Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

I A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R vi. Évfolyam, 179. szám 1962. AUGUSZTUS 2, CSÜTÖRTÖK AzUgyerban A nagyüzemi termelés első lépései a hajdani kisparcellák helyén Valamikor az Úgy er a szé­lesen elterülő város mostoha- gyereke volt. A szeszélyesen kanyargó Örkényi út mentén hivalkodott az egykori villa homlokán: megkoplaltalak. A felháborodás azonban olyan határozott volt az Ugyer föld­höz ragadt kisemberei részé­ről, hogy az egykori nagyúr kénytelen volt a szemtelen kijelentést eltakarítani a villa faláról. Sem a villa, sem a szó nem Illett bele abba a környezetbe, ahol a tizenöt hold puszta ho­mok már nagybirtoknak szá­mított, és ahol a 4—5 holdas szőlő tel epet már megsóhajtot­ták. Most a területen három -termelőszövetkezet osztozik: a Kossuth, a Vörös Csillag és a Táncsics. Mindhárom közös gazdaság nagyrészt szántóterü­lettel rendelkezik és az ugye- ri részt részben. termelési okokból, részben a jövedelme­zőség céljából művelik. Hajnal van. Az éjjeli lecsa­pódás haxmatgyöngyei még ott csillognak a fűszálak gallér­ján. Akármerre tekintek, mim denütt már folyik a serény munka. Még a háztáji munkát is megkönnyíti a tsz. Téglás László, fogatos, ép­pen akkor fordul ki a kukori­catáblából az útra, amikor odaérek. Kézfogás, néhány szó és már mondja is, csak győzzem jegyezni. — A Vörös Csillag tagságá­nak háztáji kukoricáját eke­kapálom. Köztük természete­sed a magamét is. Mit mond­jak? A gazdaság erőgépei szántanak, a fogatok végzik el a nagyja munkát, köztük a kapálást. A tagságnak marad a kétszeri kapálás, töltögetés, no meg az a munka, amit a legszívesebben csinálunk: a kukorica betakarítása. Bizony ez nagyon sokat könnyített a mi munkánkon, hiszen valami­kor nagyon rá kellett dolgoz­ni azért a kis termésért. — Munkaegység? — Azzal nincsen baj. Két­száz körül. De ha annyit osz­tanánk, mint tavaly, akkor ^iz idén is nagyon meg lennénk elégedve. Dolgozunk mi szor­galmasan. csak ez a mi kedves homokunk nagyon kívánja az esőt. A Vörös Csillag III-as üzemegységében már teljes üzemet találok. Sági József üzemegységvezető elmondja, hogy naponta átlagosan 70—80 mázsa gyümölcsöt szállítanak be a vállalt területeikről és a tagság háztáji gazdaságaiból, de nem ritka az, hogy egy ki­csit íjobban meglódul és száz mázsán felüli mennyiséget szállítanak be a MÉK-telepre. Az átvétel szerződésben biz­tosított. A tagság igen sok időt takarít meg azzal, hogy a ház­táji termést is hozzánk szállít­ja, nem is beszélve arról, hogy teljesen megszabadult a piacon való értékesítés bi­zonytalanságától. — Ha kell. még vasárnap is dolgozunk! — veszi át a szót Józsa Pálné. raktáros. — Pél­dául vasárnap is 24 mázsa al­mát adtunk át a MÉK-nek és ez az alma már hétfő reggel a pesti háziasszonyok asztalára került. Termelőszövetkeze­tünknek a ceglédi -piacon két elárusító helye is van, ahová a mi üzemegységünk is beszál­lít naponta mintegy 30 mázsa különböző terményt a lakos­ság, a gyárak, üzemek kony­háinak ellátására. A Kossuth Tsz Gerje-parti kertészetében már az őszi káposztaféléket palántálják. Palásti Pál, a kertészet ve­zetője elmondotta, hogy más­fél holdról 15 ezer forint értékű nyári káposztát taka­rítottak be. Utána rögtön három vagon szervestrágyát vittek ki a területre, majd mélyszántás után most ülte­tik az őszi káposztát. — Nekünk a szeszélyes idő nem sokat árt. Elmúlt az az idő, amikor sóhajtozva né­zegettük az eget: lesz-e eső vagy sem. Megindítjuk a Die­selt és a három vízágyú egy nap alatt 540 hektoliter víz­zel áraszt el öt holdat. A vízmennyiség 3 milliméteres esőnek felel meg. Külön érdemes megemlíteni, hogy a vizet a tőzegkitermelő válla­lat tavából kapjuk, s a trá­gyatartalmú víz magas táp­értékét is hoz a növényeknek. — Egy-két szót a brigád dolgozóiról. A legfiatalabb Predenócki Erzsébet tizen- J nyolc éves és Í75 munkaegy­sége van, a legidősebb Mészá­ros Józsefné, aki 61 éves kora ellenére mindennap ke­rékpáron jön ki a gazdaság­ba. A Kossuth Tsz 3-as üzem­egységének szőlészete 350 kisparcellából állt össze — mondotta Nyári István tizem- egységkönyvelő. — Itt a nagy­üzemnek még halvány nyomai sem voltak. Lassan, szívó­san építjük a nagyüzemi ter­melés feltételeit. A terület előnyitása, fedése már gé­pekkel történik, igaz, hogy egyelőre még csak lóvontatás­sal. Központilag adjuk a vé­dekezőszereket. A sorközi ka­pálásokat is lóvontatású gé­pek végzik el. Központosí­tott a szűreit is. A vállalt területek szőlőtermelői mun­kacsapatokba szervezkednek. A gazdaság biztosítja a szőlő elszállítását, azt központi he­lyen, a gazdaság pincéjében dolgozzák fel. — A gazdaság távlati ter­vében intézkedik a nagy­üzemi szőlőtelepítésről. Az első 5'd holdas tábla már az ötéves terv keretében elké­szült. Ä gazdaság más terü­letein folyik a telepítés, így a kappanhalmi részen, ahol szűz területeket, telepítenek. Ez szolgálja azt, hogy a termelésben, különösen pe­dig a forintbevételben, ki­esés ne legyen. — R — Két baleset a Cegléd—Csemői Állami Gazdaságban Pénteken, július 27-én Po- zsár Erzsébet, a gazdaság dol­gozója gyümölcsöt szedett. A létra gondosan biztosítva volt. Pozsár Erzsébet szűk szoknyá­ban dolgozott, ez munkájában erősen akadályozta. A létra második fokáról, alig egy mé­ter magasságból leesett és egy karó valósággal felnyársalta. Az idejében alkalmazott orvo­si beavatkozás azonban meg- \ mentette az életét. Szombaton, július 28-án töb­ben az aratógép után keresz­teztek. A fiatalabbak cigaret­taszünetre vonultak félre. Thurza István nem fért a bő­rébe, mindenáron birkózni akart. Belekötött Kádár Pál­ba. Végül is összeakaszkodtak és Kádár Pál olyan szeren­csétlenül csapta a földre Thurzát, hogy az súlyos alkar­csonttörést szenvedett. — AZ ÓRA- ÉS ÉKSZER­BOLTBA nagy mennyiségű íz­léses kivitelű cseh és magyar gyártmányú ébresztőóra-szál­lítmány érkezett. 110-től 280 forintig válogathatnak közöt­tük a vásárlók. — A MÜLT HÉTEN kapott a ceglédi Táncsics Termelő- szövetkezet 4003 naposcsibét, ezzel együtt az állomány 24 000-re növekedett. Ebből 6000-et tojástermelés céljára nevelnek, — A CEGLÉDI Alkotmány Termelőszövetkezetben hat hold téli káposztát, a Petőfi Tsz-ben hat hold paradicso­mot és uborkát palántának. Az abonyi József Attila Tsz kertészetében Szabó József kertész 12 hold öntözéses kertészet gondját viseli. 40 ezer paprikát adtak át az idén és a kertészetből 300 000 forint értékű jöve­delemre tettek szert. A főker­tész a paprikatábla szórófejes öntözésének ellenőrzését végzi 17 nő és négy férfi dolgozik a kertészetben. Jelenleg a paprikát kapálják. Ahol ők elvonulnak, nem marad • utánuk gyom Meddig rontja a levegőt a Dohány utca melletti mocsár? Elviselhetetlenül büdös a húsipari válialat előtt elte­rülő mocsár, amely évről évre rontja a környék* leve­gőjét s ez annál nyugtalaní­tóbb, mert a körülötte elte­rülő lakótelepen kívül a kö­zeiben van az egyre inkább épülő városi kórház. Ha hoz­zátesszük még azt, hogy a szúnyogok, legyek milliói fertőzik a környéket, akkor érthető, hogy a város veze­tőségének. de a környék la­kosságának is nagy gondja a rendezés. Mindennek a húsipari vál­lalat az oka! Legalább is ezt mondják a mocsár körüli családi házak tulajdonosai. A vállalát a szennyes vizet nyitott csatornán keresztül vezeti ki a mocsárba. A víz büdösödik és ebben a nagy hőségben elviselhetetlenné te­szi a levegőt. Nagyon váratlanul érin­tette azonban a tájékoztatót az a kérdésem, hogy vajon mi volt akkor, amikor a húsipari vállalat még egyál­talán nem volt? Az idősebb ember elgondolkodott és némi gondolkodás után megadta magát: — Hallja-e, igaza van! Én már negyven esztendeje itt lakom a környéken, de ez a büdös pocsolya már akkor is itt volt. Polgár Ferenc, a húsipari vállalat helyettes igazgatója szótlanul meghallgatja, amit az emberek tájékoztatásából feljegyeztem. Amikor befe­jeztem, így válaszolt: — Ezeket a megjegyzése­ket már hallottuk és nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy az emberek nagyon té­vednek. amikor minket tesz­nek felelőssé a valóban hely­telen állapotért. A vállalat vízfogyasztása óriási. Meg sem tudnám mondani, hogy mennyi vizet Használunk fel naponta. De hozzáteszem, hogy a területünkön kétszáz köbméteres derítő van. ame­lyet modern csőrendszer köt össze a telep minden részé­vel. A derítő működése ki­fogástalan. enélkül üzem még létezni sem tudva. Bárki meggyőződhet arról, hogy teljesen tiszta vizet enge­dünk ki az árokba. A derítő által leszűrt szennyes anya­gokat a Szervestrágya Gyűj­tő Vállalat szállítja el. még­pedig a helyszínen tőzeggel keverve. Múlt héten például a felszaporodott anyagot a kísérleti gazdaságba szállítot­ták eí A megoldás? Sokkal köze-, lebb van a megoldás, mint ahogyan azt néhány türel­metlen ember gondolja. Kö­zel hétmilliós költséggel fo­lyik a város csatornázása. Azt hiszem, városunk fennál­lása óta ez egyik legnagyobb beruházás. Mihelyt ez a ha­talmas munka befejeződött, a probléma megoldódik, hi­szen a csatornarendszer min­den szennyvizet el fog szál­lítani R K. Ez a négy csinos kislány: Szabados Marika, Tóth Marika, Mészáros Marika és Jakab Edit 20«—200 körüli munka- egységgel dicsekedhet. A főkertész szerint nagyon szor­galmasak, amellett jó barátnők is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a négy egyforma szalmakalap TTOQfSI — CEGLÉD város termelő- szövetkezetei az 1/1961. XII. hó 2. számú FM PM rendele­tében foglaltak értelmében ké­szítették ei az 1962. III. ne­gyedévi bitelterviiket, amely­nek során a tervezetthez vi­szonyítva kiesés nem mutat­kozik. t Amiről Ceglédbercelen beszélnek: Társadalmi munkával épül a kultúrház Ceglédbercel községi tanács vb 1962. július 30-i üléséri fog- lalkozott a társadalmi munka szervezésének kérdésével és értékelte az eddigi eredménye­ket. Az építkezés megkezdéséig a kultúrház területét a járdá­val egyszintűé kell hozni. A régi kultúrház falából ott maradt törmelékeket el kell távolítani s ezt társadalmi úton akarjuk megoldani. A lakosság egy részét leköti a nyári mezőgazdasági munka, más része pedig üzemi mun­kás, bejáró. Időhöz vannak kötve, általában csak késő es­te érnek haza. A KlSZ-fiata- lok is valamennyien bejárók. Igen nehéz tehát megválasz­tani azt az időpontot, amikor társadalmi munkát végezhet­nek. A ceglédberceli Hazafias Népfront és a községi tanács július 28 és 29-re mégis meg­próbálkozott a társadalmi munka szervezéssel. Ebben a nagy munkában a szovjét parancsnokság is a se­gítségünkre sietett. Mindkét napon 29 szovjet katona 3 te­herautóval, fáradságot nem kímélve önzetlen segítséget nyújtott. A KISZ-es fiatalok­kal és néhány helybelivel rendezték a kultúrház terüle­tét. Két félnap alatt több mint 30 teherautó földet hordtak el. A község lakosai elismerésü­ket juttatták kifejezésre és ez­zel is tovább mélyült a szov­jet—magyar barátság. A szovjet parancsnokság­nak és katonáknak köszöne- tünket tolmácsoljuk. A kultúrház területének rendbehozására további társa­dalmi munkára van szükség. Ezúton is kérjük a község lakosságát, hogy az 1962. augusztus 5-én reggel 5 órá­tól tervezett társadalmi mun­kában minél nagyobb szám­ban vegyenek részt, hogy ami­kor a kultúrház .tervét a kivi­telező vállalatnak átadjuk, akkorra a terület rendezése elkészüljön. Joó Ágostonná vb-elnök — AZ IDÉN községfejiesz­tesből 500 ezer forintot hasz­náltak fel Abonyban villamo­sításra. Beterveztek 4,5 km hálózatbővítési munkát, amelynek teljesítése 90 száza­lékra áll. A fő útvonalakon 53 higanygőz-lámpát helyeznek el, azonkívül 100 oszlopkaros normál közvilágítási izzó, ki­helyezésére is sor kerül. — A CEGLÉDI Dózsa Né­pe Termelőszövetkezetben 96 férőhelyes itatásos borjúneve­lőt építenek. Már csak a tető­fedés hiányzik és a tsz építő­brigádja átadhatja rendelteté­sének. — TÖRTÉL község első fél­évi baroméitervét 199 száza­lékra teljesítette. A beterve­zett 150 0 00 tojás helyett is 169 090-e‘ adtak le. Félévi 1900 hl-es tejtervüje teljesíté­sében 138 százalékot értek el. — A CEGLÉDI vasutas­énekkar szombaton és vasár­nap kétnapos kiránduláson vett részt Balatonzamárdiban. — A CEGLÉDI Táncsics Termelőszövetkezetnél a szám­viteli ellenőrzés során meg­állapítást nyert az a tény, hogy a számviteli munkák ál­landóan naprakészek. A bi­zonylati rend megfelelő, a fő­könyvi kivonatok a határidő előtt beérkeznek a mezőgaz­dasági osztályhoz. Ez a fejlő­dés a Táncsics Tsz-ben nem­csak a pénzügyi és számviteli vonalon, hanem a termelés vo­nalán is megmutatkozik. — VASÁRNAP a Déryné Színház Jászkarajenőn ven­dégszerepei. Bemutatásra ke­rül az Egyszerű kislány című zenés vígjáték. Az előadás es­te nyolc órakor kezdődik. Vereség, amely felér két győzelemmel' 18:15-ös arányt hozott, a len­gyel fiúk javára. A találkozóról csak a leg­jobbat imádhatjuk. A lengye­lek nyugodt, fegyelmezett já­tékát á ceglédiek ' nagy gyor­sasággal és szellemes játékkal igyekeztek' ellensúlyozni. Saj­nos, a nagy tempó és az ötle­tes kezdeményezések nem mindig voltak eredményesek. Ozsváth. Monori, Tukats bom­báit a lengyel válogatott ka­pusok jól védték, a ceglédi csapat fiatal játékosai kitű­nően illeszkedtek bele az együttesbe. Csendes Jósika a. tőle megszokott nagy fői-mát iá felülmúlta. Tanulság: néhány nap múl­va kezdődik a bajnokság őszi fordulója. A ceglédi csapat ki­tűnő formája feljogosít arra a reményre, hogy megnyerjük a bajnokságot és a csapat vég­re elfoglalhatja megérdemelt helyét az NB U-ben. Csak egy mondatot a szer­vezésről. A siker érdekében mindenki összefogott. Dicséret illeti Kardos Bélát és Mikulás Györgyöt fáradhatatlan igye­kezetükért, elismerés jár a közönségnek a lelkes biztatá­sért és kedves figyelem volt a városi tanács részéről, hogy a mérkőzés végére az eltávozó közönségnek gondosan öntö­zött úttestet biztosított. Ilyen hatalmas közönséget még nem látott a ceglédi kézi- labdások maroknyi pályája. Csák az évtizedek óta népsze­rű labdarúgás tudott kivételes alkalmakkor ekkora tömeget mozgósítani. Kis késéssel, fél öt helyett háromnegyed táján indította el a bíró sípja a Ceglédi Épí­tők és a Jászberényi Lehel női mérkőzését. A végig nagy fölényben játszó ceglédiek jó­formán szóhoz sem engedték jutni a vendégcsapatot és Gyikóné lendületes vezetésé­vel', színvonalas játékkal győz­tek. Hat óra előtt néhány perc­cel már telt ház volt a pá- ‘ lyán. Az Építők férficsapatá­nak minden tagja virággal köszöntötte a Spartak Kato­wice szálas legényeit, akik kedves figyelemmel, a csokro­kat a közönségnek továbbí­tották. A vendégcsapat nagy fölé- hye már az első percekben hegmutatkozott, öt lefutás volt eredményes, de a hazaink t?m hagyták magukat. ke- t,lényen harcoltak és viharos lendülettel egymás után há­tam góllal szépítettek. A há- t-om-négyeólos különbség a hagyiramú mérkőzésen végig Megmaradt. és a végeredmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom