Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

1963. AUGUSZTUS 2, CSÜTÖRTÖK rrsrr «tere» t^íirfap Kedvező k Bevételkiesés helyett bevételtöbbletre számítanak a majosházi Ujj Elet Termelőszövetkezetben Harminckét fokos kánikulai hőségben kerestük fel Ma.iős­hazán az Üj Élet Termelőszö­vetkezet elnökét, Karakase- vics Endre élvtársat. A határ­ból érkezett éppen, hogy a na­pi papírmunkával is végezzen és az ebédjét is elfogyaszt­hassa egyben. Természetesen az aratásra terelődött először a szó. — Két kombájn vágja a ga­bonát és úgy feleformán já­runk. Estére már több mint a felével végzünk az 504 hold­nak. Minden gabonát géppel aratunk. Kíváncsian érdeklődünk a terméseredmények iránt, ame­lyek kilátásai nem a legjob­bak voltak a félévi becslések­kor. Akkoriban az volt a já­rási és a helyi szakemberek véleménye, hogy jelentős ter­méskiesésre számíthat a tsz. Búzából 500 mázsával, árpá­ból (őszi, tavaszi együtt) pe­dig hatszáz mázsával számí­tottak kevesebbre a tervezett­nél. Az elnök elmondja, az aratás-cséplés eredményei azt mutatják, hogy búzából mint­egy 300 mázsával, árpából pe­dig 126 mázsával takarítanak be többet a tervezettnél. Terméscsökkenés van azon­ban a bükkönymagnál, mert a tervezettnél 21 mázsával ke­vesebb termett, ami a mázsán­ként 470 forintos áron szá­mítva 9870 forintos jövedelem csökkenést jelent. Ugyancsak károsult a tsz a kertészet ré­vén is, mert a vadkárok miatt a saláta és a retek 30 ezer forinttal kevesebbet ho­zott a vártnál. Egyéb kiesés viszont nem mutatkozik a tsz- ben. Számolni sem kell ahhoz, hogy az eddigiekből megálla­píthassuk: a bevételtöbbletek összege jelentősen meghalad­ja a bevételkiesések összegét. Az eddigiek azonban csak az egyik főüzemágra, a növény- termesztésre vonatkoznak, s bár ez döntő , jelentőségű a közös jövedelem szempontjá­ból, mégsem teljes a kép. A tsz teljes jövedelme igen je­lentős mértékben az állatte­nyésztés eredményességén is múlik. Az állattenyésztés árualap­ja határozottan a tervezett arányokhoz igazodik, ami azt jelenti, hogy teljes mértékben a tagságon múlik a haszon. A szövetkezet nem foglalkozik jelentősebb arányú marhahíz- lalással, de sokkal jelentősebb ennél a sertésliúsáni-termelés, amelynek arányaira jellemző, hogy 220 hízóra kötöttek érté­kesítési szerződést. Ezt a ter­vet változatlanul kívánják tel­jesíteni, ami azt jelenti, hogy Héfszázhúsz nyeremény a pénteki lottó-jutalomsorsoláson Pénteken kerül sör a lottó júliusi tárgynyereményeinek a húzására. A sorsoláson — amelyen a 28. játékhét szelvé­nyei vesznek' részt — 720 ju­talom, tárgy jut a szerencsés . lottózóknak. F őn yeremény­kónt ezúttal öt, egy- és két- Szofoa hallos összkon portos öröklakást és egy Moszkvics személygépkocsit sorsolnak ki. A tárgynyeremény-lista to­vábbi tételed különösen a házi­asszonyoknak kedveznek: két teljes lőtt ókon y 61 aberende zés, 25—25 mosógép és porszívógép, 15—15 hűtőgép és padlókefé­lőgép, 13—1.3 háztartási robot­gép és varrógép kerül a jegy­zékre. Ezenkívül többek kö­zött két teljes szobaberende­zést — jugoszláv és csehszlo­vák bútorokkal — 54 televí­ziót, 138 rádiót, 35 motorke­rékpárt és 123 nagyértókű — öt-, hat-, nyolc-, tíz- és húsz­ezer forintos — vásárlási utal­ványt is kisorsolnak. (MTI) a belőle származó jövedelem is a terv szerinti lesz. A terven felüli bevételek összege elsősorban a tejter­melésből és a baromfitenyész­tésből származik a tsz-ben. A szövetkezet elnökének számí­tásai szerint a tervezett 90 ezer helyett 110 ezer liter lesz az évi tejhozam, ami azt je­lenti, hogy egyaránt növek­szik az államnak és a falunak eladandó tejmennyiség is. A>. állammal hatvanezer liter tej értékesítésére kötöttek szerző­dést, de hatvanötezret kíván­nak ily módon értékesíteni. Ugyanakkor a helybeli fo­gyasztóknak szánt harminc­ezer . helyett harmincötezer li­ter lesz a falusi fogyasztás. Komoly bevételtöbbletet je­lent a terven felüli baromíine- velé's is a tsz-ben. Á háromezer pecsenyekacsa és az ugyancsak háromezer árűcsirke tervüket háromezer kacsával, illetve ezernyolcszáz csirkével kívánják túlteljesí­teni. Kacsából már a tervenfe- lüli részt is eladták (ötezer- nyolcszázat az államnak), csir­kéből pedig az ősszel várható a terviül teljesítés. A felsoroltakon kívül még jelentős bevételtöbbletre szá­mítanák az Űj Élet Tsz tagjai a cukorrépa termesztésben is. Cukorrépából ugyanis 180 má­zsát terveztek holdanként, de a háromszor megöntözött gyö­kérnövény legalább háromszáz mázsás termést Ígér holdan­ként. Igaz, csak szerény mé­retekben — tizennyolc holdon — termesztenek cukorrépát Szándékosan nem értékeltük a kukoricatermés kilátásait, mert az még egy kissé korai lenne. Vannak ugyan bíztató jelek, amelyek azt mutatják, hogy ha nem romlik különö­sen az időjárás, akkor kukori­cából is több terem majd a tervezettnél, de vegyük úgy, hogy csak a terv szerinti mennyiség terem. Ebben az esetben az Űj Élet Tsz tagsá­ga számíthat arra, hogy a terv szerinti huszonöt forint he­lyett huszonnyolc forint lesz a munkaegységérték. Őszintén szólva számítanak is erre, amit a munka töretlen lendü­lete is bizonyít Majosházán. Nagymiklós István Földön heverő - arany Az arany a földön hever, csak le kell hajolni érte — természetesen ez sem szóról szóra értendő közmondás, át­vitt értelme azonban nem szo­rul magyarázatra. Az viszont annál inkább, hogy ahol való­ban és szemmel láthatóan ott hever, miért nem hajlanak le érte. Vagy .miért nem lehet — magától értetődően nem egyé­ni, de a közösség hasznára — azt a bizonyos aranyat fel­emelni. Mindenekelőtt persze ott kell hevernie annak az arany­nak, aztán szem kell hozzá, amelyik észreveszi, no meg öt­letesség, kezdeményezési kész­ség és..nem utolsósorban dol­gos kezek, amelyek a földön heverő aranyat valóban ér­tékké átalakítják. PH isvörö svárott példá ul többféle ilyen arany he­ver felhasználatlanul a földön. Ott van például az a bánya- salakhegyekkel borított terü­let, amelyet a bányavállalat már régen átengedett a köz­ségnek. Kézenfekvő, kitűnően fel lehetne használni salak- téglakészítésre. Szakemberek véleménye szerint évtizedek kellenének ahhoz, hogy a ha­talmas mennyiségű salakot ily módon felhasználják és a.köz- ség sok új házat építő lakosá­nak rendelkezésére bocsássák. Némileg olcsóbban juthatná­nak így téglához a vörösvári építtetők, a lakosságból pedig húsz-harminc olyan ember, aki most hosszú utazással jár munkahelyére, helyben mun­kához. A helyi építtetők érdekeit szolgálná elsősorban, ha a község a pllisvörös- váriak tulajdonában, de a Hatezer csapággyal több Első féléves tervüket jól tel­jesítették a Diósdi Csapágy­gyár dolgozói. Eredményeik, újításaik, gyártmányaik mi­nőségének állandó javulása nem utolsósorban annak a versenynek köszönhető, ame­lyet az MSZMP VIII. kong­resszusának tiszteletére kez­deményeztek. Még a gyár vezetői, akik pedig . igen jól ismerik fi­zikai és műszaki munkatár­saikat, is csodálkoznak, hogy a munkaverseny szinte szár­nyakat adott valamennyiük­nek. Már a felajánlások idején a minőség javítása mellett bizonyos termelésnö­velést is vállaltak az export­tervet véve alapul. — Most — mondja Gáti Ferenc, a gyár igazgatója —, újabb kéréssel kell felettes szerveinkhez fordulni. Mivel nem szeretnénk a munkavér- seny adta lendületnek gátat vetni, az lenne a kérésünk, hogy engedélyezzék korábbi vállalásainkon túl, még hat­ezer exportcsapágy gyártását. Ehhez a kéréshez indoklásul mellékeltek a diósdiak egy féljegyzést is, amely sze­rint sem anyagot, sem mun­kaerőt nem kérnek a túl­teljesítéshez. — Az anyagot, amely ehhez szükséges, selejtszázalékunk jelentős csökkentésével biz­tosítjuk — mondja Gáti elv­társ. — A minőség javítása vállalásunkhoz képest, igen jól sikerült. Ez ad alapot ké­résünkhöz. És ennek kö­szönhető, hogy tulajdonkép­pen semmit nem kérünk, csak engedélyt arra, hogy adhas­sunk. ___________ (t) A iMFDGS/ elnöksége vendégül látja a gépi aratási verseny legjobbjait A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerve­zetének elnöksége az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is családtagjaikkal együtt látja vendégül a fővárosban augusztus 19-én és 20-án a legjobb kombájnvezetőket és aratógépkezelőket. A legjobb gépállomási és állami gazda­sági kombájnosokon és ara­tógépkezelőkön kívüi az idén először a három legjobb ter­melőszövetkezeti kombájnost is meghívják. (MTI) csobánfcai határban levő kőbányát üzembe helyez­né. A tulajdonosok évekkel ez­előtt felajánlották bányájukat a tanácsnak azzal, hogyha a bánya kihasználására vállala­tot alakit, alkalmaztatást kér­nek. miután kőfejtő szakem­berek. Bőven található a határban piktoragyag. Valaha tizenöt család foglalkozott azzal, hogy belőle úgynevezett piktortég- lát sajtoljon, amire a festő- és mázolóipamak van nagy szüksége. Amikor jónéhány éve ki kellett volna váltaniok az iparengedélyt, felhagytak a tégiasajtolással. Felajánlották azonban munkaeszközeiket és munkaerejüket, alakítson a község vállalatot, szívesen be­állónak oda munkásnak. Szó volt egy időben arról is, hogy vörössalakőrlö üzemet állít fel a község. Annyi futó-* meg teniszpálya, vagy más sporttelep — ahol szintén szükség van a vörös salakra — létesül mostanában, bizonyára könnyen értékesítenék akár a közeli környéken is. Néhány éve próbálkozott a községi tanács azzal, hogy ef­fajta helyi anyagok feldolgo­zására vállalatot létesítsen, de a felsőbb szervek ehhez —bi­zonyára helyes és törvényes meggondolások alapján — nem járultak hozzá. Ennek következtében a sok könnyen és úgyszólván minden befek­tetés nélkül' hasznosítható anyag, vagyis „arány” felhasz­nálatlanul hever. Senki sincs, aki felvegye. Községi válla­lat nem alakítható, ezen nincs mit töprengeni. De vajon járási, vagy mé­gy ei vállalatot, vagy an­nak telephelyét nem len­ne-e érdemes létrehozni Pilisvörösvárott, a szem­mel látható rejtett nyers­anyagkészletek hasznosí­tására? És nemcsak ott, hanem más községekben is, ahol ilyen, vagy olyan „arany” hever a földön. Sz. E. BUDAPESTTŐL A SOR zettünk, száz lírával többet számolt. Figyelmeztettük. Úgy tett, mintha nem értené. De amikor látta, hogy szigorúan ragaszkodunk a száz líránk­hoz — visszaadta. Egy gyerek, aki nyolc-ki­lencéves korában már érti, hogyan kell csalni! És tud­tuk: nem ő tehet róla. A szülei sem. Az élet, kicsiny, sivár élete tanította rá. Itt­honira gondoltunk: a Balaton partján üdülő gyermekeink­re, a nyári iskolai táborok­ra, arra. hogy talán a leg­több gyerekünk el sem hinné nekünk: élnek olyan kilenc­évesek is, akiknek a nyári tűző napon dolgozniuk, egy falás kenyérért csalniuk kell. Minden városban találunk sikátorokat, piszkos. elha­«MK'i'r .-sow Aki száz lírával többet számolt (A szerző felvételei) nyaigolt. szegényes házakat; De Dél-Olaszországban — mi a sorrentói öbölig jutottunk csak —, sok sikátort, sok sze­Nápoly á kikötőnél génységet láttunk. Azt mond­ják: arra lustábbak az em­berek, arra nem akarnak dol­gozni, az éghajlat is teszi... Valami igazság rejlik az érvelésben: túl báeyasztó az éghajlat, nehézkesebbek az emberek. De, ha csak ez lenne igaz, a sok-sok analfabéta rt}iért vágyik Észak-Olaszor- szágba, miért vándorolnak az iparvidékre munkát ke­resve? Miért ugranak bele a televízió részletvásárlásá­ba, ha nem állítanának va­lamilyen kultúrát, valami­lyen más életet? .Azt mond­ják a kormánynak készül valamilyen terve a dél ipa­rosításár» is. Van terv a szörnyű nyomor megszünteté­sére. De mikor lesz az?! Ad­dig sok idegen hőköl hátra észak—dél óriási ellentmon­dásától, Sági Ágnes ICösúti balesetek — frawelmei,2@ffa$éfiliéi Tengeri látkép Egy néhány órára újból át­éltem, amit mi már régen elfelejtettünk: milyen is a kapitalizmus. Nem is a végeérhetetlen alkudozásra gondolok, ami nélkül mozdulni sem lehet az egész országban. Nem is arra, hogy ugyanaz az áru egyik helyen 2500. a másik üzletben 1600. a harmadik­ban 1900 líráért kapható. Másról akarok itt beszélni. Nápolyban egy gyümöl­csös stand előtt nyolc-ki­lencéves kisfiú állt. Szülei őrá bízták az árat. Reggel­től estig a szúró napon kí­nálta az amerikai mogyo­rót, a datolyát Amikor fi­tam: jól élnek az idegenek­ből. Azonkívül észak ipari vidék, így magasabb az élet­színvonal. Gyönyörködtünk a változatos építészeti stílusok­ban, az ízléses, tömött ki­rakatokban, a zsúfolt piacok­ban. Láttuk: szépen öltöz­tetik gyermekeiket. Asszo­nyaik bájosak. De észre kellett vennünk | egy másik világot is Olasz- ; országban, I Nápolyról sokat hallottunk: i csodálatos város, álomszép a ; kilátás — de nagy a nyo- i mór. Hittem is, nem is. De ; amikor saját szememmel kel- ;lett látnom a kolduló gyere- ; keket, a régi Mária Valéria telepet is túlhaladó nyomo­Az elmúlt két napban szá­mos közúti baleset történt megyénkben. Az esetek a baleseti járőr helyszíni meg- \ állapítása szerint elsősorban 4 a gépjárművezetők, illetve a J motorosok figyelmetlenségé- J bői történtek. Július 30-án 4 Nógrádvei'őce határán a 121- jj es számú úton Nagy Béla 4 az 5. számú AK-ÖV gép- kocsivezetője önhibáján ki- i vül elütötte Tóth István tíz- í éves gyermeket, aki egy föld- \ gyalu mögül hirtelen az út- \ testre szaladt. A gépkocsive- ^ zető — mivel féktávolságon 4 belül volt — már nem tudta \ elhárítani a szerencsétlensá- 4 get. A kisfiú súlyos vigyázat- 4 lanságát nyolc napon belül 4 , gyógyuló sérüléssel Szerencsé- \ sen megúszta. 4 Kervárits István 54 éves 4 érdi lakos sem tartotta be 4 a KRESZ előírásait, amikor j július 30-án reggel hét óra- 4 kor Érd belterületén haladt $ át oldalkocsis motorkerékpár- \ jával. A vigyázatlan moto- j; ros balra kanyarodásnál nem \ vette észre a szembe jövő 4 személygépkocsit, s így tör- 4 tént, hogy a két jármű össze- 4 ütközött. Kervárits motorja £ felborult, szerencséjére azon- 4 ban, fején és karján, csak \ kisebb horzsolásokat szenve- jj dett. A személygépkocsiban \ négyszáz, a motorban három- ; ezer forint kár keletkezett. \ Július 31-én este nyolc óra- < kor Gyón határában az 5. í számú országúton Halasi 1st- j van huszonhárom éves mű- í szaki előadó, budapesti lakos,: motorjával beleszaladt az élőt- : te haladó Takács Pál gyóni: lakos kézzel vontatott targon- : cájába. A baleset Halasi \ hibájából következett be. : mert a szemben jövő autó i fényszórójától el vakítva sem j csökkentette járműve sebes- j ségét és a motorja által be- \ világított úton már nem tu- ■ dott megállni. Takács Pált’ könnyebb sérüléssel vitték a mentők a kórházba. WXVVlVWaiNVTO’lVWt'l'WKUBHH—mn»—< Érdeklődéssel figyeltük Itália ellentmondásait. Észak­ii Olaszország gazdag. Mint ír­rúságos viskókat, a piszkot, a kulturálatlanságot — ma­gamnak már hinnem kellett. Salaktégla, piktortégla — Kihasználatlan kőbánya és kihasználatlan lehetőségek Pilisvörösvárott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom