Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-12 / 161. szám

1962. JŰLIUS 12, CSÜTÖRTÖK "kJCwIod 3 A földművesszövetkezeti kiskereskedelem és vendéglátóipar helyzete és munkája a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésének napirendjén Szerdán, július 11-én Keleti Ferenc elnök vezetésével ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Elöljáróban Keleti Ferenc elvtárs beszá­molt a lejárt határidejű vb­határozatok végrehajtásáról, majd első napirendi pontiként a földművesszövetkezeti kis­kereskedelem és vendéglátó- ipar helyzetéről és munkájá­ról szóló jelentést tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. A Szövetkezetek Pest megyei Központja által készített jelen­tés — amelynek előadója Bo­kor József elvtárs, a MÉSZÖV elnöke volt — szerint a föld­művesszövetkezeti kiskereske­delmi hálózat jelenleg két áru­házzal, 507 élelmiszeribolttal, 73 vegyesruházati, 8 háztartá­si-vegyi, 46 vas-műszaki, 41 kultúrcikk és 25 egyéb üzlet­tel, ezenkívül 296 vegyesáru- bolttal és 77 tüzelőanyagtelep­pel rendelkezik megyénkben. Fontos feladat a kereske­delmi egységek számának' növelése, miután me­gyénkben az ezer lakosra jutó boltegységek száma az országos átlag alatt van. Ez a munka azonban nem könnyű, egyrészt a megfelelő üzlethelyiségek hiánya miatt, másrészt, mert a magántulaj­donban levő épületeken a tu­lajdonos hozzájárulása nélkül átalakítást, hozzáépítést a földművesszövetkezetek nem végezhetnek. Ennek ellenére a helyzet már ebben az esz­tendőben tovább javul, miután több olcsó kivitelezésű — tí­pusterv ^szerinti — üzlet építé­sét kezdték meg, ezenkívül Tá- piógyörgye 800 ezer forintos beruházással ruházati és vas­műszaki üzletházat kap. Rá­mutatott a jelentés a beruhá­zási munka másik komoly hi­bájára is, ténylegesen arra, hogy a megkezdett építkezések befejezése hosszú időre, néha évekre, elhúzódik. Ami az élelmiszerellátást il­leti, figyelemre méltó, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta megváltozott a lakosság igénye, a magasabb kaló­riatartalmú, nagyobb ér­tékű élelmiszerek és ház­tartási cikkek javára. A forgalom növekedése azon­ban azt igazolja, hogy a kis­kereskedelem lépést tartott a fogyasztás igényeivel, s csak ritkán mutatkozott hiány egyes áruféleségekből. Sok szó esett a vitában a falvak zöldségfélékkel való el­látásáról. Az a helyzet ugyan­is. hogy miután a termelőszö­vetkezetek az általuk megter­melt árut a MÉK-nek adják át nagy tételekben, a helybeli üzletekben nagyon sokszor nincs megfelelő mennyiségű és választékú áru, vagy ha van is, azt a fővárosiból, illetőleg más elosztó helyekről szállítják vissza. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy — a megyei .pártbizottság segítségével — a visszás helyzetek megváltozta­tására mindenképpen megol­dást talál. A jelentés beszámolt arról is, hogy a kulturáltabb ke­reskedelem, a jobb ellátás, továbbá az új árucikkek megismertetése céljából ta­valy például két alkalommal rendez­tek édességhónapot, ezen­kívül kakaóvásárt és kós­tolókat, 36 kozmetikai be­mutatót, 196 mosóbemu­tatót, 125 helyen üveg-, porcelán- és műanyag­vásárt, valamint egy te­rítési bemutatót. Foglalkozott továbbá a beszá­moló a ruházati forgalom és a vas-műszaki áruk forgal­mának alakulásával, majd vé­gezetül a földművesszövet­kezeti vendéglátóipaf hely­zetével és tevékenységével. Ami ez utóbbit illeti, ta­valy nem teljesítette tervét, s elsősorban az volt a fő oka, hogy egyes cikkekben (pél­dául bor, sör) az ellátás nem volt kielégítő. Ugyanakkor a saját előállítású ételek for­galma megyénkben az orszá­gos átlagnál nagyobb mér­tékben nőtt. Az idei évben már kedvezőbben alakul a forgalmi terv teljesítése. A második negyedévben például túl is teljesítet­ték az áruforgalmi ter­vet. Tavaly megyénkben 60 italboltot korszerűsítettek, il­letve szerveztek át büfévé, falatozóvá a földművesszö­vetkezetek. A cukrászati el­látás további javítása cél­jából a megye területén öt termelő üzemet hoztak létre, mégpedig Veresegyházon, Nagykátán, Pilisen, Albertir- sán és Biatorbágyon. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta és fel­hívta a MÉSZÖV elnökének figyelmét a földművesszövet­kezeti kereskedelmi és ven­déglátóipari tevékenység to­vábbi javítására. Második napirendi pont­ként a megye iskoláiban, el­sősorban a középiskolákban folyó politechnikai oktatás ta­pasztalatait vitatta meg a végrehajtó bizottság a mű­velődésügyi osztály beszá­molója, valamint a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság által lefolytatott vizsgá­latokról készült jelentés alap­ján. (Erről a jelentésről la­punkban már korábban rész­letesen beszámoltunk.) A végrehajtó bizottság a jelen­tést mélyreható és alapos vita után elfogadta és ugyan­akkor a gyakorlati oktatás to­vábbi javítására megfe­lelő határozatokat hozott, majd pedig befejezésül egyéb ügyeket tárgyalt. Sorozatban készül az autóba szerelhető kávéfőző A Gödöllői Fémtömegcikk­ipari Vállalat befejezte a nagy érdeklődéssel várt prak­tikus készülék, az autóba szerelhető kávéfőző gyártá­sának előkészületeit. Áz au­tómokka elnevezésű kávé­főzőt rövidesen sorozatban gyártják, a nyár folyamán ötezret adnak át a kereskede­lemnek. Ötmillió helyett tízmilliót vállaltak Nem fog ki az időjárás a Cifrakerti Állami Gazdaság dolgozáin Az érdligeti strandot szépen rendbehozták, kicsi­nosították. Gili Károly gond­nok azonban szomorúan ül a pénztárban, mert az időjárás miatt nagyon kevés a látoga­tó. Reméljük,'rövidesen meg­jön a jó idő, s akkor nemcsak a medencében, a füvön, ha­nem a medence melletti sza­badtéri színpadon is jól érez­hetik magukat az érdiek, ahöl a nyár folyamán neves fő­városi művészek, valamint az érdi öntevékeny együttesek adnak műsort. Téri András tudósító Gyümölcsérés idején Vasárnap van, a váci Pokol­szigeten a rossz idő ellenére is, sok a kiránduló. Mi a Ta­hiba vezető hetedrangú mű- út mentén sétálgatunk. Az utat cseresznyefák szegélye­zik, a fákon mosolyognak a nagyszemű cseresznyék — ám a fákat suhancok lepik meg és vandál módon törik, szaggatják az ágakat. Az idő hűvös, átmegyünk a komppal Vácra. Épp a já­rási tanács előtt vagyunk, amikor kinyílik egy Trabant ajtaja, s egy női kar kidob négy karhosszúságú, gyümöl­csöktől roskadó cseresznye­ágat. A kocsi rendszáma CB—86-45, s a kocsiban fel­nőttek ülnek. Döcög velünk a vonat Vác- rdü, hazafelé. Sokáig pihen Község — kettévágva Szovjet vendégekre várva, a gazdaság életéről, a tervek­ről, terméskilátásokról beszél­getünk a ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaságban. Még van egy fél óránk a turisták érkezéséig. — Gyakran járnak nálunk külföldi vendégek, nem szo­katlan az ilyesmi — rqondja Varga József párttitkár. — Áz a fontos, hogy most már van mit megmutatni! Mert jöttek hozzánk ötvenhat előtt is, pedig nem sok dicsekedni valónk akadt. Az akkori gaz­dasági vezetők korántsem te­kintették szívügyüknek a gaz­daság fejlődését. Nem sok ál­matlan éjszakájuk volt a ba­jok miatt. Pedig szakszerű irányítás mellett az emberek is szívesebben dolgoznak. Csak most tudjuk: mit ér a jó vezetés: jobb a munkafe­gyelem, nagyobbak az ered­mények is. — A pártélet is megsínyli a szakvezetés gyengeségeit. Azelőtt rossz volt a kapcsolat a gazdasági és a pártvezető­ség között. Bírálatunkat intri­kának vették s — néha csak­ugyan azzá fajult. Most vi­szont? Minden feladatot, gon­dot, intézkedést megbeszé­lünk, mindenben közösen ha­tározunk. A feladatok pedig jóval nagyobbak, mint az­előtt. Ez évre az állami terv ötmillió háromszázezer forin­tos tiszta nyereséget írt elő. A kommunisták kezdeménye­zésére azonban a gazdaság dolgozói tízmillió forintos nye­reség elérését vállalták! Nagy szó: csaknem kétsze­rese az előirányzottnak. Kü­lönösen nagy szó, ilyen rossz időjárású évben! De Kovács József szarvasmarha-specialis­ta, a gazdaság KISZ-titkára szerint hiába fogtak össze az „égiek”, hogy faggyal, szélvi­harral, szárazsággal gátolják a vállalás teljesítését, mert a földiek is összefogtak. A gaz­daság vezetői újabb és újabb hasznos intézkedéssel ellensú­lyozzák áz időjárás szeszélyeit s a‘várható veszteségeket. Milyen intézkedésekkel? — Például terven felüli másodvetésekkel — sorolja a KISZ-titkár. — Száz-százhúsz holdra való őszi káposzta­palántát neveltünk, ezeket a tarlóba fogjuk kiültetni. Ha beválik, egymillió forintos bevételre számíthatunk. Aztán: volt egy semmire sem használható épületromunk, körülötte jóko­ra parlaggal. Ezt a százhat­van holdas területet megtisz­togattuk, elegyengettük és bevetettük silókukoricával. Ez sem szerepelt a tervünk­ben. Feltörtünk száz holdnyi legelőterületet, s részben pat­togatni való, részben silóku­koricát termelünk rajta. Ezzel az a célunk, hogy az eredeti­leg silónak szánt kukorica egy részét — amelyik a leg­szebben fejlődik —, meghagy­juk fő terménynek. Midas királyról azt tartja a legenda, hogy minden, ami­hez hozzáért, arannyá válto­zott a kezében. Képletesen szólva, ilyesmire törekednek a cifrakertiek is: minden da­rab parlagot, minden mellék- terméket hasznosítanak. Ed­dig nem silózták a kukorica­szárat, nem volt rá szükség. Idén — a lucerna, terméski­esés ellensúlyozására — a ku­koricas zárat is besilózzák. A cukorrépáiéjet és levelet priz­mákban savanyítva, takar­mánynak hasznosítják. Má­zsánként 28 forintot ér. Kí­sérletképpen kipróbálták a lu­cernán a levéltrágyázást. Most, hogy bevált, a kukoricán és a cukorrépáin is alkalmazzák. Eddig nem volt felelős gaz­dája a takarmányozásnak, pedig nem csekély összegről van szó: hét-nyolcszázezer fo­rintot tesz ki a takarmányo­zási költség havonta. Most an­nak érdekében, hogy biztosít­sák az ésszerű takarmány- gazdálkodást, elejét vegyék a tüntetések­nek, takarmányozási felelős beállításáról gondoskodnak. Biztosan ennek is meglesz az anyagi haszna. Joggal várnak terven felüli nyereséget a gazdasági normák rendezésé­től is, amire rövidesen sor kerül. Varga József kifigyel egy pillanatra — most fordult a bekötőútra a szovjet turistá­kat hozó autóbusz —. majd summázza a beszélgetést: — Itt egy darab feltört le­gelő, ott egy kis pattogtatni való kukorica, levéltrágyázás,* terven felüli őszi káposzta, látszólag nem nagy dolgok. Nem is mi találtuk ki, min­denütt így csinálják a szak­emberek, ha használják az eszüket. Ha használják ... ehhez azonban az kell, hogy ne csak vezessék, de maguké­nak is érezzék a gazdaságot! Ez a különbség nálunk a múlt és a jelen között... Nyíri Éva címmel cikket közöltünk má­jus 13-i számunkban. A követ­kező választ kaptuk: „A cikkíró azt írja, hogy május 13-án 18,36 órától 18,48- ig várt, amíg az üllői sorom­pót felnyitották. Ezzel szem­ben a vonatra lényegesen ke­vesebbet kellett várnia. A so­rompót a vonat várható érke­zése előtt öt perccel le kell zárni, s így az említett vona­tot két percen beliül követő másik vonat érkezése előtt sem lehetett a sorompót felnyitni. Május 24-én valóban felnyit­ható lett volna a sorompó, de az ellenkező oldalról egy te­hervonat haladt az állomás fe­lé, s ezért kénytelenek vol­tunk a sorompót a meghatáro­zott időben lezárni. A sorompót kezelő váltóke­zelőket naponta oktatjuk és figyelmeztetjük, hogyan lássák el szabályosan munkájukat, s ezért a meghatározott időben — még ha a vonat egy-két percet késik is — mindig ki­engedik a sorompót. Inkább várakozzanak egy-két perccel többet az országúton közleke­dők, minthogy baleset történ­jen. Erdélyi János állomásfőnök, UUö” Örszentmiklós—Vácbottyán ál­lomáson. Egyszer csak a szomszéd kocsiból kiugrik két fiatalember, berohan a sinek melletti nagy, bekerítet- len gyümölcsösbe és elkez­di szaggatni, tépni az éret­len gyümölcsöt. A példa rr gadós, perceken belül m tucatnyi fiatalember foszh* gat ja a fákat. Tíz perc alatt nagy kárt okoztak a fiatalok, akik különben Váchartyán meéállónál szálltak fel a ve­resegyházi vonatra. A fiatal­emberek sportolók, de a ve­zetőjük motorral utazott s hogy nem volt velük felnőtt, a fiatalok úgylátszik gyü- mölcskár-csúcsot is akartak javítani. Fazekas Mátyás tudósító Kérés a TÜZÉP-hez Évről évre a hitelakció ke­retében szerezzük be a téli tü­zelőnket Rendkívül jó dolog az. hogy az embernek nem egy összegben kell kifizetnie a szenet, hanem egyenlő részie­tekben vonják le a fizetéséből. De... Feleségemmel együtt — csalódd szükségletnek megfele­lően — három utalványt igé­nyeltünk. A három utalvány ára 1440 forint. A rendelet ér­telmében ezért 1008 forintért olyan szenet kapok, amelyet Híradás Gyálról Jól dolgozik szövetkezetünk, a gyáli Dózsa Tsz. Berendez­kedtünk az öntözésre, az öntö­zővízzel együtt szuperfoszfá­tot is juttattunk a vetemé­nyeshez. Most szedjük a bur­gonyát, holdanként 40—48 má­zsát. Szerződést kötöttünk az összes burgonyára, s naponta le is szállítjuk azt amit ki­szedtünk a földből. Ha a hely­zet úgy kívánja, a tagok még vasárnap is dolgoznak. Az el­nök és a főmezőgazdász is mindent megtesz azért, hogy minél jobbak legyenek ered­ményeink. Igaz, kevés a szál­lítóeszközünk, de a meglevők­kel okosan gazdálkodunk. Bár takarmánnyal nem állunk jól. tehenészetünkben is jó ered­ményeket értünk el. Bácsi Gábor Gyál nagyon jól tudok használni (NDK-brikett), a maradék 432 forintért viszont olyan szenet kapok, amelyet régi építésű kéményünk miatt képtelen va­gyok eltüzelni. S nem is ez a 432 forint a legnagyobb baj. hanem az. hogy az ezért kapott szenet is kiszállítják hozzám, és még erre is ki kell fizetnem a fuvarköltséget. Nem lehet­ne-e megoldani úgy. hogy — mint nálam indokolt esetben —. ezt a szenet becseréljem « TÜZÉP-telep segítségével, vaiey ha semmiképp nem megy. legalább ne szállítsák hozzám, hogy a többlet fuvar- költséget ne kelljen kifizetnir' Kiss István, Dunakeszi. Fő u. 105. NA, GYERÜNK OTTAN! Június 22-én, péntek este hét órakor a gödöllői HÉV- végállomásnál útra készen állt egy vonat. A forgalmista már indításra kész volt, ami­kor meglátta, hogy egy idő­sebb bácsi, tetőtől talpig fe­ketében, az aszfaltot olvasz­tó hőségben, szaladt a szerel­vény felé. A keze már len­dült. de visszahúzta a tár­Ez aztán falatozó! Kisalagon a föld­művesszövetkezet 5. sz. italboltjá­ban szomorú, kép tárul elénk. A helyiség kicsi, és mégis tele van ládával. Van kert, de nincs mire leülni, ha van asztal, vi­gyázni kell. mert könnyen össze­dől. A székek is rozogák. Jó vol­na, ha a földmű­vesszövetkezet rendbehozatná ezt a falatozót — illő volna, mert már két éve ígéri — hi­szen a nagyfor­galmú üzlet, s a szórakozni vá­gyó emberek ezt mindenképp meg-, érdemlik. Nemes Rezső, Kisalag csat és odakiáltott a hőség­től és a futástól fulladozó bá­csinak: — Na, gyerünk ottan! Hangját a legjobb akarat­tal senj lehetett barátságos­nak. udvariasnak nevezni. De várt, amíg a bácsi lihegve felkapaszkodott az utolsó ko­csira. és csak azután indította el a vonatot. A villámgyorsan lezajlott jelenet napokig fejtörést oko­zott nekem. Az. hogy a for­galmista — talán nem is a legszaBályosabban — meg­váratta a vonatot, feltétlenül emberséges volt és minden dicséretet megérdemel. De azért, ahogy rászólt a bá­csira, sietésre ösztökélte, már kevésbé dicséretes, meg kel­lene érte róni. Napokig gon­dolkodtam, amíg rájöttem, mit tegyek. Meg kell dicsérni a forgal­mistát emberséges magatar­tásáért. de meg kell róni modortalanságáért. F. M. Gyömrői örömök és gondok tőkocsi is későn érkezett — s így a tejet — a nagy meleg miatt — már nem lehetett értékesíteni. Vállalatunk boltjaiba a tő­kehúst a Ceglédi Húsipari Vállalat szállítja. Sajnos, a cikkíró kívánságát, hogy a tőkehúst szombaton szállít­sák ki, különböző okoknál fogva nem tudjuk megvalósí­tani. Viszont húsboltjaink ré­szére elrendeltük, hogy a heti húskeretet úgy osszák be, hogy a nagyobb húsmeny- nyiség — az igényeknek meg­felelően — a hét végére jus­son.” Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi V, Kürti András igazgató Kovács Eéla áruforg. o. v. címmel június 28-án cikket közölt a Pest megyei Hír­lap. A ciikk írója arról tá­jékoztatja az olvasóikat, hogy a Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat jelentősen hozzájárult az utóbbi időben a szocialista kereskedelem fejlődéséhez. A továbbiakban viszont kifogá­solja, hogy Gyömrő község tejellátása rossz és rend- szertelen. Mi ez ügyben a szállítást végző Ceglédi Tej­üzemhez fordultunk, ahol kö­zölték velünk, hogy: „az említett június 22-én a vál­lalat gépkocsija Dánszent- miklóson két defektst kapott, majd ezek megjavítása után a gépkocsi kuplunghiba miatt üzemképtelenné vált. A men-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom