Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-19 / 167. szám

PEST MEGYEI Jk VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f »pV f K/Curlan AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. JÜLIUS 19, CSÜTÖRTÖK Ragadjuk üstökön a szerencsét Rendszeresen járom a me­gye termelőszövetkezeteit. így ismerem azokat a problémá­kat, amelyek a termelőszövet­kezetek vezetőit, tagjait fog­lalkoztatják. Tudom, hogy a legnagyobb gond ma a szö­vetkezeti gazdaságokban a ta­karmányhiány. Kevés a takarmány. Hosz- szú ideig tartott a tél, elfo­gyott a tartalék. Későn ser­kent a fű a legelőkön, felél­ték az állatok az őszi takar­mánykeverékeket. A vártnál kisebb termést adtak a kaszá­lók, gyengébben fizettek a pillangósok. Egyes szövetke­zeteikben a hiány — amit a tervhez mérnek — több va­gonra rúg. Kevés a takarmány, az ál­latállomány pedig mind job­ban fejlődik a közös gazdasá­gokban. Azt szeretnénk, ha a háztáji gazdaságok állat- tenyésztése legalább a mosta­ni szinten maradna. Takar­mány nélkül pedig semmi kö­rülmények között nem való­síthatjuk meg elképzelésein­ket, azt hogy több tejet, va­jat, tojást, húst adjon a me­zőgazdaság. Az év első felében mostoha volt az időjárás. Őszintén meg kell azonban mondaná, hogy ennek a hajtogatásával, a ma­gyarázatokkal, az érvelések­kel nem megyünk sokra. Me­rész, bátor tettek kellenek most, ez segíthet a gondon. Igaz, az időjárás megrövi­dített bennünket, de most ép­pen az időjárás az, amely lehetőséget ad arra, hogy kilábaljunk a bajból. Amint mondani szokás „ha üstökön ragadjuk a szerencsét”, nem­csak idei gondjainktól mene­külhetünk meg, hanem egy­szer s mindenkorra megszaba­dulhatunk a takarmányhiány krónikus betegségétől. De cselekedni kell. Annyi takarmánynövény magját kell elvetni, amennyi csak van. A megyei terv 50 ezer hold. Temérdek takar­mány terem ekkora területen. De még több terem, ha ennél is nagyobb területen vetnek másodnövényt a termelőszö­vetkezetek. Joggal gondolhatnék, hogy a termelőszövetkezeti vezetők, akik annyi mindent tesznek a közös gazdaság felvirágozta­tásáért, most igyekeznek „üs­tökön ragadni a szerencsét”. Sajnos, a tények nem ezt mu­tatják. A hét elejéig mindösz- sze 15 000 holdon került föld­be a másodnövények magja. Néhol azon vitatkoznak, va­jon beválik-e a másodvetés, és itt a „sok évi” tapasztala­tokra hivatkoznak. A vitánál nem veszik figyelembe, hogy az idei tavasz is eltért a „sok évi” átlagtól és a „sok évi” átlagtól eltérő helyzetet te­remtett. Hosszúra nyúló vitára nincs idő, cselekedni kell. A ter­melőszövetkezetek anyagi helyzetén — abban az esetben is, ha „netán” nem sikerülne a másodvetés — nem sokat ront az a néhány mázsa mag, amit a földbe tesznek. A má­sodvetéssel egyet nem értő vezetők hát vessenek „meg­győződésük” ellenére. csak nyerhetünk ezzel is. Hogy ki­nek lesz igaza, majd ráérünk eldönteni a hosszú téli esté­ken, amikor a „meggyőződés ellenére” vetett takarmány birtokában nem nyomja vál- lainkat az átteleltet és gondja. Mihók Sándor A megye zöldség- és gyümölcsellátásáról | Egy tizede társadalmi munkával épült A FÖLDMUVESSZOVETKEZETEK A FALU KULTÚRÁJÁÉRT A JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR 1965-ig: talajjavítás 20000 holdon Bemutató telep Dunakeszin és Inárcson — Küzdelem a homok és a szikesek ellen Pest megyében Megyénk szántóterületének csaknem a fele gyöngébb ter- mőképesiségű, javításra váró talajokból áll. ’A legtöbb gon­dot talán a homok okozza, amely különösen a dabasi, a ceglédi, a monori és a rácke­vei járásokban nyirbálja meg a termésátlagokat. A szobi, a váci, a budai és a szentendrei járásokban sok ezer holdat tesz ki a savanyú erdei talaj, míg a dabasi és a ceglédi já­rásban jelentős területen szi­kesekkel kell számolnunk. Kormányzatunk intézménye­sen is foglalkozik a terméket­len, vagy gyöngébb termőké­pességű talajok javításával. Megyénkben is tekintélyes összeget áldoz e célra az állam. Felkerestük a Talajjavító Vál­lalat budapesti kirendeltségé­nek vezetőjét, Gál Sándort (ő irányítja a megyénkben folyó talajjavítási munkálatokat) megkértük, tájékoztassa la­punk olvasóit, milyen ütem­ben halad Pest megyében a talajjavítás, milyen módsze­rekkel javítják a homok, a sa­vanyú erdei és a szikes tala­jokat. Gál Sándor elmondotta, hogy Pest megye területén 1954 óta végez talajjavítást a Talajja­vító Vállalat. Ha kezdetben a javításra szoruló területekhez viszonyítva csekély mértékű munkát tudtak is végezni, most már évről évre nagyobb területet hódítanak vissza *az eredményesebb mezőgazdasági termelésnek. 1960-ban például 2243 hold, tavaly már 3200 hold, s az idén legalább 4000 hold terméketlen, vagy gyenge termőképesságű talajt hoztak helyre. Az ötéves terv végéig a vállalat körülbelül 20 000 hold talajjavítási munkát szándékozik elvégezni me­gyénkben. Hogyan történik a talajja­vítás? Legelőször is az Orszá­gos Mezőgazdasági Minőség- vizsgáló Intézet (díjmentesen) magállapítjá, milyen talajfé- leságekről van tulajdonképpen szó, s meghatározza a javítás módszerét, egyben előírja a holdanként szükséges javító­anyag mennyiségét. Az állam az ehhez szükséges javító­anyagot ingyen bocsátja a ter­melőszövetkezetek részére. A homokos területek ja­vítására szerves trágyát, lápföldes lignitporos ke­veréket használnak. A savanyú erdei talajokat cu­korgyári m észiszappal, őrölt mészkővel, lápmésszel „gyó­gyítják”. A szikes területek javítóanyaga a gipsziszap, vagy a lignitpor. A homokos területek javítása holdanként ha a vállalat végzi — kő rülbelül 2200—2300 forintba kerül. A savanyú talajok hol­danként! javítási költsége 700 —1000 forintra rúg. míg a szi­kes talajoké 1500 forint. A ter­melőszövetkezetek középlejá­ratú hitelt kapnak a talajjaví­tási munkálatokhoz. Általában 25—30 százalé­kos termésnövekedés mu­tatkozik megyénkben a megjavított homokos terü­leten. örvendetes, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol már meggyőződtek a talajja­vítás előnyeiről, mind na­gyobb mértékben végeznek ta­lajjavítást akár saját erőből, vagy pedig a vállalattal. A múlt évben 33 Pest megyei termelőszövetkezetben végzett különféle talajjavítási munká­kat a Talajjavító Vállalat. Eb­ben az évben ötvenöt termelő- szövetkezettel áll szoros kap­csolatban a vállalat. Jelenleg nagyszabású talajjavító mun­kálatokat folytatnak Túrán, a Galgamenti Termelőszövetke­zetben, ahol 500 hold homokos és savanyú talajt hoznak hely­re. Nagykőrösön a Petőfi és a Hunyadi termelőszövetkezet­ben, Nyársapátok a Haladás Tsz-ben. Albertirsán pedig a Dimitrov Termelőszövetkezet­ben folynak nagyobbszabású talajjavító munkálatok. A Dabasi Járási Pártbizott­ság és a tanács különösen nagy figyelmet fordít erre a fontos munkára. Pontosan felmérték a ta­lajerő helyzetet, s elkészí­tették a távlati talajjaví­tás intézkedési tervét. A Pest megyei Pártbizottság szoros kapcsolatot tart fenn a Talajjavító Vállalattal, s a jó együttműködés következtében mind eredményesebbé válik a talajjavítás negyénk területén. 2 A közelmúltban Dunakeszin £ bemutató telepeket létesített a ^ Talajjavító Vállalat, ahol a ^ gyakorlatban is meggyőződhet- ^ nek az érdeklődők, mire képes a javított termőtalaj. Rövidé- ^ sen Inárcson is átadják rendel- ^ tetésének a húszholdas bemu- ^ tatótelepet. 8. P. á Domonyban a közelmúltban adták át rendeltetésének a képen is látható szép kultúrotthont. A megyei tanács mintegy háromszázezer forinttal járult a kultúrotthon építkezéséhez, a községfejlesztési alapból 150 000 forintot fordítottak erre a célra. A lakosság 46 000 forint értékű társadalmi munkát végzett az építkezésnél (Mihók felv.) a\J\\\\VOÍWCv\\\\\\\\\\\>A\\\\\\\V\\\\\^^ Kellemes szórakozás — hasznos tanulság Mit láthatunk az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Rekorderek bemutatója — Négyszáz növény Kedvezményes belépő Az aratást, s a betakarítást is elvégzik a mezőigazdaság dolgozói, mire a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár kapui kinyílnak, de máris gyakran kérdezik falusi em­berek: mi mindent láthatnak, milyen tapasztalatokkal gaz­dagodhatnak idén szeptember­ben? Bizonyára nagyon sokan ér­deklődéssel figyelik majd a nagyüzemi baromfite­nyésztési bemutatót, hiszem a termelőszövetkeze­tekben egyre népszerűbb és jövedelmezőbb a nagyüzemi gazdálkodásnak ez az új ága. Mivel éppen e területen nin­csenek kiforrott nagyüzemi ta­pasztalataink, a kiállítás hasz­nos segítséget, érdekes látni­valót nyújt majd az érdeklő­dőknek. A két tojóház egyikét automata-etetővel, önitatóval és tojófészekkel szerelik fel, a másik tojóház közepén etető és tojásbegyűjtő kocsik közle­kednek. Mindkettőben termé­szetes és mesterséges fényfor­rás lesz, villanyfénnyel hosz- szabbítják a napszakot. Az egyik tojóházat meleg levegő befúvásával, a másikat ezzel és parabolatükrös megoldás­sal kombinálva fűtik. Bemutatják, hogyan lehet egy falusi ló-, illetve szarvasmarhaistállót ba- romfióllá alakítani. Megvilágított fóliák, fényké­pek, magyarázó szövegek és szabadtéri bemutatók teszik teljessé a kiállításnak e ré­szét. A termelőszövetkezetek, ál­lami és kísérleti gazdaságok 400 növényét fogadta el be­mutatásra az illetékes szakbi­zottság. A kiállítás vendégei láthatják majd például aPan- kotai Állami Gazdaság őszi búzáját, amely 920 holdon át­lag 26.90 mázsát termett, a székesfehérvári Szabad Élet Tsz-ét, amely 535 holdon 24,05 mázsa- termést adott. Jó eredménnyel zárultak az I. és II. fokú állatbírálatok, annak ellenére, hogy a korábbi kiállításokénál lényegesen magasabbak voltak a követelmények. Békés megyében például a bí­rált tehenek 50 százaléka 7000 kilónál több tejet adott egy laktáció folyamán. Bács-Kis- kun megyében 10 537 kiló és 4 zsírszázalékos tejet adó és 90 küllemi pontszámú egyedet is bíráltak, s a Vas és a Pest megyei termelőszövetkezetek­ben is találtak ehhez hasonló kiváló teheneket. Nemcsak az itthoni kiállí­tásra készülődünk, hanem az immár hagyományossá vált lipcseire is. ahol idén a nö­vénytermesztő jellegű gazdasá­gok közül a kővágóörsi Béke, az ál­lattenyésztők közül a ceg­lédi Vörös Csillag gazdál­kodását mutatjuk be szí­nesen, érdekesen, változa­tosan. A karcagi termelőszövetkeze­tek közös baromfikeltető állo­mását a termelőszövetkezeti összefogás példájaként ismer­hetik meg a látogatók. Már most érkeznek hírek ar­ról, hogy egyes gazdaságok csoportos látogatást akarnak szervezni: e csoportoknak az FM Mezőgazdasági Kiállítási Iroda különböző segítséget nyújt. A belépő- és sorsje­gyeket idén is elővételben, s a helyszínen lehet megvásárolni. Idén először bocsátanak ki két látogatásra szóló kom­binált jegyet tíz forintos árban — az egyszeri belépésre jogo­sító elővételi jegy ára 7 forint lesz —, hogy ezzel az alapo­sabb tanulmányozást biztosító többszöri látogatásra lehető­ség legyen. Bizonyára idén is népszerű lesz a kiállítás sors­jegye, amellyel a vásárlási utalványokon kívül hat főnye­remény nyerhető. Szobabútor, 250 köbcenti Pannónia motor- kerékpárból, zeneszekrényből, televízióból, magnetofonból, lengyelországi társasutazásból, hűtőgépből, robogóból. NDK- konyhabú torból áll a hat fő­nyeremény. A mezőgazdaság dolgozói­nak százezrei kellemes napo­kat tölthetnek majd a kiállí­táson. Sok hasznos tudnivaló­val gazdagodhatnak s szóra­kozva ismerkedhetnek meg a szocializmus útjára tért mező- gazdaság eredményeivel, Gonda Irén Hol szabad fürdőruhában — enni ? kirándulók szeretnek megfe­ledkezni, A rendőrség felké­résére most a Dunakanyar vendéglátóipari vállalatai fi­gyelmeztető táblával jelölik meg a tilalmas és az engedé­lyezett helyiségeket. A válla­latoknak egyformán kedves a vendég, akármilyen az öltözé­ke, éppen ezért akarják meg­kímélni a kedves fürdőruhás vendégeket esetleges kelle­metlenségektől. — Nem szolgálják ki őket? — Nemcsak erről van sző, de még a rendőr is kötelesség- szerűen közbeléphet, és akkor nagyon drága lesz a kispör­költ. a fagylalt, vagy az egy pohár sör. — Apropó sör. Nincs benne hiány? — Ne tessék gúnyolódni! Ilyen nyáron? Annyi a sör. akár Dunát lehetne rekeszteni vele! — A fürdőruhás vendég pe­dig kevés. — Egyelőre Reméljük azon­ban. véglegesen kimelegszik az idő és sokan lesznek, a sör pedig megint kevés. Ha vég­re eljön a nyár... (—y —e) Ezt a kérdést, tekintve, hogy évről évre sok dunakanyari étteremben, eszpresszóban, cukrászdában gyűlik meg a baja az oda betévedő fürdő- zőknek, csónakkirándulóknak, sportevezősöknek, Niedermann Mártonhoz, a megyei tanács kereskedelmi osztálya áru­forgalmi osztályvezetőjéhez intéztük. — Tegyük fel — hangzott válasza — Visegrádon úszó­nadrágba. fecskébe öltözött férfiak, de még a legelbájo- lóbb fürdődresszbe öltözött nők sem térhetnek be a Vár Étterembe, rendelkezésükre áll azonban két másik nartmenti helyiség — kerthelyisége. — Esőben megáznak ott. — Mindenütt van valami te­tő, de az épületbe, akkor sem léphetnek be. Leányfalun a Gyöngyszem tilos, a Hableány kertje szabad terület számuk­ra. Horány szintén az. Általá­ban, ahol a strgndon. vagy an­nak tőszomszédságában áll valamilyen vendéglátóipari helyiség, ott az utcai ruha , nem kötelező”. Erről a régi szabályrendeletről az üdülők, A kerületi spartakiáddöntőkről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom