Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-26 / 199. szám
2 1962. AUGUSZTUS 26, VASÄRNAP Vizsgáztatják a tolmácsokat A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiből A művelődésügyi miniszter rendeletet hozott a tolmácsok nyilvántartásáról, vizsgáztatásáról és a tolmács-igazolványok kiadásáról. A rendelet értelmében a tolmács igazolványok kiállítását a művelődésügyi minisztertől kell kérni. A kérelemhez hatósági, erkölcsi bizonyítványt és kérdő- * ívet kell csatolni. A kérelmezők a Budapesti Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem idegen nyelvű lektorátusán háromtagú bizottság előtt vizsgáznak. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A nyelvismereten kívül a vizsgáztatók azt is megállapítják, hogy a tolmácsjelölt kielégítő általános tájékozottsággal rendelke- zik-e hazánk állami, társadalmi és gazdasági rendjéről, valamint kulturális életéről. Kialakul az egységes paraszti osztály Az egész magyar dolgozó nép nagy győzelmeként mondja ki pártunk Központi Bizottsága, hogy „... a mező- gazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását.” Ez a tömören megfogalmazott mondat sok régi emléket idéz, sok új gondolatot ébreszt a fnezőgazdaság fejlesztésének híveiben. Filmszerűen megelevenedik élőtHárom méter magas búzakoszorú Lázár István az ócsai Ü.j Barázda Termelőszövetkezet kertésze kedvtelésből minden évben búzakoszorút köt aratáskor. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás vezetősége értesült Lázár István munkájáról és megkérték, hogy az idén a kiállítás főpavilonja részére készítsen egy búzakoszorút. A három méter magas búzakoszorú már elkészült és a 64. mezőgazdasági kiállítás főpavilonjában lesz látható (Koppány György felv.) tünk a magyar mezőgazdaság fejlődésének másfél évtizedes útja, az elaprózott kisparaszti parcellák képe, az első termelőszövetkezetek úttörő példája, a mezőgazdasági gépek tömeges megjelenése, s végül a parasztság egységes elhatározása 1959—61-ben. örömteli érzést keltenek a mezőgazdaság fejlődésének eme útjelző csúcsai. Nyíltan és kendőzetlenül szólnak azonban a tézisek a mezőgazdaság fejlesztésében elkövetett régebbi hibákról, az álbaloldali és a revizionista torzításokról, amelyek átmenetileg többször is visszavetették a fejlődést. A lenini párt világosan és határozottan mondta ki véleményét ezzel kapcsolatban: a mezőgazdaság szocialista átalakítása nem lehet spontán feladat, hanem az önkéntesség elvének szigorú betartásával a parasztságot a munkásosztálynak kell a helyes útra vezetnie. Dolgozó népünk nagy közös győzelmét tehát a marxizmus-leninizmus elvi alapjain, szilárd munkás-paraszt szövetséggel, s valamennyi dolgozó osztály támogatásával értük el. Pártunk Központi Bizottságának lenini vonalvezetése jelölte ki számunkra a helyes utat, amelyre egyaránt jellemző volt a Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalatainak felhasználása, valamint a bátor útkeresés a sajátos hazai viszonyok között. E helyes vonalvezetés különösen az ellenforradalom leverése után jellemezte pártunk politikáját. Ebben az időszakban töröltük el a kötelező beadást, helyébe új felvásárlási és árpolitikát állítva, ugyanekkor fejlesztettük a mezőgazdasági tervezés rendszerét, orvosoltuk a tagosítás idején okozott sérelmeket. A helyes politikai intézkedések mellett hatékony gazdasági intézkedések is segítették a gyors fejlődést. A hároméves terv során több mint 19 milliárd forintot ruháztunk be a mezőgazdaságba, főként a termelőszövetkezetek megerősítésére. E gazdasági intézkedések eredményeként három év alatt több mint a termelésnek, mert bebizonyosodott tény, hogy nemcsak az átszervezés, hanem a rendkívül aszály ellenére is nőtt a magyar mezőgazdaságban az egy hold szántóra jutó termelési érték. Nem lenne teljes a kép azonban, ha megfeledkeznénk a dolgozó parasztság növekvő öntudatáról, nagy hazafias és önzetlen elhatározásáról, amely szintén egyik döntő alapfeltétele volt a győzelemnek. A falu szocialista átalakításának művében a munkásosztály bátran támaszkodhatott leghűségesebb szövetségesére, a szegónyparasztságra, amely e harc minden állomásánál tántoríthatatlannak bizonyult. Hasonló módon rászolgált a lenini bizalomra a középparasztság is, amely — az elszenvedett sérelmek ellenére — alapvető szövetségi hűséget tanúsított. Miután a hatalom kérdése végérvényesen eldőlt, s miután a dolgozó parasztság félreérthetetlenül kinyilvánította akaratát, a volt kizsákmányoló osztályok tagjai sem álltak egységesen a szocialista fejlődés útjába. Ma már számtalan egyéni példa bizonyítja, hogy a kulákság nagy része levonta a szükséges tanulságokat az adott történelmi helyzetből és csatlakozott a mozgalomhoz, amely végső soron az egységes paraszti osztály kialakításának ügyét szolgálja. Pártunk, munkásosztályunk közeli célja, az egységes paraszti osztály, majd az egyetemes népi állam kialakítása nem dogmatikus öncél. hanem olyan törekvés, amely a • legalapvetőbb népi, nemzeti érdekeket szolgálja. Politikánk égjük alapelve az, „aki nincs ellenünk, az velünk van” jelszó szerint mi arra törekszünk, hogy szocialista alapokra helj'ezett széles nemzeti egységet valósítunk meg. A marxista-leninista tudományos elv és gyakorlat alapján, épülő szocialista társadalom az élet minden területén többet, s minőségileg értékesebbet nyújt az. ország lakosságának. s aki ezt nem ellenzi, az‘ velünk együtt menetel. DINNYESZÜRET Hévízgyörkön is megkezdték a görögdinnye szedését. A Dózsa Termelőszövetkezet húszholdas dinnyetáblájáról ru. - ponként küldik a fővárosba a jóízű, hatalmas példányokat. Magyar István és Csuka lózsef horti dinnyések — mint felvételünkön is látható — a frissen szedett dinnyét a szövetkezet kocsijára rakják .. sí Ízlik a dinnye (Koppány felv.) Kevés a gép, sok a tennivaló! VADLESEN Sűrű erdők között, szelíd tisztásokon át vágunk neki a több mint hatezer holdas vadasterületnek. Nyáregyháza határában. Utunkat, végtelenbe vesző kukoricások, frissen szántott tarlók, zöld rétek kísérik. Szabó János, a Budapesti Csokoládégyár vadásztársaságának elnöke elégedetten állapítja meg, jól jej- lödött a nyáron az állomány. Meg- megállunk negyed órára, egy- egy árnyas fa alól figyeljük a fürge nyulakat, s az vae-oda futká- rozó foglyokat. A vadles még nem az igazi, csak tapogatózás, előkészület az őszi vasárnap iélelőt- tökre, amikor a társaság tagjai rendszeresen kijönnek a környékre. Szabó János szenvedélyes vadász lévén — akár a tenyerét, úgy ismeri mar ezeket a dűlőket, táblákat —, tudja, hol tanyáznak az őzek, hol lehet kilőni a fácánt. Megkezdődött a vadászidény, az őzbakok kilövésével a társaság is rövidesen megkezdi az idei vadászatot. Negyedik esztendeje már, hogy ilyenkor nyárutóján különös izgalommal készülnek a társaság tagjai, pesti munkások, a környező tsz- tagok a szórakozást és izgalmat jelentő vadászatokra. Berényi József, vadőr állandóan kint tartózkodik a területen, s védi a ragadozóktól az állományt. Nemrégiben tartottak vadszámlálást, s az éppen ma sorra kerülő közgyűlésen már a rról számolhat be az elnök, hogy majd ezerre szaporodott a vadnyúl, kétezer fogolyból áll a törzsállomány, gyarapszik a 1á* cántörzs is ■ ötszáz fácánt számláltak össze a nyáron. Néhány őzcsalád is letelepedett az erdőkben. 38 őzet számláltak össze. Most még ragadozó is akad elég. Sok a szarka, a kóbor kutya, macska, s az orvvadászók is bebetévednek néha a területre. A társaság tagjai nyáron is rendszeresen kijárlak ide, sózókat, Hatókat állítottak föl, s irtották a ragadozókat. Tavaly a vadászidény alatt fél ezer nyalat és foglyot lőttek ki, aminek egy ré* szét eladták. Ebből meg a tagdíjakból állítja ösz- sze a vezetőség a társaság költség- vetését. Évenként már 28—30 ezer forintot forgat meg a pénztár, s jelenleg is tízezer forintot tartanak nyilván a társaság takarék- betétkönyvében. Az idei program igen gázáig, a vadászat mellett oktatásban is részt vesznek a tagok. Várják már nagyon a kerítő vadászatokat, amelyeken ötszáz nyulat lőnek majd ki a MAVAD részére. Tervezik, hogy hálóval foglyokat is fognak majd. Távolabbi tervük: kisebb fácán te- nyésztelepet létesítenek. (8. P. kétszeresére nőtt az egy hold szántóra jutó gépi munka és műtrágya, 550 ezer szarvas- marha, 1,5 millió sertés, valamint 6,5 millió baromfi számára épült férőhely. Mindezek a politikai és gazdasági intézkedések együttesen szolgálták-azt a célt. hogy a mezőgazdasági termelés a szocialista átszervezés időszakában se csökkenjen. Nem lett igazuk tehát azoknak a túlbuzgó előre szaladóknak, akik úgy vélték, hogy a tömeges átszervezés időszakában törvényszerűen vissza kell esnie ÁMÍT FELTÉTLENÜL LÁTNI KELL a Mezőgazdasági Kiállításon! Péoesített lucerna silózása szárazjéggel! Egyszerű és olcsó takarmánytárolási mód Bemutatója a takarmányozási pavilon mellett Kis befektetéssel, kevés munkatöbblettel többszörös terméshozam! Szénsavtrágyázás a melegházi zöldségtermelésben Bemutatás és felvilágosítás a SZÉNS A VTERMELŐ V. kiállításán Az utóbbi években a szakpropaganda középpontjába állítottuk a silókukorica-termesztés előnyeinek ismertetését. A silókukorica-termesztés növelése érdekében végzett meggyőző munka jelentős eredményeket hozott. Az idén a megye szövetkezeti gazdaságaiban mintegy 15 000 holdon termelnek fővetésű silókukoricát. A másodvetésekkel együtt lényegesen nagyobb ez a terület. A termelőszövetkezeti vezetők felismerték a silókukorica termesztésének fontosságát, a termelőszövetkezeti gazdák is látják, hogy a silókukorica területének növelésével oldhatják meg a szinte évről évre visszatérő problémájukat, a takarmányhiányt. Az idén tehát nem az „akarattal” van a baj, hanem sokkal inkább azzal. hogyan sikerül minél kisebb veszteséggel betakarítani a termést, hogyan sikerül biztosítani, hogy az értékes nyersanyagból értékes takarmány készüljön. A silókukorica területi növekedésével ugyanis nem tartott lépést a betakarítás gépesítése. Nézzük csak a megyei helyzetet. A gépállomások tulajdonában 92 iárvasilózógép van. A termelőszövetkezetek is rendelkeznek néhány géppel. Mindenesetre a gépállomásokra — tehát a 92 gépre — 13 ezer hold silókukorica betakarítása vár. Egy-egy gépre tehát 141 hold. A gépek napi teljesítménye négy hold. A számítások szerint. 35 munkanap kell ahhoz, hoey betakarítsák a termést. E számításnál nem vettük figyelembe a hibák okozta gépkiesést, amely pedig. az idei tapasztalatok szerint is igen nagymértékű. Számítsuk még azokat a gépeket is. amelyek a betakarítás munkáihoz szükségesek. Kilencvenkét vontatógép, 276 szállítógép és legalább 100 gép a taposáshoz, illetve a tömörítéshez. A jelenlegi nagy munkacsúcsot számítva. azt kell megállapítani: kevés a gép és sok a tennivaló. Mi a teendő? A termelőszövetkezetek takarmányát mindenképpen idejében be kell takarítani. Ezt a feladatot a gépek teljes és ésszerű kihasználásával lehet csak megoldani. Mire gondolunk? A ceglédi járás termelőszövetkezeteiben például úgy takarítják be a silókukoricát, hogy egy-egy szövetkezet táblájára irányítják a gépeket. Több szempontból is előnyös ez. Az összevonás mellett jobban biztosítható a gépek üzemeltetése. (Uzemanyagellá- tás, javítás, stb). A silókészítés alapkövetelménye, hogy egy-egy silógödröt rövid idő alatt töltsenek meg. A gépek összevonásával egy-egy tsz-ben néhány nap alatt betakaríthatják a siló- kukoricát. Azt pedig, hogy melyik termelőszövetkezetben kezdjék meg a betakarítást, a járás vezetői a takarmány fejlettsége alapján határozzák meg. A silózás meggyorsításához fél kell használni a régi siló- zóeépeket is. Sok ilyen gép van a gépállomások tulajdonában, Igaz, ezekkel a gépekkel lassúbb a munka, több ember kell kiszolgálásukhoz. A cél érdekében azonban ezt az áldozatot is meg kell hozni a termelőszövetkezeteknek. Vá- lasztaniok kell a vezetőknek: vagy elöregedik a kukorica, s ezzel eleve lemondanak a jó minőségű silóról, vagy erejüket megfeszítik és jól megszervezik a munkát. Sok erőgépet igénybe vesz a silókukorica betakarítása, a gépállomások erőgépparkjának mintegy egyharmadát. Szántani is kell az ősziek alá. a kapások betakarításához is kellenek a gépek. Itt csupán az segít, ha minél több gépet üzemeltetnek két műszakban. Mert sem az egyik, sem a másik munka nem szenvedhet késedelmet. — m. s. — Az ÉM. 25. SZÁMÚ ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest XXI., Kiss János alt. ti. 19. azonnali belépéssel alkalmaz KŐMŰVESEKET, Ácsokat, GÉPKEZELŐKET, TETŐFEDŐ ÉS SZIGETELŐKET, valamint férfi KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁS munkaerőket. Munkásszállást biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges I
