Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-06 / 156. szám

«9T

HECVei

'^JCirlaD

19S2. JÚLIUS 6, PÉNTEK

Mikrovízművé „lépett elő" a kűt Gombán

tF ' ”

Képünkön utcai csaposkút . látható, külsőre semmiben sem különbözik a falvakban országszerte működő sok-sok ezer társától. Mégis más, mint a többi, szivattyúját egy ideje villanymotor hajtja. Nem most, már idestova ötven esztendeje fúrták, valaha bő és ióízű tiszta vizet adott, az utóbbi esztendőben azonban percenként alig egy vödörnyi iszapos, szennyes, ihatatlan folyadékot.

A községi tanács kútfúró vállalathoz fordult, tisztítsa ki az öreg kutat, utóvégre az egész községben mindössze hat közkút van, nem nélkülözhető ez a Kossuth Lajos téri sem. A vállalat szakértője megvizsgálta a kutat, s kijelentette, nem érdemes kitisztíttatni, annyira eliszaposodott. Üj kút fúrására tett ajánlatot, ami hozzávetőleg 150 000 forintba kerülne. Csakhogy a tanács pénztárában éppen nem volt erre a célra másfélszázezer forint. Pedig ezen a helyen a kútra nagy a szükség, nemcsak a környék lakói járnak rá vízért, de közvetlen szomszédságában áll az iskola, meg az óvoda is.

Elhívták hát Monorról Má- gocsi Lajos kútmestert, aki tízezer forintért vállalkozott a 16 méter mélynek hitt kút kitisztítására. Csak munka közben derült ki, 92 méter mély a kút és teljesen eltömődött. Becsülettel elvégezte a munkát, egy fillérrel sem kért érte többet. A tanácsnak azonban még 25 000 forintjába került a ^villanymotor, a szivattyúgyárban megrendelésre külön kéASSZONYOK

szíttetett mélyszívófej, meg a többi kellék. De megérte a pénzt, bő sugárban ömlik a kútból, a mélyből villanyerővel felhajtott tiszta, jó ivóvíz.

S hogy ilyen bővizű kút lett a Kossuth Lajos téri, nagyot gondoltak a gombaiak. Elhatározták, vízművé léptetik elő a kutat, vizét elvezetik az iskolába, meg az óvodába, hozzá is láttak és társadalmi munkában hamarosan megépítették a vízvezetéket. Alig húsz méter a lefektetett csőhálózat. A kút se nevezhető törpe-, inkább csupán mikrovízműnek, de ez még csak a kezdet. Idők folyamán lassan-lassan a többi meglevő kutat és a közeljövőben építendőt szintén ellátják villanymotorral, vízmű lesz idővel valamennyi és vezetéken át mindegyik a saját környéke házait ellátja egészséges ivóvízzel. Mikrovízmű- vek hálózata valóban szokatlan, de ügyes ötlet, néhány éven belül jó vízellátást biztosít majd Gomba községnek.

Sz. E.

A letépett, széttiport zöld- j hagyma szára vastag párába | burkolja a földön ülő nőket. Foltos ujjaklcal, ügyesen, szak- j értelemmel válogatják, kötik | a hagymacsomókat. A hőség szédítő. Ök mégis alaposan felöltözve dolgoznak, legtöbbjükről még a melles kötény sem hiányzik. Mások annyi engedményt teszn&'z a nyárnak, hogy fejkendőjüket kibontják.

Arrébb egy csoport hangos szóval, nagy nyüzsgéssel, ládaszám méri a borsót. Férfiak, nők, gyerekek. Cigányok, akik a nyári munkákban szívesen segítenek itt a tápiósági Kossuth Tsz kertészetében. 80 fillérért szedik kilóját. Amelyik nem dől le az árnyékha munka helyett, az szépen kereshet. Van mit szedni a hatalmas zöld borsótáblákon.

A MÁSODIK VÁNDORSERLEG

A városligeti Vajdahunyad várbán megrendezett trófeakiállításon bemutatott eredmények alapján, másodszor kapta meg a Kittenber- ger Kálmán vándorserleget Dvorak Oszkár, a börzsönyi rezervátum vadászati felügyelője. Tavaly 52 szarvasbikát lőttek ki a területén, és ezek közül egyetlen sem volt, amely ne lett volna glo- lyóérett, vagy szaknyelven szólva, tenyésztésre nem alkalmas, hibás agancsot nevelő. selejtbika. A nagy tapasztalatokkal rendelkező vadászmesternek nemzetközi hire van.

A Kittenberger- serleg másodszori elnyerése alkalmából Dvorák Oszkár nyilatkozott a munkájáról. Kitűnt, hogy ő maga nem nagy barátja a puskának. Erdész-vadász családból származik, de a müncheni festőakadémián tanult, fiatal korában bebarangolta Olaszországot, Francia- országot, az északi államokat, s a festészet volt a fő foglalkozása. A felszabadulás után vállalta el a vadászati felügyelői megbízatást, mert nagyon bántotta, hogy a Visegrád- környéki vadállomány a háborús események sbrdn csaknem teljesen

kipusztult. Azóta nemcsak a szarv a sés az őzállomány érte el a régi színvonalat, hanem 300 muflonja is van már a Börzsönynek. Dvorák Oszkár, aki tavaly az elsők között lett aranyérmes vadász, saját bevallása szerint őzre rá sem tud lőni, egyébként is csak nagyritkán süti el a puskáját. Inkább festi, mint lövi a vadakat, egyetlen bosszúsága, hogy a szarvasok, őzek, még a másfél évtizedes barátkozás után sem hajlandók modellt állni, így kénytelen megfigyelés alapján, emlékezetből dolgozni. (MTI)

— Jöjjön közénk, úgy is nagyon sápadt színe van — hív egy másik csoport, kicsit a városinak kijáró csipkelődéssel, egy kicsit pedig az idegenre kíváncsian.

Juszti

A Kalevala - díszkiadásban

Az Európa Könyvkiadó gondozásában értékes kiadvány kerül a napokban a könyvesboltokba. Megjelenik a finn nemzeti eposz, a Kalevala díszkiadása, félbőrkötésben, ötven illusztrációval. A különlegesen szép formájú könyv tízezer példányban lát napvilágot. (MTI)

Csattan a nevetés. Telt idomú, sárgablúzos asszony viszi a szót. Szép, önmagával is elégedett ember. Lába előtt nagy kupac fehéren csillogó újhagyma.

— Igen, én vagyok itt a nőbizottság titkárhelyettese. Meg más is, mindig az, ami kell.

— Olyan asszonyok vagyunk mi — mutat körbe széles gesztussal —, ha azt mondja, bontsuk le a Keleti-pályaudvart, tizenkét óra múlva szétszedjük. De huszonnégy óra alatt fel is építjük.

Jusztinák hívja őt mindenki. A nagykátai járásban ismerik, szeretik. Pártvezetőségi tag, mindig számíthatnak rá. Jó értelemben vett lokálpatrióta. Ha valamilyen gyűlésen feláll, máris tudják, nem hagyja szó nélkül a faluját, s a tsz asszonyainak a dolgát. Bírál, dicsér — és dolgozik. Másoktól is ezt követeli. A télen, akármilyen betyár hideg volt, két bekecset vett fel. úgy vitte a termelőszövetkezet pesti elárusítóhelyére az árut.

— Kell a pestieknek az ennivaló, nekünk meg a pénz. Meg aztán ez a kétszáz asz- szony a Kossuthban, szeretné utolérni a lőrinckátaiakat. Már a sarkukban vagyunk!

Két dióbarna szeme szikrázik. Sárga blúza vakít a déli verőfényben.

Lesti Gergelyné

Alacsony, csöndes. Nem szól közbe, csak akkor, amikor a szemek feléje fordulnak, bíztatva a szóra. Vezetőségi tag a termelőszövetkezetben.

— Most tanulunk. Néha még furcsa, hogy van szavunk. Eddig azt csináltuk, amit mondtak.

— Február utolsó napján volt a választás. Aznap a „dekákat”, a zsupszalmatakarókat fontuk. Pusmogtunk, hogy hiába vagyunk mi többen, megint kivülmaradtunk. Már nem is tudom, melyikünk volt, aki mondta, közülünk is lehetne valaki a vezetőségben. Kinevettük mind egy szálig. Még hogy mi! Nem értünk hozzá, meg úgysem fogna a szavunk!

— Egyszeresük jött Laczkó tanácselnök, meg a járási nőtanács titkára , Mahátyné. Látásból már ismertük. Azí mondták, éppen jó, hogy ilyen sokan vagyunk együtt. Kinek mi a véleménye, legyen-e asz- szony a vezetőségben? Meglepődtünk, mivel éppen erről beszélgettünk. De azért senki sem szólt, nehogy, ha valami baj van, őt okolják.

— Akkor aztán Mahátyné olyanokat mondott, hogy végül büszkék lettünk, amiért asszonyok vagyunk. Végül hét asszonyt jelöltünk. A délutáni közgyűlésen nagy volt a meglepetés, de ránk szavazták, így került be Bibókné és én a vezetőségbe, Pogány és Cser- niné az ellenőrző bizottságba.

— Hogyan becsülnek meg minket? Akad még, aki kötöz- ködik, de azt hamar helyreteremtjük. Ha elvégezzük részünket a munkából, elvárjuk a tisztességes hangot. Itt ne remtettézzen egyetlen nadrá- gos sem.

I —■ Húsz holdon ültettünk

paprikát. Százhúszon dolgoztunk akkor éjjel-nappal, mivel sürgős volt. Ellenségünk az idő. Az uborkát is háromszor kezdtük újra. mindig kifagyott. Negyven hold paradicsomunk van. Azt hiszem, a kertészünk, Cscrni Pista is elégedett velünk. „Bedolgozunk” a növényápolásba. Eddig egyszer kapáltuk a kukoricát, meg a krumplit, kiegyeltünk hatvan hold cukorrépát. Tizenhárom fajta növényről gondoskodunk.

Váratlanul elakad, lehajtja a fejét. Piros lesz kendője széléig. Hiába, ez is új, meg kell még szokni.

Az erélyes Poggnyné

— Akár egy kislány, úgy szaködott — mulatnak a többiek egy nyílt tekintetű asz- szonyra. — Egyre azt hajtogatta, nem ért ö az ellenőrzéshez, a vizsgálódáshoz. Mi meg azt mondtuk: — te bátor asz- szony vagy, megmondod le is, meg fel is az igazságot, hát ott a helyed.

— Jó jó, csak hagyjátok — vág vissza. — Meg is járom éppen az igazsággal. Sokan támadtak nekem még közületek is a háztáji miatt.

— Úgy szólt a megállapodásunk, hogy amelyikünk kétszáz munkaegységet vállal, az ezerkétszáz, aki meg kétszázötvenet vállal, az ezer- hatszáz négyzetöl földet foghat ki. Jó volt ez így, meg szép is, csak hát ebbe nem számították be a belterületet. Sokaknak meg majd akkora bolt a belterülete, mint a háztáji földje. Vitatkoztunk rajta. Én azt mondtam, az az igazság, hogy a belterületet számítsák be a háztájiba. Sokan csapkodtak: megint az jár jól, akinek semmije sem volt, üres kézzel jött a termelőszövetkezetbe. Szerintem csúnya beszéd az ilyen. Azt nézzük mi már, ami van, meg ami lesz, ne azt, ami volt. Azt már lezártuk.

Cser ni Istvánná

Arca, akár a sárgabarack. Barna, pihés. Szemöldökét a kendő alatt is kiszívta a nap.

— Szerintem a családi művelés jó rendszer. Sokuknak jár a férje, meg a fia üzembe dolgozni. De ott a szombat-vasárnap, meg a

hosszú esték. Vígan segíthetnek. Nagy földünk van, négyezer hold. Munkaképes tag meg csak háromszázötven. A nyugdíjasaink helyett is nekünk kell dolgozni. Meg vagy tíz olyan asszony is van, aki j mindig talál kibúvót, miért j nem tesz egy kapavágást sem. j Na. nem baj. Most pihentetik n derekukat, de egyszer csal: ránk nyitják a kaput, hogy szeretnének beljebb kerülni. Az ő káruk, hogy még várnak, nem a miénk. Idénre már harminchárom forintos munkaegységet terveztünk. Gondoljuk, meg is lesz. A búzánk nem a legjobb, de szépen hozott pénzt a baromfi, meg a juhászat.

Elül a sző. Újra csak a kezek járnak szorgalmasan. A faluból mintha elfáradt volna a nagy melegben, gyengén hallatszik ki a déli harang- j szó. Felállnak. Pereg a haqy- ’ ma az ölükből, mint a nagy- szemű gyöngy.

Asszonyok. Ki csendes, ki nagyhangú. De mind most tanul messzebb látni a saját I portájánál. S idősebb fejjel a tanulás már lassabban megy. De ha lassan is, kiarakulóban van a közösségi szemlélet, az a tudat, hogy ami a Kossuth Termelőszövetkezetben jó vagy rossz történik, az valamennyiük ügye már.

Komáromi Magda

Gondosan felkészült a nyári idényre a falusi vendéglátóipar

Hétfőn délelőtt megtartotta első ülését az Országos Földművesszövetkezeti Tanács, vendéglátóipari szakbizottsága. Lipták Sándor, a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ igazgatója ismertette, hogyan készültek fel a nagy nvári munkák időszakára a falusi vendéglők, cukrászdák.

A földművesszövetkezeti vendéglátóipari üzemek az idén 8.2 százalékkal több sört és 3,7 százalékkal több bort hoznak forgalomba, mint az elmúlt év hasonló időszakában, a növekvő igényeket azonban még így sem tudják teljes mértékben kielégíteni. Falun is egyre nő a hűsítő- italfogvasztás. Hűsítő italokból több mint 11 millió üveggel hoznak forgalomba. A nagy mezőgazdasági munkák idején az ellátást nemcsak a falvakban, hanem a munkahelyen, a határban is biztosítani kívánják. A múlt évihez képest mintegy 30 százalékkal növekszik a földművesszövetkezeti mozgóárusok száma.

A falvakban működő 595 szövetkezeti cukrászda egy részében megkezdték a cukrászati félkésztermékek árusítását.

Bátor bírálat

(Toncz Tibor rajza)

Részecskelavina az űrben

Több mint két évvel ezelőtt kezdte meg működését Bulgária legmagasabb hegyén, a 2925 méter magas Musza- la-csúcson épült, kozmikus sugárzási kutató laboratórium, amelyben magyar és bolgár tudósok együtt dolgoznak, sőt,

a legtöbb műszer Magyarországról került a laboratóriumba.

A Központi Fizikai Kutató Intézetben ezekről a közös kutatásokról a következőkben tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát.

— A kozmikus sugárzás tanulmányozása főképp azért jelentős, mert a világűrből olyan nagy energiával érkeznek hozzánk elemi részecskék, amilyen nagy energiákat semmiféle földi eszközzel, gyorsító berendezéssel nem lehet létrehozni. A vezető ipari államok óriási összegeket költenek gyorsító berendezések építésére, mert a nagy energiájú részecskéknek fontos szerepük van az atomkutatásban. Ezenkívül számos kozmikus sugárzási kutató laboratóriumot is építenek, ahol aránylag egyszerű eszközökkel, a természettől ingyen kapott nagy energiájú részecskék segítségével

tanulmányozhatják a magfolyamatok mibenlétét, az elemi részecskék tulajdonságait, az atom szerkezeti felépítését.

— Kis országok nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy korszerű gyorsító berendezéseket tartsanak fenn, viszont a kozmikus sugárzás kutatásával jelentős eredményeket érhetnek el, A

„Kiterjedt" és „áthatoló" légi záporok ™ Magyar és bolgár kutatók tanulmányozzák a kozmikus sugárzás titkait

magyar—bolgár baráti együttműködés jó példa erre. Minthogy a magasabb hegyeken kedvezőbbek az észlelési lehetőségek, Bulgáriában épült meg a laboratórium, az építési anyagokat drótkötélpályán szállították a hegyre, ahol a legnagyobb időjárási viszontagságokkal is dacoló, korszerű épületet emeltek. Maga az észlelőhelyiség fából készült, könnyű tetővel, hogy a kozmikus sugárzás könnyen áthatolhasson rajta.

— A kutatások főleg három irányban folynak.

Az első az úgynevezett

kiterjedt légi záporok vizsgálata.

Ezek úgy keletkeznek, hogy egy-egy különösen nagy energiájú, legalább 100 millió megaelektronvoltot képviselő részecske beleütközik a légkör felső részének egyik atomjába. Ilyenkor az atom felrobban és olyan részecskék szabadulnak fel, amelyek átvéve a becsapódásikor kapott energia egy részét, folytatják a világűrből érkezett részecske útját a föld felé. Ezek a részecskék ismét újabb atomokat robbantanak fel, úgyhogy a föld felszínére már több millió, még mindig nagy energiát képviselő részecske érkezik. Ez az úgynevezett kiterjedt légi zápor, amelynek vizsgálata azért fontos, mert vissza lehet következtetni belőle a lezajlott magszétesési és részecske-keltés! folyamatokra, sőt, olyan, elvileg új

folyamatokat is lehet tanulmányozni, amelyeknek vizsgálatára a gyorsító berendezések nem adnak mór dot.

A másik kutatási irány a* áthatoló záporok vizsgálata. A kozmikus sugárzással a légkörbe érkező részecskék egy része áthatol a földünket körülvevő légburkon és a föld felszínére érkezve, a laboratóriumban idéz elő magrobbanásokat ólomban és egyéb anyagokban.

Az így keletkező, úgynevezett áthatoló záporok energiája általában néhány tízezer, vagy százezer megaelektronvolt.

Végül azt vizsgálják a magyar és bolgár kutatók, hogyan változik a légkörben s magaktív részecskéi? aránya, amelyek lehetővé teszik a különböző kölcsönhatásokat magfolyamatokat. Ezek c kutatások, amelyekben a bolgár és magyar tudósokon kívül románok is részt vettek a román hegyekben folytatott méréseikkel, azt próbálták tisztázni, hogy a mag- aktiv részecskék intenzitást hogyan függ össze a légkör állapotával, a légnyomás ingadozásaival, a levegő összetételével stb.

— A kétéves kutatómunka eredményeit a bolgár és r. magyar fizikusok a szeptemberben Budapesten összeülő j nemzetközi nagyenergiájú fit zikai konferencián ismertetik. (MTI)