Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-01 / 152. szám

1962. JULIUS 1, VASÁRNAP "¥/&Hap 9 Kennedy gondjai Mexikóban MEXIKÓ Kennedy amerikai elnök fe­leségével háromnapos látoga­tásra pénteken Mexikóba ér­kezett. Az amerikai elnöknek ez a látogatása fontos részt képez az Egyesült Államok la­tin-amerikai terveiben, külö­nös tekintettel a Kuba ellen irányuló blokád teljessé tétele érdekében. Mexikó ugyanis* kezdettől bojkottálta azokat a washingtoni elképzeléseket, terveket, amelyek a forradal­mi Kuba katonai megsemmi­sítésére, politikai és gazdasá­gi blokádjára irányultak. Mexikó — Brazíliával és más latin-amerikai országokkal együtt — továbbra is kapcso­latokat tart fenn Fidel Castro kormányával, s az Amerikai Államok Szervezete Punta del Este-i értekezletén az önren­delkezés, a be nem avatkozás elvét védelmezte. Punta del Este-ben Brazíliával együtt ép­pen Mexikó ellenezte a legkö­vetkezetesebben a Kuba elle­ni észak-amerikai szankciók ■„latin-amerikaivá” alakítását. Ezért vallott kudarcot Wa­shingtonnak az a terve, hogy a latin-amerikai kormányokat egy együttes Kuba elleni frontba tömörítse. Állami olajipar és „lassított“ földreform Mexikó nem először szállt szembe nyíltan északi szom­szédjának, az Egyesült Álla­moknak latin-amerikai impe­rialista terjeszkedése ellen. A függetlenségért, a szabadsá­gért vívott évszázados hősi küzdelemben gyökerezik Mexi­kó forradalmi szerepe L/itin- Amerikában. Mexikót — amely többször fegyverrel kelt harcra szabadságáért a terü­letére tört Egyesült Államok ellen —, az 1911—1917 -es for­radalom kiemelte a latin-ame­rikai diktatúrák sorából. Év­tizedek óta nem volt állam­csíny ebben az országban, s több mint két évtizede a PRI (Intézményes Forradalmi Párt, a nemzeti burzsoázia érdekeit képviseli, 1956-ban alakult a Mexikói Forradalmi 'Pártból), illetve elődje van uralmon. Ez a párt, amelynek befolyá­sa kiterjed a kispolgárságra, a parasztságra és a munkás- osztály egy részére, igyekszik — ha ingadozásokkal is — megvalósítani Lázaro Carde­nas terveit, de legalábbis meg­őrizni a Cardenas elnöksége idején (1934—1940) kiharcolt vívmányokat. Bár az 1911— 1917-ben lezajlott forradalom során megkezdett földreform üteme erősen lelassult, s még mindig a föld háromnegyed része nagybirtokosok és kül­földi ültetvényesek kezén van, a földosztás folytatódik. Az olajipar — amelyet Cardenas elnöksége idején államosítot­tak —, fejlődik és nem került magánkézbe. Az ország iparo­sítása éppen az állami energia- termelésre, olajtermelésre ala­pozva kezdődhetett meg és ért el igen nagy eredményeket, különösen a legutóbbi másfél évtizedben. Mexikó gazdasági életét azonban továbbra is behálóz­zák és döntően befolyásolják a külföldi, elsősorban az észak­amerikai monopóliumok. Nem­csak bányászatát, fejlődő ne­héz- és gépiparát, hanem me­zőgazdaságát is az amerikai monopóliumok uralják. S ép­pen ez akadályozta meg Mexi­kót abban, hogy megoldja az alapvető problémát: csaknem húszmillió mexikói küzd a Mexikó — Mexikói Egyesült Államok — szövetségi köztár- saság Észak-Amerika déli ré­szén; az ENSZ és az Amerikai Államok Szervezetének tagja. Területe közel kétmillió négy­zetkilométer, lakóinak száma 33 millió. Fővárosa Ciudad de México (Mexikó). Hivatalos nyelv a spanyol. Mexikó mezőgazdasági or­szág, világgazdasági viszony­latban jelentős bányászattal és olajtermeléssel. Ezüstter­melése első helyen áll a vilá­gon, kéntermelése második, antimom- és ólomtermelése a harmadik, horganyérc- és hi­ganytermelése negyedik a ka­pitalista országok között. Első helyen áll a világon a szizál- kender termelésében is. Gya­pottermelése a világtermelés 4—5 százaléka. Ar. ezüst és szí­nesfém-bányák 97 százaléka, a fémkohászat 70 százaléka van külföldi — döntően észak-ame­rikai! — kézen. A gazdasági élet a második világháború után jelentősen fellendült, az ipari termelés másfél évtized alatt több mint 80 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés részesedése már túlszárnyalta a mezőgazdasá­gét —s ez egyedtt!á!'ó helyet biztosít Mexikó számára a la­tin-amerikai államok sorában. A kőolajkitermelés — évi 15 millió tonnával, a világon a kilencedik helyen áll — állami kézben van. nyomorúságos létminimumért és évente félmillió nincstelen paraszt indul az Egyesült Ál­lamokba, hogy néhány hetes gyapotszedéssel, vagy más al­kalmi munkával megmentse családját az éhezéstől. Mateos elnök Kuba mellett Lopez Mateos, mexikói el­nök, 1958-ban történt megvá­lasztása óta (az alkotmány szerint hat éven át, 1964-ig marad hivatalban) ellentmon­dásos tevékenységet fejt ki. Felosztatta a hatalmas cana- neai latifundiumot a parasz­tok között, ugyanakkor a had­sereg segítségével elnyomta a vasutasok sztrájkját. Nem ad­ta át az •állami olajipart, de megengedte a hazai kapitalis­táknak’ hogy hiteleikkel részt vegyenek az államosí­tott olajvállálatok ügyeiben. Minden feltételt megteremtett ahhoz, hogy külföldi tőke akadálytalanul behatolhasson Mexikóba, ugyanakkor meg­hirdette a villamosipar álla­mosítását és azt vásárlás út­ján megvalósította. Az állí­tólagos mexikói „kommunista összeesküvésről” szóló kijelen­téseivel olajat öntött a kom­munistaellenes hadjárat tüzé­re, börtönbe záratta a kom­munista párt vezetőit, ugyan­akkor meghívására Mikojan elvtárs, a Szovjetunió minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese Mexikóba látogatott. Mateos elnök Kubával kap­csolatban eddig a be nem avatkozás politikájához és a mexikói forradalmi hagyomá­nyokhoz illő magatartást ta­núsított. Azokban a napok­ban például — 1961 áprilisá­ban — amikor az USA által támogatott zsoldosok inter­venciós támadást intéztek a forradalmi Kuba ellen, Ma­teos elnök nyilatkozatban fe­jezte ki Kuba iránti rokon- szén vét, Kuba önrendelkezés­hez való jogát és meghívta Dorticos kubai köztársasági elnököt, hogy látogasson Me­xikóba. Ezekben a napokban járt Mateos az Egyesült Álla­mokban, ahol ugyanilyen szel­lemben nyilatkozott Kubáról. Ennek megfelelően léptek fel Mexikó képviselői az ENSZ- ben, az Amerikai Államok Szervezetében és más fóru­mokon is Kuba kérdésében. Kétségtelen, hogy Mateos — aki jelenleg egyedül felelős Mexikó külpolitikájáért — ezzel nagy érdemeket szerzett magának Latin-Amerikában. De figyelembe kell azt is ven­ni, hogy Mexikó népe, Car­denas tábornok, a legendás elnök vezette tömegmozgalom, igen nagy befolyást gyakorolt Kuba érdekében Mateos el­nökre. Mit ígérhet Kennedy? Kennedy legfőbb gondjai éppen ebből fakadnak Mexi­kóval kapcsolatban. Természe­tesen más, Kennedy számára kényes kérdések is akadnak — különösen Mexikó és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatait illetően. Az USA védővámjainak felemelése miatt 1956 után óriási mér­tékben visszaesett a mexikói gyapotexport, s ezzel csupán egyetlen esztendő alatt más­fél milliárd pesót vesztett Mexikó. A másik vitatott kér­dés a mexikói állami olaj­ipar, amely továbbra is az USA-monopóliumok céltáb­lája, viszont Mexikó az Egye­sült Államokba akar olajat exportálni. Mexikó igyekezett lazítani függőségét gazdasági téren az Egyesült Államoktól és lépéseket tett a szocialista országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kifejlesztése irá­nyában. Ezt a célt szolgálta 1959. végén Mikojan mexikói utazása, illetve Cardenas volt elnök magánjellegű látogatása a Szovjetunióban, a népi Kí­nában és több európai szocia­lista országban. Az amerikai— mexikói gazdasági kapcsola­tok egyébként már többször szerepeltek Mateos és Eisen­hower akkori amerikai el­nök találkozóin is. Az USA a pénzügyi segítséget azonban elfogadhatatlan feltételekhez kötötte. Előbbre lépés nem következett be Mexikó javá­ra... Kennedy most nyílván gaz­dasági ígéretekkel igyekszik bevonni Mexikót a latin-ameri­kai USA-terveknek legalábbis passzív helyeslői sorába. Hogy milyen sikerrel, csak később derül majd ki. Sebes Tibor Hruscsov beszéde a moszkvai mezőgazdasági tanácskozáson< A Pravda szombati száma közli Nyikita Hruscsovnak azt a beszédét, amely június 27-én hangzott el a Kreml­ben, az OSZSZSZK közpon­ti részein működő területi termelési igazgatóságok ta­nácskozásán. , A szovjet miniszterelnök bejelentette, hogy előzetes adatok szerint, és ha a jó fel­tételek megmaradnak, eb­ben az évben a Szovjetunió területén körülbelül 9—10 milliárd púd gabonafélét ta­karítanak be. Ilyen jó termés, amilyen­re most kilátások van­nak, eddig nem volt — tette hozzá. Mint Hruscsov közölte, a búza vetésterülete is 3 500 000 hektárral nagyobb a tavalyi­nál, Kukoricával 34 926 000 hektár földet vetettek be, ami 11 000 000 hektárral ugyancsak felülmúlja a múlt évit. Beszédében a szovjet kor­mányfő hangsúlyozta, hogy i rendkívül nagy jelentősége 1 van az állattenyésztés fellen­dítésében az anyagi érde­keltség elve alkalmazásá­nak. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a hús felvásárlási árának növelése fokozta a mezőgazdasági dol­gozók anyagi érdekeltségét az állattenyésztés fejlesztésében. — Fel kell ismerni — mon­dotta —, hogy amikor fel­emeltük a hús és a vaj fel­vásárlási és eladási árát, ezt azért tettük, hogy gyorsan fellendüljön az állattenyész­tési termékek termelése. Első pillanatra úgy tűnik, hogy ettől az intézkedéstől a kol­hozparasztság nyer, a városi fogyasztó azonban veszít. A valóságban nem így áll. A felvásárlási árak növelésé­vel az állam megteremtette a hústermelés gyors feleme­lésének feltételeit, s ezzel ko­moly lépést tettünk a szovjet emberek növekvő élelmiszer­szükségleteinek teljes kielé­gítését célzó feladat megol­dásában. Következésképpen e szükséges és fontos lépés megfelel az egész nép érde­keinek. Hruscsov ezután részlete­sen szólott a területi terme­lési igazgatóságok feladatai­ról, majd hangsúlyozta, hogy nagyobb felelősséget kell érezni a tudományos ered­ményeknek és tapasztalai­toknak a termelésben va­ló alkalmazásáért. —* Nekünk most már ma­gunknak is vannak jó mód­szereink — mondotta —, tekintsük ezeket példáknak. Ha azonban ezek alacso­nyabbak az amerikai színvo­nalnál, akkor tanulni fo­gunk az amerikaiaktól. A kár­pit alizraus sal folytatott ver­senyben csak állhatatos munkával, a dolgok hozzáér­tő megszervezésével lehet győzni. Hruscsov hangsúlyozta: a kolhoz- és szovhoztermelés irányításában az a legfonto­sabb, azt kell elérni, hogy minél több és minél jobb minőségű terméket ál­lítsanak elő, a munká­nak és eszközöknek mi­nél kevesebb ráfordításán val. Rendkívül fontos minden le­hetőt elkövetni annak ér­dekében, hogy a közeljö­vőben elérjék az első kitű­zött célt: 100 hektár szántó után 75 mázsa húst, 100 hektár egyéb fajta föld után pedig 16 mázsa húst termeljenek. Ha ez megvan, akkor tovább kell menni, hogy a következő célkitűzé­seket is elérjék. Ehhez mini­den '"ehetőségünk megvan — fejezte be beszédét Hrus­csov. Algéria bízhat a francia népben A népszavazás előestélyén Vasárnap hatmillió algériai járul a szavazóumákhoz, hogy igen-szavaztával feltegye a koronát az algériai nép füg­getlenségi harcának győzel­mes befejezésére. Az országban 6500 szava­zóhelyiséget állítottak fel és 60 000 főnyi arab rend- fenntartó erő ügyel majd a szavazás zavartalan le­bonyolítására. Az FLN utasította az arab teherautó- és gépkocsitulaj­donosokat, hogy szervezzék meg a távoli falvak lakosai­nak a szavazóhelyiségekhez szállítását. Űgylátszik, hogy lényegé­ben az OAS is beletörődött Globke is elkíséri Adenauert Franciaországba Franciaországban nagy fel­háborodást váltott ki az a hír, hogy nemcsak Schröder kül­ügyminiszter, hanem Hans Globke háborús bűnös, a nürnbergi fajüldöző törvények kommentátora iselkiséri Ade­nauert franciaországi hivata­los útjára. „Adenauer — írja az Humanité — a franciaor­szági agresszió legmarkánsabb képviselőinek társaságában jön hozzánk, hogy a francia —német barátság mellett tün­tessen. Ez a sötét komédia nem tévesztheti meg azokat, akik tisztában vannak azzal, hogy a fegyvergyárosok szö­vetségének semmi köze a két nép barátságához”. A francia ellenállók szövet­sége, a hitlerista koncentrá­NYÁRI NYÁRI NAPOK— ÖRÖMÖK Férfi Agárd tropikál öltöny Férfi vászonnadrág Férfi ingkabát Férfi shortnadrág 780,— Ft-tól 130,— Ft-tól 170,— Ft-ig 130,— Ft-tól 170,— Ft-ig 75,— Ft-tól 108,— Ft-ig Kapható: állami és szövetkezeti áruházakban, szakboltokban ciós táborok volt foglyainak szervezete és számos más de­mokratikus szervezet nyilat­kozatban foglalt állást Ade­nauer franciaországi látogatá­sa ellen és felszólítják a fran­cia demokratákat, fejezzék ki tiltakozásukat a nyílt provo­kációval szemben. CCJ BEl.GRÁDBAN a,Mírták Ju­goszlávia és Kína között a mintegy hatmillió dolláros for­galmat előirányzó 1962. évi árucserefongalmi jegyzőköny­vet. JULIUS 4-ÉN, az Egyesült Államok nemzeti ünnepén har­mad ízben is megkísérlik ame­rikai szakértők a magaslégköri nukleáris kísérlet végrehajtá­sát a csendes-óceáni Johnston- sziget közelében. SIR WINSTON CHUR- CHILLT pénteken újra meg­operálták. A londoni Middle- sex-kórtház orvosi közleménye szerint a műtét sikeres volt, s a volt miniszterelnök állapota jelenleg kielégítő. A TANGANYIKAI nemzet­gyűlés jóváhagyta a kormány­nak azt a javaslatát, hogy de­cember 9-én, Tanganyika füg­getlenségének első évforduló­ján kiáltsák ki a köztársasá­got. TÍZNAPOS látogatásra szov­jet építőipari küldöttség érke­zett Londonba. A küldöttséget V. A. Kucserenko, a szovjet építészeti akadémia elnöke ve­zeti sorsába és végre tudomásul veszi a reális helyzetet Susi- ni, az OAS egyik helyszínen maradt vezetője a kalózrádió adásában felhívta az euró­paiakat, jelenjenek meg a szavazáson és leadott szava­zatukkal járuljanak hozzá az új Algéria megszületésé­hez. „Részt kell vennünk az ország építésében együtt azokkal, akik kezet nyúj­tottak nekünk” — mon­dotta Susini. A helyzet Oranban is nyu­godt. Az arab negyedeket őr­ző francia katonaság lassan visszahúzódik az európai vá­rosrészbe. Arab-európai ve­gyes békéltető bizottságok munkálkodnak azon, hogy közelebb hozzák egymáshoz az eddig szemben álló két felet. A városban megszüntet­ték a kijárási tilalmat. Valamennyi francia lap ve­zércikkben foglalkozik a va­sárnapi népszavazással, az új algériai állam születésével. A polgári sajtó több-keve­sebb nyíltsággal az elveszett gyarmatot siratja, a haladó lapok a franciák többsége nevében őszinte örömmel kö­szöntik Algéria felszabadulá­sát. „Lezárult egy fejezet — if ja az Humanité. — Hétéves véres háborúra és gépfegyverek, robba­nások zajától kísért há­romhónapos békére” volt szükség, hogy Algéria szu­verén állammá váljék. De Gaulle nyilatkozatai nem tudják elfedni a valóságot: Algéria függetlensége nem a „fejedelem ajándéka”, ha­nem az algériai nép győztes harcának eredménye. A haladó Liberation rámu­tat: a függetlenség kivívásá­val még nem múlt el a neokolonializmus veszé­lye Algéria felett.’* „A születő új államnak — írja — szembe kell néznie a bel­ső és külső ellenséggel, amely készenáil, hogy elfojtsa a ’ki­vívott szabadságot. Algéria azonban bízhat barátaiban, elsősorban a francia népben, amely az algériai nép oldalán állt hosszú, hősies harcában és vele van ma is a győzelem órájában. új nyár új fürdő­ruha ß Szaténból 120,— forinttól 250,— forintig Szatén kartonból 90,— forinttól 135,— forintig Kartonból 85,— forinttól 100,— forintig Pi kéből 87,— forinttő; 150.— forintig Kötött pamutból 60.— forinttól 71.— forinti** Kaphatók az állami és szövetkezeti áruházakban, szakboltokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom