Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-14 / 163. szám

A JÁRÁSI TAN ACS VB , tegnap ülést tartott. Meg­s' tárgyalták a július 21-i já- j rási tanácsülés napirendjére | kerülő anyagokat: Az 1962. : évi költségvetésről Szabó i Imre, a pénzügyi osztály ve­zetője; a mezőgazdasági ál­landó bizottság munkájáról Kiss József; a tsz-ek verse­nyének első félévi eredmé­nyeiről Kiss Imre adott tá­jékoztatót. Könyvekről — olvasókról — Egy Mesterházi-regényt szeretnék vinni! — Sajnos, pillanatnyilag nin­csen bent egy sem! A mosoly­gós szemű fiatalasszony csaló­dottan indul a könyvespolcok felé, másikat választani. — A Mesterházi-könyvek igen keresettek — mondja Bende Lajosné könyvtáros, Különösen a Pár lépés a határ című regénye. Egy pillanatig sem pihen meg. — Kú,a legolvasottabb élő írónk ? — Berkesi András. Ha egy- t egy könyvéből nyolc-tíz pél- ' dány lenne, azt is elvinnék. Általában a mai tárgyú regé­nyeiket sokan olvassák. Fiata­lok, idősebbek egyaránt. Az asztalön Galgóczi Erzsé­bet Félúton című kötete. Ma hozták vissza. A regény egry termelőszövetkezetről szól; ar­ról, hogy hogyan próbálnak előre lépni. Margas Zoltánná, a monori Kossuth Tsz tagja is elolvasta. Nagyon tetszett! Naponta 50—60-an fordul­nak mea a könyvtárban. Bá­nyai Istvánná és Baranyi Sán- dörné a leggyakoribb kölcsön­ző. A fiatalok közül Lonti Ág­nes a legszorgalmasabb. ök már régen felismerték a művekben rejlő kincseket. A könyvek az életet tükrözik művészi fokon; emberi sorso­kat elevenítenek fel a lapokon és képeket villantanak a jövő­ről. Koblencz Sándor Fe^verrejtegetőket igéit el a bíróság Mint már annak idején hí­rül adtuk, a rendőrség elfogott egy fegyverrejtegető és orvva­dász társaságot Pilisen. Ügyük­ben a járásbíróság most hoz­ta meg az Ítéletet. Fegyverrejtegetés és társa­dalmi tulajdon terhére elkö­vetett lopás bűntette miatt Kerepeszki Mihályt 3 évi bör­tönre, ezer forint pénzbünte­tésre ítélték és 4 évre eltiltot­ták a közügyekben való rész­vételtől. Vrabecz Károly bün­tetése 2 év börtön, ezer forint és 2 évi eltiltás a közügyek­től. Berinszki Jánost másfél évi börtönre. 800 forintra, két­évi kezügyektől való eltiltásra; Singlár Mihályt egy évre: De­ák Pált 10 hónapra, ifjú Duhaj Istvánt 10 hónapra és 800 fo­rintra, a közügyektől három­évi eltiltásra ítélték. Az általuk okozott 25—30 ezer forintnyi kár megtérítésé­re polgári per indul ellenük. Borsólopás Farkas Pálné Tápiósáp, Dankó utca 19. szám alatti, Farkas Ferencné Tápiósáp, Jókai utcai és Nagy János né, Tápiósáp, Dózsa György út 41. szám alatti lakosokat tettenérték. amint lopták a termelőszövetkezet borsóját. A rendőrség megtette a szükséges intézkedést. Miniszteri atyafiság címmel mutatja be az irá­nyi Ödön regényéből Orbók Endre által irt színművet az Országos Rendező Iroda, a monori művelődési házban, mához egy hétre, július 21- én este 8 órai kezdettel. MAI MŰSOR Mozik Ecser: A góllövő zenész. Gomba: Amíg holnap lesz. Gyömrő: Meg­szállottak. Maglód: vigyázz, nagy­mama! Mernie: Feltámadás. Mo- nor: Pesti háztetők (széles). Nyár­egyháza: A góllövő zenész. Pilis: Békét az érkezőnek. Tápiósáp: Megöltek egy leányt. Tápiósüly: A lelkiismeret lázadása. Úri: Fel­megyek a miniszterhez. Üllő: dr. Faustot elvitte az ördög. Vasad: Tiszta égbolt, vecsés: Húsz évre egymástól (széles). Hétvégi ajánlataink monoriaknak SZOMBAT ESTÉRE: • A REST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1962. JÚLIUS 14, SZOMBAT Kétszázan aratnak az úri határban A reíkkenő meleg utóin jól­esett az Úri Béke Tsz irodái­ban uralkodó hűvös. Éppen ebédszünet után toppantam be, valószínű ennek köszönhető, hogy bent találtam az elnököt is — Hotriinika Józsefet. Azon­nal az aratás felől kezdtem ér­deklődni. — Gondunk volt előre az aratásra, még a januári illetve februári hónapokban megkö­töttük az aratási szerződéseket. Nálunk csak az kapott aratnirvalót. aki rendsze­resen dolgozott egész év­ben. Égy Ihold aratásért egy mázsa .gabonát adunk. Tizenhét mázsás árpatermés — Csak (kézzel aratnak? — A gépállomásnak van itt egy rendvágó és egy felszedő eepe, de igen jelentős mennyi­séget aratunk le kézi erővel. Bár a gépi aratás jóval ol­csóbb. Két helyen aratunk, kö­rülbelül 100—100 emberrel. Ezen a héten végzünk az árpá­val vasárnap már a búza ara­tását kezdjük. — Egyéb munka nem is fo­lyik ebben az időszakban a szövetkezetben? — Szénáit hordunk, málnát szedünk mintegy 60 dolgozó­val, ezenkívül a második lueer- naigyűjtésnél és a kertészetiben Ma befejezik az őszi árpa vágását Vasadon Szőkén hullámzanak a zi­zegő kalászok a vasadi határ­ban. A kemény, kérges pa­raszti kezekben suhog a ka­sza, s egymásután hajtják le fejüket az érett kalászok. Hosszú rendet hagy maga után az acélos csillogásé szerszám. Izzadt, verejtéke­ző homlokát törüli Skodák Sándor tanácstag, Marton István, idős Benke Sándor, Keszeg András, Marton Gá­bor vb-tag, P. Keszeg János, akik az elsők között végez­tek az őszi árpa aratásával. Azaz, hogy pontosabbak le­gyünk: az őszi árpa aratásá­val és a másodvetéssel. De azért ne osztogassuk egyoldalúan a dicséretet, bár­mennyire meg is érdemlik a nevezettek, mert délutánra 130 holdon befejezi a tagság az őszi árpa aratását. — Bizony csínján is bán­junk a dicsérettel — figyel­meztet R. Mészáros Sándor tszcs-elnök és Vida György tanácselnök, akik aggódva fi­gyelik, vizsgálják a kalászok­ban levő magot. — A késői sarjadzás foly­tán egyenlőtlen a gabona beérése — mondják. — No­vemberben a tagság munka­kedve nem a legjobb volt! Igaz, a fagyott, szikkadt ta­laj, a kedvezőtlen időjárás is károsan befolyásolta a ve­tés fejlődését, gondosabb, kollektívabb gazdálkodással azonban egyensúlyozni lehe­tett volna a kedvezőtlen kö­rülményeket. — Mert mi kell a gaboná­nak? — mondja az elnök: — az, hogy a mag idejében föld­be kerüljön, s megkapja a ta­lajt, ami az övé! A csoport 465 tagja belát­ja, a saját kárán érzi az el­nök igazságát. S hogy ez mennyire így van, bizonyít­ja az utóbbi hónapok gaz­dálkodásának felfelé ívelő eredménye. Levonták a ta­nulságot és összefogtak a csoport tagjai. — Vasárnap -j- ha az időjá­rás továbbra is kedvező ma­rad — folytatják a többi ga­bona aratását. Jelentkeztek már azok az üzemi dolgozók is, akik szerződésben vállal­tak aratást. Vagy 15-eu van­nak ilyenek. A tanácselnöktől megtud­tuk: az aratóknak a nagy hő­ségben frissítő „italszolgá­latról” gondoskodtak! Az fmsz-szel közös egyetértés­ben, a faluban üzemelő ital­bolt nyitvatartási idejét úgy szabályozták, hogy az aratók szolgálatára álljon. Szervez­nek futárszolgálatot is! Ha minden jól megy, jú­lius 22-ére szeretnék Vasa­don befejezni az aratást, hogy a soron következő fel­adatnak: a tarlóhántásnak ne­kifoghassanak. Hörömpő Jenő is dolgoznak asszonyok. De ta­lán nézzenek utána a földön. A határba már Czövek Ist­ván tanácstitkár kísért el. Na­gyon örültem annak, hogy a tanácsvezetök is ennyire törőd­nek a tsz ügyeivel. A felszedőgép éppen állt, mikor kiértünk, de Bakos Jó­zsef ügyes kezed hamar elhárí­tották a hilbát. Ott találtam Jámbor János tsz-tagot is — az ellenőrző bizottság elnökét *— a gép mellett. ■— Milyen, átlagtermésre szá­mítanak? Tizenkét mázsára ter­veztünk, annyi feltétlen meg is lesz. Ezen a táblán 17 mázsa ter­mést értünk el. Igaz, hogy a szebb táblák közül van, de en­nél jobb is lesz. Paunok József vontatóját át­kísértük a kettes tanyára, kí­váncsiak voltunk arra, meny­nyit nyom egy fuvar. — 20 mázsa tisztán! — mér­te le és mondta ifjú Szántai Jánosné, aki a mérleg előtt ült. — Jól telik a raktár! — tol­dotta meg Köbli Antal. örvendetes az a fejlődés, amit az úri tsz mutatott az utóbbi időben. Azt hiszem, arra az útra lépett, amely a járás legjobb termelőszövetkezetei közé vezet. Gyarmati Sándor IRODISTÁK“ A KATARBAN 95 A minap a kíváncsiság ki­vitt a Schmitterer-tanya kör­nyékére. Ugyanis megtud­tam, hogy előző napokban ezen a vidéken dolgozott az Uj Élet Tsz-nek és a gép­állomásnak egy-egy aratógépe. A beérett őszi árpát vág­ták le. A berki szőlők kö­zött elhaladva, csakugyan elém tűnt az út két oldalán egy-egy hatalmas tábla, le­vágott kévékkel szerteszét. Délidő volt éppen, így nem csodáltam, hogy névte­len az egész határ. Kerékpá­rommal az erdő hűs, ár­nyékos lombjai alá igyekez­tem, s mikor odaértem, lát­tam, hogy a tsz gépkocsija a fák hűvösében pihen, körü­lötte pedig szinte a tsz tel­jes irodaszemélyzete, dr. Sza­bó László főkönyvelő elv- társsal az élen. Ferber Vik­tor főállattenyésztő, Bukai Péter főagronómus, Gajdos József brigádvezető, akik ugyancsak dél felé érkez­tek, éppen ebédet "kunyerál- tak” a korábban érkezettektől, mivel ők útközben elvesz­tették ebédjüket. Jó néhány kereszt dicsérte akkor már a két Horváthné, Spengerné, Szikoráné, dr. Szabó főköny­velő és Pándorfalvi gépko­csivezető elvtársak délelőtti szorgalmas munkáját. Fáradtak, de jókedvnek voltak valamennyien, s míg folyt a tréfálkozás, közben azért megtudtam, hogy az irodai dolgozók társadalmi munkában jöttek ki, mivel látták, hogy most minden munkáskézre szükség van. S mikor arra terelődött a szó, hogy a könyvelés és egyéb adminisztratív munka nem szenved-e hátrányt emiatt, megnyugtattak, hogy majd „rávernek” egy kicsit és behozzák a lemaradást. — Eddig úgyis az volt a véleménye néhány tagnak, hogy a mi munkánk nem ér sokat az irodán, hát most kijöttünk, megmutatjuk, hogy a tsz számíthat ránk a nehéz­ségekben — mondja Spenger elvtársnő mosolyogva. — Egyébként nem ez az első alkalom, hogy a szerző­désben rögzített munkák fölött még társadalmi munkát is végzünk — teszi hozzá az előbbiekhez Horváth László­mé — mert például tegnap­előtt is és már máskor is összefogtunk néhányan és ki­mentünk cseresznyét és megy- gyet szedni. Ezzel az ak­ciónkkal is hoztunk néhány száz forintot a tsz pénztárá­ba. Mire letelt az ebédidő, Ko­vács Mihály elvtárs, a tsz elnöke és Tönköly Imre brigádvezető is megérkezett, s így ebéd után már ll~en fogtak munkához, hogy mi­előbb keresztekbe kerüljön a levágott gabona, s utána jö­hessenek a traktorok a tarlót leforgatni. Kívánunk a szorgalmas „iro­distáknak” sok sikert ebben a munkájukban és nagyobb megértést a jövőben a tago'i részéről. Fekete Benő Menjenek el táncolni, kellemes zenét hallgatni a Vigadóba! VASÁRNAPRA: Ha az idő kedvez — keressék fel a monori-erdei strandot! (Szöv. foto: Szeif Magdolna és Kiss Attila felvétele) Megalakult a Monori Járási Szolgáltató Ktsz Csütörtökön tartotta fúzió- jelentkezett a gyűlésen, pedig náló közgyűlését a Monori a két szövetkezet majd jól ks- Lábbelikészítő Ktsz a Pilisi egészíti egymást. Mert míg Cipész Ktsz-szel. Monoron javításokkal és ren­Résat vettek a közgyűlésem dőlt munkával foglalkoznak Gál János, a községi pártbi- jelenleg, addig a pilisiek kon- zottsóg titkára, Kupecz Ferenc fekció munkával is el vannak tanácselnök, Földváry György látva. A negyedik negyedben tanácstitkár, a KISZÖV részé- 1500 pár csizmát kell elkészíts- ről Horváth Imre. niöíc, ennek a munkának el­A tagság a fúziót elfogadta, végzésében már a monori tag- A felszólalásokból kitűnt, hogy súg is részt vesz. az egyesülést a két elnök hosz- Majd sor került az új veze- szabb megbeszélés sorozata tőség megválasztására. A szö­előzte meg. De megfelel az új vetkezet elnökévé Szabó Lász- iparpoMtikai tervnek is, mely- lót, elnökhelyettesévé Szántó nek alapján, szövetkezeti ve- Tibort, vezetőségi tagokká Kiss nalon, járási kisipari termelő- Kálmánt, Tóth Ödönt és Sintár szövetkezetek megszervezése áll előtérben. Mindkét szövet­kezet kollektívája fcülön-külön jó és egészen biztos, hogy a közös érdek felismerése össze­hozza és egybekovácsolja őket. nevet vette fel. A bizalmatlanság hangja is Hubalek Gyiiláné Pált választották. A névadás is megtörtént, és a további csatlakozásokat s előre figyelembe véve a ..Mo­nori Járási Szolgáltató Ktsz” Határjáráson a monori Kossuth Tsz vezetőivel Utunk Monori-erdő irányá­ban, a Földváry-tanyán vezet keresztül. Amerre kocsink el­halad és szemünk ellát sárgu­ló gabonatáblákon lágyan hul­lámzik az érő kalásztenger a ragyogó napsugárban. A kuko­rica, burgonya, s a többi ve- temények tisztára megkapálva a tagság szorgalmas munkájá­ról tanúskodnak. A tekervényes dűlőutakon, ahol igazán csak a minden fát és bokrot ismerő elnök Alakítsák át a gyömrői falusi italboltot korszerű szórakozóhellyé Nem düledezik A Manor és Vidéke ez év iúlius 8-i, vasárnapi számában fejcsóválva olvastam (Gyar­mati) aláírással megjelent so­rokat, az állítólag düledező mendei művelődési házról. Szeretném közölni a sorok írójával, hogy valóban volt a tavasszal bizonyos fokú süllye­dés. de ez megállt, és továb- 1 biak megelőzésére a szükséges munkát elvégeztük. Én ré­szemről azt kívánom, hogy ad­dig ne lásson nyomdafestéket rossz írás, amíg a mendei mű­velődési ház áll, akkor még kétszáz év múlva is csupa re­mekműnek örülhetnek az olva­sók. Drózdik László igazgató, Mcmde, Petőfi művelődési báz Országszerte nagy problémát jelent a kereskedelmi szer­veknek az elavult szórakozó­helyek korszerűsítése.-Tgen so­kat tettek már a sok talpon­álló megszüntetése érdekében a fővárosban is, vidéken is. Ügy látszik azonban, hogy a Ceglédi Vendéglátóipari Válla­lat 25. számú gyömrői üzeme mostohagyerek. Mondhatni, ez az üzemegység a telepi KIOSZ helyiséggel együtt Gyömrő szégyenfoltja. A falusi italbolt inkább ha­sonlít valami alvilági kártya­barlanghoz, mint bármi más­hoz. A kocsmahelyiség két rész­ből áll. Az első rész a hosz- szú folyosó, melynek elején asztalok, végén üres söröshor­dók állanak. Másik rész a sön­tés, amely egy kétfelé válasz­tott kultúrterem egyik része. Persze, az olvasó ne gondol­jon az elválasztás alatt vala­mi téglafalat, mert csak egy egyszerű deszkafal van ott, aminek nyílásai papírral van­nak befödve. A kocsmához hozzá tartozik még a kuglizó is, hol esténként nagy kiabálá­sok és verekedések között ütik a fát a helybeliek. Javaslatunk a következő: alakítsák át a falusi italboltot zenés szórakozóhellyé. hol megtalálják szórakozásukat az idősebb tsz-tagok, az ifjúság és a falusi értelmiség is. A telepi KIOSZ helyiségből — a tervek következetes végrehaj­tásával — pedig igen szép cuk­rászdát kellene csinálni! Kacziba Antal tud eligazodni, jobbról-bal- ról váltakoznak a hatalmas táblák. A főmezőgazdász itt is — ott is megvizsgálja a ter­mést és megállapítja, hogy még néhány napi érlelő me­legre van szükség, hogy a kasza vagy az aratógép bele­vághasson. A szalma nem ma- ' gas sehol, de a kalászok jót Ígérnek. Hűs erdőcskén keresztül át­vágunk a 4-es főúton és a vas­úti síneken útunk hatalmas legelőn visz tovább. Az árok túlsó partján, az állami gazda­ság szárazhegyi legelőjén, ide látszik a hatalmas karám mozgó élete. A tsz oldalon is fák között a gémeskút mellett karám húzódik meg. melyben ez idő szerint 32 növendék­marha van Bán Sándor gond- iaira bízva. Az egyik fordulónál .16- vorszky Károly és Pető házi Károly köszönnek ránk. Pap­rika- és uborkaültetvényt ekéznek. Kártevő rovart is fedeztek fel a leveleken és azonnali intézkedést kértek. Nattán főmezőgazdász mea is ígérte, hogy a permetezőgépet ideirányítja. Ütünk a Rimár-tanván fe­jeződött be. ahol hasonló kén fogadott mint a Földvárv-ta- nván. Gondozatlan és kihasz­nálatlan épületek nagyobbára ’dogén lakókkal... A gabonák errefelé is érő­ben varnak, de rnAa néhány napi melegre ’—n ^"Vséáük. Huszty Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom