Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-08 / 158. szám
meeret &twlgn 1962. JÜLIUS 8. VASÁRNAP Egyforma az adottság - de hiába A masodvetésből nyert takarmányra szükség van Az utóbbi napokban a megye minden részén hullott csapadék és további esőkre is van kilátás. A mostani időjárás nem kedvez a legfontosabb munkának az aratásnak, de kedvező feltételeket biztosít az egyik legnagyobb gond, a takarmánykérdés megoldására. Ha az őszi árpa után nyomban földbe kerül a másodnövény magja, kielégítő takarmánytermésre lehet számítani. Hogyan vélekednek a másodvetésről a termelőszövetkezeti vezetők és főleg mit tettek annak érdekében, hogy minél nagyobb területen kerüljön földbe a mag, ezt tudakoltuk két közös gazdaságban, — az ecseri Törekvő és a gyömrői Petőfi tsz-ben. A két község nincs távol egymástól, nagyjából mindkét község határában ugyanannyi eső esett és ami a legfontosabb mindkét termelőszövetkezet szűkében van a takarmánynak. A háztáji állomány részére is vetnek másodnövényt Az ecseri Törekvő Termelőszövetkezetben Hornyák Mihály párttitkár ismerteti a termelőszövetkezet takarmányhelyzetét és a vezetőség terveit. A fiatal termelőszövetkezetnek még nem túl nagy az állatállománya, de így is tekintélyes mennyiségű takarmányra van szükségük. Az időjárás hozzájuk is elég szűkmarkú volt. Huszonkét hold pillangósukról mindösz- sze egy vagon szénát tudtak betakarítani és a rétiszéna sem fizetett úgy mint más esztendőkben. A gyengébb takar- ménytermés láttán a termelő- szövetkezet vezetői idejében gondoskodtak az állatállomány téli takarmányozásáról. A szöszös keverék termését például nem etették fel zölden, hanem rétiszénával keverve bekazalozták. Tavasszal 80 hold gabonán végeztek fe- lülvetést. Igaz, ez csak jövőre biztosít nagyobb mennyiségű takarmányt, de mindenképpen a vezetőség előrelátásáról tanúskodik. — Nem könnyű a helyzetünk, de igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a takarmányozásban ne legyen fennakadás — mondja Hornyák Mihály elvtárs. Amikor arról érdeklődünk, hógy mi is az a ..minden”, elmondja, hogy már most takarékoskodnak a takarmánnyal, különösen a pillangós szénával. Noha a második kaszálás több takarmányt Ígér, mint az első, nem teszi elbizakodottá őket. Az állatállomány nyári ellátását a . csalamádé biztosítja. Harminc hold kukoricát vetettek szakaszosan, vagyis, különböző időszakban. — Naigyon jól jött az eső, mert az őszi árpa után másodnövényeket vethetünk — folytatja Hornyák elvtárs. A szövetkezet vezetősége 35 —40 hold másodnövényt akar vetni a közös állatállomány számára, de módot nyújtanak a termelőszövetkezeti tagoknak is arra. hogy biztosítsák állataik takarmányszükségletét. Erről így tájékoztat bennünket a párttitkár: — Kihirdettük a tagok között, hogy az árpa után mindenki vethet másodnövényt. A szövetkezet felszántja a földet és el is veti a magot, amelyet a tagoknak kell biztosítani. A termett takarmánynak hatvan százaléka a tagoké lesz. Hétfőn tartjuk a küldöttértekezletet és itt össze is írjuk, hoigy ki mennyi területre tart igényt. A szövetkezeti tagok háztáji állatállományuk részére eddig is kaptak takarmányt, illetve szénát. A harminc hold kaszálót ugyanis részért takarították be a tagok, a másodveiésben további takarmányhoz jutnak. Az ecseri Törekvő Tsz vezetősége nem mulasztja el a kínálkozó lehetőséget Tétova lépések a gyömrői Petőfi Tsz-ben A gyömrői Petőfi Tsz takar- mányhelyzete rendkívül nehéz. Hajth Ferenc tsz-elnök őszintén tárja fel a nehézségeket. A mostani vezetőség ez év januárjában vette át a szövetkezet irányítását. Az előző vezetőség bűnös mulasztása miatt nap mint nap újabb nehézségekkel kell megküzdeniük. Ezek közé tartozik a takarmánykérdés is. — A jelentős állatállomány takarmányozására négyszázhúsz mázsa kukoricát kértünk kölcsön, amit feltétlenül meg kell adnunk. Nemrégen tudódott ki hogy elődeink tavaly 390 mázsa csövestengerit kér-, tek a szomszédos maglód! tér- ; melőszövetkezettől, ezenkívül \ árpával is tartozunk nekik —j ismerteti nehézségeiket a tsz elnöke. j — Mennyi takarmánnyal rendelkezik a szövetkezet? —■ Takarmánymérlegünk ] szerint az év végére három- 1 ezerhatvankét mázsa lucerna- ! szénának kellene lenni. Meg j kell méndani, hogy a tervet í nem mi készítettük és nem ; vállalhatjuk a felelősséget a í tavalyi vetésekért sem — vá- i laszalja kérdésünkre, majd így ; folytatja: — Hétszázijarminehat mázsa \ lucernaszénát takarítottunk be j és 456 mázsa rétiszénát. 80 ] hold lucernát a tavasszal ki j kellett szántanunk. Silónk eey- I általán nincs, mert harminc i hold takarmánykeverék he- i lyett a régi vezetőség „téve-: désből” búzát vetett. Ami volt. i azt a tavasz folyamán feletet-; tűk. A 80 hold kiszántott lucerna | helvett kukoricát és silókuko-j ricát vetettek. Az őszi takarmánykeverék után és egvéb; kisebb területeken — ami ősz-: szesen hatvannégy holdat tesz: ki — rövid tenyészidejű kukoricát termelnek. A nagyarányú terméskiesést és a tartozásokat azonban ezekkel sem tudják pótolni. — Mit tesznek a szálastakarmány biztosítása érdekében — tudakoljuk a termelő- szövetkezet elnökétől; — A járásnál felhívták a figyelmünket a másodvetésre — válaszolja Hajtíh elvtárs. — Mennyi másodnövényt vetnek? — A Magtermeltető Vállalattól kértünk engedélyt 18 hold angolperje kiszántására. Ennek helyére akarunk tarlórépát és káposztát vetni, illetve ültetni — mondja terveiket. De vajon mikor jön meg a vállalat beleegyezése és igenlő lesz-e a válasz? Az elnök szerint legrosszabb esetben az őszi árpa után vetnek másod- növényt. De miért nem azt a megoldást választják, ami a leggyorsabb és legcélravezetőbb? És főleg, miért nem lehet nagyobb területen másodnövényt vetni? A tsz takarmányhelyzete ezt ugyancsak szükségessé tenné. A járás „megerősítette” a tsz vezetőségének „tervét”, a vezetőség pedig tétovázik nem eléggé határozott. — A tagok számára' biztosít-e területet a vezetőség másodvetésre? — A járásnál erre is felhívták a figyelmünket — mondja a tsz elnöke. — A szűkebbkö- rű vezetőség meg is tárgyalta. Jövő héten szombaton lesz a közgyűlés, ott ismertetjük a tagokkal, miiyen feltételek mellett vethetnek másodnövényt. — A feltételeket meghatározta a vezetőség? — Még nem! A tsz elnöke őszintén feltárta a szövetkezet nehézségeit, de ez még kevés. Igaz, hogy a régi vezetőség mulasztásai sok nehézséget okoznak a mostani vezetőségnek, de a gondokat a mostani vezetőségnek kell megoldania. Mihók Sándor Ezer vagon tojótáp terven (elül Az utóbbi években nemcsak a nagyüzemi baromfi- telepeken, de a háztáji gazdaságokban is népszerűek lettek a gyárilag készített baromfitá- pok, s közülük is elsősorban a tojótáp. A fokozódó igények kielégítésére az erőtakarmán y- gyárak és keverő üzemek az eredetileg előirányzott mennyiségen felül az idén 1000 vagon tojótápot készítenek, illetve hoznak forgalomba. Mint a Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodás! osztályán tájékoztatásul közölték, a tudományos kísérletek alapján összeállított takarmánykoncentrátum rendszeres etetésével a tyúkok tojáshozamát átlagosan 30 százalékkal lehet növelni, ugyanakkor a takarmányozás költsége — a korábbi etetési és tartási móddal szemben — 20—25 százalékkal csökken. (MTI) I | Távol még az ősz, de a góré készül A nagykőrösi Hunyadi Tsz tagjai minden bizonnyal azért bízták meg az építő brigád tagjait a 20 vagonos góré elkészítésével, mert jó termésre számítanak. A szövetkezeti gazdák gondosan művelik a kukoricát, tehát minden reményük megvan arra, hogy meg is telik a törés után (Mihók felv.) Népszerűek a készítményeik Látogatás a kiskunlacházi erötakarmány-keverő üzemben A megye egyik legfiatalabb üzemében, a kiskunlacházi erőtakarmány-keverő üzemben jártunk a minap. Hárman társultunk össze a látogatásra, különböző szervektől, különböző céllal. Krautheim Miklós elvtárs, a Pest megyei Tizedére csökkent a veszteség Kiváló csirkenevelési eredmények a gödöllői járásban A Gödöllői Járási Tanács mezőgazdasági osztálya az elmúlt napokban tájékozódott a járás termelőszövetkezeteinek csirkeneveléséről. Az osztály állattenyésztési szakemberei megállapították, hogy a tavalyihoz képest gyökeres változás tapasztalható. Míg tavaly a tsz-ek rendkívül nagy nevelési veszteséggel tudták csak teljesíteni baromfihús-értékesítési terveiket, addig az idén a íizedére csökkent ez a veszteség. Tavaly ugyanis 30—40 százalékos elhullás is előfordult némelyik termelőszövetkezetben, s az idén már csak ennek tizede számít a rosszabbak közé. A járás termelőszövetkezetei az idei első félévben harmincezer naposcsirkét neveltek fel minimális elhullá- si százalékkal. Ezt a jó számszerű eredményt úgy érték el, hogy a meglevő baromfiólak mellett lóistállókat és egyéb épületeket is igénybe vettek baromfinevelés céljára. Ilyen megoldásokra az épülő járási baromfikombinát üzembehelyezéséig van csak szükség, jövőre az már felépül. A járási tanácsnál állandóan értékelik és nyilvántartják a különböző termelő- szövetkezetekben elért barom- finevelési eredményeket. A legutóbbi értékelés szerint a tsz-közi vállalkozásból épülő baromfikombinát üzembehelyezett részlege vitte el a pálmát, ahol ötezer csirkét 0,8 százalékos veszteséggel neveltek fel hathetes korig. Igen jó eredményt ért el a esirkenevelésben a valkói Uj Élet Termelőszövetkezet, amely 3650 csirkét és a nagytarcsai Rákóczi Tsz, amely 3000 csirkét nevelt fel hathetes korig, 1,5 százalékos veszteséggel. Ugyancsak kiemelkedő eredményt ért el az isaszegl Damjanich Tsz is, amely 3000 csirkét nyolchetes korig 1,7 százalékos veszteséggel nevelt fel. A járási tanács mezőgazdasági osztálya tapasztalatcseréken ismerteti a jó eredményeket és módszereket. Malomipari és Terményforgalmi Vállalat főosztályvezetője, szokásos ellenőrző útját végezte, Csatai Lászlóné megyei takarmánygazdálkodási felügyelő egy vitás ügyben tájékozódott ott, lapunkat pedig az üzem gyártmányai érdekelték. Külön-külön a magunk munkáját végeztük ugyan, de mindhárman tanúi voltunk annak az „ostromnak”, amely- lyel a termelőszövetkezetek igyekeztek szert tenni a ki- utaltnál több erőtakarmányra. Nem is maradt el a visszaemlékezés arra a kezdeti időre, amikor még a tápokat nem ismerték a megyében és fordított volt ez az „ostrom”. Akkor még a Terményforgalmi Vállalatnak kellett „offen- zívát”-folytatnia azért, hogy vevőre találjon a keverőüzemek gyártmánya.' 1 Bár a tavalyinál jóval nagyobb mennyiségű erőtakarmányt gyártanak az idén a Pest megyei erőtakarmánykeverő üzemek, nem tudják kielégíteni a hirtelen megnövekedett igényeket. Az idén még a kiskunlachá- zi üzem sem tudott beszerezni annyi alapanyagot, ameny- nyi a teljes igény szerinti termeléshez szükséges. Kraut- heim Miklós elvtárs elmondotta, hogy külkereskedelmi szerveink igyekeznek a jelenleginél jelentősen nagyobb mennyiségű import alapanyagot szerezni és a későbbiek során számíthatunk is arra, hogy ez az igyekezet sikerrel jár. Jelenleg azonban az előzetes megállapodások szerinti mennyiség gyártásáról lehet csak szó. — Hét járás termelőszövet- ; kezeteiben adják takarmány- j ként az általunk készített tá- j pokat — mondja Bencze Gá- l bor, a keverőüzem vezetője, í A hét járásban annyi a beje- \ lentett igény, hogy a napi 19 '• mázsás gyártással is csak mint- ! egy hatvan százalékra tudjuk ! kielégíteni. Ha a későbbiek í során több alapanyagot ka- ! punk, akkor ezt ; a napi teljesítményt a há- í romszorosára növelhetjük, | hiszen most csak egy műszak- ! ban dolgozik az üzem. j Arra a kérdésünkre, hogy ! milyen tápokat gyártanak, 1 Bencze elvtárs elmondotta, | hogv a Magyarországon forga- j lomban levők közül csak a 16- ! tápot nem gyártják. így tehát ; marhatápot, sertés T., sertés 11. i tápot, baromfi „indító, nevelő. i hizlaló és toió" tápokat, vala- i mint malactápot rendelhetnek ; Kiskunlacházán a ráckevei, ; dabasi, budai, szentendrei, vá- i ci, a szobi járás és Budapest i termelőszövetkezetei. i Nem panaszként, hanem a i jövőre szóló tanulságként em- ; lítette meg a keverőüzem ve- i zetője, hogy egyes tsz-ek idő- ; közben megváltoztatták azt az i arányt, amelyet a különböző ; táptípusok között — éppen a ! tsz-ek kérésére — állapítottak (meg a szerződések megkötése' kor. ARATAS - TARLOHANTAS A tápiószentmártom Üttörő Tsz-ben az aratógépek nyomában járnak a aratást követő napon felszántják a tarlókat traktorok. Az Az idén még nem okozott különösebb gondot az, hogy például marhatáp helyett baromfitápot kapjon egy-egy tsz. de ha növekszik a termelés, már nehezebben teljesíthetik az ilyen kérelmeket. Ezért az a kívánsága a keverőüzemnek, hogy a jövő évi tápigények bejelentésénél elö- relátóbban tervezzenek a termelőszövetkezetek vezetői. A kiskunlacházi keverőüzemben nemcsak a termelés zavartalanságáról és a készítmények kifogástalanságáról szereztünk jó benyomásokat. Tanúi lehettünk a rugalmas ügyintézés egyik szép példájának is a látogatás folyamán. Az történt ugyanis, hogy a távoli Du- nabogdányból érkezeit- itefaer- gápkocsi annak ellenére-'- is megrakottan térhetettoi visz- sza, hogy a tsz-szel kötött megállapodás nyomtatványa még nem érkezett meg az üzembe. Ha az üzem vezetője mereven ragaszkodik a formaságokhoz, akkor nemcsak az a baj történik, hogy kárbavész egy gépkocsiét, hanem az is, hogy zavar áll be az állatok táptakarmányozásában. Nehogy valaki azt gondolja: csak úgy, szíre-szóra mérik a tápokat Kiskunlacházán. Az előbbi ügyintézés alapos megfontolás után született. A keverőüzem vezetője tudta, hogy a dunabogdá- nyiaknak biztosított tápcsere keretet a járási tanács és megerősítette ebben őt a főosztályvezető is, aki szintén a népgazdasági, illetve a tsz- érdeket tartotta a legfontosabbnak ebben az ügyben. így aztán nem csodálkozhattunk Tóth István gépkocsi- vezető örömén, aki ugyancsak szívvel-lélekkel azon volt, hogy megkapja a tápot a tsz. „Tsz-tag vagyok én is, és tudom, hogy milyen fontos a táp. hát miért ne harcoljak az érdekemért?” Ezek a szavak jellemzik leginkább azt a változást, amely a kezdeti bizalmatlanságtól a tápok mostani népszerűségéig terjed a falusi közvéleményben. Ahol csak ismerik, mindenütt dicsérik és igényelik is a korszerű takarmányokat. Ez a magyarázata annak az „ostromnak”, amellyel a magasabb állati hozamokat biztosító tápokért veszik ,,tűz alá” a kiskunlacházi keverőüzemet a körzetébe tartozó termelőszövetkezetek. Nagymiklós István FIGYELEM! A KISTARCSAI VEGYES KTSZ elvállal mindennemű villanyszerelési munkát (új házakba bevezetés, régi vezeték javítása és átalakítása), valamint kerítés és kapuk készítését. OTP-kiegyenlítéísel is vállaljuk
