Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

MST MEGYEI 1962. AUGUSZTUS 23, CSÜTÖRTÖK Hanyagság, ártúllépések Sok hibát talált a Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség a gödöllői járás fö'ehmvesszöve tkezeti boltjaiban Az elmúlt hetekben a Pest megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség tüzetes vizsgála­tot folytatott a gödöllői járás földművesszövetkezeti kiske­reskedelmi boltjaiban és ven­déglátó helyein. A vizsgálat célja elősorban az volt, hogy a felügyelőség véleményt al­kothasson a járás területén működő földművesszövetkeze­tek munkájáról, s hogy meg­győződjön arról, hogy egyes boltok mennyiben szolgálják a fogyasztók érdekeit, milyen mértékben tettek eleget a szo­cialista kereskedelem követel­ményeinek. A gödöllői járás területén működő 112 földművesszövet­kezeti egység közül negyvennyolcban tartott ellenőrzést a kereskedel­mi felügyelőség. Megvizsgált hét é’elmis.er-, tizenegy vegyes-, három zöld­ség-gyümölcs, három ruházati, nyolc iparcikk-kereskedelmi boltot és tizenhárom vendég­látóüzemet. Ellenőrzése során azt a tapasztalatot szűrte le, hogy az egységek többé-kevés- bé jól látják el feladatukat a lakosság ellátását illetően. Több olyan hibát is feltárt azonban a vizsgálat, amelyet szervezettebb munkával, kö­rültekintőbb ellenőrzéssel el­kerülhettek volna. A megvizsgált negyvennyolc egység közül huszonötben állapítottak meg áreltérést, mennyi­ségcsonkítást, a csomag- ellenőrzések és próbavá­sárlások során. A szabálytalanságot elkövető bolti dolgozók mindenütt. té­vedésre hivatkoztak, csodála­tos azonban, hogy ezek a „té-, védések” minden esetben a vásárlókat károsították meg. Például a szadai' 2. sz. hús­boltban s a pécsit 1. sz. önki- szolgáló élelmiszerboltban a . harmincforintos szalonnát" negyven forintért árusították. A pácéit 27. számú ruházati boltban a vásárolt árukért 17-, 50 forinttal többet fizettet­tek, Dányon az iparcikk bolt­ban 2,69 forint ártúllépés tör­tént. A megvizsgált vendéglá­tóhelyek nagy részében a pró­bavásárlás céljából megrendelt röviditalokat fél-máslél cen­tiliterrel elmérték, éspedig minden esetben a vevő kárá­ra. Kirívó szabálytalanságot ta­pasztaltak a valkói 1. számú italboltban, ahol az egységve­zető körülbelül tíz liter saját készítésű kevert italt hozott forgalomba. Ezért háromszáz forint pénzbírsággal sújtották. Ugyanilyen összegű bírságot kapott a vácszentlászlói 1. szá­mú italbolt vezetője is, aki mennyiségcsonkításon kívül palackozott bort felbontva is kimért. A péceli 4. sz. italboltban az ételfélék kalkulációját nem tudták felmutatni, egyes zöldségfélék árvál­tozását figyelmen kívül hagyták, / még nyáron is a februári árakkal számoltak. Hűtőszek­rényében 11 és fél kiló feldol­gozásra váró húst találtak, de ebből csak négy kilogrammról szóló számlát tudtak felmu­tatni. Itt is háromszáz forint volt a bírság. Az isaszegi 6. számú ital­boltban szintén az igazolt mennyiségnél több húst talál­tak. A boltvezető az alkalmaz­ható haszonkulcs százalékát sem ismerte. A kemény tojást 2,20 forintért hozta forgalom­ba, holott legfeljebb 1,70 forin­tot számíthatott volna fel. Négyszáz forint bírságot ka­pott. A legtöbb megvizsgált üzlet­ben, körülbelül az egységek hetven százalékában az árjelző cédulák hiányoztak. A felelős- ségrevont boltvezetők egyön­tetűen azzal védekeztek, hogy a vásárlók úgyis ismerik az árakat, tehát azok megjelö­lése felesleges. Megállapította a Kereskedel­mi Felügyelőség, hogy bár a járás területén a földműves­szövetkezeti boltok is sokat fejlődtek. a tisztaság és árukezelés Féléves csecsemét gázolt halálra a motoros Borzalmas szerencsétlensé­get, tragédiát okozott Duna­keszin kedden délelőtt Far­kas Pál Fót-Kisalagon lakó esztergályos. Motorkerékpár­jával az országos főútvona­lon, a dunakeszi Népköztár­saság útján, lakott helyen meg nem engedett sebesség­gel haladt. Nem vette figye­lembe a Szagét utca sarkán levő MÁVAUT-megállót, sem azt, hogy iskola közelében jár és nem lassított előírás- szerűén. Gyorshajtása ször­nyű következményekkel járt, száguldó motorkerékpárjával elgázolta az úttesten áthala­■ A román nép nagy ünnep o dó Lakatos Jánosnét, aki csecsemőjét vitte karján. A február 20-án született, Já­nos nevű kisded a gázolás következtében a helyszínen meghalt. Szerencsétlen anyja súlyos sérülésekkel került kórházba. A rendőrség a vég­zetes szerencsétlenség okozó­ját, Farkas Pált őrizetbe vette. Augusztus 23-a a felszaba­dulás ünnepe a Román Nép- köztársaságban. Tizennyolc év­vel ezelőtt ezen a napon sza­badult fel a román nép a fa­siszta iga alól, ekkor nyerte el szabadságát és függetlensé­gét. A királyi Románia kizsák­mányoló osztályai lábbal ti­porták a román/ nép nemzeti érdekeit. Az országot a fasisz­ta diktatúra szakadékába s a hitleri Németország szövetsé­geseként bűnös, szovjetellenes háborúba taszították. A ro­mán munkásosztály legjobb­jai, a kommunisták azonban a legvadabb terrorral szemben is megszervezték a tömegek harcát, az Antonescu-féle j j klikk megdöntéséért, azért, hogy Románia lépjen ki a I szovjetellenes háborúból, és [ fegyvereit fordítsa a hitleri Németország ellen. A Román Kommunista Párt 1943 augusztusában tervet dol­gozott ki egy kedvező idő­pontban végrehajtandó fegy­veres felkelésre. Ebbe a nagy nemzeti vállalkozásba a párt Országos gombászati vándorgyűlés Sopronban az Erdőmérnöki Főiskola KISZ-szervezetének Bors László művelődési házá­ban rendezik meg szeptem­ber 25—27-ig az első orszá­gos gombászati vándorgyűlést. Az Országos Erdészeti Egyesü­lethez csatlakozott gombá­szati szakemberek soproni ta­nácskozásán több külföldi, így szovjet, lengyel és a német demokratikus köztársaságbe­li szakember is tart előadást. (MTI) Nagyszabású nemzetközi lovasversenyt rendeznek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon sikerrel kapcsolta be az ifjú­munkásokat, köztük nagy számmal pártonkívüUeket is. A következő év május 1-én megalakult egységes munkás­front 1944. augusztus 23-án — élve a szovjet hadsereg dia­dalmas előretörésével — raj­taütésszerűen véghez vitte a párt által részletesen kidolgo­zott általános támadást a hit­leri csapatok s az általuk bir­tokba vett intézmények el­len. Ez a nap egy sikerekben gazdag s szüntelenül tartó né­pi forradalom kezdetét is je­lentette. Az egykori kizsák­mányolt és megalázott dolgo­zók ma az ország öntudatos gazdái, magukénak mondhat­ják mindazokat a szellemi és anyagi javakat, amelyeket lét­rehoznak. Románia — harcban edzett, kipróbált pártja veze­tésével — történelmileg rövid idő alatt fejlett ipari-agrár or­szággá lett, s töretlen lendü­lettel építi a szocializmust. A nagy ünnep alkalmából további sikereket, újabb győ­zelmeket kívánunk a testvéri Román Népköztársaság min­den dolgozójának. Oslóban, Lipcsében, majd Budapesten mutatkoznak be a legújabb magyar divatkreációk náltathatja, vagy ha tudja, megvarrhatja a legdivato­sabb öltözéket. (MTI) A Földművelésügyi Minisz­térium lótenyésztési igazgató­sága és a Magyar Lovas Szö­vetség elnöksége tájékoztatást adott a szeptemberben Ma­gyarországon sorra kerülő nemzetközi lovasverseny elő­készületeiről. Közölték, hogy a versenyre, eddig a Szovjet­unió, Lengyelország, Csehszlo­vákia. a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövet­ségi Köztársaság, Ausztria és Bulgária lovascsapatai nevez­tek be, de várják még Ro­mánia, Jugoszlávia, Olaszor­szág, Belgium és Anglia ne­vezését is. Augusztus utolsó napjaiban érkeznek a külföl­di versenyzők lovai. A szovjet csapat egyik legjobb lovasa Szergej Filatov, az 1960. évi olimpia díjlovagló-bajnoka, szeptember 1-től valószínűleg minden nap lovasbemutatót tart a mezőgazdasági kiállí­tás pályáján, híres Absent, il­letve Szmelcsak nevű lován. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén szeptember 8—16. között lezajló versenye­ken 18 nagydíjat ítél oda a nemzetközi versenybizottság a részvevő csapatok, illetve lovasok legjobbjainak. (MTI) Látkép az onesíi mű gumi kombinátról Tűzzel játszó gyerekek lángba borították a szalmakazlat Szerda délután két órakor kigyulladt az aszódi Aranyka­lász Tsz szérűskertjében egy hatalmas szalmakazal. A tü­zet nyomban jelentették és Gödöllőről percek alatt megér­kezett az állami tűzoltóság egyik autófecskendője. A ki­vonult tűzoltók látták, hogy erejük kevés a tűzrendészed előírásban megengedettnél jó­val nagyobb, 36 méter hosszú­ságú égő kazal eloltásához és a közelében levő még másik négy ugyanilyen nagyra ra­kott kazal megmentéséhez. tekintetében mégis több esetben tapasztaltak hi­bákat a bolti dolgozók ha­nyagságából. Kifogástalan árukezelést, tisz­taságot és megfelelő munkát észlelt viszont a vizsgálat a csömöri és kistarcsai zöldség, a nagytarcsai 6. számú vegyes­boltban, ahol a dolgozókat írásbeli dicséretben is részesí­tette. A megvizsgált üzletek leg­nagyobb részében a panasz­könyvekből hiányzott az indi­gópapír, ceruza sem volt mel­lettük, több helyen nem lát­ható helyen tartották. A péceli 4. számú italboltban az ápri­lis 16-án bejegyzett panaszt július 28-ig, az ellenőrzés napjáig nem továbbította a boltvezető. A boltvezetők hanyagságá­ból egyes helyeken napi cik­kek sem voltak kaphatók. Pél­dául az isaszegi 14. sz. élel­miszerboltban hiányzott a cit­rom, meg az élesztő, a péceli 4. számú, a dányi önkiszolgá­ló boltban citrom, a mogyoródi 6. számú vegyesboltban dropsz cukorka nem volt kapható. A vizsgálatról szóló jelentés megállapítja, hogy a gödöllői járás földművesszövetkezeti boltjaiban a fogyasztói árak azok feltüntetése, a többi járá­sokhoz viszonyítva sokkal hiá­nyosabb. A Pest megyei Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség a gö­döllői járás földművesszövet­kezeti vezetőit csütörtökön ér­tekezletre hívta össze, hogy a vizsgálatkor tapasztalt hibák kiküszöbölésének módszerét megbeszélje velük. Segítséget akartak épper kérni, amikor meglepetéssze­rűen megérkezett a gödöllői őrség másik autója, amely fél- kettőkor Máriabespyőre az er­dőbe indult, az ott keletkezeti avartűz elfojtására. Munkáju­kat éppen befejezték, amikor társaik autójának szirénázásál meghallották és erre azonnal utánuk siettek. Együtteser azután kétórai megfeszített munkával eloltották az égő kazlat, de természetesen a nagy mennyiségű szalma el­pusztult. A többi kazalt azon­ban, bár szél is fújt, meg- \ mentették. ^ Kiderült, hogy az egyik tsz- ^ tag nyolcéves kisfia néhány ^ társával gyufával játszott a ^ kazal tövében és játékuk okoz- jta a tüzet. A gyerekek riad- J tan ismerték be tettüket még ^ a tűz oltása közben. I' ~—; \ AZ ELTŰNT FÉRJÉK \ ORSZÁGA i ; Az angol rendőrség nemré- í gén statisztikát adott ki, £ amelyből kitűnik, hogy Na.gy- JBritanniában évenként átlago- ísan 20 000 férfi hagyja el csa- íládját, és tűnik el — nyomta- ^ lanul. ; Ezek a férfiak valamilyen jókból megunták a házaséletet, ; s valahol az Egyesült Kiráiy- !ság területén, vagy talán kül­földön eltűnnek az ismeret- ílenség homályában, új életet (kezdenek, miközben családjuk ! gyakran kétségbeesetten ks- ! resteti őket. ■ A keresés rendszerint ered- \ ménytelenül végződik, mert a :férjek gondosan ügyelnek ar- i ra, hogy minden nyomukat el- ; tüntessék. Sziréna aszfalt betyárok «llen Az Egyesült Államoxban miniatűr szirénákat hoztak forgalomba az aszfaltbetyárok elriasztására. Az apró kis szer­szám kén v ?'■•••» =-en elfér a ké­zitáskában és hangja 500 mé­teres körzetben is jól hallható. munka közbeni módosítás is, i amelyet a csepeliek vélemé-! nye szerint már a tervkészí- : téskor közölni lehetett vol- i na. Ide tartoznak az Ikarus: Gyárral való kooperációs ne-: hézségek is. Az Ikarusnak a: Csepel Autógyár főegysége- j i két szállít. Az autóbuszok: ! alváza beépített motorral, : I futóművel, „saját lábán” í | hagyja el a gyárat. De amíg i idáig eljutnak, nehéz utat: hagynak maguk mögött. Szám- í tálán formai, vagy konstruk-! ciós módosításnak kell ele- j get tenniök, hogy a meg-! rendelő elégedett legyen. \ Sorolhatnánk még a többi í üzemet, vállalatot, amelyek- í kel a Csepel Autógyár mun- í kája szorosan összefügg. ír- í hatnánk arról, hogy egyet- \ len, talán jelentéktelen mó- \ dosítás a gyár egész külső és; belső kooperációs folyama- [ tára kihat. De ez ennyiből j is nyilvánvaló. í \ A csepeliek mindent meg- $ tesznek és megtettek eddigi is azért, hogy az igényeket maximálisan kielégítsék, 2 tervüket teljesítsék. Érdé- mesek arra, hogy értékel- jük törekvéseiket — és ér- tékeljék azok is, akik felet- \ tes szerveikként sokat segít- '/ hetnének rajtuk, ha hozzá-í juk hasonlóan javítanának í kooperációjukon, amennyire ? lehetséges. Gondolunk • itt \ elsősorban a Kohó- és Gsp-Í ioari Minisztériumra és az^ Országos Tervhivatalra. ^ Thurzó Tibor í az előkészítő üzemektől ér­kező anyagot ellenőrzi, de mennyiségük legtöbbször nem engedi meg, hogy darabon­kénti vizsgálatot végezzenek, csupán a szúrópróbákat, ez pedig láthatóan nem elegen­dő. Ugyancsak kooperációs prob­léma a tervellátottság kér­dése is. A gyár előkészítő üzemei szeretnék előre látni például a jövő esztendei igé­nyeket. Ehhez azonban az szükséges, hogy a csepeliek rendelőik részére igényeiket közöljék, részint pedig gon­doskodjanak a tervek idő­beni biztosításáról, s arról is, hogy ezeken lehetőleg menet közben ne, vagy leg­alábbis keveset változtassa­nak. A fő megrendelő a MOGÜRT — nyilván nem ok nélkül — rengeteg me­net közbeni változtatást kí­ván. Ez nehezíti a gyártást és sok esetben arra kény­szeríti az autógyárat, hogy a már elkészült darabokat új­ra munkába vegyék. A vál­toztatásokhoz törvényben biz­tosított joga van a MOGÜRT- nek, hiszen tekintettel keli lenni mind a kül-, nrnd a belföldi megrendelők óha­jaira. Van azonban olyan lenére folyamatosan teljesít­jük. Mindezek ellenére. Vajon mit, milyen gondokat, a hét­köznapi munka milyen meg­oldhatatlannak látszó /.aktuá­lis feladatait takarja ez a két szó? Először az előkészítő üze­mek, amelyektől a nyersanya­got kapják, kerülnek szóba. Főként a kohászati cikkeket szállítók. Három dologra kel­lene tekintettel lenni ezeknek a vállalatoknak, hogy meg­rendelőjüknek, a Csepel Autó­gyárnak jó szolgálatot tegye­nek. A határidőre, a mennyi­ségre és a minőségre. Akad gond az első kettővel is, de a legnehezebb a minőség kér­dése. A rúdacéltól a lemezig és' a dugattyúig hihetetlenül sok a minőségi kifogás, és megnyugtató javulás nem mu­tatkozik. Különösen a győri Öntöde- és Kovácsológyár, a soproni öntöde, valamint a dugattyú- és csapágyöntöde nem tesz eleget a minőségi követelményeknek. Ebből kö­vetkezik, hogy sokszor csak a beépítés után. a gyártás előre­haladott stádiumában fedezik fel. hogy az öntvények reped­tek. A Csepel Autógyár meója í A gyárnak jó a híre. Nem- (csak itthon, hanem szerte a ^világon, a kontinensen épp \ úgy, mint a Távol-Keleten ; vagy a trópusokon, tehát min- ; denütt, ahol a speciális gép- 5 kocsik közlekednek, amelyeket ; a Csepel Autógyárban készí- J tettek. ; Az üzemben sok gyáregység ! dolgozik. Munkájuk szerve- \ zettségén, összehangoltságán | sok múlik. Hosszú és szívós ; munka után jutottak el addig, ; hogy belső kooperációjukat ha ; nem is mindig zökkenőmente- : sen, de jól kialakították. ! Ez azonban még nem min- ! den. A csepeliek sok-sok vál- ; lalattal állnak kapcsolatban. ! Részint nyersanyagot, alkatré- ; székét kapnak másoktól, de ; bőségesen akad olyan üzem < is, amelynek az autógyár szál­< lit. Ezekről a kapcsolatokról a : Csepel Autógyár úgynevezett : külső kooperációjáról szeret- ! tünk volna tájékozódni. Felke- í restük Deák Zoltánt, a terme- í lési főosztály vehetőiének he- í lyettesét. aki szakértője a kér- ; désnek. Bizony, a gondok, ne- í hézségek sora hangzott el be- í szélgetésünkben. Befejezésül \ annvit mondott csupán Deák ! elvtárs: >■ — Tervünket mindezek el­„ Tervünket mindezek ellenére folyamatosan teljesítjük“ A kooperáció gondjai a Csepel Autógyárban A Ruhaipari Tervező Vál­lalatnál a napokban két kol­lekció készült el: egyiket az oslói, másikat a lipcsei be­mutatóra tervezték. A divatárukat exportáló MODEX Külkereskedelmi Vállalat élénk forgalmat bonyo­lít le az észak-európai országokkal és oslói ügyfeleinek kéré­sére most divatbemutatót rendez Oslóban. Az új "kreá­ciókat magyar manekenek mutatják be. A MODEX már tavaly is rendezett Oslóban hasonló divatbemutatót, s a szakértők körében nagy meglepetést keltett, hogy a magyarok a franciákkal egy- időben jelentkeznek újdonsá­gaikkal, s a budapesti ru­hák ugyanolyan szépek, mo­dernek, mint a párizsiak, csak abban térnek el azok­tól, hogy praktikusabbak. Külön kollekciót állítot­tak össze az lipcsei vásár nemzetközi divatbemuta­tójára is. A ruhákon, kabátokon sok a szőrmedíszítés, amely hosszú évek, sőt évtizedek után ismét visszalopódzik a di­vatba. A külföldön „szerep­lő” ruhákkal a magyar ér­deklődők is megismerked­hetnek. Szeptember 17-én a Duna Szállóban száz mo­dellből álló őszi-téli kollek­ciót mutat be a Ruhaipari Tervező Vállalat, és ezek között ott lesznek az „oslóiak és a lipcseiek" is. A ruhák, kabátok, kosztümök többsé­gének fényképét közli a Pes­ti Divat című lap és abból bárki lemásolhatja, megcsi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom