Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-25 / 198. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf Gmi "w/t' * V KrCirlati MSZMP P VI. ÉVFOLYAM, 198. SZÄM ARA 50 FILLER 1962. AUGUSZTUS 25, SZOMBAT Paradicsomszezon Foton A fóti paradicsom múltja és jövője — Favorit a korai paradicsom Akinek nyolcvan forintot ér már a munkaegysége A kongresszusi irányelvek az érdeklődés középpontjában Kibővített titkári értekezlet a ceglétli pártbizottságén Fát község paradicsomtermesztéséről híres. Olyan rangja van a fóti paradicsomnak, mint a tokaji bornak, a vecsé- si káposztának és még lehetne sorolni az egyes tájak kiváló termékeit. De miért Főt lett a paradicsom hatója? Miért itt alakult ki ez a hírneves tájkultúra? Talán kevesen tudják, hogy a paradicsomtermesztés mindössze három évtizedes múltra tekint vissza e községben. A harmincas évek elején az akkori kormányzat igyekezett megszerettetni e növényt a fóti parasztokkal. Hogy miért esett a választás éppen Fótra, abban mindenesetre közrejátszhatott az, hogy közvetlenül a főváros tövében van, de szerepet játszhatott a talajadottság és az éghajlati viszony is. A kormány védőárak bevezetésével ösztönözte az embereket a paradicsom termesztésére. Ha a felvásárlási ár nem érte el a védőárat, akkor a kormány kiegészítette azt. A belterjes gazdálkodás hamar tért hódított a községben. Hogy mesterei a paradicsomtermesztésnek. azt különösebben nem kell bizonygatni. Az idén például 209 holdon termesztik ezt a messze piacokon keresett gyümölcsöt. Ha a máról beszélünk, azt is meg kell mondani, hogy tavaly és tavalyelőtt bizony megkopott a korábbi hírnév. A szövetkezetbe tömörült parasztok kevésbé értették meg egymást, kevésbé értették meg a kormány elképzeléseit. A paradicsom termesztés körül kialakult vita közben nem vették észre, hogy céljaik azonosak a népgazdaságéval: minél többet termelni. A nehézségeken már túl vannak, s ha az időjárás közbe nem szól, az idén rekord- termést takarítottak volna be. A száraz meleg időben azonban szinte megsül a paradicsom, különösen a kései palántázás. Itt keli még megemlíteni, hogy a kibontakozást, a pa'raddcsomtermelés körüli vitát az oldotta meg véglegesen, hogy sikerült olyan jövedelemelosztást meghonosítani, amely érdekeltté teszi a gazdákat abban, hogy idejében palántázásnak és jól műveljék a földet. A paradicsomszezon ezekben a napókban köszöntött be. A falu apraja-nagyja a határban van, szedik a konzervnek vaió gyümölcsöt. Kialakult hagyomány ugyanis, hogy a paradicsom zömét a konzervgyáraknak termelik. Az idén a 269 holdból kétszázat a konzervgyárakkal szerződtek le. Ez a későbbi ültetés. A koráboi ültetés szezonja már lezai’ot». Ezt a MÉK-nek termelték, szerződéssel. Az idén nagyon érdekes és főleg „zsebbevágó” tapasztalatot szereztek a fóti szövetkezeti gazdák. A korai paradicsom jól sikerült, holdan- kint 20—25 000 forint jövedelmet is adott. A sok évi tapasztalat azt mutatja, hogy a konzerv-paradicsom 6—8000 forintos jövedelmet ad holdan- kint. Miért ne termeljenek nagyobb területen korai paradicsomot, amikor ez több ezer forintos haszonnal jár? Ez a gondolat megfordult a tsz vezetőinek fejében is. Meg is született az elhatározás: jövőre 100 holdon termelnek korai paradicsomot. Hogy a konzervgyárnak mekkora területen termelnek, az még nem dőlt el véglegesen, ez a szövetkezeti gazdákon múlik. Attól függ, hogy milyen nagy területet vállalnak el művelésre. A paradicsom ugyanis csak akkor jövedelmez, ha annak gazdája van. Gazdája, aki a palántaneveléstől a szedésig gondját viseli. A termelőszövetkezet vezetősége meggyőződött róla: akkor érdemes a paradicsom termelésről beszélni a tagokkal, amikor ők maguk is látják annak hasznát. Ez az időszak pedig most van. Most, amikor nap mint nap írják jóvá a pénzt a tagoknak az elszállított termésért. A korai paradicsomból származó bevételnek negyven, a konzervpara- dicsoménak harmincöt százaléka illeti meg a tagot. Most azt figyelik a tagok, hogy egy- egy hold kinek hogyan fizet. A „pálmát” eddig Kalmár Sándorné brigádja viszi el. Bevételi tervük 137 000 forint volt és ők a hét elején 240 000 forintnál tartottak. Egy-egy hold paradicsom megművelésére 128 munkaegységet számolnak. Kalmár Sándorné brigádjában néhány forint híján nyolcvan forintot ér a paradicsomtermelésben teljesí— A német kérdés megoldása, amelyet a Szovjetunió sürget, minden nép alapvető érdekeit, köztük az Egyesült Államok nemzeti érdekeit is szolgálná. Az amerikai politikusoknak fontolóra kellene venniök, milyen óriási előnyt jelentene az Egyesült Államok népei számára a német békeszerződés megkötése — írja a Pravda pénteki számában Sz. Visnyevszkij, a lap washingtoni tudósítója. — Aligha titok valaki előtt is az Egyesült Államokban — folytatja a tudósító — mire vezet, ha továbbra is fenntartják a háborús veszélygócot Európa szívében és tovább fokozzák a bonni militaristák étvágyát. A tudósító utal a Nyugat- Berlinben egyre ismétlődő provokációkra, majd így folytatja: — Minden józan gondolkodású embernek mindebből egyetlen ésszerű következtetést kell levonnia: nem vesztegetve az időt, meg kell kötni a német békeszerződést, kölcsönösen elfogadható szerződés alapján rendezni kell a nyugat-berlini helyzetet, e városrészt a NATO katonai támaszpontja helyett de- militarizált szabad várossá kell változtatni, s ezzel pontot tenni a második világháború után, megbízható gátat emelni a harcias neonácik útjába, tett munkaegység. A hatvan forintot azonban valamennyi brigádban eléri a munkaegység értéke. A termelőszövetkezetben megkezdődtek a jövő évi vállalások. A régi nevek mellé olyanok j neve is felkerült, akik az idén még nem vállalkoztak paradicsomtermelésre. Kalmár János például két holdat vállalt, Csizik István másfél holdat, Balogh József két holdat, Nyuka Sándor és Nyuka János ugyancsak két-két holdat. Több olyan szövetkezeti gazda van, aki jövőre nagyobb területen szándékozik paradicsomot művelni, mint az idén. P. Balogh János az idei két holddal szemben jövőre három holdnyi paradicsomot vállal. Elek György az idei egy holdat kettőre emelte fel. Elek György brigádja is megújította szerződését. A területvállalásnak csak az elején jártának, de máris azt a következtetést lehet levonni: hoppon maradnak, akik a szövetkezeti gazdálkodástól féltették a fóti paradicsom jövőjét. A tervek szerint az idén mintegy kétszáz vagon paradicsom indul útnak Fótról. Már ez is szép teljesítmény. A következő években azonban tovább öregbítik hírnevüket a fóti szövetkezeti gazdák. — Sajnos, nem vehető észre — folytatja a cikkíró —, hogy Washingtonban komolyan elgondolkodnának a kialakult helyzet fölött. Mihelyt arra kerül a sor, hogy levonják az ésszerű következtetéseket a közismert tényekből, a washingtoni stratégák se nem látnak, se nem hallanak, s nem képesek logikusan gondolkodni. Vörös posztóként fogadnak minden olyan utalást, hogy haladéktalanul szükséges a német békeszerződés megkötése. A rendezés főkérdéséről, a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetéséről pedig sok amerikai propagandista egyenesen kijelenti, hogy az még megvitatás tárgya sem lehet. Szoboljev szovjet külügyminiszterhelyettes pénteken magához kérette a moszkvai amerikai nagykövetség ügyvivőjét és átnyújtotta neki a szovjet kormány jegyzékét — jelenti a moszkvai rádió. A jegyzék emlékeztet rá, hogy 1962. augusztus 13-án, 18-án, 19-én és 20-án Nyugat-Ber- linben fasiszta elemek veszélyes provokációkat követtek el szovjet katonai személyek ellen — akik azért I mentek át Nyugat-Berlinbe, I hogy felváltsák az ottani Tegnap délelőt a városi tanács nagytermében kibővített titkári értekezletet tartott a Ceglédi Városi Pártbizottság. Az értekezleten részt vett Horváth András, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, s meghívottként ott voltak a párt- és tömegszervezeti osztály aktívái, termelőszövetkezeti elnökök, vállalatvezetők is. Az értekezletet Varga Gábor, a városi pártbizottság munkatársa nyitotta meg, majd Sipos Pál, a pártbizottság munkatársa tartott rövid ismertetőt az MSZMP Központi Bizottságának kongresz- szusi irányelveiről. A bevezető előadást vita követte. A jelentős számú hozzászólásból megállapítható volt, hogy a pártfunkcionáriusokon és a gazdasági vezetőkön kívül az egyszerű dolgozók között is nagy érdeklődést és figyelmet keltettek a párt kongresszusi tézisei. Figyelemre méltó volt a’ felszólalásoknak az a része is, amelyben rámutattak: az irányelvek alapján máris megkezdődött a különböző munkaterületek felmérése. a teendők megállapítása, a fel— Ki kell vonni a három nyugati hatalom megszálló csapatait Nyugat-Berlinből és meg kell szüntetni az ottani megszállási rendszert. Ezzel széles út nyilik a német békerendezéshez. Csakis ezen az úton kell keresni a kölcsönösen elfogadható megoldást Itt van az ésszerű megegyezés reális alapja — hangsúlyozza a tudósító, majd befejezésül leszögezi, hogy annak, aki szívén viseli az egyetemes béke sorsát, nem szabad hiábavalóan heteket, hónapokat vesztegetnie. „A Szovjetunió és a többi békeszerető ország sok jóakaratról és türelemről tett tanúságot konstruktív lépéseket várva az amerikai kormánytól. Ez a türelem természetesen nem lehet végtelen”. szovjet háborús emlékmű őrségét —, valamint a szovjet diplomáciai képviselet egyes tagjai ellen is. Ezek az incidensek az amerikai megszálló hatóságok cinkos elnézése mellett zajlottak le. A nyugat-berlini fasiszta és revansista elemek ellenséges cselekményei miatt a Szovjetunió kormánya a leghatározottabban tiltakozik az Egyesült Államok kormányá(Folytatás a 2. oldalon) lelhető hibák megszüntetésére irányuló intézkedések kidolgozása. Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke felszólalásában elmondotta, hogy a kongresszusi irányelvekben különösen az össznépi állam kialakulásával foglalkozó rész keltette fel figyelmét. Megállapította, hogy a városban még igen sok a teendő, annak érdekében, hogy ezen a területen is előbbre lépjünk. Példaként említette a régebben létrehozott lakóbizottságok munkájának ellaposod ás át, majd a Hazafias Népfront helyi bizottsága és a városi tanács kapcsolatáról beszélt, amely még sok kívánnivalót hagy maga után. — Az állami szerveknek — hangsúlyozta — minél jobban ki kell használniok a lakosság segítségét és támogatását a közös célok megvalósításában. Ehhez elsősorban a kommunisták segítségét kell kér- j ni, az ő támogatásukkal kell bevonni a lakosság legszélesebb tömegeit a társadalmi munkába, az államhatalmi és államigazgatási feladatok szélesebb körűvé tételébe. Lédeczi Béla. a pártszervezetek szerepének fontosságát hangsúlyozta felszólalásában. Joó Ágostom, a városi párt- bizottság titkára részletesen szólott a kongresszusi irányelvek jelentőségéről, s hangsúlyozta, hogy az irányelvek ismertetése a legszélesebb tömegek előtt jelenleg a legfontosabb politikai feladat. A szocializmus építése — mondotta a továbbiakban — igen nagy szervezettséget kíván, s ezt a szervezettséget, a kellő vezetési színvonalat csak olyan vezetők tudják biztosítani, akik állandóan tanulnak, továbbképzik magukat, lépést tartanak a fejlődéssel. Csakis jól képzett vezetők biztosíthatnak jó munkát, de ugyanakkor elengedhetetlen az egyszerű dolgozók fejlődése, továbbképzése is. A fejlettebb technika, a fokozódó gépesítés megkívánja, hogy az egy— Halló, Tápiógyörgyei Földművesszövetkezet? Skrob Béla igazgatósági elnököt kérem. — Nincs benn. — Akkor Nagy Ernőné főkönyvelőt. — Nincs benn. — És Balázs András üzem- ágvezető? — Ö is kiment az elnökékkel. Téglát hordani. — Téglát? — Igen. Földművesszövetkezetünk a község központjában egy járási méretekben nagyáruház építésébe kezdett, s az építkezést csak társadalmi munka igénybevételével tudjuk mielőbb befejezni. Kilencen vagyunk az irodában, heten kimentek dolgozni, a járásból öt fmsz ügyvezetője szerű munkás, termelőszövetkezeti tag is tanuljon. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy az öntudat fokozása egyben a szilárdabb munkafegyelem, a nagyobb termelési eredmények biztosítéka. Mészáros István, a Táncsics Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy a közös gazdaságban a tagok nagy érdeklődéssel olvasták és vitatják az irányelveket. Az értekezlet résztvevői nagy figyelemmel hallgatták Horváth Andrásnak, a megyei pártbizottság első titkárának felszólalását. Horváth András felszólalásában választ adott a vita során felmerült kérdésekre. Felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét arra, hogy az irányelvekből mindenki, elsősorban a maga szakterületét érintő kérdéseket tanulmányozza a legalaposabban. Vonja le az irányelvekből a megfelelő következtetéseket a maga munkaterületére vonatkozóan, s cselekedjék is, hogy ezeknek a következtetéseknek érvényt szerezzen. Felszólalásában foglalkozott a személyi kultusz időszakának problémáival, majd termelési kérdésekről beszélt. — Mindenkinek tudása és képességei szerint kell dolgoznia — mondotta többek között. — Ugyanakkor: mindenkit a tudásának és képességének megfelelő munkahelyre kell állítani. Meg kell nyerni a dolgozók legszélesebb tömegeit, gazdasági terveink sikeres végrehajtására, illetve azok túlteljesítésére, s el kell érni, hogy meglévő termelőszövetkezeteinkkel többet és jobb minőségűt tudjunk termelni. Befejezésül arról szólott: fejlődésünknek. előrehaladásunknak alapja a többtermelés, s az abból következő magasabb életszínvonal. A kibővített titkári értekezlet Varga Gábor zárszavával ért véget. (o. 1.) jött segíteni, s ha ehhez hozzászámítjuk a helybeli fmsz- tagokat és a lakosságot, elmondhatjuk, hogy valóságos kis hadsereg dolgozik ezen az építkezésen. — Mit árusítanak majd az épülő nagyáruházban? — Elsősorban ruházati cikkeket, ezekből lesz a legnagyobb választék, de cipő- és vasáru osztályunkon is bő lesz a választék. Mindent egybevetve: célszerű és szép leszj igazán érdemes meghozni érte az áldozatot. — És ön? Szabad a nevét? — Páldi Gábomé könyvelő vagyok, azért vagyok itt, mert valakinek bent kellett maradni az irodában, de alkalomad-« tán majd kipótolom. (m. j.) Meg kell szüntetni a nyugat-berlini megszállási rendszert A Pravda washingtoni tudósítója az amerikai álláspontról \ Szovjetunió tiltakozó jegyzéke az Egyesült Államokhoz a nyugat-berlini provokációk miatt Épül a nagyáruház
