Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-28 / 200. szám
ér- MEGYE» t^irfap 1962. AUGUSZTUS 28. KEDD A KÖZÖS PIAC A NATO BÁZISA Nemzetközi közgazdaságtudományi konferencia kezdődött Moszkvában az imperialista gazdasági integrációról Hétfőn reggel a Béke és Szocializmus szerkesztősége, valamint a Szovjet Tudományos Akadémia világgazdasági intézetének rendezésében tíznapos közgazdaságtudományi konferencia kezdődött a szovjet fővárosban. Az értekezleten több ismert európai, ázsiai és amerikai tudós vitatja meg a monopolista államkapitalizmus és az imperiálista. gazdasági integráció időszerű tudományos kérdéseit, különös tekintettel az európai Közös Piacra. A konferencia munkájában magyar részről Gönczöl György a Közgazdaságtudományi Intézet nemzetközi gazdasági osztályának vezetője vesz részt és előadást is tart. Szovjet részről Rumjancev és Arzumanjan professzorok vesznek részt az értekezleten. Az értekezlet egyik alapvető vitaokmánya a Pravdában vasárnap közzétett „A nyugateurópai imperialista integráció (közös piac)” című dokumentum lesz. JS Pravda vasárnapi számában közöli tézisek A Szovjet Tuományos Akadémia világgazdasági intézete téziseket készített, amelyek elemzik a nyugat-európai imperialista „integrációt”, vagyis a Közös Piac néven emlegetett gazdasági csoportosulás lényegét. A téziseket a Pravda vasárnapi száma ismerteti. A nyugat-európai „integráció” — a monopoltőke kísérlete, hogy összehangolja a gazdaság magánkapitalista formáját a nemzeti határokon túlnőtt termelő erőkkel. Az imperializmus arra törekszik, hogy állammonopolista keretek között tartsa a termelő erőket, amelyek paran- csolóan követelik az áttérést a szocializmusra — mutatnak rá a tézisek. — A pénzügyi oligarchia — írja a Pravda —, arra törekszik, hogy az „integráció” kibontakoztatásával „válaszoljon” az emberiség fejlődésében döntő tényezővé váló világszocializmus fokozódó erejére. Arra törekszik, hogy a Közös Piac segítségével az imperializmus hatalmi körében tartsa a volt gyarmati és félgyarmati országokat. enyhítse a világpiacokon folyó konkurrenciaharcot és megteremtse az imperialista tábor konszolidációját. Ámde a próbálkozások hiábavalók — hangsúlyozza a Pravda. Az „integráció” nem tudta megakadályozni, hogy 1961—62-ben ne rosszabbodjék a kapitalista világ gazdasági helyzete és „még kevésbé képes arra, hogy megoldja a mai kapitalizmus legélesebb gazdasági problémáját: a piac kérdését”. A monopóliumok tíz- és százezrével teszik tönkre a kisiparosokat, a kisvállalkozókat (így például Franciaországban négy év alatt a kis textilipari vállalatoknak 20 százaléka zárt je) és a kiskereskedőket, valamint a parasztokat. Az „integráció” fokozta az érdekellentéteket, nemcsak a monopolista burzsoázia és a munkásosztály között, hanem egyfelől a monopóliumok, másfelől a városi és falusi kis- és középburzsoázia között is. A nyugat-európai „integrációt” a politikai reakció fokozódása kíséri. Az „integráció” gerincévé Adenauer klerikális—militarista diktatúrájának De Gaulle tábornok parancsuralmi rendszerével való szövetsége vált. A Közös Piac nem vezetett és nem is vezethetett egy konfliktusok nélküli, harmonikus Nyugat-Európa kialakulására — állapítja meg a Pravda és ezzel összefüggésben többek között rámutat Bonn és Párizs ellentéteire. Mélyülnek az ellentétek a Közös Piac és az Egyesült Államok között is. Az amerikai monopóliumok tőkekivitel segítségével próbálják elhárítani a rájuk nézve hátrányos következményeket. Ez azonban nem kárpótol azokért a veszteségekért, -amelyeket az Egyesült Államok szenved a nyugat-európai konkurrencia következtében. Az Eigyesült Államok kíméletlenül hajszolja Angliát és egész sor más nyugat-európai országot, hogy lépjenek be a Közös Piacba. „Ily módon próbálja ' gyengíteni az észak-atlanti tömbben mutatkozó centrifugális irányzatokat, fokozni a klikkszellemet és ugyanakkor saját érdekeinek szolgálatában kihasználni a résztvevők közötti ellentéteket." A nyugat-európai „integráció" a NATO bázisa — írja a továbbiakban a Pravda —, ma jd hangsúlyozza, hogy az európai közös piac az északatlanti tömb európai fegyvertárává válik. A Közös Piachoz tartozó országok katonai kiadásainak ösz- szege csupán az 1958—61 közötti időszakban 25,6 százalékkal növekedett. Az európai gazdasági közösség — hangsúlyozzák a tézisek — gyakorlatilag az északatlanti tömb „európai arzenáljává válik” és fontos haditechnikai eszközökkel látja el annak fegyveres erőit. A tézisek hangsúlyozzák, hogy a gyarmatosítók újabb támadásának visszaverését a fejlődésükben elmaradott országok számára lehetővé teszi a szocialista világrend- szer létezése, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok ki- fejlesztése a szocialista országok és a fiatal szuverén államok között, valamint az a körülmény, hogy az imperializmus már nem élvez monopolhelyzetet az említett országoknak szóló felszerelés szállításában, hitelnyú j fásban. A Szovjetunió és a többi szocialista ország elveti a zárt gazdasági csoportosulások politikáját, ragaszkodik a legtöbb kedvezmény elvéhez, amely már rég bevált, mint a nemzetközi kereskedelem egyetemes és általános elismert elve — hangoztatják végezetül a tézisek. Az NDK berlini államhatárán elkövetett provokációkról fel az NDK és fővárosának belügyeibe való beavatkozásra. A szovjet kormány a berlini parancsnokság megszüntetésével lehetetlenné tette ezeket az igényeket. Intézkedése teljes összhangban áll a második világháború európai maradványainak megszüntetésére irányuló szovjet politikával. A legutóbbi napok, nyugat- berlini eseményei mindenütt megerősítették azt a véleményt — állapítja meg befejezésül Kraminov —, hogy mielőbb meg kell kötni a békeszerződést a két német állammal és ezen az alapon rendezni kell a robbanásig feszült nyugat-berlini helyzetet Venns-rakétát lőttek fel az Egyesült Államokban Egymillió kilométerrel kerüli el a titokzatos bolygót Mint a Reuter és az AP jelenti, hétfőn reggel — magyar idő szerint 7.35 órakor — Ve- nus-rakétát lőttek fel az Egyesült Államok Cape-Cana- veral-i támaszpontjáról. A 30 méter hosszú Atlas-Agena típusú kétlépcsős rakéta arannyal és ezüsttel burkolt 202 kilogrammos mesterséges bolygót röpített a Venus irányába. A rakéta második lépcsője 115 mérföld magasságban indította útjára a mesterséges bolyA laoszi nemzeti egységkormány átvette az ügyek intézését . bere”, aki Hétfőn a Souvanna Phouma vezetésével megalakult laoszi nemzeti egységkormány Vien- tiane-ban is átvette az ügyek intézését Boun Oum jobboldali kormányától. Nosavan tábornok, Boun Oum kormányának „erős emamerikai ösztönzésre 1960 őszén élére állt a törvényes kormányt megdöntő jobboldali lázadóknak, hétfőn átadta a hadügyminisztériumot Souvanna Phouma miniszterelnöknek, aki egyben a hadügyminiszter tisztséget is betölti. Dorticos kubai elnök Havanna Meséről A banditatámadás latin-amerikai visszhangja Dorticos kubai elnök vasárnap a Jamaikából visszatért sportolók üdvözlésére mondott rádió- és televízióbeszédben elítélte a Havanna ellen intézett pénteki rablótámadás amerikai szervezőit. „Havanna partjait az imperializmus felfegyverzett bandái lőtték, fiatalok, öregek és gyermekek életét veszélyeztetve” — mondotta az elnök. A támadást az Egyesült Államok szervezte meg. s részét képezte azoknak a provokációknak, amelyeknek céljía egy közvetlen fegyveres támadás előkészítése — mutatott rá Dorticos. Hozzáfűzte: még több ilyen akcióra lehet számítani, Kuba azonban „felkészült a támadók visszaverésére”. A vasárnapi kubai lapok egyöntetűen kiemelik az Egyesült Államok felelősségét a banditatámadásért. A kubai fővárosban vasárnap este újabb tüntetésre került sor az amerikai zsoldosok ágyúzása miatt megrongált szálloda előtt: több száz diák ítélte el felháborodottan a jenki imperializmust. Havanna lövétésenagy visszhangot váltott ki Latin-Ame- rika más országaiban is. Montevideóban az Uruguay Kommunista Párt nyilatkozatban ítéli el a banditatámadás szervezőit. gót, óránként 41 360 kilométeres sebességgel. Ha a Mariner-2 elnevezésű mesterséges bolygó megfelelő pályán halad, akkor december 14-én tízezer mérföldnyire közelíti meg a Venust. A mesterséges bolygó segítségével az amerikai tudósok a Venus légköréről és hőmérsékletéről szeretnének több adatot kapni. Néhány órával a második amerikai Venu-rakéta felbocsátása után Cape Canaveral- ban az amerikai űrhajózási hivatal szakértői közölték, hogy a Mariner-2-öt pályájára vivő Atlasz-Agena rakéta, mintegy 50 másodpercig tartó üzemzavara következtében — ekkor a hajtómű túl nagy sebességet fejtett ki — a Mariner-2 jelenlegi pályája csaknem egymillió kilométerrel kerüli el a Vénuszt. A szakértők abban reménykednek, hogy a 291 millió kilométeres, több hónapos út első hetének végén a mesterséges bolygóba beépített kis erejű rakétamotor segítségével sikerül helyesbíteni a Mariner-2 pályáját. Mint ismeretes, a kísérlet célja az, hogy 16 000 — de legalább 40 000 kilométerre megközelítsék a Venust A tudósok egy hét múlva próbálják kiigazítani a Mariner-2 pályáját, amikorra annak adatait már a legnagyobb pontossággal ismerik, s így tudják, milyen tolóerőt kell kifejtenie a segédmotornak. A Venus-rakéta berendezései jól működnek, és jelzéseket továbbítanak a Földre. \i Egyesült Államok és Anglia két szerződéstervezetet nyújtott be a genfi leszerelési értekezleten Mint a nyugati hírügynökségek közlík, az Egyesült Államok és Anglia hétfőn a genfi leszerelési értekezleten két szerződéstervezetet terjesztett be. A két tervezetet Arthur Dean, az amerikai küldöttség vezetője ismertette. Mindkét javaslat lényegében a nyugati hatalmak régi álláspontját foglalja magában. Az első szerződéstervezet valamennyi nukleáris kísérlet megszüntetését irányozza elő, de a föld alatti nukleáris robbantások tilalmát a helyszíni ellenőrzéshez köti. A második javaslat voltakép- n csak egy részleges szerződés, amelynek értelmében a föld alatti nukleáris robbantásokra nem vonatkoztatják a megállapodást. E javaslat szerint a nagyhatalmak megállapodnának abban, hogy a jövőben nem hajtanak végre nukleáris robbantást a légkörben, a víz alatt és a Világűrben. A megállapodást nem kötik helyszíni ellenőrzéshez. Mint Dean amerikai küldött kifejtette: a két szerződéstervezet alternatív jellegű, azaz ha az általános nukleáris kísérleti tilalomban nem tudnak megegyezni, a nyugati hatalmak a korlátozott megállapodás megkötésére törekednek. PEDetTEM JVU V» I----# Ű USETRIÖT... hosszabb útra gyűjtök. Az építészet érdekel. Szeretnék jövőre Istambulba utazni. Megnézem a Hagia Sophia-mecsetet, és a Szerájt, a szultánok régi palotáját. Az ÉM. 25. SZÁMÚ ÉPÍTŐIPARI V ALLA LAT Budapest XXI., Kiss János alt. u. 19, azonnali belépéssel alkalmaz KŐMŰVESEKET, Ácsokat, GÉPKEZELŐKET, TETŐFEDŐ ÉS SZIGETELŐKET, valamint férfi KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁS munkaerőket. Munkásszállást biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges DAS SCHÖNE WIEN Das Schöne Wien címmel mutatja be a levelezőlap Becs érdekességeit: a Burg Theáter-t, a Votivkirche-t, a Kärtncr Strasset, a főiskolát, a Schönbrunn-t, az óriáskereket, a Hősök terét és az Operát I s ; j j ! Pezseg az élet a West- ! bahnhofon, az osztrák főváros ! kicsi, modern pályaudvarán. ! Éppen Párizs felől érkezik egy ! áramvonalas villanyvonat, j Hordárok rohanják meg az j utasokat. * Rövidnadrágos gyerekek is (odasietnek a vonathoz. Oszt- ; rákok. Gyufásdobozokat szo- ! rongálnák a kezükben. Gyűj- ítők. Üres francia gyufásdobo- ! zokra vadásznak. Bécsben is (elharapózott a gyűjtőszenve- í dély. v j Közli a hangszóró: „Vonat ; jön Budapestről”. ; — Várjuk meg — kérem bé! esi útikalauzomat. ! — Natürlich — mondja. ! Vagyis természetesnek tartja, (hogy nemrég vagyok Bécsben. (de máris honvágyam van. ( Sokan szállnak ki a vonat- (ból. Magyar szófolyam önti el ; a Westbahnhof üvegcsamokát. j — Békebeü a forgalom — (szól útikalauzom. — Én még í emlékszem, hogy valaha csak- í nem üres vonatok érkeztek (Hegyeshalom felől. Csak jöj- 'í jenek a magyarok, és ismerjük j meg jól egymást, elvégre í szomszédok vagyunk. 5 — Ön mikor jön Budapestére? — kérdem. Nem tudom. Én most A Pravda hétfői számában D. Kraminov kommentálja az NDK berlini államhatárán elkövetett újabb provokációkat. Megállapítja, hogy Nyugat-Berlin a nemzetközi feszültség egyik legveszélyesebb forrása lett, megfertőzi a közép-európai légkört, veszélyezteti minden nép békéjét és biztonságát, Kraminov rámutat, hogy a hitleri uralom első hónapjainak „spontán megmozdulásaira”, a rohamosztagosok és az SS-tagok akcióira emlékeztető megmozdulásokat a nyugatberlini hatóságok és a bonni kormány készítették elő és pénzelték, és nyilván Washington sugalmazta és hagyta jóvá. A nyugat-berlini hitleristák és követőik „spontán” rendzavarásaira azért van szüksége Washingtonnak, hogy szándékosan kiélezze a berlini helyzetet és megkísérelje kiterjeszteni a megszállási rendszert az NDK fővárosára is. Kraminov megemlíti, hogy az amerikai diplomaták a nyugat-berlini rendzavarások elleni harc ürügyén próbálták visszaállítani egész Berlin négyhatalmi igazgatását és arra számítottak, hogy a berlini szovjet parancsnokság működését használják majd Pdvel Popovics a 6. számú űrhajósról A moszkvai rádió mikrofonja előtt Pável Popovics alezredes elbeszélgetett a rádió riportereivel. Egyebek között elmondotta, hogy másodpilótája, a 6. számú űrhajós, aki jelen volt a Vosztok—4. felbocsátásakor, idősebb ember, foglalkozására mérnök és kitűnően ért a repüléshez is. — Barátom nevét egyelőre nem közölhetem, de ennek is eljön majd az ideje — folytatta az űrhajós. Annyit megmondhatok, hogy többgyermekes családapa, van felnőtt gyermeke is, egyik kislánya pedig most megy iskolába. Amint látják, egyre idősebb emberekre kerül a sor... — Menjünk, és kezdjük el sétánkat a Mariahilfer Stras- sén. Széles utca. A Rákóczi útra emlékeztet, a forgalom is ugyanolyan élénk. Az állomás előtt át akarunk kelni az egyik oldalról a másikra. | Mindez elég bajos, mert úgy hömpölyög a Mariahilfer Strassén a tarka autóíolyam,
