Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-16 / 191. szám

A CFGLÉDí JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 16, CSÜTÖRTÖK Abony fejlődése a községfejlesztés tükrében Az elmúlt hét esztendő alatt községünk igen sokat fejlődött. Létesítmények egész sora az igazolás erre. Érdemes elemez­ni az eredményeket, annál is inkább, mivel az emberek na­gyon könnyen felejtenek és természetesnek vesznek sok olyan dolgot, amelyben a la­kosság forintjai és kétkezi munkája van. De vegyünk csak sorira egy-két létesítményt. Községünkben felszabadulás előtt nem volt fürdő, senki nem is gondolt arra, hogy a dolgozók ilyen irányú álma valaha is megvalósul. Fiatalalt enélkül nőttek fel, legfeljebb a téglagyár gödreiben törőd­tek, amíg el nem zavarták őket. Még 1957-ben, a fürdő ünnepélyes megnyitásakor is sokan felvetettéit, hogy nem jön ide fürödni senki. E jóslat, mint ahogyan mindenki tudja, nem vált be. sőt lassan a medencék kicsi­nek bizonyulnak. E létesítményben 70 ezer fo-< rmt értékű társadalmi munka van, s a befejezés előtt álló kádfürdő létesítésével együtt mintegy 2 760 000 forintot használtak itt fél. A felszabadulás előtti évek­ben körülbelül 30 kilométer utcai villanyhálózathiány volt, ma már alig 12 kilométer. A közvilágítási lámpák száma 72 volt, ma pedig 601, s ebből 73 korszerű világítás. Az elmúlt 7 esztendő alatt villamosításra 1 990 000 fo­rintot fordítottak. Egész sor új utca kapott vilá­gítást, mint például: Alkotás, Szövetkezet, Néphadsereg, Mi­kes, Téglagyár utcák. Ezenkí­vül számtalan helyen lett bő­vítés végrehajtva: Ceglédi, Szolnoki, Rákóczi. Honvéd ut­cákban. Nem volt jobb a helyzet a járda- és útépítés területén sem. Az elmúlt 25 esztendő alatt alig történt ilyen épít­kezés. Eddig 800-0 négyzetmé­ter beton- és aszfaltjárda épült a Ceglédi, Szolnoki, Körösi, Bicskei, Szemere, Abonyi L., Radák utcákban. Megkezdték az ufók kőburkolattal való ki­képzését is a Szilágyi és Kál­vin utcákban. Folyamatban van, illetve a következő 5 év alatt megvalósul a Hunyadi, Tószegi, Bicskei, Radák. Abonyi L., stb. utcák kikö­vezése. Erre a célra összesen 1 050 000 forintot fordítanak. A. régi sportpálya a község középpontjától távol esett, he­lyette a községben új pályát létesítettek. Községfejlesztésből erre 450 000 forintot használ­tak fel. Oktatásra és népművelési célokra mintegy 400 000 fo­rintot fordított a községi ta­nács. A fenti beruházások mellett közel egymillió forint értékben a község lakossága a különbö­ző létesítmények létrehozásán nál társadalmi mimikát vég­zett. Dolgozók százai ásták a törpe vízmű csatornaveze­tékét, az utcák villanyhá­lózatának bővítésénél az oszlopok gödreit, útjavítá­soknál, parkosításnál ta­nácstagok, általános isko­lások, úttörők, KISZ-esek, gépállomási KlSZ-szerve- zet tagjai és így tovább. Nem volna teljes a kép, ha nem beszélnénk a legfiatalabb létesítményünkről, a törpe víz­műről. Felépült a 9 kilométer hosszú hálózat 38 ivókúttal és 35 tűzcsappal, mintegy 2 200 000 forint értékben. Ezzel az első és ötödik kerületi dolgozók vízellá­tása megoldódott. Talán ez a legnépszerűbb köz­ségfejlesztési létesítmény Abonyban. Községünk fejlesztése sok jövőbeni feladatot jelöl meg számiunkra. Bővíteni kellene a bölcsődét, új kutakat kellene fúrni, járdát, villanyt építeni és így tovább. Ehhez azonban sok-sok millió forintra van szükség. A község lakossága' védje létesítményeit és társa­dalmi munkával segítse elő, hogy a sole jogos kérés mi­előbb valóra is váljék. Szűcs László tanácselnökhelyettes A ceglédi és a járási termelőszövetkezetek a mezőgazdasági kiállításon Kati a sztár - Nyolc tsz a járásból Segített az üb-titkár — Az emberek a legváltoza­tosabb problémákkal keresnek fel — mondotta Petró József- né, a Május 1 Ruhagyár ceg­lédi telepének üb-titkára. — Munka- és személyzeti ügyek­ben, de igen gyakran családi ügyes-bajos dolgaikban is be­kopogtatnak hozzám. Jönnek egyéni sérelmekkel, panaszok­kal, van, aki nálam akarja elintézni beosztását és nekem mindenkit türelemmel meg kell hallgatni. Ha valakinek betegségben, halálesetben szüksége van segélyre, első­sorban hozzám fordul. Vannak szemérmes emberek. Restell­nek kérni. Volt már olyan, akinek segélyre volt szüksége, de nem fordult hozzám. Dol­gát kérés nélkül elintéztem és csak akkor csodálkozott, ami­kor a hangszóró a pénztárhoz .invitálta, hogy a segélyt átve­' gye. — Kopa Teréz évek óta dol­gozik a gyárban. Albérletben lakik. Négyéves kisfiát idős szülei nevelik. Minder« vágya az, hogy megfelelő lakásba költözhessen és együtt lehes­sen gyermekével. Éveken át takarékoskodott, összegyűj­tött tizenhatezer forintot. Al­kalmi vételként egy szoba- konyhás házrészt ajánlottak neki. Megtakarított pénzével elment a címre. Megnézte a lakást és azt megfelelőnek ta­lálta. Abban egyezett meg a tulajdonossal, hogy előleg­képpen kifizet 16 ezer forintot, a fennmaradó Összeget részle­tekben teljesíti. A pénzt át is adta. A tulajdonos papíron el­ismerte az átvételt, de az írás egy szót sem tartalmazott ar­ról, hogy miért fizetett, mit vásárolt és mennyi a hátra­lék. — Néhány nap múlva Kopa Teréz be akart költözni, de a tulajdonos erről hallani sem akart és csak annyit engedett meg, hogy némi holmiját az oldalszobában elhelyezze és bejelentette, hogy a vétel tár­gya egyedül a kis oldalszoba volt. — Sírva jött be hozzám az irodába. Elpanaszolta nagy baját. Türelemmel meghall­gattam, majd gyorsan csele­kedtem. Megkérdeztem az ügy­védet, elsiettem az ügyészség­re, felkerestem a járásbíróság elnökét. Az erélyes fellépés eredménye az volt. hogy a tu­lajdonos személyesen hozta el a pénzt ide az üb-irodába. — Kopa Teréz könnyek közt vette át a pénzt. Tanácsomra bevitte a takarékba. Minden bérfizetéskor újabb betéttel szaporítja az összeget és bí­zom abban, hogy megfelelő segítséggel hamarosan el tud­ja intézni évek óta húzódó la­kásproblémáját. Három hét múlva megnyílik a mezőgazdasági kiállítás, amely tulajdonképpen nagy­arányú mezőgazdasági tapasz­talatcsere. Városunk, járásunk lakosságát is érdekli, milyen kedvezményekkel lehet eljutni a 64. mezőgazdasági kiállítás­ra, ezért felkerestük Fülöp László elvtársat a járási ta­nács mezőgazdasági osztályán, aki örömmel tájékoztatott. — Az idén a járási és vá­rosi tanácsok mezőgazdasági osztályainak feladata a ter­melőszövetkezetek, ipari és mezőgazdasági üzemek belépő­KÉT EV ALATT ÖT BORJÚ Ne-m kis büszkeséggel hívták fel a szerkesztőséget a Ceg­léd—Csemői Állami Gazdaságból. Bár a közelmúltban beszá­moltunk már arról, hogy a Cifrakerti Állami Gazdaságban egyt tehén hármas ikerborjakat ellett, ezeknek a borjaknak azt anyja még említésre méltóbb. — Hajdú nevű tehenünknek tizenhárom hónap alatt 5* borja lett — tájékoztat Emmer Imre állattenyésztő. Az ötévé» magyartarka törzskönyvezett tehén naponta átlag 26 liter tejet ad. Első két borja üsző, most fogjuk majd őket tenyésztésbei Ebből a háromból kettő üsző, egy bika. A kisborjak nagyonI szépek, világrajövetelük után a három összesen 96 kp voltw Bízunk abban, hogy fel tudjuk őket nevelni. Miklós Józsei lelkiismeretesen gondozza a rábízott állatokat. Emmer Imre állattenyésztő és Miklós József gondozó „ünnepeitekkel” (Foto, szöveg: Opauszky) az — A kirakat a boltvezető legmegbízhatóbb munkatársa — mondotta szellemesen Ki­rály Endre, az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat dekorá­ciós műhelyének vezetője. — Felhívja a vásárló figyelmét már a boltba lépés előtt. Tájé­koztatja a vásárolható áruk nagy részéről .és árcéduláival még arra is módot ad. hogy a vevő rövid kalkulációt végez­zen. — A szép kirakat készítésé­nek nagy segítsége a műanyag. Aránylag olcsó, mutatós, könnyen fűrészelhető, hajlít­ható, meleg vízben formálhá­A kilós csirkék titka A ceglédi takarmánykeve­rő üzemben Szabó Gyula üzemvezető a következő fel­világosításokat adta az üzem életéről: — Az üzem 1961. március­ban indult. Az indulás ne­hézségeit leküzdöttük, készít­ményeinket úgy megszeret­ték a termelőszövetkezetek, hogy ma úgyszólván közel­harcot vívnak . érte. — Miért nem gyártanak többet? * Miért vannak hiá­nyok ezen a vonalon? — Teljes kapacitással két műszakban négy vagon a napi teljesítményünk, de a fogyasztók igényeit nem bír­juk ebből 100 százalékosan ki­elégíteni. — Hallottunk olyan pana­szokat, hogy a termelőszövet­kezeti tagok a háztáji gazda­ságuk részére nem kaphatnak tápot. Mi az igazság ezzel kapcsolatban? — Sajnos, ez így van. Üze­münk nem adhat többét, mint amennyit kapacitása le­hetővé tesz. A termelőszövet­kezetek azért ragaszkodnak különösen a baromfitáphoz, mert annak felhasználásával a három hónapos csirke 1 ki­logramm súlyt ér el. Január óta. új keverési aránnyal, 35 alkatrészből állítjuk össze a tápot. Mondhatom, hogy az­óta a termelésben nagyon szép eredményeket érünk el. — Első és legnagyobb fo­gyasztónk a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, úgyszól­ván mindenféle jószágát csak táppal tartja. A többi ter­melőszövetkezet is nagy fo­gyasztó, így. a termelőszövet­kezeti tagság háztáji jószágá­nak nehezen jut. — Van rá remény. hogy ezen a hiányosságon segíte­nek? — Októberben nagyarányú karbantartást és javítást végeznék üzemünkben. Re­mény van rá, hogy ugyanak­kor kapacitásunk bővítésére is sor kerül. M. A — A tanácsi építőiperi vál­lalat egy 32 vagonos mag­tár és két 500 férőhelyes süldőszállás építésén dolgo­zik a ■ törteti Aranykalász Termelőszövetkezetben. — Ráez József (Cegléd, Besnyő u. 29. szám alatti la­kos) gondatlanságból elvesz­tette katonakönyvét. • ezért a városi tanács szabálysértési hatósága súlyosan, megbün­tette. — Rendszeresen öntözik a | Dózsa Népe Termelőszövet- I kezet kertészetében a növé­nyeket, s így a nagy szá­razság ellenére is szépen fej­lődnek. — A ceglédi Petőfi és Lenin tsz-ek után a Vörös Csillag Tsz-ben is befejez­ték a cséplési munkálatokat. E hét végére előreláthatólag városunk valamennyi tsz- ében befejezik a gabonák cséplési munkálatait, — A Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Válla­lat ceglédi boltegységében az árleszállítások alkalmá­val eddig 300 gyermekru­hát, 200 női ruhát, körülbe­lül 200 férfi vászonpantallót adtak el. Legtöbbet azonban a női blúzokból vásároltak, s ez a szám meghaladja a háromszázat is. — A Dózsa Népe Tsz pén­teken reggel megkezdi siló- kukoricája betakarítását. A kétszeri öntözéssel olyan mennyiségi és minőségi fej­lődés következett be a 47 holdas silókukorica-táblájuk­ban, hogy előreláthatólag holdanként 250—300 mázsa jó minőségű tömegtakarmányt tudnak betakarítani. — A Kertimag Gazdaság 21 hold mák területének beta­karítását megkezdte s teljes kapacitással dolgozzák fel a hibrid paradicsomot is.* A melléktermékként jelentkező paradicsomlevet a ceglédi és abonyi dolgozóknak értékesí­tik. — Az elmúlt hét során a Dózsa Népe és Alkotmány tsz pártszervezetei taggyű­lésen állástfoglaltak, hogy a két tsz-nek kérik az egye­sítését. Javasolták a tsz-ve- zetőknek és a közgyűlésnek, hogy közgyűlésileg kérjék a két tsz egyesítését, mivel a gazdaságosság és a tsz-tagok jövedelmének növelése ezt megkívánja. — A mai napon huszon­kettőn látogatnak el Cegléd­ről a szegedi ünnepi játékok színhelyére, ahol az Állami Népi Együttes műsorát tekin­tik meg. — A Vörös Csillag Tsz párt- és gazdasági vezétősé- ge Cegléden jelenleg azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy augusztus végén, szeptember elején a tsz-ben jól dolgozd asszonyok, fiatalok és a munkaverseny során kiváló eredményt elért tsz-fagok részére társas kirándulást szervez Lillafüred és Aggte­lek környékére. Az IBUSZ illetékeseivel folytatandó tár­gyalás után megállapodnak az indulás időpontjában és a kirándulás résztvevőinek létszámában. — A ceglédi Vörös Csillag Tsz 250 ezer forintért egy modern szórófejes öntöző­berendezést vásárolt, ame­lyet a kettes üzemegység­ben. a Kisberceli út mel­lett a másodvetésű silókuko­rica és a maglucerna öntö­zésére be is állított. — A lomtalanítási időszak­ban a Hulladékgyűjtő .Válla­lathoz 500 mázsa papírt és 240 mázsa vasat szállítottak be. Legjobban a KGV. a Villamosipari Gyár és a Má­jus 1 Ruhaüzem dolgozói vet­ték ki részüket a hulladék- gyűjtésből. BARATKOZÁS Minden kirakatunk látványosság Számiakul műanyag leszi változatossá a hallok berendezését és kirakatait tó. A magyar műanyagipar igen változatos anyagokkal áll rendelkezésre. Leggyakrabban felhasználható a PVC, újab- . ban figurák és plasztikus be­tűk kialakítására jól bevált a habszilikát. Hátterek, oldal­falak készítésénél igen válto­zatos a fatapéta és a magyar könnyűipar legfiatalabb gyárt­mánya, az ipari vásáron be­mutatott, mosható, minden színben ragyogó Ozakolor dí­szítő papír. Űj gyártmány a PVC-drót, amit nagyobb mé­retű kirakati figurák készíté­sére használunk; vei, illetve sorsjegyekkel va­ló ellátása. Csoportos látogatás esetén a kiállítási iroda szakveze­tőket bocsát rendelkezés­re. Az utazási kedvezmény 35 százalékos azonban 500 fős csoportok esetében/már 50 szá­zalékos vasúti kedvezményt i biztosítanak. — Akik a kiállítással kap­csolatban több napot óhajta­nak Budapesten tölteni, azok­nak kulturált, kényelmes .szál­lást biztosít a kiállítási Iroda 10—14 forintért. Az idén több­féle jegyvételi lehetőség van lesz olyan jegy, amellyel két ízben lehet belépni, lesz elővételi jegy, tanuló- jegy és honvédjegy. A kiállítási sorsjegyek 4 fo­rintos árban kerülnek forga­lomba. A sorsjegyekre hat fő­nyereményt és 5000 egyéb nyereményt sorsolnak ki. Va­lamennyi jegy máris kapható a tanácsok mezőgazdasági osztályán. Megtekintettük a kiállítási tájékoztatót is, amely az állat­bemutató érdekességei között ismerteti a kiállítás egyik leg­értékesebb tehenét, a ceglédi Katit, amelynek évi tejter­melése 8620 kg. 351.8 kg (4,1 százalék) zsírtartalommal. A járási termelőszövetkeze­tek mivel szerepelnek a kiál­lításon? — kérdezzük Füiöp elvtársat. — A .iáfás termelőszövetke­zetei közül nyolcán vesznek részt a kiállításon. Kapás lu­cernával, őszi árpával az abo- nyi Kossuth, Lenin. József At­tila és a dánszentmiklósi Mi­csurin tsz szerepel. Az abonyi Új Világ dohányt, a csemői Rákóczi és a kocséri Petőfi termelőszövetkezet pedig pa­radicsomot mutat be, . (Pereszlcgi) Fáérneniííjavítást, férfiingek gallérnzását, női. férfi- és gyermebruhák átalakítását vállalja CEGLÉD! RUHAIPARI VÁLLALAT JAVÍTÓ SZOLGÁLATA Szabadság tér 3. Mérték után vállaljuk női, férfi- és gyermekruhák I készítését, hozott anyagból is RUHAIPARI VÁLLALAT Szabadság tér 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom