Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-02 / 179. szám
VEST MÉGVEI VILÁG PROLETÄRJAI- EGYESÜLJETEK! G,£í tw£// f ^Cirlan MSZMP PEST MEGYEI A E S'; A MEG Y E I. T A NÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Aral 50 fillér 1962. AUGUSZTUS 2, CSÜTÖRTÖK A GONDOS MUNKA A termelőszövetkezétek munkájáról szóló beszámolókban mind többször találkozhatunk ezzel a megfogalmazással: gondosan megművelték, a gondos munka lehetővé tette, s így tovább. Egykét esztendeje még nem volt általános ez. s hogy ma azzá lett. mutatja: megváltozott szövetkezeti parasztságunk döntő többségének elméletet a közös munkát illetően. Ez az esztendő volt az első, amikor általában gondosan megművelt kapásokról, gyümölcsösökről beszélhetünk. S ennek jelentőségét növeli, hogy a mostoha időjárás igencsak megapasztotta az első időkben a reménységeket, a terméskilátásokat, sőt. nem egy helyen úgy látszott, szinte semmi nem lesz a fagyérte szőlőkben, gyümölcsösökben. Ma már mégis, még az ilyen helyekről is azt jelenthetik, hogy a gondos munkával. sikerült helyrehozni az időjárás okozta károkat, s ha jó termést nem is, de közepeset minden bizonnyal betakarítanak. Ez történt például Inárcson, Szentlőrinckátán, Dánszent- mikióson, az abonyi termelőszövetkezetekben. s másutt is. A gondos munka nemcsak azt jelenti, hogy népgazdasá- gilag emelkednek a termésátlagok, nemcsak azt jelenti, hogy általában emelkedik a közös gazdaságok dolgozóinak jövedelme, hanem azt is, hogy egyénileg, külön-külön mindenki többől részesedhet, azaz eredményét látja a gondos, becsületes munkának. Es ez az a döntő szempont, amely magyarázza a javuló munkafegyelmet, a növekvő munkadevet, azt, hogy nem egy termelőszövetkezetünkben oda jutottunk, hogy gondot okoz valamennyi munkára jelentkező' foglalkoztatása. Persze: utóbbi még nem általános, de mutatja a fejlődés irániját! Amikor a megyei pártbizottság következetesen síkra- szállt az ösztönző, a munkán, a munka minőségén alakuló jövedelemelosztás mellett. sokan akadtak tamás- kodók. Azóta bebizonyosodott, hogy az álláspont helyes volt. eredménye a gondosan megművelt földek nagyobb termésében jelentkezik. Vajon lehet-e Kétségünk aziránt, hogy a jövőben is ehhez az állásponthoz kell következetesen tartani magunkat? Nem lehet. Mégis, akadnak, akik latolgatják, vajon hogyan lehetne a megígért prémiumot, a többlettermés bizonyos százalékát megtakarítani, azaz nem odaadni a tagnak. Rossz álláspont ez, a jövendő eredményeit veszélyezteti. Hiszen az a tag aki becsülettel végezte munkáját, s aki ennek eredményeként nagyobb termést takarított be, de nem kapja meg a megígértek vajon jövőre törekszik-e nagyobb termésre? Vajon ugyanolyan gon- i dcssággal, lelkesedéssel dolgozik, mint ebben az esztendőben? A válasz nyilvánvaló. S azok a vezetők, akik így okoskodnak, ezzel tesznek rosszat, ezért veszélyes álláspontjuk! A gondos munka nem véletlen műve. S éppen ezért mérlegelését értékelését, jutalmazását sem lehet rábízni ä véletlenre, azaz- az egyéni ízlésre. A fő feladat a termelés növelése. S ennek egyik záloga —a gondos munka. Mészáros Ottó Száz most végzett pedagógust kapott a megye Hazatérnek a Pest megyeiek — Gondoskodás a fiatal kollégákról Ünnepélyes eskütétel a megyeházán Tegnap délelőtt ünnepélyes pillanatok tanúja volt a megyei tanácsháza díszterme. Itt fogadták baráti beszélgetésre azt a száz most végzett pedagógust, akik szeptembertől megyénk falvaiban és városaiban kezdik el hivatásuk gyakorlását. Az ünneplőbe öltözött óvónőket, tanítónőket, tanítókat és tanárokat Vörös Gyula, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője üdvözölte, majd Szabó Sándor elnök- helyettes beszélt azokról a feladatokról, amelyék az új pedagógusokra várnak. „Pedagógusnak lenni — mondotta — a legszebb hivatás!” ... Majd elmondta, hogy az iskolai oktató-nevelő munka mellett a pedagógusnak mint népművelőnek is ki kell vennie részét az új típusú, szocialista ember formálásából. Az üdvözlő beszédek után sor került a közös eskütételre, amelyről a televízió is felvételeket készített. Az eskütétel ptán Vörös Gyula osztályvezető bemutatta az új pedagógusoknak a járási művelődési osztályok vezetőit, leendő „gazdájuk”-at. A járási -osztályvezetők aztán az ünnepély után egy-egy sarokba gyűjtve a . hozzájuk beosztott új kollégákat, elbeszélgettek a legsürgetőbb problémákról: a. helyi munka- és életviszonyokról. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a járási osztályvezetőkkel karöltve már korábban igen nagy gondot fordított arra, hogy a lehetőség szerint haza, vagy szülőfalujukhoz közel kerüljenek a Pest megyéből származó fiatal pedagógusok. Ilyenek ugyanis szép számmal vannak az érkezők között. Molnár Istvánná, a megyei művelődésügyi osztály személyzeti előadója elmondotta, hogy az idén végzett és Pest megyéből származó pedagógusokat hazahívták, mint ahogy tették ezt a korábbi években is. Az esetek többségében megnyugtató módot találtak a fiatal kollégák elhelyezésére, szüleikhez, rokonaikhoz* közel, kívánságuknak megfelelően kaptak munkahelyet. Természetes azonban, hogy az ] ilyen maximális gondolkodás mellett is akadnak problémák, amelyek azonban szintén megoldást nyerhetnek a későbbiek folyamán. Pest megye különben még 100—-120 pedagógusnak tudna munkát adni, mert az aszódi, ceglédi, szobi és nagykátai járásban pedagógushiány van. Az idén kapott a megye különben első ízben olyan fiatalokat, akik már az új típusú felsőfokú tanítóképzőben végeztek. A fiatal kollégákat fogadó járási művelődési osztályvezetők közül beszélgettünk Pintér Istvánnéval, a budai járási osztályvezetővel, Mis~ kolczi Károly dabasi és Vankó István aszódi járási osztályvezetővel. Mindhárman elmondották, hogy örömmel fogadják az új kollégákat, s minden tőlük telhetőt elkövettek már eddig is, hogy az elhelyezésben, ahol pedig lehet, a lakásszerzésben és a kosztolás biztosításában segítséget nyújtsanak. Kozéki Béla és Kozéki Belőné például, bár budapestiek, leköltöznek Öcsára, mert mint ifjú házaspár, kétszobás szolgálati lakást kapnak. Ugyancsak kapott lakást Maya Anna Sáriban, akinek férje a közeli Bugyi Telefongyárban keres majd munkát budapesti állása helyett. Gecser Erzsébet tanítónő Táborfalvá- ra került, abban az iskolában tanít majd. amelyikben ő is tanult. Ugyancsak régi iskolájába tér vissza pedagógusként Kardos Erzsébet acsai tanítónő. Hazamegy Györki Éva ikladi és Lendvai Hona'túrái pedagógus is. Azoknak a nevelőknek, akik a budai járásba kerültek, köny- nyebb lesz valamivel a helyzetük, mert itt viszonylag sűrűbb az autóbuszjárat, s ha a buszok túlzsúfoltsága miatt fárasztó is a közlekedés, hamarabb el^jik a járásban levő községeket. A fiatal pedagógusok — ahogy ezt lapunk munkatársának közülük többen is elmondották — lázas izgalommal készülődnek, alig várják a szeptembert, hogy megkezdMa ülést tart a megyei pártbizottság Ma délelőtt kilenc órakor a megyei tanács nagytermében ülést tart a megyei pártbizottság. Az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának a gépiparra vonatkozó határozatából adódó feladatokról tanácskoznak, és értékelik a kongresszusi munkaverseny eddigi eredményeit. A pártbizottsági ülés mindkét témával kapcsolatban megjelöli a legfontosabb tennivalókat. A megyei párt-végrehajtóbizottság „Megyénk gépiparának helyzetéről és feladatairól, valamint a kongresszusi munkaversenyről” című jelentését Szakali József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára terjeszti a pártbizottság ülése elé. Yadkárbecslő bizottsággal Pilisszentlászlón Sikerrel járt a próbafúrás — kiterjesztik az öntözést — Ecseri Törekvő Tsz? — Igen, itt Kovács Mihály főkönyvelő beszél. — Érdeklődünk, hogyan haladnak az aratással, mi újság a szövetkezetben. — Aratás? Már régén befejeztük. A jövő hét eleiére a cséplést is elfelejtjük. Ha a i gépállomástól megkapjuk a traktorokat, a kétszázötven holdnyi tarló is rövidesen fekete lesz, mélyszántjuk. — Valami érdekesség? T- Az is akad. Először is 8600 darab baromfit nevelünk az idén kísérletképpen. A megengedett tíz százalékos elhullást másfél százalékra leszorítottuk. Másodszor: sikerrel járt a próbafúrás, hu- ' szonkilenc méter mélységben artézi vizet találtunk. Ez a bő vízforrás ió alkalomként ‘ kínálkozik a kertészet felfejlesztésére. Éppen ezért jövőre már ötven holdra. 1966-ig pedig 350 holdra növeljük szövetkezetünkben az öntözéses kertészetet. S. P. Sok panaszt hallottunk már a vadkárok miatt, de egyszerre és ennyire töményen még soha annyit, mint Pilisszent- lászló határában, ahol talán az egész megyében először járta a földeket a januárban kiadót^ 1/1962. törvényerejű kormányrendelet alapján megalakult vádkárbecslő bizottság. Pánczél Sándor községi vb-elnök a beérkezett számos panasz alapján szükségesnek tartotta megvizsgálni, hol, mennyi terményt dézsmáltak meg a visegrádi rezervátumból kitörő vaddisznók, ezért hívta össze a bizottságot, amelyben a szentendrei erdészetet Bandi Lajos képviselte. A vb-elnök hívó szava nyomán azonban rajta kívül — szakértőként, vagy csupán az erdészet érdekeinek nyomatékosabb védelmére — megjelent Visegrádról Dvorak Oszkár vadászati főfelügyelő, Esztergomból pedig, ahol a pilisi állami erdőgazdaság székel, Borbély György magasrangú erdész és kívülük a környék sok erdésze, vadásza. Pár öl málna, krumpli, néhol némi búza, avagy zab, kukorica alig — mert azt nagyon eszi a vaddisznó — ebből állnak az egy holdat meg sem ütő, inkább 800— 1000 öles pilisszentlászlói gazdaságok. Tulajdonosaik az erdőn, távoli üzemekben, építkezéseken keresik meg a mindennapit, de azért így-úgy megművelik földecskéjük^t is. Jogos tulajdonukban nem íj szenvedhetnek kárt, ha belement a vad, azért az erdőgazdaság felel, ezen nincs is vita. Annál inkább vitáznak azonban a kár mennyiségén, s hogy a tulajdonosok mit tettek a kár elhárítása érdekében. Mindössze háromszázötven katasztrális hold a község erdő közé ékelődő, sűrű facsoportokkal széttagolt, hajlatokban és lejtőkön sok kisebb- nagyobb darabból álló megművelhető területe. A bizottság legelőször a Hrabina oldalán kapaszkodik fel. Tudni kell, Pilisszentlász- lónál az egész erdőt drótkerítés övezi, részben, hogy az erdei vadak ne okozzanak kárt az embereknek, részben, hogy az emberek se okozzanak kárt az erdőben. A kerítést 1952- ben teljesen felújították. A község tanácsa 30 ezer forinttal, a lakosság meg társadalmi munkával járult hozzá akkor. Csakhogy ezt a közel tíz kilométer hosszú kerítést azóta is állandóan megrongálják. Itt a Hrabinán alig fél kilométerre egymástól két helyen is .jókora rést talál a bizottság. — Valami fatolvaj csinálta — állapítják meg az erdészek. Ez erdészei és a kézség közösen védekezik — Hajiévadászesl a kártevőkre — Bíróság dönt a tavalyi vadkárokról — A vaddisznó feszítette ki — hangoztatja a vb-elnök és ebből kemény vita keletkezik. Oitzlács Jánosné ott várja a bizottságot kis parcellája mellett. Krumplijában tett kárt a vad. Szemmel látható, legalább húsz százalékkal lesz kevesebb a termés. — Itt őrködött a férjem heteken át. amíg egy esős éjszaka meg nem fázott — mondja Oszlácsné. — Aztán a fiam jött ki, de azt meg elnyomja az álom, nem csoda, egész nap kőművesek mellett dolgozik. A Pálbükkösön madárijesztőket állítottak fel a vaddisznók ellen, meg üres konzervdobozokat aggattak fel párjával, hogy a zörgésük elriassza a vaddisznót. — Ez mind semmi — mondja Borbély György, az Esztergomból jött nagyrangú erdész. —. Pár napra jó csak, de aztán megszokják, nem félnek tőle. Állandóan váltogatni kell a riasztó eszközöket. Ez nem nevezhető a kárelhárításban való közreműködésnek, amit a törvény megkíván. Ember kell ide éjszaka. *— Azt viszont nem lehet kívánni, egész nap gyárban vagy máshol dolgozó emberektől, hogy minden éjszaka itt őrködjenek. Több lenne ez már a törvény megkívánta közreműködésnél. Elsősorban az erdészeté a felelősség, neki kell megtennie mindent, hogy a vadak kárt ne okozhassanak — fejtegeti erélyesen és okosan a tanácselnök S eközben észreveszik, hogy akadnak olyanok is, akik a maguk érdekével semmit sem törődnek. Mikula Fü- löp például nem jelentett vadkárt, pedig nagy a kára. Igaz, nem vaddisznó, ko- lorádóbogarak okozták. Ott hemzseg a sok csúnya féreg és rágja a krumplija leveleit. semmit sem tesz ellenük. S ezzel nemcsak saját maga vall kárt, a bogarak már átmentek a szomszéd szépen ápolt burgonyásába. A fiatal Mikula Rezsőné vaddisznóktól alaposan kikezdett krumplija elpusztításában is segít a krumplibogár. — Most már minek tegyünk akármit a bogár ellen, ha a vaddisznó így széttúrta a krumplinkat? — vélekedik a fiatalasszony, aki meglehet, a vadkár fejében járó összegnél a kolorádóbogarak miatt nagyobb bírságot fizethet hanyagságáért. Jó azonban mégis, hogy eljött a környék legfőbb vadásza, meg annyi sok fő-fö erdész. Kárbecslés közben fontos határozatok és megállapodások születtek. Először is ma éjszakától kezdve az erdészet is, meg a község is állít egy-egy embert, aki hajnalig járva-kelve elriasztja a vadakat, reggel aztán átvizsgálja a drótkerítést és kijavítja, ha valahol hibát talál rajta. Vasárnap pedig hajtóvadászat lesz a kerítésen kívül eső közbirtokossá- gi, erdőben. — De mi lesz a tavalyi vadkárral, amelyet harmincezer forintban állapított meg a megyei, tanács? — érdeklődik a lakosság érdekében a tanácselnök. — Majd a bíróság eldönti, mennyit kell abból megfizetni — ez a válasz. Mostanáig ugyan az volt a rendelkezés, hogy a megyei tanácsnak a kártj megállapító határozatát az erdészet saját főhatóságához, a Földművelésügyi Minisztériumhoz fellebbezhette meg. De az új törvény bíróság elé utalja az ilyen vitát. Az első ilyen per tárgyalását a Pest megyei Bíróság e hó 6-ára tűzte ki. Először a Szentendrén tavaly keletkezett és mintey 46 ezer forintban megállapított kár ügyében kell a bíróságnak állást foglalnia. Ez afféle próbapernek számít, s az ítéletet éppen ezért a károsultak, meg az erdőgazdaság js a legnagyobb érdeklődéssel várja; Sz. E. Szeptember 3-án kezdődik az új tanév A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az 1962/63-as tanév kezdésének eredetileg tervezett szeptember 1-i időpontja megváltozik. A legújabb miniszteri rendelkezés értelmében a tanévnyitó ünnepségeket. mind az általános, mind a középiskolákban szeptember 3-án, hétfőn kell megtartani. Az első tanítási nap szeptember 4-e, (MTI) [ jék a tanulás és a gyakorlat után az igazi munkát, hivatásuk gyakorlását. I Tenkely Miklós
