Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-29 / 176. szám

1962. JULIUS 29, VASÁRNAP 7 Váratlan építkezés a Kocsigrarban Egymillió forintos — Szeretjük az újat — így kezdi a beszélgetést Gál László, a Szentendrei Ko­csigyár igazgatója, amikor érdeklődünk, milyen cikke­ket készít mostanában az üzem. — Milyen újdonságokra ké­szülődnek a kocsigyárban? — Újfajta, hétvégi házakat készítünk "majd. — Miért? Talán az eddi­giek nem váltak be? — Ellenkezőleg. Valóság­gal ostrom alá vették az ér- . deklődők az üzemet — mondja az igazgató. — Közü- letek és magánemberek, egy- , aránt szívesen vették éís ve­szik. A „Dunát“ és a „Balatont“ is. — Hány készül idén a hét­végi házakból? — Kétszáztíz. Hatvan a „Balaton”-bóL a többi a „Du- ná”-ból. Több is elkelt vol­— És jövőre? — Már mint új cikkről be­szélhetek a hétvégi házakról és megismételhetem a mi szólásmondásunkat: „Szeret­jük az újat”. Megállni ugyanis nem lehet, az igény, a piac mindig változik, és ha egy üzem nem halad, akkor cikkei nem lesznek ke­lendőek. Éppen ezért arra készülődünk, hogy új kivi­telben gyártsuk a hétvégi há­zakat. — Milyen természetű a változás? — Először is műanyag he­lyett alumíniumból készül majd a tető. A külalak is modernebb, tetszetősebb lesz. Ami még ennél is fonto­sabb: kevesebb fajta elem­ből építjük, így tehát olcsóbban állíthatjuk elő. Változás az is, hogy motel­szerű kiképzésű lesz, készí­tünk két-, négy-, hat-, nyolc­ÍH| a megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a szárazföldi és vízi járműveket is védi majd a hétvégi ház. Cölöpszerű megoldást alkalmazunk, te­hát védő tető alá kerül a csónak vagy az autó. — Külön garázst nem ké­szítenek? — Lesz az is. Előrelátha­tólag százat gyártunk jövő­re. Készítünk személykocsi utánfutót is, négy személy számára. — Milyen új cikk lesz még? — Faforgács bálázógépet a szombathelyi Forgácslap­üzemnek. Most készül ez az újdonságunk, előnye, hogy megkönnyíti a faforgács ösz- szegyűjitését, felhasználását. Minden darab fa érték, ép­pen ezért a bálázógép elké­szítése nemzetgazdasági ér­dek. Gyártási tervünkben szerepel két- és nyolcszemé­lyes lakókocsi gyártása is. — És a régi cikkek? — Jelenleg a hidraulikus emelőkocsikhoz rakodólapo­kat gyártunk. 55 000 darabot rendeltek üzemünktől. Ép­pen a napokban, pontosab­ban július 17-én készítet­tük el az idei utolsó kocsit, ami 1962-es tervünkben sze­repelt. ■ Idén 430 kocsit gyár­tottunk, már csali azért is, hogy hűek legyünk üzemünk nevéhez, természetein azért is, mert szükség van rá. Egyébként már többször fog­lalkoztunk a névváltoztatás­sal, mert a kocsi csak egy részét képezi gyártmányaink­nak. Valószínűleg szeptem­ber elsejéig új nevet kap a Szentendrei Kocsigyár, mert felsőbb szerveinknek az a vé­leménye, hogy eljött a névvál­tozás ideje. — Mit ígér az idei eszten­dő? Egy a sok új gyártmányból. Jövőre sorozatban készítik a garázst, a gépkocsitulajdonosok örömére na, de idő kell, amíg egy- ve^y,,, Új., gyártmányt.,„megis­mer a közönség. Most már ejk^lne,.. több , ,,i$, de amikor az' idei. tervet, készítettük, nem ismerhettük pontosan az igényeket. Végül is 190 jutott a kőrületeknek, a töb­bit magánemberek vásárol­ták meg. — Huszonnégyezerbe ke­rült a „Duna” és harminc- háromezerbe a „Balaton”. Az ár berendezéssel értendő. személyes vagy még na­gyobb házakat is.. Most ké­szül az újfajta kivitel első darabja. — És az ár? — Korai lenne még arról beszélni, mennyiért lehet majd pontosan kapni. Egy azonban bizonyos, hogy lé­nyegesen olcsóbb lesz jövő­re az újfajta ház, mint amiket idén készítettünk. Külön öröm az autó- és csó­naktulajdonosok számára az Aesculapius a Kutyakaparóban j ESCULAPIUS a gyógyítás /1 mitológiai félistene. A Kuiyakapaió egy Petőfi-vers címe, amelyet a költő egy „kívül-belül rozzant”, pisz­kos, málló falú, elhanyagolt csárdáról írt. Mi köze a kettőnek egymáshoz? Első hallásra semmi, de ha el­látogatunk. Vecsésre, a for­galmas Bajcsy-Zsilinszky ut­ca 12-es számú házához, rögtön meglátjuk az össze­függést. Ebben a házban székel ugyanis a Pest megyei Ta­nács Gyógyszertári Köz­pontjának 1/105-ös gyógy­szertára, az, amelyik a két vecsési patika közül a for­galmasabb, látogatottabb. Mintegy 100 000 forint érté­kű gyógyszert adnak itt ki havonta. Két és fél gyógysze­részi és két technikai stá­tusszal rendelkezik a patika, tehát Aesculapius otthonra talMt Vecsésen. Otthonra — azaz hogy Ku- tyakaparóra. Mert a nagy forgalmú gyógyszertár — miközben ízléses, vadonatúj bisztrókat, kisvendéglőket, eszpresszókat láthatunk or­szágszerte — olyan benyo­mást leélt, mint a csárda, a rossz emlékű Kutyakaparó. A forgalmas Bajcsy-Zsilinszky útról állandóan bever a por — s ez jól bizonyítja, hogy az épület gondozatlan, szűk és ütött-kopott. A pincében, a szén tetején kell raktároz­ni a gyógyszereket, egy he­lyiségben szorult össze a la­boratórium, az úgynevezett materiális kamra és az iro­da. Persze, a kép még nem tel­jes. A gyógyszerész, Ekárt Gábor és felesége, aki tech­nika a gyógyszertárban, s a 18 éves leányuk, mint szol­gálati lakásban, ebben az épületben lakik. (Kell is, hogy itt lakjanak, hiszen ez a patika állandó éjjeli ügye­letet tart.) Ekárték itt lak­nak — de milyen körülmé­nyek között?! Az épületet szigetelés nélkül építettélc, következésképp a lakás nyir­kos és dohos. Penészednek a bútorok, romlik a berende­zés. az állandó nyirkos le­vegő jó táptalaja a reumá­nak. S ha ehhez még hozzá­számítjuk, hogy fürdésről szó sem lehet, a gyógyszerészék, ha fürdeni akarnak, kényte­lenek Pestre utazni, s azt. hogy a patika dolgozói csak az ő lakásukon keresztül jár­hatnak ki a mellékhelyiség­hez — joggal állíthatjuk, hogy Vecsésen valódi Kutyaka- paróba száműzték Aescula- piust. jZ ÜGY MAR TÍZ ÉVE /í húzódik. Uj bisztrók, eszpresszók épülnek — a pa­tika nem változik. Nem vál­tozik, mert nincs pénz, pon­tosabban: erre nincs pénz. A megyei gyógyszertári köz­pont beruházási keretét fel­emészti a, hálózatfejlesztés, s a kisebb tatarozások. Az Egészségügyi Minisztérium pedig csak fele-fele alapon hajlandó új gyógyszertárat építeni. A pénz egyik felét ő adná, a másikat a községi tanács — de Vecsésnek most nincs pénze, mert a vízmű­építés, az új iskola, a járdák minden fillérét leköti. A helyzet tarthatatlan — s ezt minden illetékes tudja. De hát „nincs pénz”' „rá­érünk” — s marad a Kutya­kaparó. Murányi József — Tervünk teljesítése biz­tatóan halad. Az eredeti 75 millió termelési érték helyett minden bizonnyal elérjük a 80 millió forintot.. Ez -a szám különösen akkor figyelemreméltó, ha összeha­sonlítjuk az előző évek tel­jesítményével. 1959-ben 49 millió forint értékű gyárt­mány hagyta el a gyárat. Ha ezt az eredményt 100 száza­léknak vesszük, akkor öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy termelésünk értéke az akko­rihoz viszonyítva 200 száza- , lékos, vagyis a Szentendrei Kocsigyár termelése három esztendő alatt megkétszere­ződött. Az is öröm számunk­ra, hogy nem lottóztunk, mégis nyertünk egy milliót. — Hogyan mosolygott a szerencse az üzemre? — Valamelyik faipari üzem kapott egymillió forintot beruházásra, építkezésre. Nem tudta azonban felhasználni, nem talált módot a kivitele­zésre. Mi jelentkeztünk, hogy megoldjuk valahogy az épít­kezést, ha másképp nem, hát saját erőnk latba vetésével. Saját építőink csatasorba áll­nak majd, melléjük majd felveszünk néhány segédmun­kást. — Mit építenek a millióból? — Nyolcszáz négyzetméte­res új csarnokot. Nem lesz könnyű, mert előzőleg a ta­lajt is egyengetni kell, egy meredek domboldalt kell elhordani. Hamarosan meg­kezdődik a földmunka, az­után az építkezés, mert ja­nuár elsején már az új csarnokban is megindul a termelés — mondja Gál László, a Szentendrei Ko­csigyár igazgatója. Molnár Károly Megjelent a dohány- peronoszpóra Az ország egyes vidékein, elsősorban Somogy, Hajdu- Bihar és Szabolcs-Szatmár megye gazdaságaiban megje­lent a dohányültetvények leg­veszedelmesebb betegsége, a dohányperonoszpóra. A Föld­művelésügyi Minisztérium Or­szágos Növényvédelmi Szolgá­lata felihívással fordul az or­szág valamennyi dohányter­mesztő gazdaságához, hogy gondos ellenőrzéssel, megfele­lő, gyors védekezéssel vesse­nek gátat a veszedelmes nö­vénybetegség továbbterjedésé­nek és nagyobb kártételének. SZÉPSÉG, PIHENÉS,ROMANTIKA Vajon melyik kép mond erről többet? A főváros legszebb hétvégi pihenőhelye, a so­roksári Duna-ág nyújtja mindezt, s még többet is ennél. A nyári napokon tízezrével keresik fel a budapestiek ezt a gyönyörű vizivadont. Tündérrózsák a sziget szentmiklósi részen A sok ezer között — egyedül Még a faágakat is fürdésre csábítja itt a Duna

Next

/
Oldalképek
Tartalom