Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-20 / 168. szám

VECSESI JEGYZETEK ÖNTÖZÉS Vecsés közelsége a főváros­hoz óriási és még nem eléggé kiaknázott, lehetőségeket rejt magában a konyhakerti nö­vények termesztésének terü­letén. A két tsz, az Ezüstka­lász és a Zöld Mező is egy­re nagyobb súlyt fektet az- önitözött konyhaikertészetére. Ássák az új kutakat szerte a vecsési határban, s mint a tsz-ek vezetői mondottóik: ez­által több terményt tudnak adni a fővárosnak. Nagyon helyes volna azonban, ha a főváros dolgozói mellett sa­ját községükre is gondolnának néha a tsz-ek. VEZETÉKES RÁDIÓ A közelmúltban nyaralni voltam új szocialista váro­sunkban, Dunaújvárosban, s hogy-hogy nem, éppen haza­utazásom napján közvetítet­te a rádió Györgyén Lebo- vics: Világítótorony című világsikert aratott drámáját. Lázas sietséggel szaladtam villamosról villamosra, s nagy igyekezetem nem volt hiába­való a dráma megkezdése előtt öt perccel hazaérkeztem. Letettem csomagjaimat s iz­gatottan kapcsoltam be a ve­zetékes rádiót, nem szólt. Homlokomra csaptam; majd­nem elfelejtettem, hogy Ve- csésen lakom. SOROMPÓ Monomak egyik évek óta fájó problémája az Ady úti sorompó. Nos örömmel (!?) jelenthetem, hogy Vecsés sem marad el Monor mögött, a so­rompóval itt is baj van. A kö­zelmúltban például a félórás „várakozási idő” alatt 12 teher­autó és lovaskocsi, 10 moto­ros, mintegy 20 kerékpáros és rengeteg gyalogos (nem tudtam megszámlálni őket, pedig már jónéhányan át is mentek a vonat előtt) jött ösz- sze és mondtak nem éppen dicsérő jelzőket a MÁV felé. Tudjuk, hogy a balesetek elke­rülése végett végzik ilyen lel­kiismeretesen munkájukat a MÁV-nál, de egy tolató sze­relvény miatt hány embert vá­rakoztattak meg, erre is gon­doljanak máskor. Reméljük, hogy kérésünk elé nem ál­lítanak sorompót! (Szalontai) ILYEN „HIRDETÖOSZLOPOT' láttunk Monoron, a vasútállo­más előtt. Véleményünk sze­rint az egyre szépülő állomás előtti tér megérdemelne egy „valódi” hirdetőtáblát. (Foto: Kútvölgyi Mihály) Pillanatfelvétel IV. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1962. JULIUS 20, PÉNTEK Fél év alatt 736 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett járásunk lakossága a következő pedig a félévi teljesítést jelenti forint ér­tékben. Zárójelben a teljesí­tés százaléka.). 1. Péten 20 OOO 91 OOO (456 °/o) 2. Mende 39 000 132 OOO (339 %) 3. Ecser 20 OOO 1« OOO (90 %) 4. Maglód 40 OOO 34 000 (83 %) 5. Gyömrö 7ö 000 53 OOO (70 %) A további helyezések: 6. Úri 62 százalék, 7. Bénye 59 szá­zalék 8. Vecsés 56 százalék, 9. Nyáregyháza 55 százalék, 10. Káva 50 százalék, 11. Va­sad 46 százalék, 12. Üllő 45 százaléik, 13. Pilis' 44 száza­lék, 14. Tápiósáp 40 száza­lék, 15. Monor 34 százalék, 16. Tápiósüly 32 százalék, 17. Gomba 23 százalék, 18. Csév- haraszt 7 százalék. A megye valamennyi Já­rása versenyben áll egy­mással. s az értékelésre november 7-én kérni sor. Bízunk benne, hogy községeink tervük tel­jesítésével hozzájárulnak ah­hoz, hogy járásunk a verseny győztesei között legyen. (BM) Miért? Ez a kérdés naponta száz­szor is elhangzik Gyomron és nagyon nehéz meggyőzni a kérdezőket a válasz helyessé­géről. A Táncsics Mihály út kor­szerűsítési munkája jó ütem­ben halad a Kossuth Ferenc utca és a Deák Ferenc utca közötti szakaszon. A lakosság örül ennek, hiszen a község egyik legforgalmasabb része a piactér, gyógyszertár és egy sor üzlet járművel és gyalo­gosan is jobban megközelíthe­tővé válik. Akad azonban mindig az öröm mellett „üröm” is. A Táncsics Mihály utat keresz­tező, illetve abba torkolló ut­cákat adottságaiknál fogva rö- videbb-hosszabb úgynevezett sárrázó burkolattal kell ellát­ni. Ez érthető, hiszen hama­rosan tönkremenne az új út, ha „sárrázó” nélkül jutnának rá a járművek a sáros, poros mellékutcákból. A Rákóczi utca (köztudomá­sú, hogy az egyik legsárosabb utcája a községnek) 80 méte­res sárrázót, míg a viszonylag jó állapotban levő Deák Fe­renc utca csak 15 méteres sár­rázót kap. A Rákóczi utcában még a vízelvezetés problémái miatt is szükséges az ilyen hosszúságú kövezés. Nos, ebből adódik a sok vi­ta — ez adja egyesek szájára a sokszor rosszindulatú meg­jegyzéseket, melyek ha szó nélkül mennénk el mellette, talán még elronthatnák a szép és szükségessé vált útkorsze­rűsítés fölött érzett örömün­ket is. Azonban még idejében „megállj”-t kiáltunk az elége­detlenkedőknek, s kérjük, ne sértődjenek meg, ha azt taná­csoljuk: 1bízzák csak szakem­berekre a probléma megoldá- sát! Táborba készül a pilisi KISZ-szervezet Munka közben találtam meg Kerepeszki Károlyt, a Pilisi KlSZ-alapszervezet titkárát. A szervezet jelenlegi problémájáról a következő tájékoztatást adta: — Mi most a sátrakat tisztítjuk és a bográcsokat súroljuk, mert vasárnap mintegy 30 pilisi fiatal­lal Fonyódra utazunk, az általunk szervezett sátortáborba. Ezen a táborozáson nemcsak KISZ-esek vesznek részt, hanem vélünk jön több szülő és néhányan a helyi kultúráló reár tagjai közül is. A költségeik egy részét a szervezet fizeti, mégpedig annak arányában, hogy ki hogyan dolgozott és te­vékenykedett egész éven át. Így többek között Pintér Erzsébetnek, Gál Zsuzsának, Tóth Sándornak, Kozma Istvánnak. Kerepeszki Sándornak és a Kulcsár testvén párnak biztosítunk kedvezményes részvételt. KM. A pilisi Ú| Élet Tsz-ben csépelik a borsót (Foto: Kútvölgyi Mihály) Levél a bumerángról Rohan az autó, de Pándor- íalvi János, a moneri Uj Élet Tsz gépkocsivezetője biztos kézzel irányítja a kormányt. Nem veszi le szemét az úttest­ről, úgy beszél: — 1958-ig a Monori Gépállo­máson traktort vezettem, majd Budapestre kerültem és meg­szereztem a gépkocsivezetői io- gosítványt. Már lassan egy éve. hogy hazajöttem és az Uj Élet Tsz áruit fuvarozom. Elé­gedett vagyok, hiszen 2000— 2300 forintot is megkeresek havonta. Az sem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy nem kell bejárni és törni magam napon­ta a vonaton.- Nem bántam meg. hogy hazajöttem a tsz-be! Kép és szöveg: Kútvölgyi Mihály Nem isteni sugallat • a közösség segítsége A kerek, piros képű kis asszonyka mosolyogva nézett rám, hirtelen nem tudtam, honnan olyan isberős. — Hát már nem tetszik rám emlékezni? Á-né vagyok, akinek a háza nemrégiben le­égett! — mondta jóízű szó­kiejtéssel. — Mi van magával, Julis­ka? Hogy van, rendben van­nak már odahaza? — Már hogyne volnánk, megsegít engem az isten, ha bajban vagyok — felelte mély meggyőződéssel, miköz­ben az oldalán tipegő pufók kisgyereknek megtörülte az orrát. Hirtelenében az az esős, őszi nap jutott az eszembe, amikor a járási pártbizottság gépkocsiján vittem a leégett ház tetejére a gépállomástól kölcsökért ponyvát. S még igen élénken emlék­szem arra a példás, embersé­ges összefogásra, amikor a magtisztító telep dolgozói (ak­kor ott volt alkalmazásban Á-né), 5—10 forintonként gyűjtötték össze részére a ge­rendára valót, amit későbbi­ek folyamán a telep asztalo­sa fűrészelt fel. Nem hallgathatom azt sem el, hogy a tanács gyorssegélyt utalt ki részére! Már akkor — az eset után — bántott közönyös, álszen­teskedő viselkedése, amikor javaslatomat — hogy mond­jon köszönetét a társadalmi szerveknek, dolgozótársainak a segítségért —, azzal hárí­totta jel: őrajta nem az em­berek segítettek, hanem a jó­isten! S amikor én megírtam nevében a köszönő sorokat, sokáig nem hagyott békén, s azért siránkozott: helyesbít­sem, amit írtam, mert hát őrajta nem .az emberek segí­tettek ... Már akkor elfutott a mé­reg, de azzal nyugtattam ma­gamat, ha egy kicsit nyitott szemmel jár Á-né, előbb- utóbb rájön az igazságra, hogy a földön ami örök és véges: az önmagunkban levő emberség, szeretet, különösen akkor, ha a gyengébb, a rá­szoruló igényli azt. Sajnos. Á-né — mint e kis epizód bizonyítja —, nem jött rá erre az egyszerű igazságra. Hálás a történtekért a jóis­tennek, rosszaknak tartja az embereket (azokat, is, akik se­gítettek rajta!) — s makacsul vallja azt, amit a bibliából bemagolt, hogy ai»k, akik se­gítettek rajta, „isteni sugal­latra” tették. De jó, hogy az ilyen „isteni sugallat” ma már mindenna­pos! (HJ) A tápiósülyi Virágzó Tsz legutóbbi vezetőségi ülésén megjelent a helybeli sportkör három vezetőségi tagja is. A sportkör vezetősége nevében idős Németh István elnök elő­adta. hogy a sportegyesület ezentúl szeretne a termelőszö­vetkezet kebelében működni. Kérelmét azzal indokolta, hogy az egyesülés mind a sport­kör, mind a termelőszövet­kezet szempontjából hasz­nos és célravezető, így például a sportkör a cél­kitűzéseit a termelőszövetke­zettel karöltve gyorsabban és eredményesebben meg tudja valósítani. A fiatalok a vidé­ken lejátszásra kerülő mérkő­zésekre a tsz gépkocsijával utaznának eL Ezzel időt és pénzt takarítanak meg, mert nem lesznek kénytelenek a MÁV-nak nem mindig éppen előnyös vasúti közlekedési vi­szonyaihoz alkalmazkodni. Számítanak továbbá arra is, hogy a tsz a szociális és kul­turális alapjából, szükség ese­gal. Elképzelhetetlen egy-egy iskola vagy tanterem, műve­lődési otthon, de akár csak egy út építése anélkül, hogy megvalósításához a lakosság ne járulna hozzá jelentős mértékű társadalmi munká­val. Így nyílik lehetőség arra, hogy a kivitelezést olcsóbban oldják meg és a megtakarí­tott pénzt más létesítmény készítésére használhassák fel. A járási tanács községfej­lesztési csoportjánál lévő nyilvántartás minden szónál ékesebben bizonyítja, hogy átokul, formálódik az ember tudata s egyre nagyobb lépé­sekei haladunk előre*a szo­cialista szemlélet, világnézet kialakítása útján. A községfejlesztési alap I. félévi társadalmi mun­ka tervének teljesítésében járásunk a tervezett 1 150 000 forintból 736 ezer forintot teljesített, ami 64 százalékot tesz ki. Az egyes községek teljesí­tése rangsorolás szerint (az előlálló szám az évi tervezést, Ma már a községek egy-egy létesítményének megvalósítá­sa egyre inkább az egész falu közügyévé válik. A Hazafias Népfront szer­vezet és a községi tanács min­denütt jó kapcsolatot igyek­szik kialakítani a lakosság­ANYAKÖNYVI HÍREK Gyömrö Elhunytak: Márki József 153 éves, Bíró Istvánná Papp Margit öő éves. Monor , Születtek: Pál Gyula és Faze-; kas Ilona leánya: Gabriella Ilona,! Tóth Ferenc és Víg Erzsébet leá-; nya: Erzsébet, Barna Gusztáv és: Lakatos Mária fia: Gusztáv. Nim-! merfróh József és Szolnoki Mária | fia: József, Bényik Lajos és Da-1 rázsi Edit Margit fia: Sándor Bé-: la. Polgár László és Molnár Mar-: git fia: László. Kajli László és Pé-: tér Katalin fia: László, Sztahó László és Galbács Zsuzsanna leá­nya: Mária, Demeter István és; Gubik Mária leánya: Mária. Házasságot kötöttek: Balatoni Sándor és Albert Lidia Julianna, Schiff Károly és Bártfai Julian­na. Gál Kálmán és Tóth Etelka Piroska. Elhunytak: özvegy Szabó Amb- rusné Burján Mária 83 éves, Ge­re Tamás 87 éves. Baj kai Imre 59 éves. özvegy Kéri Imréné Burján Julianna 76 éves, Harmat János 47 éves. Vecsés Házasságot kötött: Németh La­jos és Takács Ilona. Elhunytak: Geisel Károly 71 éves. Monger Ferencné Kaltenec- ker Margit 68 éves. Tagadhatatlanul ma a leg- irigyeltebb 18 éves fiatalem­ber Gyenes Pál Maglódon. j Earátainak, ismerőseinek sza- ikadatlanul mesél élményeiről i a máskor oly szótlan, nyúlánk, ' szőke, a lányok szerint jóképű i fiú. \ Népszerűségének oka: pénte- i ken jött haza első tengeri út­ijáról. Gyenes Palkó ugyanis : hajószakács az egyik tenger- i járó MAHART hajón: a Ti- Iszán. í — Hogy kerültél hajóm, hi­Iszen a Corvin-étteremben dol­\ goztál felszabadulásod óta? — ! kérdem. • ; — Mindig vonzottt a távol­l ság. Még csak II. osztályba ! jártam, amikor elolvastam De- }foe Robinsonját. Azóta, ha be- ihánytam a szemem, vitorlás­,,MINDENÜTT JÓ..“ E£v maglódi hajószakács élményei I. tén támogatást nyújt a spor­toló ifjúságnak. A sportkör elnöike ezután el­mondta, hogy a sport rendes és pártoló tagjai közül, vi­szonzásképpen mintegy negy­venen óhajtanak részt venni a tsz kampánymunkáiban, így az aratástól a betaka­rításig tagjaik egyenként 15 órai munkát ajánlanak fel, tehát összesen hatszáz órát dolgoznának. Ilyenformán a sportoló ifjúság — ha egy nap­ra tíz órát számolunk — kéthavi munkát tud a tsz ré­szére teljesíteni. Az ifjúság a munkák végzése során szoro­sabb kapcsolatba jut a tsz tagságával, megismeri problé­máit és közös erővel segítik kialakítaná a nagyüzemi gaz­dálkodást. Benkó József tsz-elnök örömmel üdvözölte a sportkör egyesülési szándékát. Meg­említette, hogy a kölcsönös segítségnyújtás valóban hasz­nos. Az aratás ideje alatt a kapálás munkálatait sem le­het elhanyagolni. A sporto­lók segítségével a minőségi munkára is több súlyt lehet helyezni. íj Elmondta az elnök, hogy Ja tsz vezetősége mind er­kölcsileg, mind anyagilag haj­ítandó támogatni a sportoló if­júságot. Ami a munkát illeti, J a munkaegységkönyv normái (alapján történhet majd meg (az elszámolás. í Végül az elnök megígérte, (hogy a sportkör beolvadási ké- írelmét jóváhagyás végett a !tsz legközelebbi közgyűlése jelé pártolólag fogja előter- ; jeszteni. Hozzátette még, ■hogy a jó kollektív szellem ; fenntartásával mind jobban (lehetővé válik majd a ter- ! melőszövetkezet boldogabb jö- (vőjének a kialakítása. Krátky László — l.ll—MII ...... — * M AI MŰSOR Mozik ! Monor: üzenet az élőknek (szé­les). Vecsés: Esterina (széles). zeten mindenki végezte a munkáját. Elszégyelltem ma­gam, s két nap múlva „kutya bajom’’ sem volt. — A Márvány-tenger felejt­hetetlen. Canaklcalenál lép­tünk ki az Egei-tengerre. Iz­mir, a régi Szmirna már teljes egészében keleti város. Lefá­tyolozott nők az utcán, zaj, ki­abálás, nemzetközi matróztár­saság. — Ciprust érintve, legköze­lebb Libanonban, Beirutban, majd Haifában kötöttünk ki. Onnan egyenesen Alexandriá­ba hajóztunk, ahonnan berako­dás után hazaindultunk. S most itthon vagyok és örülök, mert igaza van a jó öreg ma­gyar közmondásnak: „Minde­nütt. jó, de legjobb otthon!” — esjó — (Folytatjuk) semmi baj. Élveztem az uta­zást, s szerettem volna min­dig a hajókorlátnál állni. — Először utaztam hajón, nekem minden gyönyörűnek tetszett. Constanta elhagyása után nem értünk partot Istambulig. De amíg odaér­tünk ... Viharba kerültünk a tengeren. Rettenetes vihar volit, a hullámok az „égig ér­tek”. Beteg lettem. Amikor kész volt az ebéd, az járt az eszemben, nem volna-e jobb egyenesen a tengerbe önteni, úgyis odakerül... — Kinéztem a 'konyha abla­kán. A vihar ellenére a fedél­hajókat láttam, hullámzó ten­gert, lakatlan szigeteket és be­szélgettem Péntekkel... Ké­sőbb belezökkentem az élet­be, vágyaim realizálódták s megszerettem a munkát. Sza­kács lettem. — Vidáman dolgoztam a Corvin-étteremben, amikor a múlt ködéből újra felrémlett régi vágyam: a tenger. Jelent­keztem hajószakácsnak. Sze­rencsém volt. Fölvettek! — A Tisza tengerjáró hajóra kerültem. Április 10-én „föl­szedtük a horgonyt” — irány Alexandria! = A Dunán naég nem volt Hatszáz munkaórával segíti a tápiósülyi sportkör a helyi Yirágzó Termelőszővetkezetet Hozzád volna egy pár sza­vam, kedves ismeretlen ifjú P. János, monori lakos, mivel a sors véletlenül összehozott ugyanott lakó édesapáidéi, s ottlétemkor alkalmam nyílt megtekinteni azt a drótlcerí- tést, amit három hónappal ez­előtt készítettél az udvarodon. A kerítés elég jól sikerült, csak az a hibája, hogy ezzel elzár­tad az utat a kúthoz és az il­lemhelyre, mert ajtót — nem tudom, véletlenül-e, vagy készakarva. — elfelejtettél ké­szíteni. Nincs jogom keresni, kutat­ni, hogy mi végett zártad így el az utat édesapád elöl. Ah­hoz sincs jogom, hogy családi dolgaidba, viszályaidba bele­avatkozzak. Lehet, hogy édes­apád megbántott valamivel, lehet, hogy ő a hibás valami­ben. De engedd meg, hogy egy-két megjegyzést fűzzek így ismeretlenül is cselekede­tedhez! Ha egy bűnöst bör­.XXXXXXXXX-XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXNVCXXXX' tönbüntetésre ítélnek, annak is utat engednek az illemhelyre és szomjúságát is olthatja, ha megszomjazik. Lehet, hogy a rabot börtönőr kíséri, de iha- tik és végezheti dolgát. Gondolom, ebből a példából kifolyólag, édesapádnak is enyhítened kellene az általad önkényesen reá mért bünte­tést, olyan formában, hogy legalább fogadj föl te is egy őrt, aki őt elkíséri a kúthoz és arra az említett másik hely­re. Ez talán pénzedbe kerül, de ha már ilyen súlyosan bün­tetted, az őr költségeit vállal­nod kellene. Még egyet! Neked is van egy gyermeked és talán te is megöregszel majd. Remélem, nem kívánod — én sem —, hogy majdan gyermeked ha­sonlóval fizessen. Az eldobott bumeráng néha visszafelé is üt. Fogadd ismeretlenül is jó­indulatomat és üdvözletemet: Szűcs Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom