Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-29 / 150. szám

Mf.GVEI S2 Júiiao 1962. JÚNIUS 29, PÉNTEK KÍSÉRLETI ÁLLAT HELYETT — KÉMLŐCSŐ A betegségeket okozó víru­sokat eddig csak élő kísérleti állatokon tudták tanulmányoz­ni, mert a vírusok csupán élő sejtekben szaporodnak, tápta­lajon nem tenyészthetők. A víruskutatást szolgáló állatok egy részét az utóbbi időben több tuodmányos intézetben kémlőcsövek váltották fel. Be­vezettek egy új eljártást: a kémlőcsövek falára mikrosz- kópikus vastagságú élő hám­sejtréteget tapasztanak, s eze­ket oltják be vírusokkal. így a vírusok tulajdonságai az ed­diginél könnyebben, alapo­sabban tanulmányozhatók, mi­vel a vizsgálatok lehetősége hihetetlenül megsokszorozó­dott. Az új eljárást az állatorvos­kutatók is mind szélesebb kör­ben alkalmazzák. Segítségével már felismertek több olyan ví­rust, aminek hazai előfordu­lásáról a szakembereknek ed­dig nem is volt tudomásuk. További kísérletek után ez ha­tékonyabbá teszi majd a most „felfedezett" vírusok okozta betegségek gyógyítását. Az új vírusvizsgálati módszert ered­ményesen alkalmazzák az ál­latorvosi diagnosztikában is. FORTEPÁN ULTRA RAPID Néhány perc nyugalom. A főmérnök ötvenöt esztendejé­vel már nem járja olyan fia­talos fáradhatatlansággal az utat, mint tette akár öt éve. Most is megpihen egy kicsit kis irodája fotelszékén. Amíg lehajtja napi keserű járandó­ságát, a- csészényi feketét, al­kalmasnak látszik az idő ér­deklődésre. — Éppen jókor— válaszolja kérdés nélkül is, miközben le­hajija maradék ad-gj ■ ■ ■..•1 Róbert. — Megvan az új film! — Színes, sgürke? — Fekete-fehér, az eddigi legérzékenyebb anyagunk. — Képességei? — Huszonhat dines jelzéssel forgalomba kerülő film, amely a kísérletek szerint tulajdon­képpen 30 din érzékenységű. Ezzel már a szokásos esti vi­lágítás mellett lakásban is fotózhatunk. Általában külön megvilágítás nélkül k' s: ít­hetünk belső felvételeket. Ha villanófényt használunk, úgy az eddigi filmekkel ellentét­ben a háttér figurái is látsza­Filmújdonságok a Forte-ban nak, s fokozatos az átmenet a legközelebbitői a távo'iig. — Nevet kapott már? — Hogyne Forte pán Ultra Rapid. — Előhívása? — Olyan, mint a többi fil­mé. Nem kíván speciális eljá­rást. S ami nemkevésbá fontos, a képminőség a nagyobb érzé­kenység ellenére sem romlik —, nem szemcsés a kép. — Mióta dolgoznak vele? — Ha jól meggondolom, egy esztendeje. A gyártásra már az év elején készen áll­tunk, de még finomítani kel­lett: milyen vastag legyen a fényérzékeny réteg, egyszer, vagy kétszer önsük-e rá. — A boltban mikor talál­kozhatunk vele? — Néhány hét múlva gyár­tani kezdjük, úgyhogy augusz­tus—szeptemberben már ki­próbálhatják a fotósok is. De szeptemberben más újdon­sággal is jelentkezik a Forte. — Fotópapírral? — Nem, a színes „filmállo­mányt’’ gyarapítjuk. Kaoható lesz a Forte • fordítós kisfilm, TÚZORSEG — Maga figyeli a gabonát, én meg a lányomat!... (Szegő Gizi rajza) AZ ARANYHEGYI} TÖLTŐTOLL ÉS ÉRZELMI HATÁSA Gondolatok a gyermekrádió műsoráról ha ugyanis, egy aranyhegyű töltőtollat ajándékoz a gye­reknek, s ezzel — legalább is a rádiójáték szerint ezzel — megnyeri őt, összebarátkoz­nak. Nos, ez a logikai és lé­lektani bukfenc végképp való­szerűtlenné teszi az egész da­rabot, s méltán okoz csalódást a hallgatónak. Tenkely Miklós mozgókép készítéséhez, s az ugyancsak általunk készített színes negatív film is. — Kedveli a közönség a szí­nes eljárást? — Nemcsak itthon, de az egész világon évről évre nő a színes felvételeket készítő amatőrök száma. Ezzel szá­molunk, s ennek teszünk ele­get két új színes gyártmá­nyunkkal. — A magas érzékenységű film előállítását is a piac kí­vánta? — Részben. Másrészt az ál­talunk előállított és forgalom­ba hozandó Ultra Rapid film már magas színvonalú gyártá­j si eljárást igényel, tehát az üzem mintegy minőségi vizs­gát tesz vele. Ilyen érzékeny­ségű filmet az NDK-ban sem gyártanak. A magas érzékeny­ségű filmek készítése bizo­nyos rangot ad egy-egv már­kának. A Forte-márka mellé ezek után örömmel je­gyezzük be az előléptetést. Igaz, hogy kétperces beszélge­tés adott számot erről, de szól. ni nem is kell róla többet. A fotózok néhány hét múlva maguk győződhetnek meg minderről. T. Gy. Hatvanezer láda naponta Készül a rönkpermetező a Nagykőrösi Ládagyárban ötezer köbméterrel több fa­anyagot dolgoz fel a Nagykő­rösi Ládagyár az idén, Textil­gyárak, vasüzemek és az élel­miszer-, így ömöl csipar részére gyártanak különböző méretű és rendeltetésű ládákat, napi hatvanezret. Legnagyobb meg­rendelőjük a HUNGARO- FRUCT Gyümölcs Külkereske­delmi Vállalat. A konzervgyárak termé­keinek ládázása a harma­dik negyedévben növeli meg az üzem munkáját és gondjait. Az elmúlt évben’ jelentős se­gítséget kapott az üzem egy „körbalta" felállításával. A hatalmas korong kés módjára vágja az előzőleg megfelelően gőzölt, puhított faanyagot. Négyezer mázsa fűrészpor tűnt el így, s egyetlen év alatt a hulladék nélküli vágással egymillió ládára való anya­got lehet megtakarítani. Vál­tozatlanul problémát jelent azonban a gyár területére ér­kező bükk-rönkök tárolása. A bükk anyaga ugyanis a na?y melegben romlani kezd, befül­led és így idők folyamán nagy mennyiségű anyag megy tönk­re. Ennek megakadályozására most permetező fatárolót épí­tenek. Nyolcszázezer forintos be­ruházással betongerendás, rácsos rakterületet építe­nek, amelyen ötezer köb­méter fát tárolhatnak, mintegy két méter magasan. A rönkökre a tárolótér két olda­láról állandóan vizet perme­teznek. A fákon lecsongó víz- mennyiség csatornákon ke­resztül a tárolómedencébe ér, s onnan isimét felszívja, s a permetezőkön keresztül a fára juttatja a kompresszor. Ezzel a megoldással akarják óvni a fát a romlástól, s biztosítani a tároláshoz szükséges klímavi­szonyokat. Az ötezer köbmé­teres famennyiség, a bolgár almásládák készítésénél fél évi anyagszükségletet fedez. A nemrégiben elkezdett munká­latokat az ősszel fejezik be, s feltehetően csak a jövő évi el­ső meleg napokban kezdik használni. Az idei jelentős termelésnö­vekedéssel még nem köszönt olyan gond az üzemre, mint amilyen I965-re. Három év múl­va húszezer köbméterrel nö­vekszik a ládagyár termelése. Ennek fedezésére már készítik a terveket, s a jövő évtől el­kezdik a bővítési, korszerűsí­tési munkákat is. HÁZIASSZONYOKNAK A gombon kívül a háziasszonyok munkáját megkönnyítő háztartási eszközök is készülnek a Zsámbéki Gombavárban. A műanyagból készült habverő; praktikus, munka gyors vele a Perényi Mihályné ezen a gépen köti műanyagszálból hosszú méterekbe a mosogató szivacsot, amelyet aztán megfelelő darabokra szétvagdalnak, majd összesodornak (Szentiványi felv.) ^\\\\\\\\m\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V<\\\\>Ä\\\\\k\\\\\\\\\N\^^ Szent László király és In (valló eretneksége Milyen volt ez a gyakorlat­ban? István templomokat építtetett olyan helyeken, ame­lyek megfelelőnek látszottak lakott helyek létrehozására. A nomád lakosság kénytelen volt a templom közelében „kó­borolni”, hisz máskülönben va­sárnapokon és ünnepnap (s abban az időben több mint öt­ven „hétköznapi” ünnep volt), nem tudott volna megjelenni a templomban. így lassacskán letelepedett a templom kör­nyékén. A kegyetlen frank—bajor terminológia szerinti törvény­könyv, amelyet István létre­hozott, hét évtized múltával, László király korában azon­ban immár feleslegesen szigo­rúnak bizonyult, s épp ezért László király három dekrétu­mában helyesbítette azt, csök­kentette a törvények kegyet­lenségét. Mindezt a nép hálá­san fogadta, s apáról fiúra szállt az emlékezés a jószívű, népének szenvedésein könyö­rülő uralkodóról. Abban is különbözött István és László kora egymástól, hogy míg az országalapító uralkodása alatt az államha­talom és az egyház a legna­gyobb békességben megfért egymás mellett, hisz tulajdon­képpen egy volt, addig László uralkodása alatt a római pá­pa már politikai hatalmasság­gá nőtt, s hűbéreseivé kívánta tenni Európa királyait. Róma politikai befolyása el­len küzdött egy életen át I. László királyunk, s ennek nyo­mán a legviharosabb esemé­nye^: zajlottak le közte és VII. Gergely, valamint II. Orbán pápa között. László király az ország po­litikai függetlenségét meg is tudta őrizni. Eközben azon­ban olyan cselekedetekre kényszerült, amelyek végülis maguk után vonták a római Szentszék haragját. Amidőn unokatestvére, Bo- leszló, lengyel király összekü­lönbözött Szaniszló krakkói püspökkel, az a lengyel ural­kodót kiátkozta az egyházból. A középkor szokásai szerint a lengyel király hogyan is cse­lekedhetett volna másképpen, minthogy megölte a püspököt, mégpedig nem is akárhol, ha­nem a templomban, az oltár előtt. A lengyel nemesek fel­lázadtak és elűzték trónjáról a királyt. A száműzött Bo- leszló László magyar király­hoz menekült, aki testvéri sze­retettel fogadta és fejedelmi ellátásban részesítette élete végéig. Sőt, fiát, Meskót fel­nevelte, s visszaszerezte neki atyja trónját. A történet kü­lönössége az, hogy Szaniszló krakkói püspök az egyház mártírjaként, a XIII. század­ban a szentek sorába került. Amidőn II. Orbán pápa el­len a német-római császári párt ellenpápát állított (III. Kelemen személyében), Gebe- hárd prágai püspök, Vratisz- láv cseh király öccse, az ellen­pápa táborához csatlakozott. Emiatt ellentétbe került báty­jával, László királyunk őt is oltalmába fogadta és segítette a Szentszék ellenében. Sőt. 1091-ben szövetségre lé­pett László magyar király az egyházból kiközösített IV, Henrik római császárral is, s közösen küzdöttek a pápa el­len. A római pápák ez időben követelték az európai kirá­lyoktól az invesztitúra jo­gáról való lemondást. Ez azt jelentette. hogy a királyok országuk határain belül sem iktathassanak be senkit egy­házi javadalmakba, ne ala­píthassanak püspökségeket, kolostorokat, székesegyháza­kat, apátságokat. László mit- sem törődött a pápa köve­telésével és például 1077- ben számtalan kolostort ala­pított. megkezdte a váci szé­kesegyház építését, létrehoz­ta a zágrábi püspökséget és épp élete végén Váradon és Gyulafehérvárott letette az alapköveit az ottani szé>- kesegyházaknak. Az események nyomán a római pápa „schismaticus- nak”, azaz eretneknek nyil­vánította a magyar királyt, aki ezen kiátkozás alól éle­te végéig nem is kapott fel- oldozást, így ig halt meg. Er­ről az eretnekké nyilvání­tásról az oklevél jelenleg is megvan. Mindezek után mégis pár évszázad múltával, a római Szentszék a szentek sorába emelte a magyar László ki­rályt, miként az unokatest­vére által meggyilkolt Sza­niszló püspököt. Ennek oka pedig az volt. hogy a ma­gyarság olyannyira tisztel­te, emlékezetében tartotta Iászlót. Amikor a törökök elleni harcok idején lelke­síteni kellett a népet, az egy­ház, a pápa pénzügyi, fegy­veres segítséget nem adott, helyette így nyújtott „er­kölcsi elégtételt” a nemzet­nek, hogy csak nyugodtan ontsa vérét az ő érdekük­ben. így történt, hogy az eret­nek László király jelenleg a római katolikus anyaszent- egyház szent hitvallója. Alacs B. Tamás • \ Június 27.én volt László : napja. A naptári névnapok ! alapjait az egyházi szentek ! ünnepei képezik. László napja j alkalmával emlékezik például ; a római katolikus egyház í Szent László magyar király- \ ról. ! Szinte senki sem tudja, ép- pen ezért úgy érezzük, nem \ felesleges, ha elmeséljük, mi- \ képpen lett az egyház szentje £ ez a valóban nagy király. J László a népszerű királyok £ sorába tartozott. Miért? 2 I. István, az ezredforduló ^ táján tűzzel-vassal térítette át £ a magyarságot az új hitre, (miután fegyveresen leverte a f pogány Koppány vezér, majd £ a görögkeleti, bizánci „vazal- ^ lusok”: Ajtony és Gyula vezér ^ lázadását. Az általa megalko- £ tott törvénykönyv középkori ^ szigorról tanúskodott. Hogy í csak egy példát említsünk: f azok, akik vasárnap nem men- ^ tek templomba, ezért a köny- $ nyelműségükért fülük és or- £ ruk levágatásával lakottak. % Természetesen mindez nem- £ csak azt a célt szolgálta, hogy í misehallgatásra szoktassa a. jó í magyarokat, hanem arra is, $ hogy a még mindig nomád £ vándoréletet élő nép végre le- £ telepedjen és faluközössége- < két alakítson ki. Tegnap délelőtt a Gyermek­rádió műsorában hallottam Sásdi Sándor: Sólyom utcai ti­zennyolcak című rádiójátékát. Nagy várakozással ültem a készülék mellett, de sajnos, csalódással álltam onnan fel a darab végén. A rádiójáték nemes szán­dékkal vezet el egy népes fiú­társaságot a „galeritől” a gyermekbrigádig. A szándék ^ nemessége ellenére a darab £ rossz és logikátlan. A sok ki- ^ fogás közül csupán néhányat ^ kívánok megemlíteni. Pél- ^ dául nem tartom galerinek^ azoknak a gyerekeknek tér- £ mészetszerűen kialakult cső- ^ portját (ugyanis egy utcában g laknak), akiknek legfőbb bű- 4 nük 10—12 éves korukban, J hogy lecsúzliztak egy utcai ^ égőt, bemeszeltek egy abla- J kot, kiengedtek egy kanárit. ^ Ezek az „égetnivalóan rossz ^ kölykök”, miután kifejtik az ^ őket „agitáló” öregasszony- ^ nak, hogy „vegyen mást pali- ^ ra dumájával”, egyik percről £ a másikra megalakítják a ^ gyermekbrigádot, s mintasze- £ rű katonás (a katonásdiról kü- £ lön érdemes lenne vitatkozni!)^ rendet tartanak, megkomo- J lyodnak, s felnőttebbek lesz- ^ nek a felnőtteknél. De ez még £ csak hagyján. Ezután jön az; érzelmeket feleslegesen fel- j korbácsoló temetői jelenet,; amikor a mostoha ellen tilta- > kozó gyerek az apja sírjához í látogat, s a naptól felmelege- i dett sírkőről apja meleg keze i jut eszébe. Ez a temetői jele- j net amellett, hogy teljesen fe- : lesleges és hatásvadászó, nem : való a Gyermekrádió müso- ] rába, amelyet kisebb gyerme- i kék is hallgatnak. Ezen túl, ha ennek a jelenetnek az igazát és jogosságát el is ismernénk, nem tudnánk összekapcsolni a folytatással. A leendő mosto-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom