Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-14 / 163. szám

MST Mf.GVKI 1963. JULIUS 14. SZOMBAT Kodály Zoltán vezetésével magyar népzenekutató küldöttség utazott Csehszlovákiába A Nemzetközi Népzenei Ta­nács az idén a csehszlová­kiai Gottwaldowban rendezi nagygyűlését. A kilencnapos nagyszabású nemzetközi tu­dományos összejövetelre pén­teken Kodály Zoltánnak, a tanács elnökének vezetésével küldöttség utazott Csehszlo­vákiába. A nehéz helyzetben is helytállnak a Forte-gyáriak Az utóbbi napokban néhány I olyan jelzést kaptunk, hogy I gyakran nem lehet Forte fotó- j papírt kapni. Ezek nyomán ellátogattunk a gyárba, hogy a helyszínen’kérjünk tájékozta­tást az idei fotoanyagelilétás- ról. A gyár vezetőd elmondották, hogy ÜLLŐ HATARABAN a Szolnok—budapesti műúton találkoztunk ezzel a török tehergépkocsival csütörtök délután. Az ankarai rendszá­mú hűtőgépkocsi állítólag nagy sebességgel haladt a fő­város felé, amikor szabálytalan előzés közben nekirohant két magyar teherautónak. Mind a három teherautó meg­sérült (Gábor felv.) az első félévben egymillió- háromszázkilencvenegy- czer négyzetméter fotópa­pírt és 197 ezer négyzet- méter filmet gyártottak. Ez a mennyiség semmivel sem kevesebb a tavalyinál. Igaz ugyan, hogy növekedtek az exportigények, de ezzel egy időben a gyár dolgozói száz­ezer négyzetméter fotópapír es ötezer négyzetméter film ex­portra történő gyártását ter­ven felül vállalták. A mennyiség tehát nam ke­vesebb, mint a tavalyi volt. Már beszámoltunk róla olva­sóinknak^ hogy a Forte-gyár nagyszabású rekonstrukciót hajt végre. Az építkezés köz­ben késül teljesíteniük a tervet. Elképzelhető, hogy nem köny- nyű a helyzet. Ennek ellenére — meggyőződtünk róla, hogy minden tőlük telhetőt meg­tesznek a lehető legjobb ered­ményekért. Műszaki intézkedéseket fo­ganatosítanák. Az egyik ilyen intézkedés, hogy úgynevezett antihalózott papírt hoznak be, s így a gyártásnál egy műve­letet ki lehet hagyni, ami je­lentős időnyerést eredményez. A filmgyártásnál áttértek az úgynevezett kéttálas öntésre, ami ugyancsak számottevő idő­megtakarítást jelent, tehát nő a kapacitás, azonos idő alatt többet lehet gyártani, mint ko­rábban. Ezzel azt akarják el­Ismét Moszkvában a Csárdáskirálynö Operettszínész lett a fordító-főrendező — Eredeti 1954-es szereposztás Beszélgetés a kéthetes moszkvai turné előtt Július 16-án, hétfőn reggel két IL—18-as különgép száll fel a Ferihegyi repülőtérről: kéthetes moszkvai vendégsze­replésre viszi a Fővárosi Ope­rettszínház 175 fős művész- és műszaki gárdáját Mi a moszk­vai program, milyen előké­születek történtek — erről ké­rünk tájékoztatást Szlovák Lászlótól, a színház igazgató­jától. — 1954-es moszkvai vendég­játékunk után több vezető művészünk szerepelt a Szov­jetunióban. így elég jól ismer­nek bennünket és ennek tu­lajdonítjuk, hogy egy kulturális csereegyez­mény keretében színhá­zunkat hívták meg ven­dégszereplésre. Első előadásunkat 19-én, csü­törtök este .tartjuk, s 29-én, vasárnap este a Leányvásár­ral búcsúzunk el a moszkvai közönségtől. — S a Leányvásáron kí­vül ...? — Talán mondanom sem kell, hogy a Csárdáskirálynő­vel nyitunk. Ez az erősségünk, összesen hatszor játsszuk. A Leányvásárt négyszer, s har­madik darabunkat, a Hölgy­választ pedig kétszer mutat­juk be. Közben — a Szovjet— Magyar Baráti Társaság meg­hívására — meglátogatunk néhány nagyüzemet, ahol rövid műsort adunk — és természetesen, technikai próbákat és főpróbákat tar­tunk, mert nem szeretnénk, ha a hathetes itthoni előkészí­tés ellenére „befagynánk” a moszkvai színházban. — Mindhárom „bejátszott” darab — nem hosszú így a hat hét? — Nem. Ismeretlen színház­ban játszunk, más nyelvű kö­zönség előft — folytatja az igazgató. — Persze, a kettő közül a nyelvi probléma a na­gyobb. Éppen ezért hívtuk meg Benedek Árpádot, a Jó­zsef Attila Színház főrendező­jét, aki nemcsak oroszból for­dít, de jól is beszél oroszul. Ö fordított — a színészek ver­sengve, kitartóan tanultak így a prózai szövegben minden olyan mondat, amely a cselekmény szem­pontjából fontos — és fő­leg valamennyi poén! — oroszul hangzik majd el. S ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a főrendező rövid ismer­tetést tart minden előadás előtt, s ő maga is fellép (ter­mészetesen oroszul), kisebb Szerepekben — így a nyelvi probléma sem okoz különö­sebb gondot. — És milyen szereposztás­ban játsszák a kétnyelvű elő­adásokat? — Csárdáskirálynő — ere­deti 1954-es szereposztás. Hon- thy Hanna, Feleky Kamill, Németh Marika, Baksay Ár­pád, Rátonyi Róbert, Gyenes Magda, Csákányi László, Fe- rencz László, Homm Pál. A Hölgyválaszban Fónai Márta, Rátonyi, Németh Marika, Ha- dics László, Zentai Anna, Homm Pál játsszák a főbb szerepeket. Mindkét előadást Bródy Tamás vezényli. A Le­ányvásár karmestere Gyulai Gaál Ferenc, főszereplői: Pet- ress Zsuzsa, Sárdy János, Mednyánszky Ági, Rátonyi, 1 Horváth Tivadar, Csákányi. A hat hét alatt még arra is ju­tott idő, hogy a Leányvásárt kissé átrendezzük. Horváth Margit új táncszámokait állí­tott be — s ezt, a réginél lát­ványosabb és összefogó tfcabb előadást játsszuk majd Moszk­vában és ősztől Budapesten. Murányi József Jobb mint otthon A Pest megyei Petőfi Színpad nyári műsora Imre és Kovács László alakít­ják. Ladányi István érni, hogy a több, mint egyhó­napos időtartamra leálló gyár­tás ne okozzon nagyobb kiesést a fotópapír- és filmellátásban. Most már az építők is tisz­tában vannak a Forte-gyárban végzett munka fontosságával. Ezt bizonyítja, hogy kidolgoz­tak és beadlak egy újítást. amellyel két hónappal koráb­ban be tudják fejezni a klíma­berendezés átépítését. Ez a két 'lónap pedig 22 ezer négyzet­méter többletet jelent — film­ből. A jelzett nehézségek ellené­re a Forte-gyár dolgozói azt is vállalták, hogy maguk elkészí­tik a hármas számú papívöntö- gépet. A gép ötmillióba kerül és évente mintegy 15 milliós értéket termel a népgazda­ságnak. Hivatalos számítások szer-in t 000 ezer négyzetméter fotópa­pírt lehet majd gyártani ezen a gépen évente, viszont máris megszülettek a nem hivatalos gyári számítások, amelyek azt mutatják, hogy a gép termelé­se jóval meghaladja majd a?, egymilliót. Akik ezt a gépet elkészítik, megérdemlik azt az ötvenezer forintos céljutalmai, amit az igazgató tűzött ki. Úgy gondoljuk, az elmondot­tak kézzelfoghatóan . bizonyít­ják, hogy a Forte-gyár dolgo­zói a nehéz lcöriilmények köze­pette is jól megállják helyüket a termelésben. Az idén persze nem tudnak több fotóanyagot adni a tavalyi mennyiségnél, de ezt mag kell érteni, mert a most megkezdett rekonstrukció új alapot teremt a még fejlet­tebb fotópapír- és filmgyár­táshoz. F. I. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bartha Tibor tiszántúli református püs­pöknek, a református egy­ház zsinata és konventje elnö­kének a református egyház és az állam jó viszonyának alakításában, valamint a ha­zai és a nemzetközi béke­mozgalomban kifejtett ered­ményes munkássága elisme­réséül 50. születésnapja al­kalmából a Magyar Népköz­társaság Zászlórendje II. fo­kozatát adományozta. A ki­tüntetést Marosán György, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK (frulérti./fiHair*? fclfrhiTOWTTTtlWmUi iIUiIiJiHI— E.ső a Hunyadi üzemegység A mezőgazdaságban egyre szélesebb körű munkaver­seny nem korlátozódik egyes községek, vagy tsz-ek vetélke­désére. Szép eredmények szü­letnek a kisebb egységek, pél­dául az üzemegységek verse­nyében is. Az abonyi József Attila Tsz-ben például rend­kívül eleven versenymozgalom tapasztalható. Az első helyen a Hunyadi üzemegység áll. Igaz, az ott dolgozók még a vasárnapot is felhasználják, sőt ha kell, akár éjjel is dol­goznak, hogy a gabona mi­előbb raktárakba kerüljön. Befejezték 130 hold őszi árpa betakarítását és . megkezdték két aratógéppel a búza vágá­sát. A szaimalehúzással sem késlekednek egy perret sem. Dicséret illeti az üzemegység két fáradhatatlan brigádveze­tőjét, Szabados Jánost és Su­lyok Gyulát, akik kora hajnal­tól eslig kint dolgoznak a ha­tárban. Rajtuk kívül persze az üzemegység valamennyi dol­gozója becsülettel helytáll. Ez ntttr nutfffÜBvmi tílíuttipntfvsBtés A ceglédi Petőfi Tsz állat- állományát öröm végignézni. Az istállókban mindig rend van és az elhullást alig isme­rik. A gazdaság mindig köny- nyen eleget tesz a hizlalási szerződésekben vállalt kötele­zettségeinek. Ez idő szerint kétszáz süldőjük áll készenlét­ben, bármikor értékesíthetők. öt évvel ezelőtt a tsz-ben mindössze tíz-tizenkét tehén volt az istállókban. Ma már számuk kilencvenket- tőre nőtt. Arról nem is szólva, hogy nyolcvan törzskönyvezett állatot tarta­nak nyilván és nem ritka az olyan tehén, amely naponta, 23—24 liter tejet ad. A gazda­ságból naponta 600 liter tejet szállítanak a városba, sőt újabban már a szabadpiacon is értékesítenek belőle. MONORovrofigS ^SQM . i NYUGAT-NÉMETORSZÁG- BAN forgatják Axel Munthe világhírűvé vált önéletrajzát, a „San Michele regényét”. A filmben Eleonora Duse alakját Valentina Centese alakítja. Divatbemutató Pilisen A pilisi földművesszövetke­zet eszpresszója erre az alka­lomra nagyszabású divatpará­dénak adott helyet. Azaz, hogy nem is az eszpresszó, hanem a barátságos kerthelyiség asz­talainál foglaltak helyet az érdeklődők. A csinos maneke- nek szebbnél szebb nyári kosztümöket és ruhákat mu­tattak be, de a férfidivat ked­velői is válogathattak a mo­dern fazonú, divatos öltönyök és zakók közül. Sokat tapsolt a közönség a legifjabbak új­vonalú ruháinak is. Úriban is nyár van Az úri Béke Tsz vezetői örömmel újságolják, hogy gaz­daságuk nemcsak eleget telt az állammal szemben vállalt kötelezettségének, hanem túl is szárnyalta előirányzatát hús­ból, tejből és tojásból. A kö­zös gazdaság tagságát most alaposan elfoglalja az aratás. Ezenkívül érik már a lencse, és a borsó. Sajnos, a dimbes- dombos határban sok felé nem képes felkapaszkodni az arató­gép, ott kénytelenek kézzel vágni a rendet. A szorgalmas úriak azonban bizonyára idő­ben végeznek a kalászosokkal, sőt, jut majd idejük a többi vetemény betakarítására is. Harminc helyet! öt Nem járt kielégítő ered­ménnyel a mezőgazdasági ta­nulóképzésre iráiiyuló propa­ganda. A mortori járásban pél­dául a tervezett harminc he­lyett eddig mindössze öten kö­töttek szerződést. Érthetetlen, hogy a szülők miért lépnek fel teljesíthetetlen igényekkel. Mint ismeretes, igen nagy szükség van jól képzett me­zőgazdasági szakemberekre. Ehhez azonban az is szüksé­ges. hogy a szakképzett után­pótlást biztosítsák. ftnsstzií stiff Mi tagadás, érik az embert bosszúságok a határban. A mi­nap például a Dózsa Tsz egyik brigádvezetője panaszolta, hogy kénytelenek az egyik aratógépet „pihentetni”, mert elsüllyedt. Az aratógéphez ugyanis még egy kisegítő hú­zótraktor is szükséges a laza homoktalajon. így aztán, amíg segítség nem érkezik, a gép ki­használatlanul áll, az emberek pedig — joggal — bosszankod­nak. Érdekes műsorok a szabadtéri színpadon A nagykőrösi Cifrakertben levő szabadtéri színpad nyári évadjára elkészítették már a részletes műsortervet. Július­ban az Országos Rendező Iro­da kiváló szólistái szerepelnek a városban egy nagyszabású tánczene-parádé keretében. Augusztusban a KISZ Közpon­ti Művészegyüttese vendéges­kedik a cifrakerti színpadon. Ezenkívül a helyi zeneiskola növendékei muzsikálnak majd, valamint Szegedről látogatnak el vendégművészek. tő emberfia egy sem, mert akkoriban a csárdát sűrű erdőség, hínáros, lápós mo­csár vette körül, s jaj volt annak, aki az úttalan uta­kon bujdokló betyárok után vetette magát. Az évek múlásával a csárda is kezdett megszelídül­ni. Lassan-lassan eltűntek a postakocsik, kihaltak a be­tyárok, s a századfordulón már a máriabesnyői búcsú­járók tömegei keresték fel a fallal körülkerített, egyházi tulajdonnak »számító csárdát. A főváros előkelőnek szá­mító köreiből is gyakran ér­keztek ide látogatók — tit­kon, napnyugta után. Vadá­szatok ürügyén, avagy azok után hírhedt orgiákat rendez­tek itt a csárda hátsó, nem mindenki számára megnyíló szobáiban, meg a nagy va­dászteremben. Nemcsak a bor és pezsgő folyt patakokban, hanem különösen az 1910- es években, a vér is. Az idő tájt sokat cikkeztek az új­ságok a csárdában történt, a felső tízezerhez tartozó urak és hölgyek botrányairól, pár­bajairól és a gyakori em­berhalálról. Aztán később, amikor a háború borzalma rettegte az egész világot, csend lett a csárda környékén. A csárda 1938-ban bezárta kapuit. Vas­pánttal is béklyóba zárt ajtajain hiába kopogtattak éhes vagy szomjas menekü­lők, vándorok. Fű nőtte be a csárda környékét, a há­ború alatt tönkrement az épület berendezését szét­hordták, bérlői elmenekül­tek. Húsz évig tartó szünet után 1958-ban azonban újra megnyíltak a csárda kapui, újra megpihenhettek itt az úton járók. A földművesszö­vetkezet sok tízezer forin­tot költött az épületre, igye­keztek eredeti formájában helyreállítani, berendezni. Bi­zony, nem volt könnyű, amíg a méteres vastag falú, ge­rendás mennyezetű betyár­csárdát modern csárdává alakították. Sajnos, régi szép.- ségéből, eredetiségéből so­kat vesztett a romjaiból új életre kelt csárda. Újabban a Váci Vendéglá­tóipari Vállalat irányítja a csárdát. Pollák Béla igazga­tó a régi rajzok, leírások alapján eredeti formájában akarja átépíttetni a csárdát, persze nem egyik napról a másikra. Többek között meg akarja nyitni a vendégek számára a csárda legérdeke­sebb, immár harminc éve le­zárt részét, a pompás va­dásztermet. Kérdezhetné valaki, szük­ség van-e erre? A tények bi­zonyítanak. A megnyitás évé­ben a csárda havi forgalma nem érte el a havi húszezer forintot. Harmadik éve pedig, mióta a Zámbó István és Dóra József házaspárok ve­zetik a csárdát, a havi for­galom meghaladja a száz­ezer forintot. Naponta 80— 10D autó, nyolc-tíz autóbusz utasai keresik fel a csárdát, köztük igen sok a külföldi. Miért kedvelik a csárdát? Talán a nap minden szaká­ban kapható ízletes halász­léért, bográcsgulyásért vagy az országban csak itt ké­szített speciális bagi pogá­csáért és bagi sonkásteker­csért? Vagy a barátságos kiszolgálásért, a festői kör­nyezetben eltöltött kellemes órákért? Mert nemcsak át­utazók látogatnak el ide. Nyáridőben iskolák, üzemek, termelőszövetkezetek, vállala­tok rendeznek itt majáliso­kat, banketteket, találkozókat. És maholnap szűknek bizo­nyul a tágas csárda. A valamikor oly romanti­kus betyárcsárda átalakult A modern csárdát jobban megkedvelték az emberek, mint a valamikor volt előd­jét, többen látogatják, és ta­lán még szükségesebbnek tart­ják, mint régen. Mert .a ro­mantika varázsa még nem veszett ki, s a modern csár­dában étkezők, iddogálók ta­lán el is feledik pár percre, hogy autón érkeztek, és vár­ják a postakocsit, no meg a betyárokat,,, (csá) Betyárcsárdából - modern csárda A fennmaradt írásos fel­jegyzések tanúsága , szerint csaknem 300 évvel ezelőtt, pontosan 1667-ben építették a kis bagi csárdát Grassalko- vich herceg birtokán. Annak­idején postakocsi lóváltó ál­lomás volt itt, kedvelt ta­lálkozóhelye a Bécsbe tartó marhakereskedőknek. A be­térő kupeceknek, átutazók­nak még éjjeli szállással is szolgáltak. Ám a csárda nem erről, hanem az itt rende­zett nagy ivászatokról, bot­rányokról volt híres, avagy inkább hírhedt. ; A környéken még ma is i élnek Sisa Pistának, az : utolsó Nógrád megyei be­tyárnak a leszármazottai. Ba­lgon, Aszódon, Domonyban a ; hosszú téli estéken gyakran j hallani érdekes betyártörté- jneteket, amelyeknek vajmi ; kevés köze van a valóság- ; hoz. Sisa Pista valóban lé- ítezeitt a csárda környékén. !Ez természetes, mert ahol a ! gazdag pénzű marhakereske- ! dók is megfordultak, nem í hiányozhattak a betyárok, a (szegénylegények sem. A nép- í hit szerint ideális búvó" és ; rejtekhelye volt ez a csárda ; a pandúrok üldözöttjeinek. > Az idősebb környékbeliek \ közül még ma is sokan ^ emlékeznek az ivóban, a kár- £ mentő alatt rejtőző alagútía. ^ Ha zsandárok közeledtek, £ lovukat hátrahagyva, az alag- úton át nyertek egérutat a £ szegénylegények. Nem sze- / gődött nyomukba életét fél­Nyári szünet nélkül tartja előadásait a Pest megyei Pető­fi Színpad együttese. Július 15- ig Molnár Ferenc, nagysikerű vígjátékét, az Olympiát mutat- ^ ják be megyénk községeiben, ^ városaiban. Az Olympia együt- ^ tese ezután egy hónapra elbú- ^ csúzák a közönségtől, s ugyan- ^ ebben az időben, a másik ^ együttes tartja előadásait Bo- >, goszlovszkij—Szenes Iván— £ Zsoldos László sikeres zenés í vígjátékával, a Jobb mint ott- % honnal. í y Kedvesebb nyári szórakozást ^ nehezen tudnánk elképzelni, ^ mint ezt a vidám, kalandos, ^ hangulatos játékot. Jól sike- ^ rült zeneszámok, kacagtató ( helyzetek, színes táncok köve- ^ tik egymást a tengerparti üdü- £ lő árnyas fái alatt, ahol az j igazgató és a titkár hozzá nem ; értése és korrupt ügyvitele mi- '' att a vendégek kérésére vizs- í gálatot indítanak. A kiküldöttet sem az üdülő í vendégei, sem az igazgató, sem ( a titkár nem ismeri fel s így ! különböző félreértések köze-! pette a vendégek is belekeve- í rednek a játékba. Kacagtató! helyzetek, bonyodalmak soro- ( zatát látjuk egy kiikaipós asz-; szony. egy színésznő, egy mér- \ nők és az ellenőr felesége kö- i zött s a fordulatos játékot se-! gíti Vera, az orvosnő, az ápoló- j nővér. Sisak bácsi és a főköny- ; velő. A kitűnő előadást Radványi Zsuzsa rendezte, a szerepeket j Véffh József, Tóvári Pál, Sá- | rosi Mid, Hidvéffhy Lajos, Rá- I kos Kati, Csornai Irén, Máday i Endre, Kollár Lívia, Galambos 1 Gabi, Katona Júlia, Galgóczy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom