Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-01 / 152. szám

1962. JÜJLIUS 1, VASÁRNAP

g'k.Ai MEGYEI

K/fíHan

Érdekes és hasznos tudnivalók

M FÉlLEILEMMŐEs

Mindenekelőtt legyünk tisztában a félelem eredetével és funkciójával: a fenyegető veszélyektől óvja ősidők óta az élőlényeket, tehát az önfenntartás alapvető ösztönzésének fontos tényezője. Ha az antilop nem félne az oroszlántól — egyetlen antilop sem lenne már a földön. Mi sem léteznénk, ha őseink nem félnek az erdőket felgyújtó villámcsapástól, az árvíztől és a vadállatoktól. (Félelmük

szülte a vallásokat és a babonákat is, de most erre nem térünk ki.) Alapjában egészséges ösztön, ám ha elhatalmasodik az embereken: a gyermek és a felnőtt lelki életében egyaránt súlyos károkat okozhat.

Apraja, nagyja...

Nézzük először a gyermeknél és felnőttnél közös élettani tényezőket. A félelem az ember érzelmi (tehát nem értelmi vagy akarati) megnyilvánulása. Az érzelmi rétegben nem aktív, cselekvő, hanem negatív, bénító indulat. Testi jelei — a félelem fokozatai szerint — sokfélék és ellentétesek: mozdulatlanság vagy reszketés, elnémulás vagy kiáltás, hideg verejték vagy forró hullám, szívdobogás, vagy lassú szívverés — és így tovább. Leggyakoribb a cselekvésképtelenség; a nyúl az autó fényszórójától mozdulatlanná dermed, az ember ijedtében megáll a feléje rohanó jármű előtt, a megijesztett gyerek torkán nem jön ki hang.

Amíg a félelem az ember létfenntartását szolgálja, megnyilvánulási módjai célszerűek és gyermeknél — felnőttnél egyformák. Abban sincs különbség „apraja-nagyja” között, hogy a képzelet döntő szerepet játszik a félelemérzés létrejöttében. Itt,. azQiiban kettéágazik az út.

„Fé/ős a kicsi"

A gyerek képzeletével egészíti ki szükségszerűen hiányos tapasztalatait. Képzeletét fejleszteni is kell, de csak valóságos, egészséges, vagy költőien szép dolgokra. A János vitéz sárkányáról, tündéreiről is el kell mondani, hogy ezek a költői képzelet szép alkotásai. Ha ehelyett sötétséggel, „zsákos bácsival”, boszorkányokkal, ördögökkel ijesztgeti valaki a gyereket, mintha mindez valóságos veszély lehetne, tie csodálkozzunk, ha /élős lesz.

Gyakran a szülők viszik át a gyerekre a saját, rossz emlékekből táplálkozó, indokolatlan félelemérzésüket. Ha például egy anya kicsiny korában félt minden járműtől (talán balesetet is látott, de elfelejtette) s bátran, értelmesen közlekedő gyermekét indokolatlanul rángatja, ijesztgeti a járdaszélen — csak fölösleges, túlzott félelmet kelt benne. Az ideges felnőtt tériszonyát sem szabad átvinni a gyermekre, ha az már meg- p értette, hogy a nyitott abla- p kon óvatosan kell kitekinte- j nie. A gyermekbe plántált in- : dokolatlan félelemérzések \ fixálódhatnak (rögzítődhet- j nek) és gyakran egész életére j kiható szorongásokat, konflik-1 tusokat okoznak. Többnyire j az ilyen gyerek „fél” a fele- \ léstől, akkor is, ha tudja aj leckét, félszegen hallgat ide-: genek előtt, nem védi igazát, j hanem sértődékeny és önma- j gát emészti. Van dolga az or-; vosnak, amíg a gyereket meg- I szabadítja ettől a sokféle gát- j ló és bénító tehertől. '• j

Es a felnőttek ?

Az ő félelmeik más természetűek, de általában rájuk is jellemző a képzelt veszélyek túlzása, az aránytalan reagálás a valóságra, s ebből következően az, hogy félelemből még nagyobb veszélynek teszik ki magukat. Ha emeleti lakásában tűz ütne ki, habozás nélkül a mentőponyvába

ugrana? — Erre a kérdésre | igen sok felnőtt, ha őszinte — azt feleli: „Valószínűleg nem”. A magyarázata: kevésbé fél attól, hogy valami szörnyű dolog történik vele, mint attól, hogy cselekvőén vállalja az ismeretlent (ebben az esetben a leugrást). Itt ismét szembetűnő a félelem bénító hatása. Más példa: aki aránylag nyugodtan elviselte a bombázásokat, nem mer átmenni a patakot keresztező deszkapallón — mert nem lehet passzív, hanem cselekednie kellene.

Sok felnőtt életét megmérgezi a félelem a betegségektől, a hipochondria. Nem hisznek sem az orvosnak, sem a józan észnek, minden percüket megrontja a beléjük rögződött elképzelés. A legrosz- szabb, ha „félnek meggyőződni az igazságról”, ezzel sokszorosan árthatnak maguknak.

A félelem ellen, azt szokták mondani, nincs orvosság. Pedig van. Az igazi veszélyek

helyes felismerése, s ha kell: önfegyelem, önuralom, a valósággal arányos, célszerű magatartás. Nevelés kérdése — kezdjük gyermekeinken és folytassuk önmagunkon. Gondoljanak erre a keleti mesére:

A Fejedelem találkozik a Pestissel. „Hány alattvalómat ragadtad el?’’ — kérdezi a Fejedelem. „Tízezret” — hangzik a válasz. „Hazudsz — ri- vall rá a Fejedelem — harmincezer emberemet ölted meg!” „Tévedsz, uram —• szól a Pestis —, én csak tízezret akartam learatni, a többit a Félelem pusztította el”.

A félelem az önfenntartási ösztönben gyökerezik, onnan nőtt ki, s lényegében az élőlények célszerű, hasznos alkalmazkodása a környezethez. Az emberhez azonban az méltó, hogy tudatossága úrrá legyen a félelem túlzott, beteges, ártalmas megnyilvánulásain.

Gyenes István

Marilyn és a meztelen igazság

Milyen súlyú az Antarktisz jégtakarója ?

Szovjet geofizikusok megállapították, hogy az Antarktisz a kolosszális jégteher nyomása alatt az eljegesedés időszakában 700 métert süly- lyedt.

A kontinensen a jég össz- mennyisége körülbelül 14 millió köbméter, súlya pedig 12 milliárd megatonna.

A tudósok ezzel hozzák ösz- szefüggésbe a keleti Antarktisz csaknem egész partvonalát szegélyező hegyvonulatok keletkezését.

A szovjet kutatók a nemzetközi geofizikai év anyagainak tanulmányozásával arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt geológiai korszakokban az Antarktisz jégíelü- lete jóval nagyobb volt, mint most. Feltevésük szerint azonban 5—10 000 évvel ezelőtt az antarktiszi jégmennyiség valamivel kisebb volt, mint napjainkban. Egyéb adatok mellett ez is az Antarktisz jégtakarójának ciklusos fejlődéséről tanúskodik.

ZT3ár már! leíáEidt áTpapíi?

szalvétagyűjtés láza, a papír asztalkendők kereslete mégsem csökkent. Most már ugyanis nem a gyűjtők, hanem a felhasználók, a háziasszonyok vásárolják egyre nagyobb mennyiségben, asztal terítéséhez, uzsonna csomagolásához. A kereslet növekedése szükségessé tette, hogy a vegypapírgyárban új gépeket helyezzenek üzembe. Most két új gépet szerelnek fel, amelyeken az eddigi három helyett négyszínnyomású, díszesebb szalvétákat nyomhatnak. Az új gépek segítségével a papír asztalkendők gyártása 476 millióról 500 millióra emelkedik,

tehát minden lakosra" évéíifé

50 szalvéta j«t. (MTI)

... i.,,j- - sv ram

Nemzeti tragédia

Franciaországban az alkoholizmus valóságos nemzeti tragédiává vált. Hivatalos adatok szerint az alkoholizmus következtében naponta átlagban 50 francia hal meg. Tavaly alkohol okozta betegségekben Franciaországban több mint 18 000-en haltak meg. Valamennyién az alkohol közvetlen áldozatai. Ezenkívül az alkohollal való visz- szaélés okozza a gépkocsibalesetek 70 százalékát, ittas állapotban követik el a bűncselekményeknek körülbelül a felét.

Amint a Daily Mirror megírta, a hollywoodi filmtőkések világrengető dilemmába kerültek. A dilemma értelmi szerzője Marilyn Monroe filmsztár. Arról van szó, hogy a világhírű filmszínésznő az utóbbi hat hónapban háromízben került kórházba és ráadásul immár — harminchat éves. Mindeme apróságok alapján a jólelkű hollywoodi filmtőkések feltették a kérdést önmaguknak: nincs-e itt az ideje, hogy' a fantasztikusan nagy Marilyn Monroe-gá- zsit leszállítsák? Olyan kérdés ez, amelyben benne van a felelet is. Marilyn legalábbis igen jól megértette, hogy miről van szó. Ellenhúzásként anyaszűz meztelenül fürdőket vett és különböző pozitú- rákban lefényképeztette maóriási. A meztelen Marilyn- képek nyomán a közvélemény most azt szuggerálja a hollywoodi filmtőkéseknek, hogy „Marilyn még mindig képes megváltani belépőjegyét a hollywoodi paradicsomba”. Az amerikai film urainak pedig — úgy látszik — tudomásul kell' venniök ezt. Marilyn egyelőre nem kerül ad acta, mert még mindig jó az — aktja.

A.

Hatnyelvű űrhajózási szótár

A világ különböző országainak 34 tudományos társaságát egyesítő Nemzetközi Űrhajózási Szövetség hatnyelvű űrhajózási szótár kiadásával bízta meg a Csehszlovák Tudományos Akadémiát. A szótár korlátolt példányszámban már megjelent és külföldön rendkívül nagy érdeklődést keltett.

Küzdelem az üzemi zaj ellen

gát a szakértő William Real Woodfield pornográfőrrel. A felettébb mutatós képeket aztán sorozatban közzététette a Daily Mirror-ban. Azt kívánta ezzel bizonyítani, hogy a betegségéről és a testi rokkantságáról szóló híresztelések még koraiak. A hatás

A XX. században olyan „lármás” lett minden nagyváros és sok munkahely, hogy tenni kellett valamit. Mert a túlzott zaj nemcsak a hallást rontja. hanem az idegeket is. Ez úttal nem térünk ki a közlekedésből eredő zajok kérdésére (mindenütt duplálási tilalommal és más rendszabályokkal védekeznek ellene) és az orvosi területről is csak a munkalélektani vonatkozásokat érintjük röviden.

Az drtalmak

A hangerősség nemzetközi egysége a fon (görög szó, hangot jelent) és ennek alapján állapították meg a hanghatások ártalmassági fokát.

Közömbös, semleges a 35—40 fon erősségű zaj (I. fokozat), ilyen például a normálisan szóló szobarádió. Forgalmas helyen az utcai lárma csukott ablakon 50, nyitott ablakon át 70 fon erővel hatol lakásunkba. Ez a II. fokozat, már nem teljesen ártalmatlan. Vegetatív reakciókat válthat ki a szervezetben, vagyis a tudatunktól független folyamatokat (vérkeringést, lélegzést, stb.) befolyásolhatja kedvezőtlenül. Végül a Hl. fokozat 90 fon körül van. Szövőnők, kazánkovácsok, motorvizsgálók, légkalapáccsal dolgozók ismerik ezt a „pokoli zajt1’, amely- lyel szemben már senki a vi- l^gonjipem lehet ^özpmböS, Ezen a hangerősségen az előbb jelzett ártalmak fokozottan jelentkeznek (természetesen a hallásromlás veszélye is) és az ilyen körülmények között dolgozó emberek vizsgálata érdekes eredményekre vezette a munkalélektan kutatóit.

Mindenekelőtt az derült ki, hogy az emberek a legkülönbözőbb mértékben érzékenyek a zajra. Egyesek közömbösek, amikor mások már „elviselhetetlen” lármáról panaszkodnak. Tehát lehetőleg olyan embereket kell zajos munkahelyre tenni, akiket ez kevésbé „idegesít". Kiderült az is, hogy a zaj tűrése jelentősen

függ a munkaörömtől, óz elégedettségtől is. Megtörtént, hogy valaki a zaj miatt áthelyezését kérte más munkakör- í be. A munkapszichológus ezen . a munkahelyen alig 15—20

• fon erősségű zajt mért, tehát

• amennyi otthon is elkerülhe■ tetlen. Nem is ez volt a baj,- hanem az, hogy az illetőnek ’ konfliktusa támadt a munká- i helyén, ezért sokallta a gép- zajt. Ilyen esetekben természetesen csak a konfliktus kiküszöbölését és az önfegyelmet ajánlhatja a munkapszichológus. Másrészt a példa világoi san mutatja, hogy gyakran

■ mennyire szubjektív tényezők- i tői függ a zajártalom megité■ lése.

i Zaj normák

' Az egész világon keresik és ' rögzítik a munkahelyi zaj ! megengedhető mértékét. A le- ; ningrádi munkaügyi tudományos kutató intézetben dolgoztak ki először pontos zajnormákat. mintegy három évvel ezelőtt. Az új gyárépit- kezéseknéi és a gépek tervezésénél ezeket már figyelembe veszik, a meglevő üzemekben pedig mindent megtesznek,

’ hogy a zajszintet ne lépjék túl.

A legjobb az lenne, ha minél kevesebb lármás gép kerülne ugyanabba a helyiségbe. Sajnos, ez költséges megoldás,

s a^&AJSSÍöK>' &gi üze?

; nagy goq,djg.a. helyszűke, a gépek széttelepítése pedig terjeszkedéssel jár. Ha a gép távolból irányítható (s ez az automatizálás útja!), egyszerűbb a helyzet. Például a nagyon lármás turbókompresszor mellett aránylag könnyű tökéletes hangszigetelésű műszerszobát építeni, s a gépet innen kapcsolják, vezérlik.

Nem sorolhatjuk fel az ösz- szes zajvédő berendezéseket (ezek egyébként is munkakörök, sőt, munkahelyek szerint változnak), csak egyet említünk: a füldugót. Ahol egyelő- I re nincs más megoldás, ezt I kell alkalmazni. Sajnos, sok helyen nem veszik elég komo- lyan ezt az egyszerű munka- j védelmi eszközt, s ezzel na- $ gyón sokat ártanak egészsé- ^ güknek: idegrendszerük káro*

^ sodásával párhuzamosan, hal- lásuk is jóvátehetetlenül ^ gyengül.

'j Napjainkban még csak a2 j elektronikus gépek működnek 'j zajtalanul. Ahol mozgó, for- J gó, csapódó alkatrészek van- $ nak, elkerülhetetlen a zaj.

Túlzott mértéke ellen véde- \ kezni kell — erre hívják fel j a figyelmet a munkapszicholó- \ gusok. s más kutatókkal együtt \ keresik, s mindinkább meg is \ találják a legjobb megoldáso- 't. kát.

__________— gy —

| Tejtableffa

í Mindeddig kétféle formában ; tartósították a tejet: ismere- j tes a tejkonzerv és a tejpor.

; Mindkettőt víz hozzáadásával ; alakítják tejjé és csak azután ; fogyasztják. A dán vegyészeti j ipar bejelentette, hogy sike- ; rült előállítania a tejtablettát.

! A tejtablettát víz hozzáadása \ nélkül közvetlenül lehet friss : tej gyanánt felhasználni a teá- i ban, a kávéban, vagy a kakaá- i ban. A tejtabletta épp oly i gyorsan olvad fel egy csésze teában, kávéban, vagy kakaóban, mint a cukor, A bejelentők szerint ez a tejtabletta tartalmazza a legfontosabb vaj- és protein-alkatrészeket is és korlátlan ideig tárolható a megromlás veszélye nélkül,

Mennyi papírszalvétát „ fogyasztunk"

Két új szalvétagyártó-gépet helyeznek üzembe

két gyerek, mintha nem is te lennél az apjuk

__

E

z akkor ugyan szemtelenségnek hatott, de sajnos, később igaznak bizonyult. Hat év múltán kiderült, hogy gyermekeim atyja egy költő. Gondolhatja, azonnal levontam a konzekvenciát és otthagytam Gabit gyermekeivel együtt.

... Na, ne szörnyülködjön. Ez még semmi! Egy évig tőlem vonták a gyermektartást, mert jogilag nem volt bizonyított a dolog! Ehhez mit szól?

így van, drága barátom. Gabi becsapott. Visszaélt a bizalmammal, pedig még dolgozni se hagytam. De hát hiába __ Mindig éreztem, van

G

óbiban egy kis polgári beütés, egy kis burzsoá mentalitás. Azt hittem, kinövi. De nem! Bár fogtam őt, de lecsúszott a lejtőn.

... Tudja, ha most belegondolok, azért sajnálom a régi asszonyt. Az nem csalt meg soha. Kár érte... Na, de most már mindegy. Azt hiszem, egyenesbe jövök... Ha nem árul el, megsúgom magának, a könyvelésben van egy kislány. Húszéves és...

Biró kartárs elismerően pattintott ujjaival. Kicsöngetett Az idős titkárnőtől kért még zgy-egy kávét. .. .Es elfelejtette mondani:

— A világ legszerencsétlenebb embere vagyok.

Szikora István

kedni. Egy-egy fogadáson úgy fogta a pezsgős poharat, hogy szinte reszketve vártam, mikor csúszik ki az ujjai közül.

Nézze, húsz évet éltünk együtt Annussal. Nyomorban, bajban velem volt, de felemelkedni nem tudott velem. Maradi lett. Van ilyen... Vén csibésznek nevezett, amikor megtudta, hogy összeszürt... szóval, hogy a nálam tizenhat évvel fiatalabb titkárnőmet akarom feleségül venni.

... Kicsinyes volt. Semmi nagyvonalúság. Egyszerűen képtelen volt elviselni, hogy ő megöregedett és közben én még a fiatal nőknek is tetszem,

___A válás után megbetegedett és mint már említettem, meghalt. Pontosan az esküvőm napján...

E

zek után mondanom sem kell, a második házasságom ' sem sikerült. Na, nem a korkülönbség miatt... Ah, dehogy! Gabi mindig azt mondta:

— János! Te csak tapasztaltabb vagy nálam, de nem öregebb ...

S ebben volt is valami. Három év alatt Gabi két olyan pompás kölköt szült, hogy amikor leányom — oki Gabi- val együtt volt kismama — meglátta, ezt mondta:

— Apa, olyan klassz ez a

Bolyongani kezdtem a násznép között. Az innen is, onnan is elhangzó gratulációk, a nászéjszakámra célzó élcek már- már megnyugtattak. A menyasszonytáncnak vége volt, s én indultam vissza Gabihoz, hogy szép csendben eltűnjünk. Éppen szólni akartam Döncinek, hogy indítsa be a motort, amikor az asztalon fekete-keretes papírt vettem észre. „Gyászjelentés?” — hökkentem meg. „Áh, biztosan valamelyik barátom hülyéskedik ...” — gondoltam.

De nem, nem tréfa volt. A leányom tudatta velem, hogy meghalt az anyja. Már mint az első feleségem. Na, mit szól hozzá? Pont az esküvőm napján!

Megjegyzem, életében sem volt különb. Soha nem tudta, mikor és mit ülik tenni. Nézze, ahogy mondani szokás, az én gyerekszobám csak krétával volt elválasztva az istállótól. Nyomorban nőttem fel én is. De amíg eljutottam idáig, szedtem fel magamra valamit. Tanultam. képeztem magam. Ellestem szokásokat... szóval, más ember lettem. De ő? Valahogy lemaradt. Nem mondom, elvégzett mindent, amit rábíztak. Élmunkás lett. kitüntetései voltak, leérettségizett, de a társasági életbe sehogy sem tudott beleilleszA szerencsétlen ember

í — A világ legszerencsétle- \ nebb embere vagyok! — jelentette ki Biró kartárs. A imokkás kanalát teli marokra \ fogta és fölkavarta kávéját. I Közben akkorákat nyögött, hogy a párnázott ajtók szinte \ összehúzódtak.

! — Az én életemből tanulí hat, fiatal barátom. Olyan szá- í momra az elmúlt ötven esz- ! tendő, mint egy regény. Mint \ egy tragikus történet... Ke- ; vés boldogság, sok harc és tö- \ méntélén keserűség.

\ Képzelje, a házasságom is lúgy kezdődött, hogy meghalt \ az asszony ... Bizony, így volt. \ Még szerencse, hogy nem az, ! akivel a lagzit tartottam. Nem, j nem, az előző.

í Míg élek, nem felejtem el. i Állt a bál.. szóval tartott a I lakodalom. Virág... zene ... ! pezsgő.., jókedv ... disztáv- í iratok halmaza ... Ahogyan ez \a valamirevaló emberek es- í küvőjén lenni szokott. Állítom \ magának, mindenki remekül ; mulatott. A főnököm... meg- hívott beosztottaim ... s egy \ darabig én is. Hát ez igazán \ nem volt csoda. Kitettem ma- \ gamért. Gabi is, tudja, az új %asszony, igazán remekelt fia- £ talságával, szépségével és az- £ zal a sajátos, minden férfit £megbolondító diszkrét kacér- £ kodásával szinte felforrósítot- £ta a levegőt. Pokolian jó volt £ a hangulat. De csak éjfélig. £ Akkor valami nyugtalanság vett erőt rajtam,