Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-26 / 173. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1962. JÜLIUS 26, CSÜTÖRTÖK VI. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM A tenyésztési és hhlalási terv teljesítésének alapvető feltétele: folytatni kell a sertéskihelyezési akciót — állapította meg tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirenden szerepelt a megye közegészségügyi helyzetéről szóló jelentés is felvilágosító munkáról Szerdán, július 25-én, Kele­ti Ferenc elnök vezetésével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elöljá­róban dr. Farkas Mihály, a végrehajtó bizottság titkára számolt be a lejárt határidejű vb-határozatak végrehajtásá­ról, majd első napirendi pont­ként az idei sertéstenyésztési és hizlalási terv első félévi előirányzatának, teljesítéséről, valamint a második félévi feladatokról szóló jelentés ke­rült megtárgyalásra. A jelentés beszámolt arról, hogy a június 30-i adatok sze­rint, márciushoz viszonyítva, megyénkben a sertésállomány több mint 64 000 darabbal nö­vekedett. Nőtt az állomány és ezen belül a kocaállomány a termelőszövetkezetekben is, ez a növekedés azonban nem érte el az üzemiter­vekben előírt mértéket, annak ellenére, hogy a félév folyamán saját állományuk korosbításán felül 979 darab kocasüldőt is vásároltak az államtól. A második félévre is több mint ezer kocasüldőt igényeltek a tsz-ek. Ezzel együtt az állomány elegendő lesz a termelőszövetkezeti éves üzemtervek teljesítéséhez — amelyek összesen 10 181 darab kocasüldőt írnak elő —, abban az esetben, ha következetesen betartják a kocák selejtezésé­re, illetve a minőségi cserére vonatkozó megyei utasítást. Az első félévi megyei hizla­lása tervet 95,3 százalékra tel­jesítettük. Ezen belül a terme­lőszövetkezetek az üzemterv szerinti egész évi hízóleadási tervüket 46,2 százalékra. Nem teljesítette tervét a ceglédi, a szentendrei, a nagykátai és a szobi járás, terven felül tel­jesítette •piszont a budai, az aszódi és a gödöllői járás, va­lamint Cegléd város. Az alapos és mélyreható ad­ta eredményeként megállam'- totta a végrehajtó bizottság, hogy a második félévi hizlalási terv biztonságos teljesíté­séhez még legkevesebb öt- hatezer sertés meghizlalá- sára kell szerződést kötni. Ez viszont csak a kihelyezési akció segítségével lehetséges, amelyre még március 31-i ülé­sén hozott határozatot a vég­rehajtó bizottság. Ennek értel­mében azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol az adott­ságok — megfelelő férőhely, gondozók, stb — jelenleg még hiányoznak, a háztáji gazdasá­gok ilyen lehetőségeit kell ki­használni a kihelyezési akció keretében. Ezt az akciót azon­ban az eddiginél sókkal kö­vetkezetesebben kell folytatni, végrehajtani, ez az alapvető feltétele a sertéstenyésztési és hizlalási terv teljesítésének — mondotta ki határozatában a végrehajtó bizottság. Második napirendi pontként a megye közegészségügyi hely­zetéről és a Pest megyei Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás tevékenységéről szó­ló jelentést tárgyalta meg a vb. Az állomás 1955-ben ala­kult, munkáját a megyei fő­orvos ellenőrzi, s ugyanakkor .közvetlen .irányítást kap az Egészségügyi Minisztériumtól. Személyzete 35 fő, közülük 9 orvos és 1 mérnök, a többi közegészségügyi- járványügyi ellenőr, ellenőrgyakomok, va­lamint gazdasági és adminiszt­ratív dolgozó. Rajtuk kívül közegészségügyi felügyelők, ellenőrök és egészségügyőrök dolgoznak a járásokban is. A jelentés részletesek be­számolt a megye köz­egészségügyi helyzetéről és azzal kapcsolatosan a KÖJÁL tevékenységéről. így többek között a tele­pülés-egészségügyről, amely­nek feladatkörébe az ivóvíz- ellátás és a szennyvízelve­zetés tartozik, továbbá az építkezéseknél, új települé­seknél az egészségügyi szem­pontok érvényesítése. Az ál­lomás ellenőrzi a tejipari, hús- és konzervipari üzeme­ket, az élelmiszerkiskeres­kedelmi és vendéglátóipari üzemeket is. A rendszeres el­lenőrzés eredménye itt is kézzelfoghatóan kimutatha­tó. Részletesen szólt ezután az előterjesztés a munka- és az iskola-egészségügyről, a jár­ványügyről és az egészség­Amerikai újságíró megállapítása: a szovjet acéltermelés az utóbbi hetekben túlszárnyalta az amerikait A Szovjetunió az utóbbi hetekben túlszárnyalja az Egyesült Államokat az acél- termelésben — erre a követ­keztetésre jut Harry Schwartz, a New York Times tudósítója a lapban megjelent cikkében. A múlt héten Moszkvában közzé tett hivatalos adatok — írja Schwartz — azt mutat­ják. hogy a Szovjetunióban hetenként körülbelül 1 600 000 rövidtonna (907,2 kilo) acélt csapoltak, ami több, mint amennyit az Egyesült Államok termelt e nyár bármelyik he­tében. A júniusra vonatkozó ada­tok szerint 6 900 000 tonna volt a Szovjetunió acéltermelése, míg az Egyesült Államokban — az amerikai vas- és acél­intézet adatai szerint , — 6 685 000 tonna acélt gyártot­tak ebben a hónapban. ügyi is. A végrehajtó bizottság a jelentést azzal fogadta el, hogy megállapította: a KÖJÁL létrehozása óta sokat javult megyénk­ben az egészségügy, amely országos viszony­latban is nagyon jónak mondható. Ezt egyébként az alábbi né­hány adat is hűen illuszt­rálja. A legnagyobb gyer­mekbénul ási járvány Ma­gyarországon 1957-ben lépett fel, amikor megyénkben 130 megbetegedés történt. Igaz, 1959-ben 200-nál is több volt a megbetegedések száma, de ezek «már sokkal enyhébb le­folyásnak voltak. 1961-ben — miután a Sabin-oltást be­vezettük — már csak két megbetegedés fordult elő, 1962-ben pedig eddig egyet­lenegy sem. Hastífuszos meg­betegedés 1931-ben 600 for­dult elő Pest megyében, s ennek 10 százaléka halálos kimenetelű volt. .1954-ben már csak 114, tavaly pe­dig mindössze 24 ilyen megbetegedés történt. A végrehajtó bizottság az állomás dolgozóinak eredmé­nyes munkájáért elismerését fejezte ki. Harmadik napirendi pont­ként a Pest megyei Építő­anyagipari Vállalat gazdasá­gi tevékenységéről szóló je­lentést tárgyalta meg és fo­gadta el a végrehajtó bi­zottság, majd befejezésül egyéb ügyekre került sor. Kádár János elvtárs távirata Fidel Castrohoi I ünnefe^liSleT^kata^- \ Czeslaw Wycech-nek, a szejm elnökének vezetésével szer­ből, Kádár János elvtárs, a \ dán Budapestre érkezett a lengyel parlament küldöttsége. A magyar forradalmi munkás- \ vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Rónai Sándor, az ország­paraszt kormány elnöké táv- ^ gyűlés elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, az iratot intézett dr. Fidel Cast- v. , ’ . . . „ . , , ro elvtárshoz, a kubai fórra- V MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Vass Istvanne, az or­dalmi kormány elnökéhez. A ^ szággyűlés alelnöke, Púja Frigyes külügyminiszterhelyettes, táviratban a magyar kormány í valamint az országgyűlés tisztikarának tagjai és több képűi­én az egesz magyar nép ne­vében forró üdvözletét és jó­Lengyel parlamenti küldöttség érkezett Budapestre kívánságát fejezte ki. A külügyminiszter fogadta Etiópia első magyarországi követéi % Péter János külügyminisz­ter szerdán fogadta Lidj Mi- r chael Imrut, az Etióp császár- \ ság első magyarországi rend­kívüli követét és meghatal- í mázott miniszterét, megbízó- levelének a közeljövőben tör­ténő átadásával kapcsolatban. selö fogadta, ott voltak a fogadtatáson a lengyel nagykövetség tagjai, Henryk Grochulski nagykövet vezetésével. A repülő­téren Rónai Sándor és Czeslaw Wycech üdvözlő beszédet mondott. Román írókiildöííség érkezett hazánkba Szerdán a román—magyar j kulturális csereegyezmény ke- j rétében háromtagú román író- í delegáció érkezett hazánkba. j A vendégek — Dumitru Ignea, ] Nedelcu Serban, Dumitru Rá- j du Popescu írók előrelátható- ' lag két-három hetet töltenek ;; hazánkban, | A küldöttség fogadtatása a Ferihegyi repülőtéren Ahol a mélyszántás az első Bofojeaték a tutistul totóst a túrái Balga monti Tsa-ken és a másodvetés idejében Most kezdődött még csak az igazi nyár, de az aratás már a vége feié tart a túrái G al­gamenti Termelőszövetkezet­ben. Hosszú és kemény mun­kában eltelt hetek után már csak százötven hold- nyi búza áll még a lábán a szövetkezet földjein, ahol Erősödnek, gazdagodnak a szakszövetkezetek — Száraz Mihály vagyok, a MÉSZÖV számviteli osztály- vezetője. — Mi újság a szakszövetke­zetekben? — Jó híreink vannak! Ép­pen most készítettük el a ti­zenhárom mezőgazdasági szak- szövetkezet első félévi össze­sített mérlegét, amely jó eredményekről ad számot. Mielőtt ismertetném a fonto­sabb adatokat, szeretném el­mondani, hogy ezek az elmúlt év őszén alakult szakszövet­kezetek táblás műveléssel kezdték működésüket. Fő­ként szőlőt, gyümölcsöt ter­mesztenek. — Ami pedig az összesített mérleget illeti: a tizenhárom szakszövetkezet készpénzalap­ja — nem egészen egy eszten­dő alatt — meghaladta a há­rommillió forintot! Gyümölcs­telepítéseik összesített ér­téke több mint fél millió fo­rintot tesz ki. Valamennyi szakszövetkezet elsősorban to­vábbi telepítésekre kívánja fordítani közös1 alapját. — A legjobb eredményt ed­dig a tahitótfalui szakszövet­kezet érte el. Közös alapja megközelíti az egymillió fo­rintot; húszholdas eper- és tízholdas málnatelepítéssel rendelkezik, megalakulása óta három traktort vásárolt. Szé­pen fejlődött a szigetmonosto­riak szakszövetkezete is. Ti­zenöt hold új telepítésű mál­nájuk, negyven darab szarvas- marhájuk van; közös alapjuk négyszázezer forintra tehető. Nemrégiben vásároltak egy épületet, részben központi iroda céljaira, részben pedig, itt rendezkednek majd« be a baromfitenyésztésre, megfele­lő átalakítások után. — Érdemes még megemlíte­ni a pomázi Árpád Mezőgaz­dasági Szakszövetkezetet, amelyben a közösen vetett őszi árpa tizennyolc mázsás átlagtermést hozott! Befejezésül csak annyit,, hogy az összesített mérleg egyben kitűnő működési bi­zonyítvány is, amely a mező- gazdasági szakszövetkezetek életképességét, fejlődését iga­zolja. ny. d. már fürgén forognak a szántó traktorok és a mósodvetés is kibújt a földiből. Pázmándi István brigádve­zető "elmondotta, hogy az ara­tás dandárjában naponta két­százötven személyre főztek az üzemi konyhán és még ennél is többen aratták a gabonát. Ebben a termelőszövetkezet­ben az idén még nem akaszt­hatták szegre a kézi kaszákat, mert százötven hold rozsot, negyven hold őszi árpát és százötven hold búzát kellett learatnia, marokba szednie -és kévékbe kötnie az ötven ka­szásból álló arató csapatnak. A tsz-nek összesen százöt­ven hold rozsa, -kétszázhúsz hold őszi árpája és ötszáztíz hold búzája érett kasza" alá az idén. A kézzel aratotton kívül tehát még jelentős betakaríta­ni való akadt, amellyel a gé­pek birkóztak sikerrel. Az aratógép és két kom­bájn már el is vonult a tsz-ből, hogy másutt teljesítse a gép­állomás szerződéses kötelezett­ségeit. de egy kombájn még a Galgamenti Tsz-ben maradt, hogy a hátralevő búzával vé­gezzen. Az aratás idején a földmű­vesszövetkezet büfékocsija jár­ta rendszeresen a földeket, hogy üdítőitalokkal, fagyival és egyéb csemegével kedves­kedjen az aratóknak. Mivel a szántóföldi munka most már jóval kevesebb emberi mun­kaerőt kíván, takaródét fújtak a büfékocsinak. Hétfőn kezdő­dött a cséplés és az ott szor­goskodó dolgozókat már a ter­melőszövetkezet is ellátja. Pázmándi elvtárs elmondotta, hogy az üzemi konyha mun­kája is csökkent, mert most már csak 150—200 a napi me- legétel-igény. A gyors ütemű aratás le­hetővé tette a tarlóhántás történő befejezését is. A tsz-be"n csak a homokos te­rületeken végeztek sekélyebb talajművelást dixtillerrel, mert a fő talajművelési mód náluk a nyári mélyszántás, amelyet eddig több mint száz holdon végeztek el.Tardoskegyi Ferenc mezőgazdász kijelen­tette, hogy a csapadékszegény tavasz ellenére azért jók még­is az idei gabonák, mivel ta­valy is mélyen művelték előt­tük a talajt. Az idén is arra törekszenek, hogy lehetőleg mélyen szántott földbe kerül­jenek a magok, mert így őrzi meg a talaj legjobban a szű­kén nyert csapadékokat. A másodvetésről szólva a tsz vezetői elmondották, hogy náluk a megyei átlagnál je­lentősen . kevesebb csapadék hullott a földekre, különösen az aszályos jászsági területe­ken. így aztán arra kénysze­rültek, hogy másodnövényei­ket a csapadék szempontjából szerencsésebb területeikre összpontosítsák. Ez ugyan za­varja kissé a vetésforgót, de összeségében nézve mégis csak hasznos dolog, mert így a má­sodvetések szépen fejlődhet­nek. Már a múlt héten elvetet­ték a másodtermesztésre kijelölt csemegekukoricát, zöldborsót, a korai Reed King szemes kukoricát, muhart és a silókukoricát. így aztán minden erőt a cséplésre, különösen pedig a mélyszántásra összpontosíta­nak, mert tudják, hogy a jövő évi jó termés alapja ez a munka. Két lánctalpas traktor szántja mélyen a tarlót, s a vetőszántást pedig a tsz gépei végzik. Úgy számítják, hogy ezekkel a munkákkal is ide­iében végeznek, hogy jövőre még kevesebb legyen a gond és több legyen a termés. <n. i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom