Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-28 / 175. szám

JÜLIÜS 28, SZOMBAT «ar After Ft sMüjap Piacozni vagy szerződni ? Hol számítják el magákat a törökbálinti í j Hajnal Tsz-hen ? Az elnök, Garai Gyulái?«, aznap a hetedik jelentést gé­pelte. Jóformán be sem fe­jezte ezt az „utolsót'’, amikor belép Litivszky Sándor vb- elnökhelyettes. kezében vala­mi ügyirattal. Sürgős, tehát ezt is elintézi, a nyolcadikat. Aztán a bürokrácia dicséreté­re fordul a szó. A sok papír- íjpunka, ilyen-olyan értekezlet elrabolja ideje javát, amit a gazdasági irányításra kellene fordítani. Pedig összetorlódott a sokféle munka. A lucerna boglyákban a határban, horda­ni kellene, hétfőn kezdődik a tarai Mayflower szürete, ked­den az aratás. Van hát gond elég, s az percenként szapo­rodik. Lám, ez a salátaügy is.... A kiszámíthatatlan Haller-piac A kertészeti termékek érté­kesítési gondja három éve nyomja a vállukat. Azóta kertészkednek ugyanis. A problémára, a mai saláta­ügyre terelte a beszélgetést. Ezerháromszáz fej salátát, s mintegy két mázsa káposztát vittek be Pestre, a Haller téri piacra — lófogattal. Ötszáz fej salátát és a káposzta felét sikerült eladni. Hiába, kiszá­míthatatlan a piac. Pedig Pesten napok óta ritka a sa­láta, mint a fehér holló. Miért nem kötöttek értékesí­tési szerződést? — Három hold paradicsom­ra kötöttünk szerződést, meg 42 mázsa borsóra — mondja Szabó Dezső agronómus. De termelnek salátát, sóskát, karalábot, karfiolt, petrezsely­met. káposztát, répát, zellert. Paradicsomot sem csak három holdon. Az agronómus tízhol­das kertészetről beszél, amely­nek éves termelési terve két­száznegyvenkilencezer forint. Ebből szerződésre mintegy hu­szonötezer forint értékű para­dicsomot szállítanak a három holdról. A többit a Haller- piacon akarják értékesíteni. Szabadon,, hogy — mint mond­ják — „kikapcsolják” a köz­vetítő kereskedelmet, s na­gyobb bevételre tegyenek szert. Ez a salátaügy azonban éppen az ellenkezőjét bizo­nyítja. A helyi zöldségellátás Három évvel ezelőtt abban a reményben kezdtek kertész­kedni. hogy saját zöldségüzle­tükben árusíthatják majd ter- meívényeiket — helyiben. Hi­szen a törökbálinti kiskeres­kedők a Hallerről hozzák árui­kat. A bolt nyitására nem kaptak engedélyt, minthogy az árukészletet más tsz-ektől szándékoztak kiegészíteni. Márpedig csak saját termelé­sű áruk értékesítésére engedé­lyezhető a saját bolt. Aztán tárgyaltak a földművesszövet­kezettel. de múlt évben Tö­rökbálint az állami kiskeres­kedelmi hálózathoz került. A népbolt pedig ugyancsak Pest­ről kapja az árut. „Ha már a Törökbálinton termelt árut mindenképpen Pestre kell szállítani, s onnan hozzák vissza a helyi szükséglet áru­készletét, akkor inkább ma­gunk visszük be a Hallerre” — mondják a tsz-ben. Igazuk van abban, hogy ez á helyte­len gyakorlat megnehezíti a helyi zöldségellátást. Nem len­ne nehéz megtalálni a megol­dást. s/ abból a tsz-nek is, a helyi lakosságnak is csak haszna származnék. A piaco­zás azonban — időt, fuvart, áruromlást. munkaegységet egybevetve — csak ráfizetést jelent a tsz-nek. A kertészei Van üvegház, melegágy. 450 ablakkeret — kihasználatla­nul. A tízholdas kertészetben öt fél napig dolgozó asszonyt találtam. Van,. amikor heten dolgoznak, de mindig csak na­pi öt órára Azaz: hetenként, három, három és fél, napi munkára. Láttam ott csene- vész paradicsomot eléget A rendelkezésre bocsátott mun­kaerő nem tud versenyezni a gazzaL Éppen a sárgarépa- földön kapáltak az asszonyok. Térdig érő gaz. Egy hónapja járt a kapa benne utoljára. Való igaz, a kertészet helyén nemrégiben még rét volt. De jó föld, csak hát több kapálást igényel. Több munkáskezet. Meg egy kevés befektetést. Megfizet érte. így viszont le­járatja egy igen jól jövedel­mező üzemág hírnevét a tag­ság előtt., Jobban ki kellene elégíteni a kertészet igényeit, jövedelmezőbb lenne a terme­lés, a szerződéskötéssel meg­szűnnének az értékesítési gondok is, a helyi ellátásra is jutna bőven a nagyobb ter­mésből. Mindehhez viszont elsősor­ban a jövedelmezőségről ki­alakult téves szemléletet kell felszámolni, amely szerint a pdacozás haszonnal jár. A ter­melési és egyéb gazdaságossá­gi problémák megoldásában pedig hasznos segítséget nyújt­hatnának a járási tanács szak­emberei. Ferencz Lajos Erős arankafertőzés A kis aranka néven ismert, rendkívül szapora élősködő növény az utóbbi száraz jelle­gű esztendőkben a szokottnál nagyobb mértékben fertőzte az évelő pillangós takarmá­nyokkal bevetett földeket, el­sősorban a lucerna és a vörös- here-táblákat. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat szakemberei tájékoztatásul el­mondották, hogy az idén sok termelőüzemben elmulasztot­ták az aranka terjedését meg­előző óvóintézkedéseket, így egyes fertőzött területeket ele­ve ki kell zárni a magtermesz- tésből. A következő hetekben az ország valamennyi terüle­tén megbízott szakemberek vizsgálják felül a lucerna- és vörösheretáblákat; a kötelező ■védekezési munkák mulasz­tóival szemben, azok költségé­re elrendelik a közérdekű vé­dekezést, a mulasztásért fele­lős vezetőket pedig megbün­tetik. (MTI) Készülődés a kongresszusra A járási pártbizottságok munkatársainak megbeszélése a megyei pártbizottságán Az MSZMP Pest megyei párt-végrehajtóbizottsága párt- és tömegszervezeti, va­lamint adminisztratív osztálya tegnap értekezletet tartott a járási párt-végrehajtóbizottsá­gok párt- és tömegszervezeti osztályvezetői, valamint ad­minisztratív csoportvezetői számára. Az értekezleten első­nek Házi Árpád elvtárs, a megyei pártbizottság tagja számolt be arról a brigád vizs­gálatról. amelyet az admi­nisztratív munkakörben dol­gozó kommunisták munkastí­lusáról tartottak. Beszámoló­jában hangsúlyozta az önkéntes rendőrök, az önkéntes tűz­oltók tevékenységének je­lentőségét és felhívta a járási pártbizott­ságokat arra: ezentúl nyújt­sanak még több segítséget számukra. Ezt követően a járási párt­ós tömegszervezeti osztályve­zetőik adtak számot az üzemi, a községi pártbizottságok megválasztásának, valamint a járási pártértekezletek lébo­nyolításának előkészítéséről. Végezetül Matusek Tivadar elvtárs, a megyei pártbizott­ság tagja tájékoztatta a meg­jelenteket a további felada­tokról. Az értekezleten részt vett Szakali József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. A beszámolók arról tanús­kodtak, hogy valamennyi já­rási pártbizottság a terveknek megfelelően készül a válasz­tásokra. Minden járásban megbe­szélték már az alapszervezeti titkárokkal is a tennivaló­kat, ütemtervet készítettek, amelyben meghatározták a járási pártbizottság tagjainak, a társadalmi aktivistáknak és az alapszervi kommunisták­nak a feladatát. A szobi já­rásban például a tömegszer­vezeti vezetőket is tájékoztat­ták a VIII. pártkongresszus előtti munkáról. Tegnap pedig a járási beszámoló előkészüle­tei kapcsán mintegy harminc aktivista vitatta meg a mező- gazdaság helyzetét. A nagy- kátai járásban a jövő hét csütörtökén végrehajtó bizott­sági ülésen beszélik meg: mi­lyen feladatok hárulnak a kommunistákra a mezőgazda- sági időszerű tennivalók el­Ülést tartott a KNIB A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóvá­hagyólag tudomásul vette az elnökség beszámolóját. A népi ellenőrzés megyei szervei a múlt hónapban — saját ha­táskörben végzett — 80 je­lentősebb vizsgálatról adtak számot. A központi vizsgála­tok közül a bizottság' elfogad­ta a szövetkezeti és az OTP- Öröklakások építkezésének. Valamint a háztartási villa­mos készülékek érintésvédel- hnét biztosító intézkedésnek Vizsgálatáról készült jelentést. A bizottság megvitatta és elfogadta az üzemi berendezé­sekkel, gépekkel való gazdál­kodás helyzetéről készült je­lentést, majd az egyetemekés főiskolák műszaki tervezési tevékenységének vizsgálatáról készült előterjesztést. Két készülő országos vizsgá­latról határozott a bizottság. Megtárgyalta és elfogadta a tőkés-importból származó produktív alkatrészekkel való gazdálkodás vizsgálatának és az egyes könnyűipari cikkek minőségi vizsgálatának prog­ramját. végzésében. A Szentendrei Já­rási Pártbizottság tagjai pedig már a beszámoló egyes ré­szeivel el is készültek. A járási pártbizottságok _vigyázzanak arra, hogy a k ongresszus előkészületei közben ne feledkezzenek meg a napi aktuális ten­nivalókról: a cséplés, a mélyszántás, a be­takarítás, a kongresszusi mun- kavex'seny segítéséről. A ceg­lédi járásban brosúrát nyo­mattak a mezőgazdasági mun­kaverseny eddigi eredmériyei- ről és további feladatairól. A budai, a ráckevei, a szentend­rei járásokban külön felhív­ták a figyelmet: minél több pártonkívülit is vonjanak, be a versenybe. A gödöllői já­rásban a társadalmi bizottsá­gok is aktívan dolgoznak. Szinte valamennyi járásban sürgetni kell azonban a nyil­vántartások egyeztetését. .Csu­pán az aszódi járás számolha­tott be arról, hogy alapszer­vezetei közül hatban már egyeztették a nyilvántartást. Minden járásban elhanya­golták a tagjelöltek időbeni elbírálását: megérettek-e a párttagságra, vagy halasszák későbbre felvételüket. Most még van idő a mulasztás pót­lására, s valamennyi alap­szervezetnek élni kell ezzel a lehetőséggel. Ezután Matusek Tivadar elvtárs több elvi kérdésre hívta fel a megjelentek figyel­mét. Hangsúlyozta, hogy a járási pártbizottságok tagjai kezdjék meg az elő­készületeket az alapszer­vezetekben is a küldött­választó taggyűlések lebo­nyolítására. Mindenütt lapozzanak vissza a hozott párthatározatokba és ellenőrizzék végrehajtásukat. Ha ezt megteszik, máris biz­tosítják, hogy a kongresszus előkészületei közben sem sza­kadnak el a mindennapi ten­nivalóktól. A megyei pártbi­zottság nevében kérte, hogy fordítsanak nagy gondot a munkaverseny szervezésére, ellenőrzésére, ösztönzésére. Végezetül Matusek elvtárs a pártmunka stílusáról beszélt. A többi között elmondotta, hogy a városi és a járási párt­bizottságok jó munkájának nem a pártbizottságok egyesí­tése, hanem a szoros együtt­működése az útja. Szólott még arról is, a függetlenített appa­rátuson túl a társadalmi aktí­váknak jusson nagyobb szerep, A társadalmi aktivistáknál kivétel nélkül alkalmazzák azt az elvet, hogy egy embert csak egy­féle munkával bízzanak meg, mert enélkül nem tudják biz­tosítani "a jó munkát. Vala­mennyi feladat elvégzése köz­ben támaszkodjanak a járási pártbizottságok a kommunis­tákra és ne feledkezzenek el a haladó gondolkodású párton- kívüliek bevonásáról sem. (s. á.) A szentendrei sikátorok dalmát stílusú építkezése a mediterrán égöv hangulatát idézi ÉPPEN MOST! tgyík gyárunkban felelős beosztású szakemberrel be­szélgettünk a napokban. Szó­esett a termelésről, a műszaki fejlesztésről, az önköltségről és minden más fontos kérdés­ről. így jutottunk el néhány új • gyártmányig. Az egyiknél, amelyet más célra is fel lehet­ne használni, mint amire je­lenleg gyártják, megkérdez­tük, ha mindenki tudja, hogy jó lenne ezt a kitűnő termé­ket új rendeltetésénék megfe­lelően is gyártani, akkor mi­ért nem csinálják, az volt a válasz: — Nem járul hozzá a mi­nisztérium. — Ha biztosak igazukban, miért nem igyekeznek meg­győzni felsőbb hatóságukat is? Miért nem vitatják meg a kérdést? Csodálkozó pillantás követ­kezett. majd szavakban a cso­dálkozás oka így hangzott: — Éppen most, az ipar át­szervezésének idején?! S aztán elhangzott még egy fél mondat: — Nekem is van családom... Úgy gondoljuk, nem szorul magyarázatra, mire gondolt ez az ember, s tulajdonképpen nem kellene írni róla, ha csu­pán egyedülálló esettel áll­nánk szemben, mert egy em­bernek szóban Is el lehet mon­dani a véleményünket. Mégis, ml adta kezűnkbe a tollat? Az, hogy másokkal is beszélgettünk az esetről, akik maguk is szinte naponta meg­fordulnak az üzemekben és beszélgetnek az emberekkel. Többen találkoztak hasonló véleményekkel, ami azt bizo­nyítja , hogy bizonyos fokú értetlenség tájnadt egy fontos határozat körül, amely arra irányul, hogy a népgazdaság fejlesztésében elénk tűzött, célok elérése érdekében újabb intézkedéseket hajtunk végre. Erről egyébként a közelmúlt­ban már írtunk. Vázoltuk, hogy mit jelent az átszerve­zés. A munka elkezdődött. Jó néhány kisebb vállalatot szervezetileg nagyobbakhoz kapcsoltak. Nyilvánvaló, nem­csak erről van szó, hanem a gazdaságtalan és elavult gyártmányok termelésének megszüntetéséről is. A fenti eset kapcsán ennél a kérdésnél feltétlenül időz­nünk kell egy kicsit. A kor­szerűtlen, elavult gyártmá­nyok kivonása a termelésből nem egyoldalú intézkedés'.' Ezeknek a helyét — magától értetődően — korszerű, gaz­daságosan gyártható cikkek­kel kell betölteni, többek ítélet Dán Sándor és társai fellebbviteli ügyében Néhány hónappal ezelőtt lapunkban részletesen ismer­tettük a Maglódi Gépgyár volt igazgatójának, Dán Sándor­nak, valamint két beosztott­jának a Monori Járásbíróság előtt folyamatba tett bűnpe- rét. Annak idején közöltük az elsőfokú ítéletet is, amely sze­rint Dánt, mint elsőrendű vád­lottat, bűnösnek mondta ki a bíróság a vádiratban meg­szövegezett bűncselekmények elkövetésében. A volt gyár­igazgatót ezért a Monori Já­rásbíróság három évi szabad­ságvesztésre ítélte. Fellebbvitel során az ügy a Pest megyei Bírósághoz ke­rült, amely kétnapos tárgya­lás után tegnap hozta meg ítéletét. Egyezően a vádirattal és az első fokon hozott ítélet­tel. a megyei bíróság bűnös­nek mondotta ki Dán Sán­dort két rendbeli folytatóla­gosan elkövetett hivatali ha­talommal való visszaélés, két rendbeli hamis vád, egy rend­beli hamis bizonyíték koholá­sára való felbújtás, két rend­beli hamis vádra való felbúj­tás bűntettében. Ezzel szemben a bíróság — eltérően az elsőfokon ítélkező hatóságtól — nem állapította meg az ügyben sértettként szereplő két titkárnő sérelmé­re a személyes szabadság megsértését, valamint Dán Sándort nem mondotta ki bű­nösnek egy rendbeli hamis tanúzásra való rábírásban. A Pest megyei Bíróság, megvál­toztatva az elsőfokú ítéletet, Dán Sándort két és fél évi szabadságvesztésre és a köz­ügyektől három évre való el­tiltásra ítélte. Szepesi Ákos József II. ren­dű vádlott büntetését egy év és négy hónapról tíz hónapra szállította le. de Csókási Er­vin III. rendű vádlottnak helybenhagyta az eredetileg hozott három hónap felfüg­gesztett szabadságvesztésben megállapított büntetését. Az ítélet jogerős, között olyanokkal, mint ami­ről az idézett beszélgetés so­rán szó esett. Nem a munka­alkalmak csökkentéséről van tehát szó, ellenkezőleg, azt akarjuk és el is kell Emiink, hogy az értékes emberi és gé­pi munka az eddiginél sok­kal többet használjon a. tár­sadalomnak. Ebben a kérdésben pedig — mint minden másban is —, csak káros következmé­nyekkel járhat a megalkuvás. Persze nem arról van sző, hogy nálunk minden új gyártmányért vitatkozni, ve­szekedni kell, de ilyesmi is előfordul. Ha előfordul, ak­kor vita árán is el kell érni, hogy a jó, hasznos kezdemé­nyezések érvényre jussanak. Az erre irányuló hasznos tö­rekvéseket pedig még az ipar átszervezésének idejére sem szabad szüneteltetni. Aki az idézett vitapartner­hez hasonlóan gondolkozik és beszél, nyilvánvalóan a ..ne szólj szám, nem táj te­jem'’ opportunista elvét vall­ja. Attól fél, hogy ha „so­kat ugrál”, leváltják, mint be­osztása ellátására alkalmat­lant, s nem veszi észre, hogy opportunizmusával, lapulásá- val saját maga állítja ki ma­gamagáról az alkalmatlansá­gi bizonyítványt. Ha már itt tartunk, mond­juk ki kereken, hogy a kor­szerűbb. gazdaságosabb ter­melés rátermett embereket kíván. Olyanokat, akik ma­gabiztos hozzáértéssel felvér­tezve. bátran keresik az újat és ha megtalálták, ha kell, még viták árán is érvényre juttatják a jobbat, a hasz­nosabbat. Az ilyen hozzáértő emberek pedig akár esik. akár fúj, akár átszerve­zünk, akár nem. egyformán helytállnak és bárki biztos lehet benne, hogy emiatt sen­ki sem mondja rájuk, hogy nem értik a dolgukat. Az ipar további nagyará­nyú fejlesztésével kapcsola­tos határozatok végrehajtása ilyen határozott, magabiztos embereket kíván. Akik taka­ródét fújnak és várják, hogy mások mindent elrendezzenek helyettük, csak az a fontos, hogy szép csendben „átvé­szeljék” a szervezési intézke­dések végrehajtását, akar­va, akaratlanul ártanak mind­annyiunk közös ügyének, ez az ügy pedig most is, mint mindig, egységes, határozott, megalkuvásmentes cselekvést kíván. Farkas István

Next

/
Oldalképek
Tartalom