Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-22 / 170. szám

«ST HEGYEI SCirlap 1962. JULIUS 22, VASARN.Í1* Új kötetek a Búvár- és a Csikos-sorozatban A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál augusztusban újabb érdekes kötetek lát­nak napvilágot. A Búvár-so­rozatban jelenik meg Balázs György Kérdezz—felelek a val­lásról című könyve. A Thúry Zsuzsa Tűzpiros üveggömb cí­mű könyvével megindult Csi­kós leányregény-sorozat két kötettel gazdagodik: kiadják Janikovszky Éva Aranyeső és Kertész Erzsébet: Szonya pro­fesszor című regényét, amely a tragikus életű Szonya pro­fesszorról, a lengyel Szof ja Ko- valevskaja matematikus éle­téről szól. Ugyancsak a Móra Ferenc kiadónál jelenik meg új ki­adásban Bársony István Er- dőn-mezőn című könyve, amelyet Csergezán Pál szép il­lusztrációi díszítenek. A múlt esztendőben látott napvilágot Ákos Károly Is­meretlen világ: az Állatok cí­mű munkája, A kiadó most közreadja a szerző művének második részét Ismeretlen vi­lág: az Ember címmel. (MTI) X ATOM ES OCEAN 1958 júniusában történt a Csendes-óceán egy távoli kör­zetében, a Karolina-szigetek­néL A „Vityáz” nevű szovjet ex- pedíciós hajó a nemzetközi geofizikai év terve alapján széleskörű megfigyeléseket végzett. Fedélzetére váratla­nul radioaktív eső hullott, jóllehet a hajó több mint 1600 mérföldnyire volt az amerikai magfegyver-kísérle- tek színhelyétől. Az atom bomlási termékei, amelyeket a szél széthord az óceánon, erősen veszélyeztetik a békés hajózást, a légi közlekedést, a halászatot, a tudományos expedíciókat, sok ország és sziget lakosait. A „Vityáz” kénytelen volt idő előtt visszatérni tudományos célú útjáról. A hajón tartózkodók az idejeko­rán tett óvintézkedések foly­tán nem kaptak sugárbetegsé­get. A termonukleáris bombával végzett amerikai kísérletek ko­molyabb következményekkel is jártak. így például a ra­“ Valahogy sok a posta — mondta Fernand és félre­tolta a tálcát a reggelivel. — Valóban ... Krisztina szíve hevesebben kezdett dobogni, mert a leve­lek között megpillantotta az ő sárga borítékát. Holmi ürüggyel kiment a konyhába, jóllehet, eltökélte magában, hogy megfigyeli férje arcát, amikor majd a levelet olvas­sa. De nem tudta megtenni. Biztosan elpirulna és Fernand nyomban rájönne, hogy ö irta a levelet. Krisztina legalább százszor elismételte magában a mondatokat, amelyeket a lapokból kivágott betűkből ál­lított össze: „Bizonyára meg­lepődik, hogy a felesége meg­csalja. Ha nem hiszi, jöjjön haza valamelyik szombaton négy óra tájban, s meggyőző­dik róla”. Krisztina sokáig töprengett, míg a levelet összeállította. Az asszonyok lapjában olva­sott történet adta a gondola­tot. Féltékennyé akarta ten­ni a férjét, hogy újból vissza­szerezze magának. Jobban mondva: azt akarta, hogy is­mét olyan legyen, mint ami­lyen a mézeshetek alatt volt. Biztos volt abban, hogy még mindig szereti őt, hisz alig há­rom éve, hogy megesküdtek. Am Fernand az utóbbi időben szórakozott és közönyös volt. Ügy látszott, ezek az első tü­netei a krízisnek, amely fiatal házasoknál,pár évi együttélés után rendszerint bekövetke­zik, legalábbis így írta a lap. Ha alávetjük az ilyen próbá­nak. a szerelem visszatér, s még igazibb, nyugodtabb és mélyebb lesz, miht volt. — Megyek. Szervusz. Fernand ezt egészen nor­mális hangon mondta. Mint rendesen, sebtiben megcsókol­ta felesége arcát. Krisztina át­kutatta a papírkosarat. Fer­nand a levelet elolvasta, de nem dobta el. Alighanem elő­ször nem akarja majd elhin­ni. No, persze, újra meg újra eszébe jut, s azt mondja: hát­ha mégis igaz? Mennyire szen­vedhet .., Szombat délutánig minden különösebb változás nélkül teltek el a napok. Fernand to­vábbra is egyformán viselke­dett. Ma is úgy ment el a hi­vatalba, mint rendesen. Am Krisztina jól tudta, hogy dél­után korábban toppan majd be, hogy meggyőződjön az igazságról. Szörnyen mérges lesz, ha meglátja, hogy ő egye­dül van. Hazudozik, erőskö- dik majd, hogy szabadságot kapott. De ő majd mindent bevall neki, hogy megbocsás­sa ezt a turpisságot. Négy óra. De lassan cam­mog az idő! Felállt, s be akar­ta kapcsolni a rádiót. Abban « pillanatban megszólalt a csengő. De hisz Femandnak kulcsa van! A csengő ismét felberregett, s Krisztina sza­ladt ajtót nyitni, nehogy Fer­nand arra gondoljon, hogy va­lami takargatni valója van... — Fernand itthon van? Er­re jártam, hát felugrottam, hogy üdvözöljem. Meunier volt. Együtt szolgált valamikor a férjével. Olykor meg szokták hívni magukhoz. — Peche van. Szombaton délután mindig dolgozik. Krisztina igyekezett pa­lástolni izgalmát. Rettenetes gondolat jutott eszébe. Mi lesz, ha Fernand most betop­pan, s itt találja Meuniert? De a látogató csak meséit, egyik újságot a másik után sorolta el, majd új kocsija kiváló tu­lajdonságairól áradozott. Krisztina kétségbeesetten pil­lantott az órára. Fél öt. Meu- niernek távoznia kell, még ak­kor is, ha az lesz a látszata, hogy kidobta. — Hiába várja a férjemet. Szombaton nagyon későn szo­kott hazajönni. Én pedig kissé fáradt vagyok... Meunier megértette, s lát­hatóan sértve távozott. Krisz­tina megsemmisülten rogyott a fotelbe és zokogott. Nyugtalansága nőttön nőtt. Femandnak fél órán belül biz­tosan meg kell érkeznie. Tele­fonált a hivatalba. A férje? Dél óta nem láttuk. Krisztina pánikba esett, s lelki szemei előtt borzalmas jelenetek játszódtak le. Látta, amint Fernand kétségbeeset­ten bolyong az utcákon. Maga előtt látta a Szajna sötét hul­lámait, amint összecsapnak Fernand teste fölött. Látta a mentőautót szirénázva szágul­dani az éjszakában... Verejtékben fürödve ébredt. Riadtan nézett körül. Éjszaka van. De mi cseng oly kitar­tóan? Néhány percig tartott, míg rájött, hogy a telefon. Re­megett a keze. — Halló! Itt Fernand ... Boldogsága egy teljes percig tartott. — Ne törd a fejed, s ne gyötörd magad. Mindent tu­dok. Az egész délutánt a há­zunkkal szemközti presszóban töltöttem... Nem. Ezt csak azért közlöm, hogy Meuniert ezen­túl oly gyakran fogadhatod, ahányszor csak akarod... En­gedd, hogy befejezzem! Hogy most hol vagyok? Nem fon­tos. Mindenesetre egy olyan nővel, aki szeret, igen, szeret, s én ostoba, ezt a mai napig nem tudtam! Krisztina ezt már nem hal­lotta. Sírt és férje nevét is­mételgette. Közben a kagyló kicsúszott a kezéből és leesett a szőnyegre. (Fordította: Sárközi Gyula) Veszélyes hulladék a tengerben A zöld lámpák biztonságot jelez■ nek — Akik nem és akik vigyáz■ Biztos, ami biztos- —ftOii nak az éielre dioaktív hamu hullása kö­vetkeztében a „Szerencsés Sárkány” nevű japán ha­lászhajó legénységének vala­mennyi tagját súlyos sugár­betegség támadta meg; egyi­kük, Kubojama rádiótáv- irász, meg is halt. A „Vityáz”-on, szerencsére, meg tudták határozni a ra­dioaktivitás fokát. Azonban a Csendes-óceán számtalan kis szigete lakosainak, a több ezer halászhajónak, sőt, a nagy hajóknak sem áll­nak rendelkezésére olyan műszerek, amelyek számon tartanák a levegő és a víz radioaktivitásának fokát. Az atomipar fejlődése és a radioaktív izotópoknak a technikában való széleskörű alkalmazása azzal jár, hogy nagy mennyiségű radioaktív hulladék halmozódik fel. Az amerikai atomfanatikusok, fi­gyelmen kívül hagyva neves szakértők véleményét, az egész békeszerető emberiség követelését, a radioaktív hul­ladékot tartalmazó tartályo­kat mély helyeken a ten­gerbe dobják, a radioaktív hulladék egy részét pedig Uj-Skócia partjainál csövek­be, valamint a Tennessee-fo- lyóba engedik. Az angolok er­re a célra az Ir-tengert, a franciák a Földközi-tengert használják fel. Ez pedig reális veszélyt jelent minden élőlényre. Hiszen a víz keveredése, a biológiai eltolódások eléggé gyorsan mennek végbe. Az ártalmas radioaktív anyagok pedig előbb-utóbb bejutnak a nö­vények, emlős állatók és ha­lak szervezetébe... Az úszó hajókon elhelye­zett magreaktorok szintén nö­velhetik az óceánok termé­szetes radioaktivitását. A „Savannah” nevű amerikai hajó például a radioaktív hulladékot egyenest a ten­gerbe, többek között a kikö­tők vizébe veti. Erről szá­molt be két amerikai szak­ember, Godwin és Warf, az atomenergia békés célú fel- használására összehívott II. genfi értekezleten. ! y A Szovjetunióban merőben ^ másképp kezelik ezt a kér- ^ dést. A békés célok szolgá-í latéban álló atomnak a leg- í kisebb mértékben sem szabad % veszélyeztetnie az embert és % környezetét. Hamarosan megkezdődik az í új á sarkhajózási időszak. A fagyos vizű tengerek or-; mótlan jégtáblái közt meg-; indulnak a hajókaravánok,; hogy anyagot szállítsanak aj Távol-Észak építkezéseihez,j hogy minden szükségessel j ellássák a sarkkörön túl j áttelelő kutatókat. Újból elöl j halad majd a szovjet sark-j vidéki flotta vezérhajója, a j Lenin atomjégtörő. A szovjet tudósok szívükön j viselik a tengerészek egészsé- j gét, ezért megbízhatóan mű-; ködő sugárbiztonsági rend-j szert létesítettek a hajón. Az! atomberendezést és az egész! radioaktív első kontúrt pán-j célszekrénybe zárták. A biz-j tonságj acéllemezek vastag- í sága 300—420 milliméter.: Ezenkívül a biológiai véde- j lem szolgálatában állanak a j súlyos beton- és vízrétegek, j A védőburkolat általános \ vastagsága két méter, súlya j pedig — csaknem 2000 tonna. Ez a burkolat a behatoló su- j gárzás mennyiségét a meg- j engedett besugárzási szint | néhány tizedrészére csökkenti.! A jégtörőn levő nyugha­tatlan neutronok biztos fog­ságban vannak, s csakis hasz­nos munkát végezhetnek. A folyosókon kü’ önleges fény­jelzőket szereltek fel. Ezek mindig csak zöld fényben Tizennyolc ... tizenkilenc... húsz. Precíz férj — Drága Jolánkám! Mindenütt csak rád gondolok,..! Gondos feleség — Látod, milyen jó, hogy elhoztam a kardigánomat...! (Komádi rajzai) Vfiihény-fe/fcnd A VISZÁLYKODÁSRÓL 55 \ó^ ■H 2 5 m h □ 5 b 7 □ 9 10 □ n 12 ■ 15 ■ Í3~ m 'iá'” lI 16 n~ is~ 19 n ■ w Ó" 21 T 22 □ 25 Vi 25 11 26" w L M W 29 O 30 m 31 n 52 p 33~ 3^ w É, ói W 53 ~ ~ w SjT ¥/ m ~ L m <f7 59 l&r VÍZSZINTES: i. Majdnem so­ha? 4. Elgörcsösöriik. 11 Közel-ke- ; leli ország. 13. Becézett férfinév 14. Reménytelen ember. 17. Lábain nyugszik. 20. Női név. 21. Azon a helyen. 22. Tavaszi figyelmesség hölgyek irányában. 23. K. M. A 26. Kulturális szükséglet. 2?. Fér­finév. 28 Előidéz. 29. Diszes tol­lazatú madár. 30. Érdektelenné vált. 31. Német fizikus, a fotocel­la feltalálója. 33. A végén konok? 34. Az elején gyakorol. 25. Éppen csak. 36. Észak-Afrika lakója. 3«. Színvonal. 40. Angol fizikus, az elektromos megoszlás felfedezője. 41. Gépkocsifajta. 43. Régi erdé­lyi város. 45. Az írói alkotások összessége. 47. Igefajta. 48. Forma. 51. Oldal. 53. A. M. O. 54. Emi — németül. 57. Bécsi lovas! 60. Kifogástalan. 61. Mindig a tete­jére. Kétbetűs szavak: ER — PL — EK — AK — OL. FÜGGŐLEGES: 1. Előzékeny. í. Madártan. 4. Valami csodálatos. 5. Angol női név. 6. Gáztűzhely. 7. Katonai objektum. 8. Földbe rejt. 9. Lírai költő. 10. Járandóság. IX. Fejetlen bika? 12. S. Z. — kieltve. 15. ...-Island, szigetecske New York előtt. 16. Válogatott kisebb költemény. 19. Megreformál. 22. Gépkocsikellék. 23. USA-város Massashusetts államban. 24. Alas- kai folyó. 29. A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja. 30. Konyhakerti növény. 32. Szárma­zó. 37. Honi. 39. V. O. I. 42. R6- bertka. 44. Diplomáciai fellépés. 46. Mérkőzés — angolul. 49 Életé­re tőr. 50. AT AI AI AI. 52. Meg­figyeli. 55. Meggyőződés. 56. Oj: görög szóval. 57. Sütő. nem ma­gyarul! 58. S. A. fonetikusan. 39. Börtön törtelek. Kétbetűs szavak: LR — TL — KA. Beküldendő a rejtvény két hosz- szú sorának megfejtése 1962. júli­us 30-ig. A helyes megfejtők kö­zött könyvjutalmat sorsolunk ki. Az 1962. július 8-i rejtvényünk helyes megfejtését és a nyertesek névsorát a jövő vasárnapi szá­munkban közöljük. KI OK ­MARTIN SERY: Ji ódra a boríték égnek, ami arról tanúskodik, \ hogy az atomjégtörő emberei j teljes biztonságban élhetnek j s láthatják el a szolgálatot. A ] sárga fény, amely figyelmez- j tetést jelent, és a vörös fény,: amely a veszélyt jelzi — még j egyetlenegyszer sem gyúlt ki.: A békés célokat szolgálój szovjet atomjégtörő, akár- j csak minden közönséges ha- j jó, bármely tengeren és \ óceánon közlekedhet, minden j kikötőbe befuthat, hiszen! senkit sem veszélyeztet. j A jégtörő üzemelése so- í rán keletkező, radioaktív hűl- j ladékot tartalmazó szennyvi-j zet különleges tartályokbaj gyűjtik, s ott addig tárol- - ják, míg végbe nem megy j a radioaktív anyagok nagyobbj részének elbomlása. Utána aj szennyvizet a tartályokból egy j segédhajóra viszik, amely aj jégtörő állomáshelyén horgo- j nyoz. A bázison parti esz- j közök állnak rendelkezésre a szilárd halmazállapotú hűl- j ladék elemésztésére, továbbá j különleges berendezések van- j nak az aktív vizek megtisz- j títására. A szovjet tudomány j féltve vigyázza az emberi j életet. í Cs. L. í . ------------------ | ÚJFAJTA VEGYSZER BAROMFITÁPSZEREK TARTÓSÍTÁSÁRA A baromfitenyésíztéssel fog- lalkozó gazdaságokban nagy- j mennyiségű vitamino® táp- 'j szert használnak az álla- \ tok felnevelésére. A tápsze- j rekben levő zsírok azonban j két-három hét alatt avasod- j nak, s a romlott eledel törne- j ges elhullásokat okozhat. A j probléma megoldására a j Veszprém megyei Color- ^ chemiában néhány kutatóinté- j zet közreműködésével újfaj- ^ ta vegyszer gyártását kezdték j meg. A hatóanyag több mint ^ fél évig frissen tartja a táp- £ szert, zsírtartalma nem bom- j lik fel. Jövőre harminc-öt- j ven tonna tápszer-tartósítót j készít a Colorchemia. (MTI) j Rochefoucold, a szellemes tollú francia író . találó mondá­sa szerepel mai rejtvényünk két hosszú sorában (vízsz. 18 és függ. 3) a viszálykodásról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom