Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-03 / 153. szám

I nsr »ir.crei sMjrtgp 1962. JÚLIUS 3, KEDD Kiadják Jókai Mór összes műveit Az Akadémiai Kiadó meg­kezdte a teljes Jókai-sorozat kiadását. Az első kötetek meg­jelenése alkalmából tartott sajtóértekezleten Klaniczay Tibor, az irodalomtudomá­nyok doktora elmondotta, hogy ez a 140 kötetre tervezett kiadás lesz Jókai első teljes, szövegkritikai vizsgálatokon alapuló hiteles, bő magyará­zatokkal ellátott kiadása. Évente nyolc kötet megjele­nését tervezik.' A kritikai ki­adás mellett népszerű kiadást is megjelentetnek. Mégis idegenforgalmi központ lesz a ráckevei Szavoyai-kastély A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának igazgatási osztálya a napokban döntött a Magyar Nemzeti Bank rác­kevei helyiségigénylése ügyé­ben: elutasította azt a felleb­bezést, amelyet a bank a Rác­kevei Járási Tanács határo­zata ellen nyújtott be. A döntést érdeklődéssel vár­ták Ráckevén, mert tulajdon­képpen ezen múlt, hogy sor Hiába kér kompot Surányi-telep A szentendre-szigeti Su­rányi-telep minden nyáron sűrűn benépesül nyaralókkal, kirándulókkal. Olyankor sok­kal többen laknak benne, mint Pócsmegyeren, amely­hez tartozik. A község lakos­sága csupán 824 főt tesz ki, de tavaly nyáron a telepen 1846 volt az állandó nyara­lók száma. Hogy rajtuk kí­vül egy-egy éjszakára még hány evezős vert sátrat part­jain, vagy mennyi kiránduló kereste fél, azt pontosan nem is lehet megállapítani. Az állandó nyaralók közül legtöbben motorkerékpáron, sokan pedig autójukon köze­lítik meg a telepet, mégpe­dig nagy kerülővel. Vagy Leányfaluból kompon kelnek át a szigetre a Dunán, vagy pedig Tahitótfalunál a hídon keresztül. Tekintettel arra, hogy Pócsmegyerrel a tele­pet még mindig nem köti össze bekötőút, útjuk a tele­pig eléggé nehézkes. Éppen ezért a pócsmegyeri tanács nemrég megkereste a Pest megyei Kishajózási Vállala­tot és felkérte, járasson a Felsőgöd—Surányi-telepi ré­ven kompot is, hogy a tele­ljj típusú termelési gyakorlatok a mezőgazdasági főiskolákon A tanév befejeztével meg­kezdődött a mezőgazdasági kö­zép- és főiskolásak nyári ter­melési gyakorlata. Az oktatási reform érteiméiben a leendő agrármérnökök az eddiginél hosszabb és sokoldalúbb, új ta- ousú üzemi gyakorlatom vesz­nek részt. Az általános mezőgazdasági mérnökhallgatók — az Agrár- tudományi Egyetem egyik ka­rának és a három akadémiá­nak a növendékei — 8 hét her lyett most már Í4 hetet tölte­nek a gazdaságokban. A har­madévesek részére az idén be­vezették az üzemvezetés! gya­korlatot: állami gazdaságok, nagyobb termelőszövetkezetek vezetői mellett ismerkednek a korszerű mezőgazdasági nagy­üzemek vezetésének, üzem- és munkaszervezésének feladatai­val. Az Agrártudományi Egye­tem gépészmérnöki karán és a Kertészeti és Szőlészeti Főis­kolán a gyakorlatokat össze­vonták — a diákok most egy­folytában fél évet töltenek a tangazdaságban, így összefüg­gésükben, természetes sorrend­iükben ismernek meg vala­mennyi fontos munkát. A lő­rinci tangazdaság aratógépei­nek. kombájnjainak nagy ré­szét most a gépészhallgatók vezetik és javítják. Soroksáron és Szigetcsépen pedig a leen­dő kertészek sorra részt vesz­nek a különböző zöldség- és gyümölcsfélék termesztésében és betakarításáfoanc A nagyváros örömei Elutasított fellebbezés - Kilenc- millió a tatarozásra - Tovább folyhat a tervkészítés piek nyaralójukat könnyeb­ben megközelíthessék. A Kishajózási Vállalattól a ta­nács megkeresésére most ér­kezett válasz közli, hogy . „úszóművek hiányában kompjárat beállítását nem tudja eszközölni” a vállalat. Levele még csak kilátásba sem helyezi, hogy ezen az ál­datlan helyzeten a közeljö­vőben változtatni igyekszik. Surányi-telep iránt azon­ban annak ellenére, hogy megközelítése ennyire ne­hézkes, igen nagy az érdek­lődés. Két esztendeje a pócs­megyeri tanács telekparcel­lázást hajtott végre a tele­pen és az OTP útján mint­egy háromszáz 150 öles vi- kendtelket bocsátott forga­lomba. A telkek közül ez idő szerint már csak tizenöt kapható, a többi mind gaz­dára talált. Most parcelláz­nak még 120 telket, ame­lyeknek eladását a legköze­lebbi jövőben megkezdi az OTP. Ezzel Surányi-telep te­rülete 168 katasztrális hold­ra, telkeinek száma pedig közel kétezerre növekszik. Sz. E. A múlt héten mutatták be filmszínházaink A nagyváros örömei című francia filmszatírát, főszerepben a kitűnő jellcmszinésszel, Bourvil-al kerülhet-e végre a község ne­vezetes műemlékének, Sza- voyai-kastélynak a helyreállí­tására, amelynek költségeire az Országos Műemléki Fel­ügyelőség kilencmillió forin­tot biztosított. Ez a hatalmas összeg elveszett volna Ráckeve szá­mára, ha a kastély renoválá­sát az idén sem végezhetik el, A Műemléki Felügyelőség ugyanis ebben az esetben kénytelen lett volna a most rendelkezésére álló hatalmas összeget más műemlékek fel­újítására fordítani, a Sza­voyai-kastély helyreállítási költségeit pedig belátható időn belül újból nem fedez­hette volna. A pusztuló kastély renová­lása azért maradt eddig el, mert a község a nagy lakás­hiány miatt nem gondoskod­hatott a műemlék épületben működő különböző intézmé­nyek és a kastélyban lakó családok elhelyezéséről. Erre akkor nyílt csak lehetőség, amikor felépült a járásig ta­nács új székháza és a járási tanács különböző hivatalai az idén átköltözhettek az új épü­letbe, felszabadítva a községi tanácsházán eddig elfoglalt helyiségeket. A községi ta­nácsnak az volt a terve, hogy a tanácsházán felszabaduló he­lyiségekben ad hajlékot a kas­télyban működő intézmények és hivatalok egy részének, ide költözteti a magánlakások­ban működő községi hivatalo­kat is, a felszabaduló lakáso­kat pedig a kastélyban lakó családok között osztja ki. A kastélyt a helyreállítási mun­kálatok befejezése után a köz­ség az örvendetesen fejlődő idegenforgalom szolgálatába kívánta állítani. Idegenfor­galmi kombinátot, turistaszál­lót, korszerű vendéglőt ter­veztek az ódon kastélyba, ahol megfelelő helyhez jutna a Csepel Múzeum is. A lelkes tervezgetést várat­lanul megzavarta a Magyar Nemzeti Bank, amely bejelen­tette igényét a községi ta­nácsházán fölszabadult helyi­ségekre. Ide kívánta áttelepí­teni ráckevei fiókját, amely jelenleg a tanácsházával szemben, egy tágas magán­házban működik. A járási ta­nács végrehajtó bizottsága megállapítva, hogy a ráckevei bankíiók igényeit jelenlegi helyisége teljes mértékben kielégíti, elutasító határozatot ho­zott. Közben a községi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak szakhivatalai az épület baloldali szárnyából, amely­nek szűk helyiségei már régen nem feleltek meg a kívánalmaknak átköltöztek az épület jobboldali részé­nek lényegesen tágasabb he­lyiségeibe, ami ellen a Nem­zeti Bank tiltakozását jelen­tette be, a járási tanács el­utasító határozatát pedig meg­fellebbezte a megyei ta­nács igazgatási osztályánál A fellebbezés hírére sorom­póba léptek a község és a járás nép fron tbi zottságai is. Közös beadványban kérték a Nemzeti Bank fellebbezé­sének elutasítását. Az igazgatási osztály dön­téséről Benkő Bertalan osz­tályvezető érdeklődésünkre ezeket mondotta: — A határozatot, amellyel jogerősen elutasítottuk a Nemzeti Bank fellebbezését, igen széleskörű előkészítés és a kérdés tüzetes átvizsgálása után hoztuk meg. Ennek so­rán megállapítottuk, hogy a Pest megyei Hírlap legutóbbi cikkének valamennyi adata helytálló. Helyszíni tárgyalást is tartottunk Ráckevén, szak­értőink pontos mérésekkel el­lenőrizték a bank fellebbezé­sében feltüntetett adatokat, megvizsgálták, hogy a köz­ségi tanács hivatalainak való­ban szükségük volt-e az álta­luk elfoglalt tágasabb helyi­ségekre. Kiderült hogy a Nemzeti Bank fellebbezésébe helytelen adatok kerültek. A fellebbezés szerint a rácke­vei fiók jelenlegi helyiségei­nek alapterülete 87 négyzet- méter, dolgozóinak száma pe­dig 20. A pontos mérések eredményeként kiderült, hogy a helyiségek alapterülete 103 négyzetméter, a dolgozók szá­ma pedig csak 18, egy-egy dolgozóra így a rendeletekben meghatározott öt négyzetmé­ternél jóval nagyobb alap­terület jut. Ezzel szemben a községi tanács hivatalai a ré­gi, szűk helyiségekben való­ban nem végezhették zavarta­lanul munkájukat, a közsé­gi tanácsnak még házasság- kötő terme sem volt, tehát a közérdek követelte meg, hogy a felszabaduló helyisé­gekbe költözzenek át. A helyszíni vizsgálatok és tárgyalások eredménye úgy látszik, a Nemzeti Bank ve­zetőségét is meggyőzte végül korábbi álláspontjának tart­hatatlanságáról bejelentette, hogy igénylését visszavonja. A döntés híre nagy örö­met és megnyugvást keltett Ráckevén, amely most már zavartalanul folytathatja a szép tervezgetést a felszabadu­ló kastély hasznosítására. Magyar László VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK OttlléiB^iHairí? ............. i uuunnmiaiuiin— T örpe vízmű Abonyban Közel három esztendeje gondoltak először az abonyiak arra, hogy törpe vízmüvet épí­tenek. Ma már a terv való­sággá lett. Igaz, az üzembe helyezett vízmű építésének el­húzódása sokakban joggal bi­zonyos bosszúságot okoz. Az történt azonban, hogy a mun­kálatokat többször abbahagy­ták, más-más vállalat készítet­te az alkatrészeket, a gépeket és a víztárolók sem sikerül­tek hibátlanul. A tíz kilomé­ter hosszúságú vezeték most több mint négyezer lakos ivó­vízellátását megoldotta. Ko­rábban egyesek két-három ki­lométerre gyalogoltak az ivó­vízért, most viszont a har­minchét közkút valamelyike legfeljebb négy-ötszáz méterre esik tőlük. Kezdődhet az aratás Az. albertirsai Szabadság Tsz-ben minden előkészületet megtettek, hogy időben neki­foghassanak az aratásnak. Többségében gépekkel vágják a gabonát: két szovjet és két magyar kombájn, valamint hét kévekötőgép áll rendelkezé­sükre. Mintegy kétezer hold vár aratásra és a szakértők véleménye szerint jó termés- kilátással kecsegtetnek a táb­lák. A tsz vezetőinek elhatá­rozott szándéka, hogy a be­takarítást a lehető leg­gyorsabban elvégzik. Ren­delkezésre állnak a szállító- eszközök is: a kombájnoktól a szérűkig hat vontató és két tehergépkocsi fuvarozza a ga­bonát. Vas-műszaki áruk kiállítása és vására Ceglédbercelen Rendkívül jól sikerült Ceg- lédibercelen a vas-műszaki áruk kiállítása, amit vásár­lással kötöttek össze. A föld­művesszövetkezet 2. számú boltjában valóiban gazdag vá­laszték fogadta az érdek­lődőket. Főleg a kerékpárok, csillárok, a lámpák és a rá­diók iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet. A bolt­vezető tájékoztatása szerint egy év alatt nem adtak el az üzletben annyi csillárt, mint a kiállítás tartama alatt. MONORovrofige A századik év küszöbén Megsárgult keresztlevél ta­núsítja, hogy a monori Mi­hályi Mária 1863. június 29- én született Kassán. Ö Mo- nor legidősebb asszonya. Gyermekei közül már a leg­fiatalabb is hatvanéves. 1886-ban tartotta esküvőjét. Megélt két világháborút és jó egészségben várja száza­dik születésnapját. A sszonytalálkozó Július 5-én, csütörtökön, a gyömrői Haíászkertben asz- szonytalálkozót rendez a járá­si nőtanács. A találkozó cél­ja a nőmozgalomban tevé­kenykedő asszonyok eszme­cseréje. A program szerint a délelőtti tanácskozás után a résztvevők meglátogatják Gyömrő néhány fontosabb lé­tesítményét, közhivatalát. Együtt könnyebb, egyszerűbb A Nagykőrösi Városi Párt- bizottság megvitatta a tsz- ek előtt álló feladatokat. Elsősorban az új telepítési, az új kertészeti területek lét­rehozása szerepelt a tanács­kozás napirendjén. 1955-re 1070 holdon alakítják ki a nagyüzemi szőlőtáblákat, 1460 hold új telepítésű gyümöl­csös szerepel a távlati prog­ramban. ötezer holdon elvég­zik a talajjavítást és 1965 vé­géig már mintegy 2600 hol­don folytatnak Nagykőrös határában kertészkedést. A határozati javaslat mintegy ezer holdon erdősávtelepí­tést irányoz- elő, valamint előírják az évi 2500 literes tejhozamot. A vitában töb­ben felszólaltak, időszerű problémákra kértek választ A városi pártbizottság titká­ra összefoglalójában hangsú­lyozta hogy a város hat ter­melőszövetkezete közös erő­vel keV hogy megoldja fel­adatait. így többek között közös palántanevelőt létesít­hetnének a tsz-ek. Az összefo­gás egyúttal megkönnyíti a nagyszabású tervek valóravál- tását, lehetővé teszi a prog­ram maradéktalan végrehajtá­sát. Új eszköz a balesetek elleni harcban Üzemeinkben fokozott erő­vel harcolnak a balesetek el­len. Ennék ellenére még min­dig gyakran sérülnek meg a dolgozók. A Telefongyár Bugyi községben levő gyár­egységében például nemrég három komoly baleset is tör­tént K. Pálné a csiszolóko­rong szabályozását végezte. A fűrészlapot a korong tenge­lyének középpontjától lefelé tartotta. Ekkor történt a bal­eset. A korong a fűrészlappal együtt az asszony kezét is elrántotta és így a bal kar alsó felén, két helyen csont­törést szenvedett. Előzőleg a műhely dolgo­zói már többször figyelmez­tették, hogy ezt a feladatot csak csoportvezetők, műve­zetők végezhetik. K. Pálné azonban megfeledkezett er­ről az intelemről és így történt a baleset. Megvizsgálták az ügyet és N. F. művezetőt a baleseti előírások ellenőrzésének el­mulasztásáért írásbeli figyel­meztetésben részesítették. A fegyelmi bizottság K. Pálnét is hasonló módon büntette. Baleset érte K. Margitot is, aki egy présgépen az anyag behelyezését csipesz­szel, igazítását pedig kézzel végezte. Azért következett be a baleset, mert a gépet figyelmetlenül elindította és a szerszám jobb keze máso­dik ujjának hegyét össze­zúzta. Figye’metlenség miatt tör­ténhetett a harmadik bal­eset is. K. Borbála a pont­hegesztőgép csúszó részébe az érintkező rugót beleej­tette. A dolgozó balkezével a munkadarab után nyúlt, de ugyanakkor figyelmetlenül bekapcsolta a gépet, így sé­rült meg bal keze második ujja. Csak három esetet emel­tünk ki a sok közül, de mind­ez figyelmeztetés, hogy job­ban kell vigyázni önmagunk­ra és munkatársainkra. Az illetékesek állandóan napirenden tartják az üzemi balesetek ügyét. Fontos esz­közt jelent ebben a küzde­lemben a balesetek vizsgá­lata, elemzése és a helyes adatszolgáltatás is. Azelőtt ez a tevékenység általában nem volt megnyugtató. Gyakran előfordult, hogy az üzemek vezetői, vagy akár a műve­zetők csak akkor gondoltak a balesetekre, amikor az él­üzem cím elnyeréséről és a prémiumról volt szó. Nem fordítottak megfelelő energiát és gondot arra sem. hogy megfelelő módon kide­rítsék a balesetek okát és a mulasztókat akár vezetők­ről, akár dolgozókról volt sző — felelősségre vonják. így előfordulhatott hogy ugyan­azok az okok több Ízben is balesetet idéztek elő. Az is előfordult, hogy a sérült alig tudott valamit a baleset oká­ról és a vizsgálat eredményé­ről. Éppen ezért hozott nem­rég a Minisztertanács hatá­rozatot az üzemi balesetek fogalmának meghatározása és a balesetek vizsgálatának meg­javítása érdekében. A rende­let szabályozza az üzemi bal­eset fogalmát, a balesetek bejelentésének nyilvántartá­sát, valamint a balesetek vizs­gálatát. Azelőtt a dolgozó hivatalo­san nem tudta meg, hogy a balesetvizsgáló bizottság a bekövetkezett sérülésért kit hibáztat, vagyis ki a felelős. Az új vizsgálati rendszer­ben a dolgozó kifejtheti vé­leményét a balesetvizsgáló bi­zottság megállapításáról, el­mondhatja, hogy a felelős­ség megállapításával egyet­értve. Fontos az is, hogy a ren­delet a baleset vizsgálatát közvetlenül a vezetőkre bíz­za. Ezzel azt kívánják el­érni, hogy a vezető szemé­lyesen győződjék meg az irányítása alá tartozó mun­kahelyek biztonságának kö­rülményeiről és ugyanakkor konkrét intézkedések meg­tételére is kötelezi. Ez egyben azt jelenti, hogy az üzemi balesetek vizsgálatainak új módszere a megelőzést is szolgálja. Erre int a Telefongyár B. gyáregységében előfordult három baleset is. Minden me­gyei üzemben szigorúan tart­sák be a balesetek vizsgála­tának új rendszerét, mert ez is hasznos fegyvert jelent az emberek testi épségéért és egészségéért vívott harcban. M. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom