplők: Pálos György, Páger Antal és Tö- rőcsik Mari. Bemutatják a magyar és csehszlovák művé­szek közös alkotását, A piros­betűs hétköznapokat is, ame­lyet Máriássy Félix rendezett. A film főszerepeiben Jana Brejchovát, Ruttkai Évát, Gá­bor Miklóst, Ivan Mistriket és Jaroslav Marvant láthatja a közönség. A külföldi flmek bemutatói­nak sorát az Amikor a fák még nagyok voltak című szov­jet társadalmi dráma nyitja meg — rendezője Lev Kulid- zsanov, akinek már több film­jét játszották nálunk — és A pokol szolgálatában című szé­lesvásznú DEFA bűnügyi film folytatja. Műsorra tűzik Tolsz­toj Feltámadás című regényé­nek kétrészes szovjet filmvál­tozatát, A bekerítve című francia fi'malkotást, amellyel Armand Gatti a múlt évi moszkvai fesztiválon elnyerte a legjobb rendező díját, és Az utazás a léggömbön című, ugyancsak francia filmet, amelynek színes szélesvásznú tén beláthatatlan idők őta járnak Földünk körül. Ezek a meteorhalmazok természetesen nem tartoznak azok közé a mér jól ismert meteorrajok közé, amelyek szabályos időközökben újra meg újra Földünk közelébe jutnak, mint például az au­gusztusi „hullócsillagok”, a perseidák csoportja. Ezek ugyanis csak alkalomszerűen „látogatnak” el hozzánk, de útjuk nagyobb részén óriási távolságokra száguldanak tő­lünk. A Kordylewsky-féle ik­rek pályája viszont szi­gorúan a Földhöz kapcso­lódik, megegyezik a Hold útvonalával, úgyhogy a most felfedezett holdak tőlünk mintegy 334 000 ■kilométernyire, s ugyancsak 384 000 kilométerrel a Hold ■mögött keringenek körülöt­felvételei látványos képet ad­nak Franciaország legszebb tájairól. Az őszi évad első premierjei között találjuk még Az ördögcsapda, valamint Az utak és gondok című csehszlo­vák filmet, az utóbbi nap­jainkban játszódik, és fiata­lokról szól. — A két „N’‘ úr című lengyel bűnügyi filmet és A diákok voltunk című bolgár filmet, amely a német megszállók elleni harc nap­jaiból merítette témáját. A műsort két zenés film egészí­ti ki, az egyik: A revűparádé, ezt az NDK filmesei készítet­ték, a másik A randevú Kop­penhágában, a dán művészek munkája. (MTI) A vidéki vasipari szövetke­zetek többsége mezőgazdasá­gi munkaeszközök készítésével is foglalkozik. Ez évben mint­egy kétszázmillió forint értékű kisgépet gyártanak a mező- gazdasági nagyüzemek számá­ra. Az idén több új géptípust is szerkesztettek a kisipari szövetkezetek és újdonságai­kat együttesen nagyszabású bemutatón tárják az Országos Mezőgazdasági Kiállítás láto­gatói elé. Váradi László, az OKISZ el­látási főosztályának vezetője az MTI munkatársának el­mondotta, hogy 160 kisipari szövetkezet 900 termékét mu­A Hold-pályához azonban csak a két iker közös súly­pontja ragaszkodik görcsö­sen, maguk az ikrek és a bennük „utazó” egyes meteorok viszont a ma­guk törvényei szerint gomolyognak e súlypont körül saját egyéni pá­lyáikon. • Mindegyik iker különböző méretű meteorok igen laza tömegéből áll, úgyhogy bár látszólag kiterjedésük külön- küiön is mintegy négyszere­sen haladja meg a Holdét, fényük mégis rendkívül gyenge. Éppen ezért tudtak olyan sokáig: rejtve maradni az ember előtt. A felfedezés ugyanakkor alátámasztja azt a régi fel- tételezést is, hogy az immár három ismert Holdon kívül még továb­bi kísérőink is lehetnek. Az egyik a most felfedezet­tek tükörképe gyanánt, ugyancsak a Hold pólyáján, de előtte járhat szintén 384 000 kilométerrel a másik kettő pedig a Földet a Hold­dal összekötő egyenes vo­nalában kering. A közelebbi a Föld és a Hold között, a távolabbi viszont a Holdon is túl. A holdpálya még mindig ismeretlen „utasának”, vala­mint a Föld és a Hold között keringnek az észlelése — ha egyáltalán léteznek — csupán a megfigyelő műszerek töké­letesedésén múlik. A Holdon túli esetleges utitársunkat azonban csak akkor láthat­ja meg majd az emberi szem, ha sikerül oly messzire eltá­volodnunk a Földtől, ahon­nan már bepillantás nyílik a Hold „háta mögé” is. (MTI) tatja be a mezőgazdaság szep­temberi seregszemléjén: A kisipari szövetkezetek bemutatják azokat a ruházati cikkeiket is, amelyeket külön a falusi lakosság számára gyártanak. Az építőipari szö­vetkezetek munkáját is meg­ismerteti a kiállítás. A vidéki ktsz-ek évente több százmillió forint értékű munkát végez­nek a termelőszövetkezetek­nek, illetve a falusi lakosság­nak. Az új otthont alapító lá­togatók a legújabb típuster­vek közül a kiállításon is ki­választhatják, milyen családi házat szándékoznak építeni. Már csak néhány nap vá­laszt el szeptembertől, . az 1962—63-as művelődési évad kezdetétől. A budai járás TIT szervezete gondosan fel­készült az új évadra. — A járási művelődési ál­landó bizottság javaslatára a termelőszövetkezeti dol­gozók számára tsz-akadé- miákat szervezünk, A 14 előadásból álló akadé­mia szakmai, jogi és egészség- ügyi kérdésekkel foglalkozik — mondotta Kasza Márton, járási titkár. Tavaly a budai járásban mindössze egy tsz-akadémia működött. Ezzel szemben a megnövekedett igényeknek megfelelően az idén négy lesz; Budajenőn, Perbálon, Torbágyon és Ürömön. Vala­mennyi helyen a helyi viszo­nyok figyelembevételével ál­lították össze az akadémiák tematikáját. így például a budajenői Üj Élet Termelő- szövetkezet tagságának kéré­sére az előadásokon részletesen foglalkoznak majd a sző­lő- és az őszibarack-ter­meléssel. A perbáliak programjában többek között az agrotechni­ka legújabb eredményeivel, a termelőszövetkezet jogi prob­lémáival és a kukoricater­mesztés korszerű Triód szerei­vel foglalkozó előadások sze­repelnek. Az elméleti oktatá­sokat ismeretterjesztő kisfil- mekkel szemléltetik. — A nagy népszerűségnek és látogatottságnak örvendő munkásakadémiákat az idén a Pilisi Szénbányákban, a Du- namenti Hőerőműben, a Ke­ményfémipari Vállalatnál, a Préko-ban és a Diósdi Csap­ágygyárban rendezünk — tá­jékoztat a továbbiakban Ka­sza Márton, majd elmondotta, hogy ezek a munkásakadémi­ák elősegítik a lakosság álta­lános műveltségének növeke­dését, a dolgozók szakmai és világnézeti nevelését. Az ifjúság tudásszomját,.ne­velését a TIT az ifjúsági aka­démiák keretében segíti elő. Bián a helyi ifjúság kérésére az ősszel kezdi meg munkáját az ifjúsági akadémia, amely­nek előadássorozata magában foglalja a magyar festészet, zeneművészet, színjátszás, filmművészet legfontosabb tudnivalóit. Az előadásokat filmek vetítésével teszik érde­kesebbé. Többek között Fé­nyes Adolf és Erkel Ferenc munkásságáról, életéről mu­tatnak be filmeket, de filmek­kel illusztrálják majd a tánc- és tánczene történetéről szó­ló előadásokat is. Nagy az érdeklődés a Buda­örsön meginduló és egészség- ügyi kérdésekkel foglalkozó nők akadémiájával kapcsolat­ban. Sokan jelentkeznek az ülnöki akadémiára is, amely ebben az évadban Érden és Pilisvörösvárott kezdi meg működését. Valószínűleg Zsámbékon és Bián kereske­delmi akadémiákat is indí­tunk — ismertette a járási TIT-szervezet legújabb terveit Kasza Márton. Természetesen nemcsak az akadémiák segítik elő a járás lakosságának sokirányú mű­velődését, hanem a különböző tanfolyamok is, amelyeknek megszervezése szintén a TIT feladatkörébe tartozik. így például Budakeszin kertészeti, Budaörs-Kamaraerdőn és Érd- Üjtelepen pedagógiai, Érd- Tuszkulánumon földrajzi, Pá- tyon történelmi kérdésekkel foglalkozó, 5—6 előadásból álló ismeretterjesztő előadás­ra kerül majd sor. Az érd-új­telepiek kérésére Szülők isko­lája címén pedagógiai előadás­sorozat indul, amely elsősorban az iskola és a család kapcsolatával, a kettős nevelés problémái­val, a gyermek felvilágosításával, munkára nevelésével, helyes jutalmazásával és büntetésé­vel, életrendjének megszerve­zésével foglalkozik majd. Az általános iskolai tanulók számára film-előadássorozatot rendeznek tíz községben; Bu­dakeszin, Pilisszentivánon, Bián, Zsámbékon, Piliscsaba- Jászfalun, Érdligeten, Érd- Vincellér telepen, Torbáevon, Pilisvörösvárott és Érd-Űj te­lepen. Ennek keretében föld­rajzi, űrhajózási, táncművé­szeti, fizikai ismeretterjesztő filmek, kísérő kisfilmek és já­tékfilmek kerülnek bemuta­tásra. A budai járás TIT-szerveze- tének 125 fős kiváló szakelő­adó gárdája felkészülten vár­ja az új kulturális évad kez­detét. Bizonyosak vagyunk benne, hogy lelkes munkájuk nagymértékben elősegíti majd a járás lakosságának kulturá­lis fejlődését. Benkő Judit tünk. A családi ház terve » # helyben kiválasztható Ez évben kétszázmillió forint értékű mezőgazdasági kisgépet készítenek a ktsz-ek — Harminc új géptípust mutatnak be az Országos Mezőgazdasági Kiállításon MIÉRT? A ház frissen épült. Még vakolatlan. Az udvar csupasz. Az árnyékban egy bölcső ring. Szépen, egyenletesen csicsíjjgatja a kisbabát. Mintha a szél dajkálná. De nem, a magas pa­raszti bölcsőt fel sem érve, egy szőke kislány ringatja. A kicsit, a kisebbet, hiszen ő már nagy. Két éves is elmúlt, s már megtanulta, hogy ebben a családban mindent a kisebbe­kért ... S kicsikből van elég. Az apa segédmunkás. Az anya kapálni jár. Csak kenyérre naponta 12 forint kell. Tizen­egyen fogyasztják. — Ezt az anyától tudom, aki a szép új házhoz ragasztott sötét kamrá­ban a téli szénkupac, a tűzhely és ki tudja \nég mi minden között a vacsorát készíti. Nem panaszkodik, természtes hangon köz­li a dolgokat. Tyúkot ültetett, s a negyven to­jásból három csibe kelt 'ki. A nagyobbik lány hónapok óta beteg. Háromszor operálták. A nagyfiú — tizenhat éves — a gyárban keve­set keres, a többiek pedig csak kenyérpusz­títók. Az anya pucolja a vacsorának való négy kiló krumplit, s miközben pofonokat helyez kilátásba a ..kenyérpusztítóknak” szeme nagy szeretettel pihen meg a szőke gyerekeken. Szereti őket. A nagylány a pataknál van. Ruhát mos. Nagy a család, sok a szennyes és kevés a vál­tás. Természetes tehát, hogy ha már úgyis otthon van, hát segít. Hogy kímélnie kellene magát, mert még beteg? Ez igaz. de hát ak­kor mi lesz a kisebbekkel? A nagyfiú ügyében mentem ki hozzá­juk. A nagyfiú miatt, aki a megyéből Pestre jár dolgozni. Munkahelyén azt mondták sze­rény, csendes, szorgalmas fiú. Elégedettek a munkájával és mindeddig úgy nézett Iki a do­log, hogy a fiú is szereti a munkahelyét. De most egyik pillanatról a másikra mégis fel­mondott. Azt mondta, hogy más gyárba megy, mert ott többet keres. De szinte sírt, amikor ezeket közölte a főnökével. Dehát akkor miért akar elmenni? — kérdeztem a gyárban. Azt felelték, nézzem meg otthon őket, a fiút, a családot... Mert a fiúnak nem vitás, fáj ez a dolog. Mit fájlal? Azt nem akarja elmondani. Ott­hon, az édesanyja elejtett szavaiból lehet csalk összeszedni. A tizenhat éves nagyfiú azelőtt állami gaz­daságban dolgozott, állatok mellett. Ez volt életének legboldogabb időszaka. Ugyanis „bo­londul" az állatokért. Tehenet, lovat, kutyát egyformán, dédelgetve szereti. De egyik nap­ról a másikra el kellett, hogy menjen, mert az édesapja összeveszett ott, és nem tűrte, hogy a fia maradjon. Akkor ment gyárba dol­gozni. A gépeket azonban sehogy sem tudta megszeretni... De több a kereset. Azóta mindegy neki, hogy hol dolgozik. Egy hajna­lon a párás istállóban már elsírta a könnyeit. Megadja magát a sorsnak. A sorsa pedig az. hogy másodiknak született ebben a nagy csa­ládban. De sebaj, csak cigaretta legyen. Meg a pálya. A foci. Más 'nem érdekli. Látszólag. Az édesanyja nem csodálkozik, hogy felke­restem. Természetesnek veszi. Azt már tudja, 6 sok gyermek édesanyja, akinek nemcsak családi pótlék jár, megbecsülés is. A fiúról mondja, hogy csak 800 forintot kapott (mert csak az számít, amit tisztán hazavisz, a tüze­lő levonás, az útiköltség, a cigarettapénz nála nem számít a keresetbe.) Ez 'kevés. Betöltötte már a tizenhatodik évét, tehát mehet nehe­zebb munkára. Ezt a törvény is lehetővé teszi — mondja. Mert otthon még hét kisgyerek van. Gondolni kell rájuk is. — Ezt konokul mondja ugyan, de érezhető anyai büszkeség­gel is. Hát az ő fia ne bírná a munkát, ami­kor más ember fia is bírja?! Egy kis baj azért van. A fiú ugyanis mindössze három elemit végzett. Mostani munkahelyén állandó délelőtti műszakban dolgozik, a gyárban szeretnék ha munka mel­lett tanulna, elvégezné az iskoláit, lehetőséget is adnának rá... — Mondtuk neki elégszer, tanulj fiam, de nem akart. Ha meg nem tanul a gyerek, ak­kor jobb, hogy ha dolgozik. S tehetnek ők ar­ról. hogy ebben a népes családban a nagyob­bak nem szeretnek tanulni? Az ürügy erre az. hogy gondolni kell a kisebbekre. Dolgozni kell. Gondolni kell a gyerekekre. Meg az épülő házra. A házra, amely éveik óta szívja a pénzt. De kell a ház. Kell a pénz. A gye­rekeknek pedig segíteni kell a kisebbeknek, meg a ház felépítésénél. Áldozatot kell hozni magukért. S a gyerekek meghozzák. A nagylány még kötözésre jár, mégis a patakra megy, hogy az egész családra mosson. A nagyfiú otthagyja azt a munkahelyét, ahol tanulást, utána pe­dig szakmát Ígérnek, mert pillanatnyilag máshol több lesz a pénz, a 14 éves 'kislány az egész családra főz. Négy elemit végzett bizonyítványával azt az időt várja, hogy ki­kapja a munkakönyvét. A tizenkétéves fiú most még csak alkalmi munkával foglalko­zik, s kétéves kislány pedig egyelőre még csak a bölcsöt ringatja. A ház már felépült. Vakolni kell. keríteni. S a gyerekek olyan nehezen nőne'k. •A csirkék meg nem kelnek ki. Vaj} probléma elég. De a legnagyobb baj, amit talán ma még nem éreznek, hogy a gyerekek felnőnek és egyszer majd megkérdezik elsősorban maguk­tól, de megkérdik egymástól, vajon miért mindez? Áldozatra, a szülő, a család iránti szeretetre, hűséges ragaszkodásra szükség van. De arra még nagyobb szükség lenne, hogy mindegyikük boldogsága érdekében — egy kicsit előre is nézzenek. Hiszen 1962-őt írunk ebben a faluban is. és országunkban a legtöbb helyen inkább megelőztük korunkat, mint 'elmaradtunk attól. — K. I. — Kezdődik az őszi filmévad Három új magyar film, több díjnyertes külföldi alkotás az augusztus végi—szeptemberi műsorban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom