Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-21 / 169. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESOUTTHCI írla V AZ MSZMP P E S T M EGY El B 1 Z 0 T T S ÁGA ÉS A ‘MEG Y E 1 TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 1962. JULIUS 21, SZOMBAT A magyar küldöttség beszámolója a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszusról BÉKE-NAGYGYŰLÉS A MARGITSZIGETEN A Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottsága és a Szak- szervezetek Budapesti Taná­csa pénteken délután béke­nagygyűlést rendezett az Ope­raház margitszigeti szabadté­ri színpadán; a moszkvai le­szerelési és béke-világkong­resszuson részt vett magyar küldöttség számolt be Buda­pest dolgozóinak a nagyszabá­sú eseményről. A szabadtéri színpad néző­terét zsúfolásig megtöltötték a főváros lakóinak képviselői, a gyárak, hivatalok, intézmé­nyek dolgozói. Az ünnepi dísz­be öltöztetett színpadon a kö­zönség viharos tapsa közben foglalta el helyét az elnökség, amelynek tagjai között volt dr. Münnich Ferenc állammi­niszter, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Péter János külügyminiszter, Nagy József né könnyűipari miniszter, SzaJcasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-Világtanács irodájának tagja, Kiss Dezső, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr. Beresztóczy Miklós, az Orszá­gos Bél«etanács katolikus bi­zottságának főtitkára, az Or­szággyűlés alelnöke, továbbá Bodonyi Pálné, a Budapesti Nőtanács titkára, Bognár Jó­zsef egyetemi tanár, Dezséry László, az Országos Béketa­nács főtitkára, Gál László, a SZOT titkára, Kisfaludi-Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szob­rászművész, öveges József Kossuth-díjas egyetemi tanár, Pátzay Pál Kossuth-díjas szob­rászművész, Szatmári-Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Szamosközi István református püspök és Tamási Áron Kos­suth-díjas író. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a moszkvai leszerelési és béke­világkongresszuson részt vett, jelenleg hazánkban tartózkodó külföldi küldöttségek képvise­lői is. A nagygyűlés megkezdése előtt Bodor Tibor színművész a Tűztánc című verset szaval­ta el. Dr. Sik Endre nyugal­mazott miniszter megnyitó sza­vai után Szakosíts Árpád szá­molt be a szovjet fővárosban lezajlott nagy jelentőségű kongresszusról. Magyar képkiállítás Berlinben A 9. Magyar Képzőművé­szeti Kiállítás anyagának egy részét szeptemberben Berlin­ben mutatják be. A tárlatot az Unter den Lin denen levő Pa­villon der Kunstban rendezik meg. A berlini közönségnek a kiállítás átfogó képet nyújt mai képzőművészetünkről: 30 festményt, ugyanennyi gra­fikát, továbbá szobrokat és érmeket tekinthetnek meg. A falfestményeket, freskókat, köztéri nagy szobrokat 32 foto szemlélteti. >4 közös gazdálkodás színvonala elválaszthatatlan az életszínvonaltól A Központi Statisztikai Hivatal összeírása 26 000 termelőszövetkezeti család háztáji gazdálkodásáról és jövedelmi viszonyairól A Központi Statisztikai Hi­vatal összeírást végzett 26 ezer termelőszövetkezeti csa­lád gazdálkodásáról és jöve­delmi viszonyairól. Az ösz- szeírás anyagát gépekkel dol­gozták fel; ennek méreteire jellemző, hogy körülbelül 7,5 millió lyukkártyát futtattak keresztül a gépeken. A fel­dolgozás és az adátok érté­kelése most fejeződött be. Az összeírás az elmúlt év tavaszán történt, s az 1960-as évre vonatkozott, a leszűrt tapasztalatok és következtetések azonban most is érvényesek. A statisztikai felmérés eredményei is igazolják, hogy a jelenlegi viszonyok között igen jelentős a háztáji gazda­ságok termelése és az abból származó jövedelem. A szö­vetkezeti családok a háztáji gazdaságból elégítik ki ház­tartásuk zöldség-, burgonya-, szőlő-, gyümölcs-, hús-, tej- és tojásszükségletét. Emellett ezekből és néhány más cikk­ből tekintélyes mennyiségű árut is termelnek, ami segíti a nem mezőgazda- sági lakosság ellátását és pénzforrást jelent a csa­ládok számára. A háztáji állatállomány ezen­Csak jövőre épülhet fel a Pap-szigeti bisztró Lapunk július 12-i számának Egy perc telefon című rovatá­ban interjút közöltünk a Pap­szigeti camping idegenforgal­máról. A szentendrei Idegen- forgalmi Hivatal vezetője el­mondotta, hogy a természeti szépségekben bővelkedő Pap­sziget „összkomfortjából” hi­ányzik a bisztró. Hiába dicse­kedhet tehát a Pap-sziget szép környezettel, vízvezetékkel, tusolóval, sőt — bizonyos fo­kú külföldi hírnévvel is, — bisztró hiányában nem sorol­hatják be a nemzetközi cam- ping-hálózatba. Enélkül pedig az idegenforgalom fellendülé­sére számítani nem lehet. Most arra kértünk választ dr. Kun Istvántól, a megyei tanács vb kereskedelmi osz­tályának csoportvezetőjétől, hogy mi lesz a bisztróval? — A megyei tanács vezetői — tekintettel a beruházási ke­retek hiányára — úgy döntöt­tek, hogy ez évben nem kerül sor a Pap-szigeti bisztró fel­építésére. Hadd tegyem hoz­zá : valamennyien szívünkön viseljük megyénk legszebb ter­mészeti tájának, a Dunaka­nyarnak jövőjét, fejlesztését. Anyagi lehetőségeink azonban korlátozottak. Ezért, ha mér­legelnünk kell, hogy hol lé­tesítsünk újabb kereskedelmi, vagy vendéglátóipari egysé­get, messzemenően figyelembe kell vennünk a gazdaságosság szempontjait. Márpedig nem kétséges, hogy egy üdülőhelyi bisztrónál — amely csupán a nyári szezonban számíthat for­galomra — nagyobb szükség van az olyan üzletekre, ame­lyek a sűrűn lakott területek állandó lakosságának ellátá­sát szolgálják. — Ez — természetesen — nem jelenti azt, hogy végleg elvetettük a Pap-szigeti bisztró felépítésének gondolatát. A tervdokumentációt már' el­készítettük, s bízunk benne, hogy jövőre az építkezésre is tudunk majd beruházási kere­tet biztosítani! ny. é. kívül szerepet játszik a szö­vetkezeti közös állomány számszerű növelésében és mi­nőségi javításában is. Ami a szövetkezeti családok jövedelmét illeti, az összeírás adatait szolgáltató 26 000 csa­ládnál igen nagyok a különb­ségek. A háztáji gazdaságból származó jövedelemnél az eltérések ennél kisebbek, ami egyrészt azt bizonyítja, hogy a családok általában igyekez­nek kihasználni a háztáji gaz­dálkodás lehetőségeit, másrészt azt, hogy életszínvonaluk to­vábbi fejlődését leginkább a közös gazdaság jövedelmező­ségének növelése biztosítja. Az összeírásnál az egy holdra • jutó termelési ér­ték nagysága szerint öt csoportba osztották a szö­vetkezeteket. Az ötödik csoporthoz tartozó, legjobban gazdálkodó szövet­kezetekben a családok átlagos összjövedelme csaknem 70 százalékkal volt magasabb, mint az első csoportba sorolt szövetkezetek családjaié. így tehát a teljes jövedelem mér­téke: a statisztika számai sze­rint is elsősorban a közös gaz­dálkodás színvonalától függ. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a háztáji gazdaságok is annál több jövedelmet ad­nak, minél jobban gazdálko­dik az égész szövetkezet. Az ötödik csoport szövetkezetei­hez tartozó családoknak pél­dául 25 százalékkal volt ma­gasabb a háztáji gazdaságból származó jövedelmük, mint azoknak, akik a leggyengébb szövetkezetek tagjai. Ennek az összefüggésnek egyik legfőbb oka, Hogy a háztáji termelés és különösen az ebből származó jövedelem nagyságát leginkább a háztáji állat­tartás mértéke és iránya befolyásolja, ez viszont jelentősen azon mú­lik, hogyan tud a közös gaz­daság a takarmány ellátásban segíteni. Az erősebb szövet­kezetek sokkal több szemesta­karmányt biztosítanak tag­jaiknak, akik így nagyobb mértékben foglalkozhatnak a jövedelmező sertés- és ba­romfitartással. Jellemző, hogy a legjobb szövetkezetekben — ahol egyébként a közös ál­latállomány is a legnagyobb, átlagosan csaknem 20 száza­lékkal több háztáji sertés és 38 százalékkal több háztáji baromfi jutott egy-egy család­ra, mint a leggyöngébb szö­vetkezetekben. A statisztika néhány tanul­ságos adatot ad arról is, hogy milyen tendencia szerint ala­kul a háztáji termelés szerepe a közös nagyüzemi gazdálko­dás fejlődése során. Eszerint minél nagyobb volt egy szö­vetkezetben a közös gazda­ság egy holdjára jutó ter­melési érték, annál kisebb arányban részesedett a ház­táji gazdaság. A legjobb ered­ménnyel gazdálkodó szövetke­zetekben a háztáji gazdaságok átla­gosan tíz százalékkal több terméket állítottak elő, mint a leggyengébbekben. A statisztika számai tehát egyértelműen bizonyítják, hogy a népgazdaság számára igen fontos háztáji termelést és a szövetkezeti családok számá­ra jelentős háztáji jövedelmet is elsősorban a közös nagy­üzemi gazdálkodás fejlesztésé­vel lehet növelni. (MTI) MIK.R0PR0GRAM A Magyar Adócsőgyár ez év végére újabb mikrohulláma csöveket mutat be a szakembereknek. A „mikroprogramon” belül 1961 óta ez már a kilencedik új mikrohullámú rádió­adócső. E mikrocsövek gyártása mind dr. Tóth Imréné mérnök nevéhez fűződik, aki 11 éve dolgozik a gyárban. Munkája nyo­mán mind több elismerést kap a magyar adócsőgyártás és mind több fiatal válik szakemberré keze alatt. Két „szerencsés’* fiatalember: Nemeskéri Péter és Dombos Pál V. éves egyetemi hallgató, akik az üzemi gyakorlati időt dr. Tóth Imréné mellett tölthetik (MTI Foto, Kácsor felv.) ................................................ ' ------—■ ............... A\\\\\\\\\\N\\\\\\\>K\\\\\\\\>A\V\\\X^^ E lkészültek a keleti mikrohullámú lánc végleges berendezései Jelentős szakaszához érke­zett a nemzetközi televízió- hálózat magyarországi szaka­szának építése. A Finomme­chanikai Vállalat dolgozói el­készítették a keleti mikrohul­lámú lánc hazai állomásainak — a budapesti, a gödöllői, a kékesi, az emődi, a tokaji és a kisvárdai közvetítő állomá­sok — korszerű berendezéseit. A háromcsatornás szélessávú mikrohullámú összeköttetés — az első ilyen magyar gyárt­mány — már nemcsak televí­zióműsor közvetítésére, a kép és hang továbbítására, hanem ezzel egyidoben 600 telefonbeszélgetés le­bonyolítására is alkalmas lesz. Egyik csatornáját „úgyneve­zett meleg” tartalékként hasz­nálhatják majd. Bármilyen za­var esetén a közvetítést, vagy a telefonbeszélgetéseket auto­matikusan a tartalék veszd át. A hat magyar állomáson kí­vül a vállalat már a hetediket is legyártotta, amely — mint a szélessávú mikrohullámú be­rendezések első exporttétele — Uzsgorodnál a szovjet—ma­gyar hálózat összekapcsolását biztosítja. • Az év végéig még újabb hat, jövőre pedig 12 állo­más berendezéseit gyártja • a vállalat szovjet exportra. A Postavezérigazgatóság tá­jékoztatása szerint a keleti mikrohullámú hálózat utolsó állomását, a tokajit, rövidesen felépítik, a berendezések sze­relését pedig Budapestről ki­indulva várhatóan szeptem­berben kezdik meg és az év végéig befejezik. Ismeretes, hogy tavaly ugyanezen a vo­nalon ideiglenes, csak televí­zió közvetítésére alkalmas egycsatornás mikrohullámú berendezéssel már megterem­tették az összeköttetés lehető­ségét. Ezeket az egycsatornás berendezéseket most el­bontják, s más hazai vo­nalon a mikrohullámú há­lózat fejlesztésére fordít­ják. Ezekkel cserélik fei majd a Budapest — Kékes — Martfű — Szentes és a Budapest — Kabfhegy — Pécs vonalon a hordozható francia gyártmá­nyú, ugyancsak mikrohullá­mú berendezéseket. Ezt a munkát azonban csak a jövő évben fejezik be. (MTI) Több mint száz mezőgazdasági újítást mutatnak be az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Évente több ezer újítást nyújtanak be az állami gaz­daságok, gépállomások, ter­melőszövetkezetek, kutatóin­tézetek és mezőgazdasági in­tézmények újítói. A legjelen­tősebbeket ezek közül az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­táson is bemutatják. Az idén először az újítók maguk je­lentkezhettek az országos ta­pasztalatcserére érdemesnek ítélt új megoldásaikkal. A ki­állításon több mint száz me­zőgazdasági újítással ismer­tetik meg a látogatókat. Az újítások megoszlása is mutatja mezőgazdaságunk sokoldalú fejlődését. A szán­tóföldi növénytermesztésből 27, a mezőgazdasági építkezések területéről 11, a gépészetből pedig 45 jelentkezés érkezett. Az idén már több, termelőszö­vetkezetben dolgozó újító is ismertetni kívánja az általa javasolt megoldásokat. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a több mint száz újítást egy 320 négyzetméter alapterületű pavilonban és 600 négyzetméter szabad te­rületen mutatják be. Haiaritló v lei ti «‘//ff hótsappal A hejőcsabai Cementipari Gépjavító Vállalat dolgozói készítik az épülő Dunai Ce­ment- és Mészmű egyik fon­tos berendezését, a több kilo­méter hosszú mészkőbányái szállító szalagrendszert. A munkák nagyobb részével — többségükben a határidő előtt — már végeztek. A dolgozók a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a még hátra­levő alkatrészeket november vége helyett szeptemberben át­adják. ígéretüknek egyik je­lentős .részét máris teljesítet­ték. Több mint egy hónappal a határidő előtt elkészült a szállító berendezés 110 méter hosszú, hatos számú szalag- hídja. A fontos alkatrészt n napokban útnak indítják,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom