Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-12 / 161. szám

«ST HFCiF.I 1962. JÚLIUS 12, CSÜTÖRTÖK A „reprezentatív hangzású kórus“ tának és tudásának rend" kívül sokat köszönhetünk. A megyei dalostalálkozókon évről évre részt veszünk, de szoros kapcsolatot tartunk fent más énekkarokkal is. A múlt évben például na­gyon szép kör-hangversenyt rendeztünk a MÁV járműja­vító üzemeinek énekkarai­val. Minden évben más" más járműjavító tölti be a körhangversenyek házigaz­dái tisztségét. Az idén ősz­szel kerül sor negyedik kör­hangversenyünk megrende­zésére, ennek színhelye a mi pátriánk lesz, Dunakeszi. A dunakeszi dalosok év­ről évre megrendezik az ugyancsak hagyományossá vált dalosbált, amely ünnepi eseménye mindig a község­nek. A bált mindig feb­ruár első szombatján ■ tart­ják. Az ideinek nagy sikere volt, műsorát ugyanis ma­gas színvonalú koncerttel bő­vítették ki. A hangverse­nyen az Operaház legki­válóbb sízólistái is részt vet­tek. Most mire készülnek a du­nakeszi dalosok? — kérdez­tük. — Munkánk folyamatos. Állandóan ügyelünk arra, hogy megőrizzük a már „kéz­ben levő” kórusszámok egy­séges színvonalát. Mór ké­szülünk a jövő februári da­losbálra, valamint a debre­ceni nemzetközi kórusverseny­re. Természetesen az,t sze­retnénk, ha ezen a versenyen még a tavalyinál is jobb he­lyezést érdemelnénk ki. Liszt Ferenc két művével foglal­kozunk különösen — Esz-dur kórusával és egyik prelüdjé- vel. Készülünk idei üzemi hangversenyünkre is, amely­nek megrendezésére minden évben sor kerüL Ezeknek az üzemi hangversenyeknek egyik célja az, hogy ébren tartsuk a dalkultusz iránt az érdeklődést dolgozóink kö­rében és hogy a fiatalabb generáció tagjainak lelkében Olcsóbb a társasiiáz-építkezés Százezer magánlakás — állami támogatással Az Állam az Országos Ta­karékpénztár bevonásával már tíz éve támogatja hosszúlejá­ratú építési kölcsönnel a ma­gánlakásépítkezést. A tíz év alatt eddig több mint száz­ezer lakás épült fel: főleg családi házak és — az utób­bi időben a városi lakosság körében igen népszerű — tár­sasházak. Az OTP négy lakás eseté­ben már folyósít kölcsönt társasházépítésre is. A társas- házait nemcsak a kisebb költ­ség szempontjából kifizetődő­ek, hanem — egyben — a városok fejlesztése szempont­jából is rendkívül előnyösek. Társasház építésénél a köz­művesítés is könnyebben megoldható, mint egyéni la­kóházak esetében. Épp ezért a társasház-épít- kezéseknél a legkedvezőbbek a feltételek. , Ilyen építkezé­seknél az OTP a költség 75 szá­zalékán belül lakásonként 120 ezer forint erejéig nyújt kölcsönt — míg a családi há­zaknál 80 ezer forint a köl­csön maximuma. A társasház- épitkezésnél a kölcsön vissza- visszafizetésök ideje 30 évig is terjedhet, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy például száz­ezer forintot havi 385 forintos részletekben lehet visszafizet­ni. Eddig a társasházépítésben való részvételt — különböző nehézségek miatt — nem tud­ta mindenki megoldani. Az OTP fokozatosan bekapcsoló­dik az ilyen irányú szervező- munkába, hogy ez a kérdés se okozzon gondot. A társasház­építkezést a városi lakosság nagyon megkedvelte, s ez ért­hető is, hiszen a társasházban lévő jakás nemcsak olcsóbb, de ugyanolyan személyi tulaj­don is, mint a családi ház, és tizenöt évig adómentes. Helikopter a polanai vizierőmü építésének szolgálatában-.mm A közép-szlovákiai Detva közelében épülő polanai vízierő­mű építésének színhelye rendkívül nehezen közelíthető meg. A szükséges betont ezért a pndpolani gyárból heli­kopter szállítja a színhelyre. A képen: munkában a heli­kopter is felébresszük az érdeklő­dést, amely bizony, őszintén szólva, az utóbbi időben né­mi lanyhulást mutat. Régi törzsközönségünk tagjai las- sankint megöregedtek, a fia­talabb korosztály viszont nem értékeli kellőképpen az ének­kar munkáját. Mindenképpen körültekintőbb szervezési munkára lenne szükség. Ezért tervezzük most, hogy ipari tanulóinkból ifjúsági kórust szervezünk. Arra számítunk, hogy ez a kórus lesz a bá­zisa a jövőben az utánpót­lásnak. Ügy látszik, a dunaiteszi dalosok számára mindig akad elérendő művészi és kultu­rális cél. Megnyugtató, hogy a jelek szerint céljaik eléré­séért lelkesen harcolnak a járműjavító dalosai ési har­cuk szép eredményekkel jár. A legszebb eredmény nyil­ván a szakértőknek az a többször megismételt megál­lapítása, hogy a MÁV Duna­keszi Járműjavító férfikara „reprezentatív hangzású kó­rus”. Magyar László Ez a csónak most üres, a sziget partjánál kikötve várja a „gazdát” Káposztásdülő Kismaroshoz akar csatlakozni Területátcsatolási vita folyik immár második esztendeje Nógrádverőce és Kismaros kö­zött a mindössze 26 katasztrá- lis holdat kitevő Káposztás- dűlő miatt. Ez a Nógrádveirő- céhez tartozó földdarab a Du­na és az országút között a Morgó-pataktól északra terül el. pár éve belterületnek szá­mít. A község házihelyekre parcellázta, több lakóház már meg is épült, néhány gazdára nem lelt telek azonban még van rajta. A Káposztásdülő lakói kö­zül harmincnyolc felnőtt két éve terjesztette elő azt a kí­vánságát, hogy ezt a területet Kismaroshoz csatolják át. Ké­relmük indokaként többek kö­zött felhozták, hogy a lakóik legnagyobb része vonaton kö­zelíti meg munkahelyét. Leg­többjük Budapestre. mások Vácra járnak dolgozni, a nóg- rádverőcei vasútállomástól azonban mintegy két kilomé­ter. míg a kismarosától csupán körülbelül 150 méter távolság­ra esik lakásuk. Mégsem ül­hetnek fel Kismaroson a vo­natra. mert a dolgozók kedvez­ményes árú vonatjegye csak lakóhelyük állomásától érvé­nyes. tehát naponta kétszer meg kell tenniük a hosszú utat. a nógrádverőcei állomá­sig. illetve a lakásukig. Gyermekeik szintén a laká­sukhoz lényegesen közelebb eső kismarosi iskolába, vagy óvodáiba járnak. Napi bevásár­lásaikat is kényelmesebb Kis­maroson lebonyolítaniok, szó­rakozni is az ottani moziba járnak. Mindezek komoly ér-, vek, de ezek mellett még azt is hangoztatják, hogyha az át­csatolás megtörténne, a két község között legalább termé­szetes határt szabna a Morgó­patak. Az átcsatolása kérelemmel még annak idején foglalkozott mindkét község tanácsa. Kis­maros támogatta a kérelmet, Nógrád verőce ellenezte. Úgy­szintén két káposztásdülői la­kos is. Ezekután a Szobi Járá­si Tanács a kérelmezők javá­ra döntött, javasolta a terület átcsatolásét, amit néhány hó­nappal ezelőtt a megyei ta­nács jóváhagyott. Mégsem va­lósult meg egyelőre, mert az Elnöki Tanács, amelyhez vég­ső fokon a tferületátcsatolási ügyek tartoznak, a megyei ta­nács határozatának végrehaj­tását további intézkedésig fel-, függesztette. Végleges döntés p előtt tanulmányozni és közvet- ^ len vizsgálat alá venni szán- ^ dékszik az ügyet. A két köz- ? ség tanácsa és Káposztásdülő | lakossága, most kíváncsian j \ várja, mi lesz az utolsó szó. amit a területátcsatolás kér­désében az Elnöki Tanács ki­mond. Itt már készülődnek. A kis Éva éppen apuka horgászfel­szerelését rakja a ladikba X\X\.XXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXX\\XXXXXXXXXXXVVVXXXXVvV\.V>.X\XXXX\.VvXXXXXVXXXXXXX>.\.XXNXXXXXX Az együttműködés itt is eredményes A korrózió által okozott sok százmilliós kár elhárításáról tanácskoznak a vegyipari szakemberek Körülbelül 100 szakember jelenlétéiben kezdődött meg szerdán reggel a Technika Há­zában a Magyar Kémikusok Egyesülete által összehívott kollokvium. A szakemberek azt vizsgálják, hogyan lehelne eredmé­nyesebben harcolni a vegyiparban a korrózió kártétele ellen. A kollokviumot dr. Szekér Gyula nehézipari miniszterhe­lyettes nyitotta meg. Utalt ar­ra, hogy a korrózió csupán a vegyiparban közvetlenül 120 millió, közvetetten — tehát a termeléskiesés, a minőségrom­lás stb. útján — pedig mintegy 350 millió forint kárt okoz évente. A többi iparágakat is figyelembe véve a közvetlen cs közvetett veszteségek együttes érté­ke évenként 660—670 fo­rint között mozog. Ezek a károk részint a kor­róziónak ellenálló anyagok vi­szonylag csekély választékára, részint a korszerű védőeljárá­sok elterjedésének nehézkes­ségére, részint az üzemekben dolgozó műszákiaknak e téren hiányos felkészültségére vezet­hetők vissza. Pedig a legutóbb 300 üzemi korróziós kár vizs­gálatából nyert tanulság sze­rint ( a károknak több mint egy­ötödét megfelelő védőfes­tékek alkalmazásával, stb. az üzemben is meg lehe­tett volna előzni, körülbelül egyharmada elke­rülhető lett volna kellő beru­házásokkal. csaknem felét pe­dig több iparág együttműködé­se elháríthatta volna. Éppen ezért a kollokvium legnagyobb jelentőségét abban Látja, hogy itt több iparág szakemberei, a korrózió által fenyegetett anyagok gyártóinak és felhasz­nálódnak képviselői tárgyalják meg a' legfontosabb kérdése- ! két. A kollokviumtól konkrét javaslatokat várnak a ma még rendszeresen ismétlődő korró­ziós károk elhárításának mód­szereire. Ezután megkezdődtek a szakelőadások. Két vitaindító előadás foglalja össze egyrészt azokat az igényeket, amelye­ket a vegyipar támaszt az öt­vözött és ötvözellen acélok­kal szemben, másrészt azokat a lehetőségeket. amelyek a korróziónak ellenálló ötvözetek hazai 'gyártása és fejlesztése előtt állnak. A részletkérdéseket 16 hozzászóló ismerteti. A kollokvium részvevői az elő­adásiok és az azokhoz kapcsoló­dó vita alapján határozati ja­vaslatban rögzítik le állásfog­lalásukat a korrózió elleni vé­delem kérdéseiben. (MTI) MANDINER X '/y> ifi Magyar küldöttség utazik Párizsba az ex libris-kongresszusra Hazunkban népes tábora van az ex libris gyűjtőinek. E mű­vészet kedvelői a „kis grafikák baráti körébe” tömörülve nem­csak idehaza folytatnak élénk tevékenységet, hanem szoros kapcsolatokat tartanak fenn a külföldi ex libris-társaságok­kal, gyűjtőkkel, kicserélik ki­adványaikat, beszámolnak az újdonságokról. ' A magyar ex libris munkákat így jól isme­rik az ország határain túl is. Ennek eredményeként hívták meg a kis grafikák baráti kö­re képviselőit a júliusi párizsi ex libris-kongresszusra, ame­lyen magyar részről Stettner Béla gafikusművész és Galam­bos Ferenc vesz részt. (MTI) Te vagy az Lacika... ? ! (Komádi István karikatúrája) A horgászok paradicsoma 5 # la soroksári Duna-ágban Ráckevénál a Kerekzátony-sziget, \ amelynek fejlesztésére nagy gondot fordít a községi tanács. \ Különféle anyagból különböző módon épült kedves kis nyári í lakok, nyaralók és horgásztanyák sorakoznak itt egymás mel- \ lett. Helybeliek és budapestiek a tulajdonosok: munkások és \ tisztviselők, orvosok, tanárok és művészek, nyugdíjasok és > élsportolók. Közös tulajdonságuk, hogy valamennyien a ter- l mészet és főleg a horgászás szerelmesei \ „Idegenvezetés“ az ifjúsági táborok lakóinak \ Az állami gazdaságokban az^ idén is több ezer fiatal segít í a gyümölcsszedésnél, a szüret-^ nél, a hibrid kukorica címe-! rezésénél és más hasonló, sok? kézi munkát kívánó, de nem \ nagy testierő-kifejtést igénylő \ munkáknál. Az állami gazda-! ságok vezetői nemcsak a fia-; talok megfelelő elhelyezéséről,? étkeztetéséről, egészség- és i balesetvédelméről gondos- j kodnak hanem idén elő- j szőr megszervezik, hogy a j mezőgazdasági nagyüzemek! munkáját, eredményeit való-j ban sokoldalúan megismerhes- i séli. A legjobb szakemberekből i „idegenvezetőket” jelölnek ki j számukra. Gépészeit kíséreté­ben nézik meg például a ha­tárban dolgozó traktorokat, kombájnokat; egyetemet, főis­kolát végzett szakemberek is­mertetik a hibridüzemek, gé­pesített istállók és egyéb gaz­dasági egységek munkáját. (MTI) A megyei dalosok gödöllői találkozóján igen szép si­kerrel szerepelt a többi között a MÁV Dunakeszi Járműjavítójának férfikara is. Műsora három, elég ne­héz számból állt, Borodin: Tréfás szerenádját, Liszt: Katonaéltekét és egy amerikai bányászdalt adott elő Gra" bócz Miklós feldolgozásában. Makiári Józsefet, az ének­kar karnagyát, aki beta­nította a kórust, és dirigense a híres Vox Humánénak is, röviddel a találkozó _ előtt sú­lyos baleset érte, így nem jelenhetett meg a találko­zón. A dunakeszi énekkart helyettese, Bogányi Tibor vezényelte. A szakértőik szerint a fiatal muzsikus méltónak bizonyult mesteré­hez. Az énekkar tagjai között volt Várkuti József is, a kórus titkára, akiről senki sem hinné el, hogy már hu­szonkét év óta aktív e ne - kés, olyan fiatalnak látszik. Vele beszélgettünk a talál­kozón, és tőle tudtunk meg egyetrmást az énekkar élfte­rűi, eredményeiről, céljáról és múltjáról. A Dunakeszi Járműjavító énekkara nem fiatal dalár­da: tavaly ünnepelte meg­alakulásának harmincötödik évfordulóját. Aktív tagjai között még ma is nyolc alapító tag szolgálja a magyar énekkultúrát, valamennyien a járműjavító dolgozói. __ Üzemünkben már ha­gyománya van a zene, a dal kultuszának — mondja az énekkar titkára. Tavaly a Debrecenben rendezett nem­zetközi kórus-fesztiválon be­kerültünk a döntőbe és az ötödik helyen végeztünk. Énekkarunknak hatvan tagja van, ezen a dalostalálkozón negyven tagú kórussal vet­tünk észt. Makiári József négy évvel ezelőtt vállalta el énekkarunk vezetését, mű­vészetének, nagy gyakorla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom