Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-11 / 160. szám

Szénié KITÜNTETETT ORVOS Dr. Szirma Ferencet, az egészségház főorvosát, orvo­si munkálkodásának 25. év­fordulója alkalmával „érde­mes orvos’’ címmel tüntették ki. Dr. Szinna Ferenc 19.37- ben végzett a budapesti or­vostudományi egyetemen. Hosszú ideig dolgozott a IX. számú belgyógyászati klini­kán, majd körzeti orvosként az Alföldön. 1953 óta végzi szép és igen nehéz munká­ját Szentendrén. Kitüntetése alkalmával szeretettel kö­szöntjük és kívánjuk, hogy töretlen munkakedvvel, jó egészségben végezze gyógyító munkáját továbbra is váro­sunkban. fontos Értekezlet zajlott le a közelmúltban az MSZMP járási bizottsága rende­zésében. Első ízben tartottak megbeszélést azokkal a mezőgaz­dasági szakemberekkel, akiket a párt és a kormány határoza­tai alapján a járás termelőszövetkezeteinek és szakszövetkeze­teinek megerősítése érdekében állítottak munkába. A megbe­szélésen részt vettek a pártbizottság és a tanács mezőgazdaság irányításával foglalkozó vezetői is. Meghallgatták négy kihe­lyezett tsz-vezető beszámolóját megbízatásuk óta végzett te­vékenységükről és a vezetésük alatt álló gazdaság eredmé­nyeiről, majd Séfért János elvtárs, a járási tanács vb-elnök- helyettese, a tsz-ek és a szakszövetkezetek gazdasági eredmé­nyeinek tükrében értékelte munkájukat. Az értékelés alapján megállapítható volt, hogy a kihelyezett szakemberek általá­ban megfeleltek és eleget tettek a párt és a kormánytól ka­pott megbízatásuknak. Hiányosságként vetődött fel, hogy a községi tanácsok nem támogatják megfelelően a kihelyezett vezetők tevékenységét a gazdálkodás vonatkozásában. Az ér­tékelést követően hasznos vita zajlott le, amely további ta­pasztalatokkal gazdagította az egybegyűlteket. GYERMEKEINK RAJZAIBÓL •Dez <r ** jp*. CSKM A tanévzáró ünnepség után nyitották meg az általános fiú­iskola feisőtagozatos növendékeinek rajzaiból összeállí­tott kiállítást, melyek közül alkalmanként egyet-egyet olvasóinknak is bemutatunk A rajzot készítette: Csanadacz A. Vll/a osztályú tanuló hírek a járás és a város életéből Juliális Szta Kardos László a 74. sorsz. választókerület tanácstagja fo­lyó évi július hó 12-én du. öt órakor a Határcsárda kü­lön helyiségében, Szerencsés Józsefné, a 44. sorsz. választókerület ta­nácstagja, folyó évi július hó 12-én du. hat órakor Telep u. 8. szám alatti la­kásán, Kovács Lajos, a 13. sorsz. választókerület tanácstagja folyó évi július hó 13-án, de. tíz órakor Templom tér 1. szám alatti lakásán, Antal Szilveszter, a 49. sorsz. választókerület tanács­tagja folyó évi július hó 13-án du. négy órakor a városi tanács épületében, I. emelet 8. sz. szobában, Batlics Elek, az 57. sorsz. választókerület tanácstagja, folyó évi július hó 14-én du. két órakor Lenin út 112 szám alatti lakásán, Hornyák István, az 59. sorsz. választókerület tanács­tagja, folyó évi július hó 14- én, este hét órakor Boros Ede utca 5. szám alatti la­kásán, Gyurcsány István, a 71. sorsz. választókerület tanács­tagja, folyó évi július hó 14-én, déli 12 órakor, Pan­nónia utca 14. szám alatti la­kásán, Kovács János, a 38. sorsz. vlasztókerület tanácstagja, fo­lyó évi július hó 14-én du. három órakor Bükköspart 19. szám alatti lakásán, i Bobák Árpád, a 73. sorsz. választókerület tanácstagja, folyó évi július hó 15-én, du. négy órakor Szarvas­hegy 2. szám alatti lakásán választókerülete részére ta­nácstagi fogadóórát tart, amellyel kapcsolatban felkér­jük az érdekelt választóke­rületek választóit, hogy azon problémáikkal, javaslataikkal jelenjenek meg. Városi tanács végrehajtó bizottsága ARATÓ ANDRÁSNÉ, a vá­rosi tanács vb megbízott ke­reskedelmi felügyelője átvette az ügyek intézését, a beteg­szabadságra távozó Kovács István inétól. AZ ELMÚLT oktatási év ta­pasztalatairól tanácskoztak a járási tanács vb művelődési osztályának vezetésével a já­rás általános iskoláinak igaz­gatói hétfőn délelőtt a szent­endrei fiúiskolában. Ez a ta­nácskozás előkészítője a július 17-i járási tanács ülésének, ahol az iskolák oktató, nevelő­munkáját tárgyalják meg. MEGINDULTAK az előké­szítő munkák a szőlő- és gyü­mölcstelepítési program vég­rehajtására a járás szakszö­vetkezeteiben is. A sziget- mcnostori Béke szakszövetke­zet az idén 30 k. hold cseme­geszőlőt telepít. A talaj előké­szítése során a helyőrség szovjet alakulata erőgépeivel tereprendezést hajt végre, hogy azután helyet adjon a gépállomás forgató gépeinek. Pomáz község 30 hold őszi- barackost telepít az idén. Bu­dakalász termelő és szakszö- 'vetkezete összesen 37 holdon telepít új gyümölcsöst. A FILMSZÍNHÁZ műsorán július 11-én Liliomfi, 12-től 15-ig A nagy érettségi, a Kert- mozi műsorán 11-én Egy évig tartó út, 12-től 15-ig A levegő kalózai című film szerepel. A SORON KŐVETKEZŐ járási tanácsülés programján kívül a társadalmi és családi ünnepségeket előkészítő albi­zottságok működéséről tárgyal holnap délelőtt a járási tanács végrehajtó bizottsága. Megvizs­gálják, hogy a községi taná­csok mennyiben tesznek eleget a társadalmi és családi ünnep­ségeket előkészítő bizottságok felállítását elrendelő utasítá­soknak. 600 000 FORINT külön hitelt kapott a városi tanács Község­gazdálkodási Vállalata a fő­útvonalak állami lakóépületei­nek homlokzati tatarozására, melyet idegein vállalattal kö­tött szerződés alapján még eb­ben az évben megoldanak. A tervek szerint még ebben az évben megtörténik a főútvona­lak elektromos hálózatának és közvilágításának korszerűsíté­se is. Helyes lenne e két nagy­szabású feladatot úgy egyez­tetni, hogy a közvilágítás kor­szerűsítését követné a sorta­tarozás. Ezt a város és a nép- 'gazdáság * 'érdekei egyaránt megkövetelik. Vezetőséget választottak a bélyeggyűjtők A napokban tartották meg taggyűlésüket a szentendrei bélyeggyűjtők, akiknek a szá­ma a legutóbbi kiállítás #óta 51 főre emelkedett. A veze­tőségi ülésen értékelték a kiállítás ’tapasztalatait, és szó került arról is, hogy otthont szeretnének kapni a kultúr- házban. Elhatározták egy if­júsági csoport létrehozását is, melynek megszervezését Kal­lós Jánosra bízták. A veze­tőséget kiegészítették és a rendszeresen hiányzó tagokat kicserélték. Elnöke a szent­endrei bélyeggyűjtőknek to­vábbra is a fáradhatatlan Fa­ragó László maradt. Boglár Rezsőt alelnöknek, Himber- ger Józsefet titkárnak, Maj- láth Edinát szervező titkár­nak, Klenner Rezsőnét pénz­tárosnak, Sógor Györgyöt ház­nagynak, Motyvai Tibort el­lenőrnek választották meg. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w Egy-két szó a koedukációról A Hazafias Népfront és tár­sadalmi szerveink, szövetkeze­teink vezetői napok óta izga­tottan lesték a Meteorológiai Intézet napi jelentéseit, hiszen a vasárnapi júliális sikere nagyrészt ettől függött. S va­sárnap nem fáztunk már, nem ábrándoztunk jól fűtött szo­bákról, s ha bizonytalanul, borúsan indult is a nap, dél­után már hatalmas tömegek lepték el az ősi forrás Kör­nyékét s nem hiányzott a vi­dám hangulat. Nagyok és kicsik, hatalmas derültség közepette vettek részt a lekvároslepény-evési versenyben, volt lisztfuvás és sörhalászat, étel és ital, aszta­lok és székek is voltak — de kár, hogy elmaradt a bogrács­gulyásfőzés. Hosszú évek óta állandóan felmerülő általános közóhaj a festői forrásvölgyben egy ál­landó és stabil vendéglátóhely létesítése, amely forgalomban és népszerűségben messze meghaladná akár a Határ­csárda, akár a Lajos-forrás látogatottságát. Lényegesen közelebb fekszik pl. a Lajos- forrásnál a városhoz, gyalogo­san nagyon sokan keresték fel vasárnap is. A forrás mellett ■sinte a természet létesített a tosít egészséges versenyszel­lem kialakítására a fiúk és lányok között. A két érdekelt — leány- és fiúiskola — iskola nevelői egységes álláspontot foglalnak el a koedukációt illetően. He­lyeslik és szükségesnek tartják. csupán ott gondolkodnak egyesek, hogy miképpen tör­ténjen a megvalósítás. Koe- dukálják az egész alsó ta­gozatot, vagy csak az első osztályt? A városi tanács vég­rehajtó bizottsága szintén foglalkozott az üggyel és előzetes megállapodás alap­ján arra az álláspontra jutott, hogy az egész alsó tagozatot koedukálni kell. Persze, itt objektív nehézségek is mu­tatkoznak az egyes iskolák­ban, nincsenek meg a tárgyi adottságok egyik iskolában sem a fiúk és lányok oktatá­sának — közös oktatásának — zavartalan lebonyolítására. Utóbbiak azonban korántsem olyan nehéz problémák, mint amit ne lehetne kis jóindulattal és kevés után­járással elintézni. A felmérések a városi ta­nács illetékeséinél megkez­dődtek, most folyik a vá­ros körzetekre való felosztá­sa, hiszen a tanulókat egyen­lő arányban kell elosztani a két iskola között. A körze­tekre való felosztás meg­szünteti az úgynevezett ..par­tizánkodást”, vagyis azt, hogy például ízbégen vagy annak valamelyik külső ke­rületében lakó tanulók a bel­ső iskolákba járjanak, csupán azért, mert — nem tudni, miért — a szülők jobbnak látják gyermekeiket három­négy kilométert au'óztatni vagy gyalogoltatni, ahelyett, hogy a közeli iskolába irat­nak őket. Ősszel tehát koedukált mó­don indul a tanítás most már mindhárom városi általános iskolában és meggyőződésünk, hogy zökkenőmentesen, sőt, sok pozitívum felmutatásával zárják az 1962/63. iskolai évet. Sz. h. aggodalmaskodóknak. Aggá­lyaik nem megalapozottak, s nézeteink szerint bizonyos fokú szubjektivitásból ered­nek. Miért lenne helytelen egy iskolában foglalkozni lá­nyokkal és' fiúkkal? Talán az életben is külön élnek a férfiak és nők? És mun­kahelyeik is külön vannak? Az kétségtelen, hogy a koedukáció bevezetése egyik iskolában bizonyos megtor­panást, a másikban pedig kis előreugrást jelent. Zökkenő nélkül nem le­het teljesen megoldani, de ennek ellenére, a koe­dukációnak sokkal több pozitívuma van, mint negatívuma. A lányok jelenléte fékezi a fiúk szi- lajságát, hatással van rájuk a szép megszerettetésében, s általában esztétikai érzékük fejlődik a fiúknak, ha lá­nyokkal együtt vannak. Nem beszélve arról, hogy a neve­lőknek megfelelő alapot biz­Az új oktatási törvény le­szögezi, hogy a Magyar Nép- köztársaságban az alsó és : középfokú oktatási intézmé- i nyékben koedukált módon fo- : lyik a tanítás. Kivételesen ; — körülbelül így szól tovább ; a törvény — az illetékes vá- j rosi tanácsok hozzájárulásá­• val a koedukált iskolákban [lehet külön fiú- és külön ! leányosztályokat szervezni. Te- í hált csak koedukált isko’ák­; ban és csak kivételesen. • \ Miért kell erről egyáltalán (beszélni? — kérdezhetné va- (laki. ( Mert Szentendrét, azaz in- ; kább egyes szülőket, vagy in- S kább nevelőket kissé „érzé- \ kényén” érint ez a válto­zás. Nem tudni, miért, egyes £ emberek — hangsúlyozni kí- 5 ván juk, hogy csak egyesek — úgy véleked- £ nek, hogy a koedukáció £ káros hatással lesz a í tanulmányi eredményre, a nevelésre, s egyáltalán \ helytelennek tartják a fiúk ^és lányok együttes nevelését. Nem lehet igazat adni az táncoláshoz alkalmas parket­tet, a tölgyfák alatt asztalok, székek helyezhetők el. ■, Szeretnénk, ha Sztaravo- \ dánk évente nem egyszer, hi- j vatalos rendezvény alkalmá- < val lenne családi szórakozóhe- • lyünk, hanem az év minden ! szakában. Ehhez azonban az ! szükséges, hogy a nyári zápor i ellen fedett helyiség nyújtson j menedéket s a fáradt turista, i vagy egyszerű Szentendrera- i jongó mindig találjon ott szé- : pen gondozott és karbantar- i tott forráskörnyéket, egy po- : hár italt, egy tányér ételt. Horváth Levente Gazdagodnak a községi könyvtárak A Szövetkezetek Pest me­gyei Központja és a járási elnökség 25 000 forint értékű könyvállománnyal gazdagítja a járás községeinek könyv­tárát. Könyvet kapnak Kis­oroszi, Szigetmonostor, Leány­falu, Budakalász. Pilisszán­tó, Pilisszentkereszt közsé­gek. A könyvajándékok át­adására a közeljövőben ün­nepélyes keretek között ke­rül sor. Tanácstagi fogadóórák... natkozású kérdés megvizsgálá­sára. Nsm eléggé törődnek a népi ellenőri csoportokkal az MSZMP-alapszervezetek sem. Munkatervükbe nem veszik fel a csoportok munkájának megtárgyalását, pedig komoly jelentősége lenne, ha legalább félévenként megkérdeznék őket végzett munkájuk felől. Utóbbi mulasztások felszá­molása nagyban segítené a népi ellenőrzési bizottság mun­káját és azt eredményesebbé is tenné. alkalommal a kereskedelmi társadalmi ellenőrök, oda meg­hívták az állandó bizottságok elnökeit, foglalkoztak a község áru­ellátásával. az üzletek nyitvatartásiival, a társa­dalmi tulajdon védelmé­vel. Javaslataikra a községi tanács megfelelő intézkedéseket is fo­ganatosított. Általában a népi ellenőrök a rájuk bízott mun­kát igyekeznek tehetségükhöz és szakismeretükhöz képest lelkiismeretesen elvégezni. El­kedvetleníti őket azonban az a helytelen tény, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők, hivatkozva különböző. más gazdasági elfoglaltságukra, az előre bejelentett időpontok el­lenére sem hajlandók foglal­kozni a népi ellenőrökkel. Ezenkívül legtöbbször — ha si­kerül a vizsgálatot lefolytatni — bosszankodva távoznak a termelőszövetkezetekből, az ott talált problémák miatt. Ez kü­lönösen az ipari munkásoknál tapasztalható, akik megszokták a vállalati rendet és sehogy sem értik meg a szövetkezetek­ben található adminisztratív és szervezési problémákat, s né­hol a zűrzavart. A népi ellenőrzési bizottság tagjai igen vitaképesek és e<gy- egy kérdést sokoldalúan meg­vizsgálnak. Fejlődésüket hatá­rozottan le lehet mérni azon keresztül is, hogy gyarapodott kritikai érzékük, megállapítá­saikat a felelős személyek meg­jelölésével foglalják jegyző­könyvbe. Munkájukban jelent­kezik a nevelő szándék. A vizsgálatoknál érintett dolgo­zókat felhívják a hiányossá­gok kijavításának szükségessé­gére és megmagyarázzák an­nak módját is. Nem alkalmazzák a min­denáron való hibakeresést, körültekintőek és már számtalan esetben előfor­dult, hogy a megadott szempontokon kívül felfi­gyeltek a vizsgált szerv tevékenységére is, elsősorban mezőgazdasági, ipa­ri és kereskedelmi vizsgálatok esetében. Hiba. hogy a községi szer­vek még nem támaszkodnak eléggé a népi ellenőri csopor­tokra, ritka eset, hogy felké­rik őket egy-egy községi vo­A járási népi ellenőrzési bi­zottság, figyelembe véve a Központi Bizottság és a járá­si tanács vb határozatait, úgy végzi munkáját, hogy széles aktívahálózaton keresztül meg­nyerje a dolgozók bizalmát, szélesítse kapcsolatát a lakos­sággal és a különböző társa­dalmi, valamint más ellenőr­zésre hivatott szervekkel. Az ellenőrzést kizárólag társadal­mi munkásokkal végzi. Ehhez a munkáihoz a bizottság 9 tag­ja és 160 népi ellenőr ad se­gítséget. Ezenfelül szükség sze­rint, évenként átlagosan 30—40 szakértőt is bevon a vizsgála­tokba. A népi ellenőrök több­sége négy éve dolgozik a há­lózatban. Az előző évek hibáit kija­vítva, az utóbbi időbein számos munkás foglalkozású népi ellenőrt is bevontak a munkába. Korábban ugyanis a vizsgáló csoportok elsősorban admi­nisztratív foglalkozású dolgo­zókból alakultak. A vizsgáló csoportok hol kisebb, hol nagyobb eredmény­nyel dolgoznak. Rendszeres tájékozódást végeznek, különö­sen kereskedelmi, mezőgazda- sági területen, továbbá értéke­sen tevékenykednek a tanácsi gazdálkodásra vonatkozóan is. Különösen jól dolgoznak a du- nabogdányi, pilisszentlászlói, pócsmegyeri, szigetmonostori csoportok, amelyek a rendszeres tájékozódásom kívül vizsgálatokra is vé­geznek. elsősorbar.Ji föld- müvesszövetkezeteknél és termelőszövetkezeteknél. Ezek a csoportok az észlelt hiányosságokat bejelentették, aminek révén a megindított vizsgálat során ki lehetett ja­vítani az észlelt hibákat. Jó ideig megfelelően dolgo­zott a visegrádi és tahitótfalui csoport is. jelenleg azonban itt bizonyos fokú nemtörődömség, hanyagság tapasztalható. Po- mázon olyan személyek kerül­tek a nép; ellenőrzési csoportba, akiket sem a helyi csoport ve­zetője, sem a járási bizottság nem tud foglalkoztatni. A csoportok a legtöbb köz­ségben szervezeti életet élnek. Dunabogdányban például kö­zös megbeszélést tartottak több ÉVRŐL ÉVRE JOBBAN VÉGZI MUNKÁJÁT A JÁRÁSI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom