Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-28 / 175. szám
JÜLIÜS 28, SZOMBAT «ar After Ft sMüjap Piacozni vagy szerződni ? Hol számítják el magákat a törökbálinti í j Hajnal Tsz-hen ? Az elnök, Garai Gyulái?«, aznap a hetedik jelentést gépelte. Jóformán be sem fejezte ezt az „utolsót'’, amikor belép Litivszky Sándor vb- elnökhelyettes. kezében valami ügyirattal. Sürgős, tehát ezt is elintézi, a nyolcadikat. Aztán a bürokrácia dicséretére fordul a szó. A sok papír- íjpunka, ilyen-olyan értekezlet elrabolja ideje javát, amit a gazdasági irányításra kellene fordítani. Pedig összetorlódott a sokféle munka. A lucerna boglyákban a határban, hordani kellene, hétfőn kezdődik a tarai Mayflower szürete, kedden az aratás. Van hát gond elég, s az percenként szaporodik. Lám, ez a salátaügy is.... A kiszámíthatatlan Haller-piac A kertészeti termékek értékesítési gondja három éve nyomja a vállukat. Azóta kertészkednek ugyanis. A problémára, a mai salátaügyre terelte a beszélgetést. Ezerháromszáz fej salátát, s mintegy két mázsa káposztát vittek be Pestre, a Haller téri piacra — lófogattal. Ötszáz fej salátát és a káposzta felét sikerült eladni. Hiába, kiszámíthatatlan a piac. Pedig Pesten napok óta ritka a saláta, mint a fehér holló. Miért nem kötöttek értékesítési szerződést? — Három hold paradicsomra kötöttünk szerződést, meg 42 mázsa borsóra — mondja Szabó Dezső agronómus. De termelnek salátát, sóskát, karalábot, karfiolt, petrezselymet. káposztát, répát, zellert. Paradicsomot sem csak három holdon. Az agronómus tízholdas kertészetről beszél, amelynek éves termelési terve kétszáznegyvenkilencezer forint. Ebből szerződésre mintegy huszonötezer forint értékű paradicsomot szállítanak a három holdról. A többit a Haller- piacon akarják értékesíteni. Szabadon,, hogy — mint mondják — „kikapcsolják” a közvetítő kereskedelmet, s nagyobb bevételre tegyenek szert. Ez a salátaügy azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A helyi zöldségellátás Három évvel ezelőtt abban a reményben kezdtek kertészkedni. hogy saját zöldségüzletükben árusíthatják majd ter- meívényeiket — helyiben. Hiszen a törökbálinti kiskereskedők a Hallerről hozzák áruikat. A bolt nyitására nem kaptak engedélyt, minthogy az árukészletet más tsz-ektől szándékoztak kiegészíteni. Márpedig csak saját termelésű áruk értékesítésére engedélyezhető a saját bolt. Aztán tárgyaltak a földművesszövetkezettel. de múlt évben Törökbálint az állami kiskereskedelmi hálózathoz került. A népbolt pedig ugyancsak Pestről kapja az árut. „Ha már a Törökbálinton termelt árut mindenképpen Pestre kell szállítani, s onnan hozzák vissza a helyi szükséglet árukészletét, akkor inkább magunk visszük be a Hallerre” — mondják a tsz-ben. Igazuk van abban, hogy ez á helytelen gyakorlat megnehezíti a helyi zöldségellátást. Nem lenne nehéz megtalálni a megoldást. s/ abból a tsz-nek is, a helyi lakosságnak is csak haszna származnék. A piacozás azonban — időt, fuvart, áruromlást. munkaegységet egybevetve — csak ráfizetést jelent a tsz-nek. A kertészei Van üvegház, melegágy. 450 ablakkeret — kihasználatlanul. A tízholdas kertészetben öt fél napig dolgozó asszonyt találtam. Van,. amikor heten dolgoznak, de mindig csak napi öt órára Azaz: hetenként, három, három és fél, napi munkára. Láttam ott csene- vész paradicsomot eléget A rendelkezésre bocsátott munkaerő nem tud versenyezni a gazzaL Éppen a sárgarépa- földön kapáltak az asszonyok. Térdig érő gaz. Egy hónapja járt a kapa benne utoljára. Való igaz, a kertészet helyén nemrégiben még rét volt. De jó föld, csak hát több kapálást igényel. Több munkáskezet. Meg egy kevés befektetést. Megfizet érte. így viszont lejáratja egy igen jól jövedelmező üzemág hírnevét a tagság előtt., Jobban ki kellene elégíteni a kertészet igényeit, jövedelmezőbb lenne a termelés, a szerződéskötéssel megszűnnének az értékesítési gondok is, a helyi ellátásra is jutna bőven a nagyobb termésből. Mindehhez viszont elsősorban a jövedelmezőségről kialakult téves szemléletet kell felszámolni, amely szerint a pdacozás haszonnal jár. A termelési és egyéb gazdaságossági problémák megoldásában pedig hasznos segítséget nyújthatnának a járási tanács szakemberei. Ferencz Lajos Erős arankafertőzés A kis aranka néven ismert, rendkívül szapora élősködő növény az utóbbi száraz jellegű esztendőkben a szokottnál nagyobb mértékben fertőzte az évelő pillangós takarmányokkal bevetett földeket, elsősorban a lucerna és a vörös- here-táblákat. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat szakemberei tájékoztatásul elmondották, hogy az idén sok termelőüzemben elmulasztották az aranka terjedését megelőző óvóintézkedéseket, így egyes fertőzött területeket eleve ki kell zárni a magtermesz- tésből. A következő hetekben az ország valamennyi területén megbízott szakemberek vizsgálják felül a lucerna- és vörösheretáblákat; a kötelező ■védekezési munkák mulasztóival szemben, azok költségére elrendelik a közérdekű védekezést, a mulasztásért felelős vezetőket pedig megbüntetik. (MTI) Készülődés a kongresszusra A járási pártbizottságok munkatársainak megbeszélése a megyei pártbizottságán Az MSZMP Pest megyei párt-végrehajtóbizottsága párt- és tömegszervezeti, valamint adminisztratív osztálya tegnap értekezletet tartott a járási párt-végrehajtóbizottságok párt- és tömegszervezeti osztályvezetői, valamint adminisztratív csoportvezetői számára. Az értekezleten elsőnek Házi Árpád elvtárs, a megyei pártbizottság tagja számolt be arról a brigád vizsgálatról. amelyet az adminisztratív munkakörben dolgozó kommunisták munkastílusáról tartottak. Beszámolójában hangsúlyozta az önkéntes rendőrök, az önkéntes tűzoltók tevékenységének jelentőségét és felhívta a járási pártbizottságokat arra: ezentúl nyújtsanak még több segítséget számukra. Ezt követően a járási pártós tömegszervezeti osztályvezetőik adtak számot az üzemi, a községi pártbizottságok megválasztásának, valamint a járási pártértekezletek lébonyolításának előkészítéséről. Végezetül Matusek Tivadar elvtárs, a megyei pártbizottság tagja tájékoztatta a megjelenteket a további feladatokról. Az értekezleten részt vett Szakali József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. A beszámolók arról tanúskodtak, hogy valamennyi járási pártbizottság a terveknek megfelelően készül a választásokra. Minden járásban megbeszélték már az alapszervezeti titkárokkal is a tennivalókat, ütemtervet készítettek, amelyben meghatározták a járási pártbizottság tagjainak, a társadalmi aktivistáknak és az alapszervi kommunistáknak a feladatát. A szobi járásban például a tömegszervezeti vezetőket is tájékoztatták a VIII. pártkongresszus előtti munkáról. Tegnap pedig a járási beszámoló előkészületei kapcsán mintegy harminc aktivista vitatta meg a mező- gazdaság helyzetét. A nagy- kátai járásban a jövő hét csütörtökén végrehajtó bizottsági ülésen beszélik meg: milyen feladatok hárulnak a kommunistákra a mezőgazda- sági időszerű tennivalók elÜlést tartott a KNIB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette az elnökség beszámolóját. A népi ellenőrzés megyei szervei a múlt hónapban — saját hatáskörben végzett — 80 jelentősebb vizsgálatról adtak számot. A központi vizsgálatok közül a bizottság' elfogadta a szövetkezeti és az OTP- Öröklakások építkezésének. Valamint a háztartási villamos készülékek érintésvédel- hnét biztosító intézkedésnek Vizsgálatáról készült jelentést. A bizottság megvitatta és elfogadta az üzemi berendezésekkel, gépekkel való gazdálkodás helyzetéről készült jelentést, majd az egyetemekés főiskolák műszaki tervezési tevékenységének vizsgálatáról készült előterjesztést. Két készülő országos vizsgálatról határozott a bizottság. Megtárgyalta és elfogadta a tőkés-importból származó produktív alkatrészekkel való gazdálkodás vizsgálatának és az egyes könnyűipari cikkek minőségi vizsgálatának programját. végzésében. A Szentendrei Járási Pártbizottság tagjai pedig már a beszámoló egyes részeivel el is készültek. A járási pártbizottságok _vigyázzanak arra, hogy a k ongresszus előkészületei közben ne feledkezzenek meg a napi aktuális tennivalókról: a cséplés, a mélyszántás, a betakarítás, a kongresszusi mun- kavex'seny segítéséről. A ceglédi járásban brosúrát nyomattak a mezőgazdasági munkaverseny eddigi eredmériyei- ről és további feladatairól. A budai, a ráckevei, a szentendrei járásokban külön felhívták a figyelmet: minél több pártonkívülit is vonjanak, be a versenybe. A gödöllői járásban a társadalmi bizottságok is aktívan dolgoznak. Szinte valamennyi járásban sürgetni kell azonban a nyilvántartások egyeztetését. .Csupán az aszódi járás számolhatott be arról, hogy alapszervezetei közül hatban már egyeztették a nyilvántartást. Minden járásban elhanyagolták a tagjelöltek időbeni elbírálását: megérettek-e a párttagságra, vagy halasszák későbbre felvételüket. Most még van idő a mulasztás pótlására, s valamennyi alapszervezetnek élni kell ezzel a lehetőséggel. Ezután Matusek Tivadar elvtárs több elvi kérdésre hívta fel a megjelentek figyelmét. Hangsúlyozta, hogy a járási pártbizottságok tagjai kezdjék meg az előkészületeket az alapszervezetekben is a küldöttválasztó taggyűlések lebonyolítására. Mindenütt lapozzanak vissza a hozott párthatározatokba és ellenőrizzék végrehajtásukat. Ha ezt megteszik, máris biztosítják, hogy a kongresszus előkészületei közben sem szakadnak el a mindennapi tennivalóktól. A megyei pártbizottság nevében kérte, hogy fordítsanak nagy gondot a munkaverseny szervezésére, ellenőrzésére, ösztönzésére. Végezetül Matusek elvtárs a pártmunka stílusáról beszélt. A többi között elmondotta, hogy a városi és a járási pártbizottságok jó munkájának nem a pártbizottságok egyesítése, hanem a szoros együttműködése az útja. Szólott még arról is, a függetlenített apparátuson túl a társadalmi aktíváknak jusson nagyobb szerep, A társadalmi aktivistáknál kivétel nélkül alkalmazzák azt az elvet, hogy egy embert csak egyféle munkával bízzanak meg, mert enélkül nem tudják biztosítani "a jó munkát. Valamennyi feladat elvégzése közben támaszkodjanak a járási pártbizottságok a kommunistákra és ne feledkezzenek el a haladó gondolkodású párton- kívüliek bevonásáról sem. (s. á.) A szentendrei sikátorok dalmát stílusú építkezése a mediterrán égöv hangulatát idézi ÉPPEN MOST! tgyík gyárunkban felelős beosztású szakemberrel beszélgettünk a napokban. Szóesett a termelésről, a műszaki fejlesztésről, az önköltségről és minden más fontos kérdésről. így jutottunk el néhány új • gyártmányig. Az egyiknél, amelyet más célra is fel lehetne használni, mint amire jelenleg gyártják, megkérdeztük, ha mindenki tudja, hogy jó lenne ezt a kitűnő terméket új rendeltetésénék megfelelően is gyártani, akkor miért nem csinálják, az volt a válasz: — Nem járul hozzá a minisztérium. — Ha biztosak igazukban, miért nem igyekeznek meggyőzni felsőbb hatóságukat is? Miért nem vitatják meg a kérdést? Csodálkozó pillantás következett. majd szavakban a csodálkozás oka így hangzott: — Éppen most, az ipar átszervezésének idején?! S aztán elhangzott még egy fél mondat: — Nekem is van családom... Úgy gondoljuk, nem szorul magyarázatra, mire gondolt ez az ember, s tulajdonképpen nem kellene írni róla, ha csupán egyedülálló esettel állnánk szemben, mert egy embernek szóban Is el lehet mondani a véleményünket. Mégis, ml adta kezűnkbe a tollat? Az, hogy másokkal is beszélgettünk az esetről, akik maguk is szinte naponta megfordulnak az üzemekben és beszélgetnek az emberekkel. Többen találkoztak hasonló véleményekkel, ami azt bizonyítja , hogy bizonyos fokú értetlenség tájnadt egy fontos határozat körül, amely arra irányul, hogy a népgazdaság fejlesztésében elénk tűzött, célok elérése érdekében újabb intézkedéseket hajtunk végre. Erről egyébként a közelmúltban már írtunk. Vázoltuk, hogy mit jelent az átszervezés. A munka elkezdődött. Jó néhány kisebb vállalatot szervezetileg nagyobbakhoz kapcsoltak. Nyilvánvaló, nemcsak erről van szó, hanem a gazdaságtalan és elavult gyártmányok termelésének megszüntetéséről is. A fenti eset kapcsán ennél a kérdésnél feltétlenül időznünk kell egy kicsit. A korszerűtlen, elavult gyártmányok kivonása a termelésből nem egyoldalú intézkedés'.' Ezeknek a helyét — magától értetődően — korszerű, gazdaságosan gyártható cikkekkel kell betölteni, többek ítélet Dán Sándor és társai fellebbviteli ügyében Néhány hónappal ezelőtt lapunkban részletesen ismertettük a Maglódi Gépgyár volt igazgatójának, Dán Sándornak, valamint két beosztottjának a Monori Járásbíróság előtt folyamatba tett bűnpe- rét. Annak idején közöltük az elsőfokú ítéletet is, amely szerint Dánt, mint elsőrendű vádlottat, bűnösnek mondta ki a bíróság a vádiratban megszövegezett bűncselekmények elkövetésében. A volt gyárigazgatót ezért a Monori Járásbíróság három évi szabadságvesztésre ítélte. Fellebbvitel során az ügy a Pest megyei Bírósághoz került, amely kétnapos tárgyalás után tegnap hozta meg ítéletét. Egyezően a vádirattal és az első fokon hozott ítélettel. a megyei bíróság bűnösnek mondotta ki Dán Sándort két rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali hatalommal való visszaélés, két rendbeli hamis vád, egy rendbeli hamis bizonyíték koholására való felbújtás, két rendbeli hamis vádra való felbújtás bűntettében. Ezzel szemben a bíróság — eltérően az elsőfokon ítélkező hatóságtól — nem állapította meg az ügyben sértettként szereplő két titkárnő sérelmére a személyes szabadság megsértését, valamint Dán Sándort nem mondotta ki bűnösnek egy rendbeli hamis tanúzásra való rábírásban. A Pest megyei Bíróság, megváltoztatva az elsőfokú ítéletet, Dán Sándort két és fél évi szabadságvesztésre és a közügyektől három évre való eltiltásra ítélte. Szepesi Ákos József II. rendű vádlott büntetését egy év és négy hónapról tíz hónapra szállította le. de Csókási Ervin III. rendű vádlottnak helybenhagyta az eredetileg hozott három hónap felfüggesztett szabadságvesztésben megállapított büntetését. Az ítélet jogerős, között olyanokkal, mint amiről az idézett beszélgetés során szó esett. Nem a munkaalkalmak csökkentéséről van tehát szó, ellenkezőleg, azt akarjuk és el is kell Emiink, hogy az értékes emberi és gépi munka az eddiginél sokkal többet használjon a. társadalomnak. Ebben a kérdésben pedig — mint minden másban is —, csak káros következményekkel járhat a megalkuvás. Persze nem arról van sző, hogy nálunk minden új gyártmányért vitatkozni, veszekedni kell, de ilyesmi is előfordul. Ha előfordul, akkor vita árán is el kell érni, hogy a jó, hasznos kezdeményezések érvényre jussanak. Az erre irányuló hasznos törekvéseket pedig még az ipar átszervezésének idejére sem szabad szüneteltetni. Aki az idézett vitapartnerhez hasonlóan gondolkozik és beszél, nyilvánvalóan a ..ne szólj szám, nem táj tejem'’ opportunista elvét vallja. Attól fél, hogy ha „sokat ugrál”, leváltják, mint beosztása ellátására alkalmatlant, s nem veszi észre, hogy opportunizmusával, lapulásá- val saját maga állítja ki magamagáról az alkalmatlansági bizonyítványt. Ha már itt tartunk, mondjuk ki kereken, hogy a korszerűbb. gazdaságosabb termelés rátermett embereket kíván. Olyanokat, akik magabiztos hozzáértéssel felvértezve. bátran keresik az újat és ha megtalálták, ha kell, még viták árán is érvényre juttatják a jobbat, a hasznosabbat. Az ilyen hozzáértő emberek pedig akár esik. akár fúj, akár átszervezünk, akár nem. egyformán helytállnak és bárki biztos lehet benne, hogy emiatt senki sem mondja rájuk, hogy nem értik a dolgukat. Az ipar további nagyarányú fejlesztésével kapcsolatos határozatok végrehajtása ilyen határozott, magabiztos embereket kíván. Akik takaródét fújnak és várják, hogy mások mindent elrendezzenek helyettük, csak az a fontos, hogy szép csendben „átvészeljék” a szervezési intézkedések végrehajtását, akarva, akaratlanul ártanak mindannyiunk közös ügyének, ez az ügy pedig most is, mint mindig, egységes, határozott, megalkuvásmentes cselekvést kíván. Farkas István
