Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-04 / 154. szám

PEST MEGYEI VI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1962. JÚLIUS 4, SZERDA Kielégítő eredménnyel tártuk az elméit esztendőt Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka . Százhalombattán 'kétszáz egyetemista tölti szabad idejét a > Rózsa Ferenc önkéntes ifjúsági táborban. A fiatalok részt vesznek a Dunai Hőerőmű és az Olajfinomító építkezési mun­Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülés­szaka. Az ülésen részt vett Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai. Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Incze Jenő, Kossá István, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, Pé­ter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti képviseletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óra után néhány perccel az elnöklő Rónai Sán­dor megnyitotta az ülést. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen, majd bejelentette, hogy a pénzügymi­niszter az ülésszak előtt jóváhagyásra benyújtotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A törvény- javaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetes tárgya­lásra megkapták, s a képviselők között szétosztották. Előzetesen megkapták a képviselők a Népköztársaság El­nöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta eltelt időben alko­tott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést is. A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Rónai Rándor bejelentette azt is, hogy két képviselő in­terpellációt nyújtott be. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegy­zője ismertette az interpellációk tartalmát. Madarász Istvánná képviselő a községfejlesztési és községi beruházási tervek vég­rehajtásánál társadalmi munkát végző személyek nyilvántar­tásáról, a munkaügyi miniszterhez, Schuchmann Zoltán kép­viselő pedig a bányász lakótelepek hovatartozásáról az építés­ügyi miniszterhez kíván interpellálni. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát. Első napirendi pontként az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vo­natkozó törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd második napi­rendi pontként interpellációk következnek. Ezután Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Megnyílt a KISZ önkéntes ifjúsági építőtábora Százhalombattán káiban.-v*:-. s**..:-. «war. x»/« »• Ifcvev» ~ ••*'•*#**■ Nyers Siesse beszéde Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költ­ségvetési gazdálkodást kielégí­tő eredménnyel zártuk. Az ál­lami költségvetés eredményes­ségéből következtethetünk egész népgazdaságunk helyze­tére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdálkodás köre eléggé széles, s a nemzeti jö­vedelemnek mintegy 50 száza­léka került újrafelosztásra az állami költségvetés útján. Másrészt azért is, mert a költ­ségvetés — bár nem egyforma mértékben — de összefüggés­ben van gazdasági életünk minden ágával, és szinte gyűj­tőpontja a gazdasági eredmé­nyeknek, de jó megfigyelőpont a fogyatékosságok felismerésé­hez is. A költségvetés mérlege bi­zonyítja, hogy joggal te­kinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgaz­daságunk múlt évi telje­sítményét. A nemzeti jövedelem alakulása A nemzeti jövedelem 1961- ben hat százalékkal nőtt, az előirányzottnál valamivel ki­sebb mértékben. Az ipar a tervezettnél nagyobb, a me­zőgazdaság azonban lényege­sen kisebb jövedelmet szol­gáltatott a nemzet számára. A nemzeti jövedelem növelésé­nek a műit évben elért üteme némileg elmarad attól az évi * átlagtól, ami ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az el­maradás nem olyan, ami ve­szélyeztetné az öt évre szabott céljaink elérését, de minden­esetre fokozott erőfeszítésekre int bennünket most és a jövő­ben. A nemzeti jövedelem elosz­tását befolyásolta, hogy a múlt évben egyik alapvető célkitű­zésünk volt a külkereskedelmi mérleg javítása és nemzetközi fizetési helyzetünk megszilár­dítása. E törekvéseinket siker koronázta. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél nagyobb volt, fizetési mér­legünk javult. Ez a körülmény, valamint a mezőgazdasági terméskiesés viszont csökkentőleg hatott az adott évben belföldön eloszt­ható nemzeti jövedelem nagy­ságára. Ezért a fogyasztást csak 2,4 százalékkal, a felhal­mozást pedig három százalék­kal lehetett növelni. Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A be­vételek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 rrúMó forint. A költségvetési kiadások legnagyobb hányadát, 45,5 szá­zalékát közületi feladatok el­látására fordítottuk. Ezen ' belül szociális és egészségügyi célokra az állami költségvetésből 13,8 milliárd forintot folyósí­tottunk, az eredeti előirányzatnál vala­mivel nagyobb összeget. Az emelkedést főként a társada­lombiztosítási és nyugdíj- kiadásoknak a • tervezettnél magasabb növekedése okozta. Növekedett a kórházi helyek száma, bővült a kórházak fel­újítási lehetősége, javult a gyógyszerellátás. Kulturális célok megvalósítására 6,8 mil­liárd forintot fordítottunk. Ezen összegből bővült az álta­lános, a közép- és a főiskolai hálózat. Folytatódott a politechni­kai oktatás bevezetése. Szélesedett a tudományos ku­tatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növe­kedett a színházak, a mozik, a könyvtárak és a művelődési otthonok száma. 4,4 milliárd gazdasági feladatokra A gazdasági feladatok ellá­tására 4,4 milliárd forintot költöttünk. Bővítettük a távol­sági és a helyi úthálózatot, hi­dakat építettünk. Fejlesztettük a növényvédő áldomások há­lózatát. Növeltük a vízgazdálkodás korszerűsítésére fordított összegeket. Az igazgatási szervek 2,4 mil­liárd forintot használtak fel. Az igazgatási kiadások folyó­sításánál a takarékosság szem­pontjait érvényesítettük. A rend- és jogbiztonsági felada­tokra 3,4 milliárd forintot, a védelmi kiadásokra pedig 3,5 milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások második nagy csoportját, 43,1 százalékát a felhalmozásra fordított összegek képezik. Az 1961. évben a beruhá­zások teljes összege 33,2 milliárd forint volt. Ez az összeg az állami válla­latok 29,1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3,3 milliárd fo­rintos beruházásaiból, vala­mint a magánlakás-építésekre fordított 100 millió forintos ál­lami hitelből tevődik össze. A népgazdaság összes beruházá­sainak nagyobb részét az állami költségvetésből finanszíroztuk, de emellett a vállalatok, taná­csok és szövetkezetek saját pénzeszközei is, sőt bizonyos összegű bankhitelek is szá­mottevő szerepet játszottak. Sok új üzem kezdte meg munkáját A tavalyi beruházási prog­ram végrehajtása sok új üzem­mel bővítette népgazdaságunk termelőkapacitását. Hosszan lehetne sorolni az üzembelé­pett új nehézipari, könnyű­ipari, élelmiszeripari üzeme­ket, a rudabányai vasércdúsító műtől a diósgyőri új édesipari gyárig. Bővül a közlekedési és kereskedelmi hálózat. A mezőgazdasági beruházások összege több mint 5 milliárd forint volt. Ebből kereken 3 milliárd forintot közvetlenül a termelőszövetkezetek ruháztak be. A termelőszövetkezeti be­ruházások pénzügyi fede­zetéül 2 milliárd forint hosszúlejáratú hitel, 900 millió sajáterő és 130 mil­lió vissza nem térítendő állami támogatás szolgált. A beruházási program kere­tében az elmúlt évben erőnk­höz mérten tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakás, 18 300 sze­mélyi tulajdonú lakás, 5500 szövetkezeti és öröklakás épí­tését fejezték be. A felsoroltakon felül jelen­tős összegeket folyósítottunk az állami vállalatok pénzellá­tására, nemzetközi kötelezett­ségeink teljesítésére és az ál- lamkölcsönök visszafizetésére. A vállalati nyereségek összege 1961-ben 4,5 mil­liárd forinttal nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emel­kedett az ipar nyeresége, javult a mezőgazdaság ered­ménye is, viszont az építő­ipar és a közlekedés nyere­sége csökkent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvona­la a tervnek megfelelően csök­kent. Az egész iparon belül azonban az egyes iparágak teljesítménye különböző. A legjobb eredményt elérők kö­zött kell említeni a Vttla- mosenergiaipart, a vegyipart és a Közlekedési Miniszté­rium iparvállalatait, amelyek mind az előző évhez képest, mind a tervhez képest csök­kenteni tudták a költségszín­vonalat. Költségcsökkentési tervét nem teljesítette a szén­bányászat, a kohászat és a könnyűipar néhány iparága. Az állami gazdaságokban és az erdőgazdasági vállalatok­ban a költségszínvonal a ter­vezettnél nagyobb mértékben csökkent, a gépállomásoknál ugyan nőtt, de ez a tavalyi rendkívüli szárazság okozta nehéz munkakörülmények­kel indokolható. A közleke­dési, belkereskedelmi és fel- vásárlási vállalatok költség­(Folytatás az 5. oldalon) Munkába indulnak a fiatalok Dolgoznak az építőtábor tagjai (MTI foto, Friedmann felv.) ís.XXXXXXXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV.XXV«» A gépállomáson nem múlik ,áb^ÍdmG1SlSs£: Szombaton A gabona 85 százalékát géppe[ vágják Aratási aondßk a Cealédi Génállomáson szos érik kasza alá az idén. A 150 ezer mázsa körüli termés betakarítása a gépállomásnak okoz legfőbb gondot, hiszen ott van a legtöbb aratógép és kombájn. Az aratási terv szerint a gépállomási traktorosok­nak 9240 hold gabona ter­mését kell betakarítaniok, de ezt a tervet a tavalyihoz hasonlóan szeretnék túlteljesí­teni. A gépállomás főmérnöke Graczer Mihály elvtárs, a kö­vetkezőket mondta erről: — A gépállomási és a tsz gépek terve szerint a gabona 85 százalékát kell géppel be­takarítanunk a körzetünkben, de mi bízunk abban, hogy en­nél nagyobb arányú lesz a gé­pi aratás-cséplés. ügy véljük, hogy a tavalyi aratáshoz hasonlóan az idén is csak a rozsaratás­ban kell majd igénybe venni a kézi kaszákat. A bizakodás alapja termé­szetesen a gépállomás komoly arató-cséplőgép parkja, ame­lyet lelkes és szorgalmas gép­kezelő gárda üzemeltet. A gépállomásnak kilenc rendre- aratőgépe. 12 kévekötő arató­gépe és 27 kombájnja van, amelyek vezetői szocialista munka versenyben végzik az aratás-cséplés munkáit. A szo­cialista munkaverseny formái közül ők a páros versenyt vá­lasztották, amely nemcsak az egyének és a brigádok, hanem a gépállomások között is élénk. Megkérdeztük Graczer elv­társtól. hogy mit tudnak a gépállomás versenytársának, az Abonyi Gépállomásnak a munkájáról. Elmondotta, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást az eredményekről, de a „hivatalos” érdeklődés mel­lett egy kis személyi kíváncsi­ság is megfér. Ilyen „szemé­lyes kíváncsiságból” tudta meg például a főmérnök, hogy az Abonyi Gépállomás csak ked­den vagy szerdán kezdhette meg az aratást. így aztán az aratás elkez­désével a ceglédiek előbbre állnak, hiszen ők már szombaton elindítot­ták aratógépeiket a ceglédi Vörös Csillag és Petőfi Termelőszövetkezet árpa­földjein. Mindkét termelőszövetkezet­ben terveznek kétmenetes ara­tást is, ezért azt az árpát, amelyet rendre aratógéppcí vágtak, kedden már csépelni kezdték a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben. Az aratási előkészületekről szólva elmondotta a főmérnök, hogy idejében kijavították a gépeket, rendeltek elegendő mennyiségű kötözőzsineget a kévekötő aratógépekihez és beszerezték a legfontosabb (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖL/ETÉlCf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom