Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-26 / 147. szám
1962. JÚNIUS 26. KEDD MST UECTEI K^Círlap Jó eredmények a sertéstenyésztésben Tápiésiilyön Mit hiányolnak a tsz vezetői — Köteiező-e a tervszám ? Kifizetik-e a prémiumot? Benkó József elvtárssal, a tápiósülyi Virágzó Tsz elnökével a közös gazdaság sertéstelepére látogattunk el a minap. Az egyik közelmúltban megtartott értekezleten ugyanis az egyik felszólaló dicsérte a szövetkezet eredményeit. Megemlítettük ezt Béniké elvtársnak is, aki kissé fenntartással fogadta a részükre címzett “dicséretet, majd javasolta, nézzünk körül az üzemegységben. Az első benyomás kedvező volt. A sertéstelepen rend és tisztaság uralkodik. Az ólak falait, a kifutókat fehérre meszelték. An„ nak ellenére is példás a rend, hogy az épületeken meglátszik; nem arra törekedtek az építésnél, hogy „palotákat” építsenek az átotofc- naik, hanem arra, hogy megfeleljenek a célnak. Előkerüli a két állatgondozó, Ferenci László ellető és Nagy Károly hizlaló is(. Ferenci László egy hónapja került a termelőszövetkezetbe, de mint mondja, gyermekkora óta foglalkozik állatokkal. Legutóbb az egyik jónevű állami gazdaságban' dolgozott. Elődje — aki ugyancsak jó szakember volt —, azért hagyta itt a termelőszövet- ■ kezetet, mert más községben vett házat. Tavaly mintegy 80 000 forintot keresett családjával együtt. De nemcsak a „külső” megnyerő, hanem a „tartalom” is. Az egyik kifutóban vidám malacok hancuroznak. A másikban a növendékek keresnek menedéket a tűző nap elől. Szép, egyöntetű az állomány, koruknak megfelelően fejlődnek. A gondozóktól azt igyekeztünk megtudni, hogyan. érik., el ...a jó eredményeket. Mert a kilences ellési átlagot még fehér hússertés kocáknál is szép „teljesítménynek” kell elkönyvelni; Ferenci László nem sokat tud mondani, hisz mindösz- sze egy hónapja gondozza az anyakocákat. Amint elmondja, igyekszik bebizonyítani, hogy a termelőszövetkezet nem járt rosszul vele. A beszédnél is többet mond azonban az, hogy huszonnégy anyakoca szaporulatából mindössze három' kismalac hullott el. Milyen bérezést alkalmaznak a sertéstenyésztésben? — A gondozó hagyományos munkaegységelszámolás alapján kapja a jövedelmet. A terv túlteljesítése esetén premizáljuk — ismerteti a jövedelemelosztás módját Benkó elvtárs. — A túlteljesítés esetén milyen arányiban részesül prémiumban? Erre a kérdésre sem Benkó elvtárstól, sem pedig Ferenci Lászlótól nem kapunk egyöntetű választ. Ha Benkó elvtárs nem is tudja a prémium százalékát, a legjobban érdekelt Ferenci Lászlónak mégis csak tudni kellene. A kínos helyzetből Benkó elvtárs keres kiutat, elmondja, hogy bizonyára a brigádvezetőnél van az a papír, amelyet még január elején kiadtak a gondozóknak. Ebben nincs is okunk kételkedni. Azt azonban nem találjuk helyesnek, hogy a prémiumfeltételeket — Benkó elvtárs elmondása szerint — úgy állapították meg, hogy nagyobb túlteljesítés esetén nem emelkedik arányosan a jutalom. Amikor ezt szóvá tettük, Benkó elvtárs így válaszolt: — Nagyon sok prémiumot kapna a gondozó és ezt nem érdemelné meg. Abban ugyanis, hogy jó eredményeket ér el, növénytermesztőknek is van érdemük: ők termelik meg a takarmányt. Ezzel a nézettel bizony vitatkozni kell. A vezetőség úgy állapítsa meg a feltételeket, hogy az ösztönözze jobb munkára a gondozót. S ha ló eredményt ér el, azt jutalmazni kell, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy mennyi jár. Ami pedig a növénytermesztőket illeti: ők a jó munkáért ugyancsak kapják meg a jutalmat. A sertésnevelés és hizlalás gazdaságosságáról is szó esett. — Tavaly még élég drágán neveltünk és hizlaltunk. A hízott sertés önköltsége meghaladta a húsz forintot, a süldőé pedig csaknem tizenhét és fél forint volt — mondja Benkó elvtárs. — És az idén mennyi lesz? — Lényegesen gazdaságosabban nevelünk és hizlalunk. Ezt főként azzal érjük el, hogy több tömegtakarmányt és lucernát etetünk. De a gondozók bére is több felé oszlik, ugyanis egy-egy gondozó több növendéket nevel és hizlal — válaszolja az elnök. — De a mostaninál is olcsóbban nevelhetnénk. Tudvalevő, hogy a fehér hússerA Sächsische Zeitung sajtőünnepe Nagy sikerrel szerepelt az qjionyi fmsz népi zenekara tésnek nagyobb a fehérjeigénye. Főként a növendékeknek kell fehérjedús takarmányt biztosítani. Mi ezt fölözött tejjel biztosítjuk, de sajnos, kevés az az egy hektó, amit kapunk. A közeljövőben több mint kétszáz kismalacot választunk le, az egy hektó tej bizony nem sokat számít — folytatja Benkó elvtárs. Még egy sérelmük van, amit remélnek, hogy a közeljövőben megoldódik. Eddig a takarmánytápot Ceglédről kellett szállítani és a nagy távolság ugyancsak drágította a sertésnevelést. Ügy hírlik, hogy a közeljövőben Monoron is létesül keverőüzem, így a távolság lényegesen csökken. A továbbiakban a sertéstenyésztés terveinek teljesítéséről ‘beszélgettünk. A tsz terve szerint 540 sertést kell felnevelni és 250-et kell meghizlalni. Az eddigi eredmények azzal kecsegtetnek, hogy mind a nevelési, mind pedig a hizla- lási tervet túlteljesítik. Van azonban, egy tervszám, amivel „hadilábon” állnak a tsz vezetői. A termelőszövetkezet terve szerint 64 anyakocát kellene tartaniok és jelenleg csak negyvenkilenc van, — Akkor emeljük fel az anyakocák létszámát, amikor akarjuk — jelenti ki Benkó elvtárs. amikor idáig érünk a beszélgetésben —, mert van kocának való süldőnk. — És mikor akarják? — Mi egyáltalán nem akarjuk a létszámot emelni! Sertésnevelési és hizlalási tervünket a mostani kocaállománynyal is teljesíteni tudjuk. Nemrégen . közel kétszáz süldőt adtunk el a környező termelőszövetkezeteknek. A járás kardoskodik, hogy pótolni kell a hiányzó huszonöt kocát — magyarázza Benkó elvtárs. A járás és a termelőszövetkezet vezetői két nyelven beszélnek. Hogy hol a hiba — a járás nem veszi-e figyelembe a tsz adottságait, vagy a tsz vezetői néznek rossz szemüvegen — mi nem tudjuk eldönteni. De hogy közös nevezőre kell jutniok ebben a kérdésben, az bizonyos. A járás, a megye, de az ország terveiben is szerepel az a 25 anyakoca, amelyen folyik a vita. Ha ezeket nem állítják tenyésztésbe, csak kár származik. Szép eredményeket ért el a sertéstenyésztésben a tápiósülyi Virágzó Termelőszövetkezet. Különösen értékes ez az eredmény, ha tekintetbe vesz- szük, hogy 1960-ban alakult a termelőszövetkezet. De probléma is akad, amit sürgősen meg kell oldani, mert csak így haladhatnak tovább a megkezdett úton. Mihék Sándor WILLY BRANDT ÚJABB TŰZPARANCSOT AKAR ADNI A NYUGAT-BERLINI HATÁRRENDŐRSÉGNEK A Német Szövetségi Köztársaság és a Nyugat-Berlin vezető körei fokozni akarják a berlini államhatárnál az NDK ellen irányuló provokációs tevékenységet. Mára összehívták a nyugat- berlini képviselőházat, hogy megtárgyalja Willy Brandt kormányzó polgármesternek az új tűzparanccsal kapcsolatos javaslatát. Rendszerint jól tájékozott és a szenátushoz közelálló körök értesülése szerint a képviselőháznak többek között arról is döntenie kell, hogy adjanak-e olyan értelmű parancsot a nyugat-berlini határrendőrségnek, miszerint „az eddigieknél gyakrabban használja a lőfegyvert, a határon át szökő egyének támogatására”. Se fagylalt, se sütemény A kánikulában jólesik a fagylalt, a hideg málnaszörp, s esténként jólesik egy-egy pohár üdítőital, egy-egy sütemény mellett elüldögélni, beszélgetni. Gyálon, ebben a nagy, szinte már Pesthez tartozó községben is ez a véleményük az embereknek — azonban nem ülhetnek be sehová, mert Gyálon nincs cukrászda. A volt „maszek‘’-eukrász ugyanis beadta az iparengedélyét. S mivel a cukrászdára szükség van, Bencsik András jelentkezett, hogy majd őnyit. Bencsik Andrásról azt kell tudnunk, hogy a makói járásban levő Nagylak községben lakott, s mivel gyermekei Pesten élnek, elhatározta, hogy feleségével együtt közelebb költözik hozzájuk. Házát elcserélte egy gyáli házra, cukrász és fagylaltkészítő ipar- engedélyét leadta a Makói Járási Tanácsnak, azzal a kikötéssel, hogy Gyálon szerelné iparát folytatni. A Gyáli Községi Tanát« örömmel fogadta a községbe május végén beköltöző cukrász és fagylaltkészítő kisiparost. Iparengedély-kérését melegen támogatták — a kérelem így került el a Dabasi Járási Tanácshoz. Hiába ment azonban Bencsik András sürgetni az engedélyt, közölték vele, hogy bizonyos időbe telik, amíg megnyithatja cukrászüzletét. A hírek szerint az Öcsa és Vidéke Körzeti Fmsz „fagy- laltki.mérést‘’ és eszpresszót akar nyitni Gyálon. A járási tanács talán arra vár, mikor dönti el a földművesszövetkezet, hogy valóban megnyitja-e az eszpresszót? S ha meg is nyitná, Gyál van akkora község, hogy elbírna — és igényel is — két cukrászdát. Itt a nyár, kell a fagylalt, a friss üdítőital, sütemény — jó volna, ha sürgősen döntés születne ez ügyben. Hiszen Bencsik András sem tud megélni abból, hogy várja, egyre várja: hátha megnyithatja a cukrászdáját. mj. PEST MEGYEI ÚJÍTÁS ORSZÁGOS SIKERE FAKAUTKÁBA ZÁRJÁK A SZENET, ICY VÉDIK A POROSODÁSTÓL Állandó volt a fogyasztók panasza a szénpor, illetve a szállítás közben szétporló szén miatt. De a .tüzelőkereskedelemnek sem okozott örömet, ha a telepein tárolt szén egy része porrá vállott és a szabadban vegyi összetétele, a szél, a napsütés, az eső következtében megváltozott, azaz kalóriája is csökkent. A Pest megyét tüzelőszerrel és építőanyaggal ellátó Bu- dapestvidéki TÜZÉP-nél két esztendővel ezelőtt érdekes kísérletbe fogtak, hogy a telepeken tárolt szén kémiai és fizikai tulajdonságainak megváltozását és halmazállapotának elaprózódását, azaz porosodását megakadályozzák. Ipacs László, Szeberi Antal és Corove Miklós abból a tényből kiindulva, hogy ezek a változások először a széngarmadák tetején mutatkoznak* arra törekedtek, hogy a garmadák ne csússzanak szét, nehogy azok felső rétege megnövekedjen. Nagyon rövid próbálkozás után rájöttek, hogy a problémát költségmentesen megoldhatják éspedig a telepeken szintén mindig nagyobb mennyiségben tároló hasáb tűzifa segítségével. A szokásosnál jóval magasabbra rakott szénhalmot körülvették, azaz úgyszólván körülfonták tűzifa hasábokkal, amelyek a széngarmada szétcsúszását megakadályozzák. Ezzel az időjárás viszontagságainak kitett felületet csökkentették és megállapították, a káros elváltozások csupán a legfelsőbb pár centiméteres rétegen mutatkoznak. A tárolás ilyen módja egyben J lehetőséget nyújt a raktér közel kétszeres kihasználására, továbbá megakadályozza, hogy a telepen közlekedő jármüvek és gyalogosok a szénhalmok széleit összetapossák. Ilyesmi is sok kárt okozott ugyanis. A Pest megyei TÜZÉP ve- csési, gödöllői és monori telepén vezették be először az új szénraktározási eljárást. Miután bevált, a vállalat valamennyi telepén hasonló tárolásra tértek át és mint újítást be is jelentették. A három újító „kalitkatárolás”-nak. nevezte el az új eljárást, amelyet újításnak hivatalosan is elismertek. , A Pest megyei újítás azóta országos jelentőségűvé lett. A Szabványügyi Hivatal is felülvizsgálta és engedélyezte, az országos tűzrendészeti hatóság pedig tűzrendészeti szempontból helyesnek találta. A TÜ- ZÉP Főigazgatóság el is rendelte, hogy az ország valamennyi TÜ- ZÉP vállalata az új eljárás szerint tárolja telepein a szénkészletet. Néhány megyei TÜZÉP azonban még nem vezette be az új tárolási eljárást, holott a régi szódszer mellett jelentős károk keletkeznek. Pest' megyében az új eljárás, a tárolt szénmennyiségtől függően, évi 120—150 ezer forint értékcsökkenést hárít el. Ha valamennyi vidéki TÜZÉP felhasználná az újítást, országos viszonylatban évi egy- másfélmilliós érték lenne megmenthető. A kalitkatároláshoz használt hasábfa pedig, amint az eladások során egy-egy szénhalom fokozatosan elfogy, felszabadul, s szintén eladható. Így tehát az új 1 rendszerű tárolás még csak pénzbe sem keiül. Sz. E. — TÖBB MINT 100 ismeretterjesztő dokumentumfilmet vetítettek le az elmúlt oktatási időszakban a tápió- szentmártoni /művelődési házban. A vetítések jó részé egy-egy előadás témájához kapcsolódott. A filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadások népszerűek voltak. A hallgatók száma általában meghaladta a kétszáz főt. JOVAN MARINOVICS, a Tanjug jugoszláv hírszolgálati iroda igazgatója Barcs Sándornak, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának meghívására hétfőn Budapestre érkezett. J. Marinovics megbeszélést folytat a két hírszolgálati iroda együttműködéséről. .XXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Gudi-Farkas Mihály prímás . vezetésével. Június 23-án és 24-én ren- ] dezték meg Drezdában a [ „Sächsische Zeitung” hagyományos, immáron kilencedik ■, sajtóünnepét. Az ünnepségen ^ részt vettek az újság testvér- J lapjainak képviselői — a. Pest ^ megyei Hírlaptól Radványi í Barna, a-Manor és Vidéke j szerkesztője, valamint francia, £ svéd, togói munkásszervezetek í delegációi. Az ü ran épség alkalmával \ rendezett nagygyűlésen H. Sin- % dermann, a Német Szocialista / Egységpárt Központi ^Vezető- \ ségének póttagja mondott be- £ szedet. í Az utcán kék nyaíkfcendős ; úttörők tombolajegyet árulnak, \ persze a „Presse Fest”, a saj- ; tőünnep nagyszabású tombolá- j jára. A Fucik téren és a Her- ! cules Alié "árnyas tisztásain í tucatnyi szabadtéri színpadon ! művészek sokasága szórakoz- í tatta a közönséget. Felléptek j népi együttesek és közismert j német zenekarok, kórusok és a < hadsereg szólistái. A számos ! neves külföldi vendégművé- \ szék soraiban a magyarokat is ! forró ünnepségben részesítet- ! te1 a tízezernyi tömeg. A leg- 1 nagyobb szabadtéri színpadon I mintegy harmincezer néző tap- ■ solta meg Faludi Mária buda- j pesti énekesnő táncdal műso- ] rát, ugyanitt megérdemelt si- j kert arattak az Abonyi Földművesszövetkezet zenészei, 1 Újra J AZ ÓVODÁBAN F ig zeneszó mellett várakozott a falu apraja-nagy- ja délelőtt 10 órakor a galga- györki óvoda léggömbökkel díszített udvarán, az akácfa hűs lombja alatt. Várták, hogy megérkezzék az óvoda ötvenéves fennállása alkalmából rendezett ünnepségre a falu első óvónénije, özvegy Meí- czer Dezsővé, Hankus Ida. A régi óvodások mentek Idus néniért. A régi óvodások: köztük a falu jelenlegi tanács- és termelőszövetkezeti elnöke. Az ünnepség a jelenlegi kis- óvodások énekével, táncával kezdődött, majd útravaló tarisznyát kaptak az „óvoda végzős növendékei”. Az ünnepi beszédet Kolozs Tibor, az általános iskolaigazgatója mondatta. — Miért Galgagyörkön nyílt meg az aszódi járás első állami óvodája, ötven évvel ezelőtt? Az akkor szlovák anyanyelvű falu uétezerötszáz holdas határa négy földbirtokos kezén volt. Az ezer falusira csak ötven hold jutott. Cseléd-, summás-, arató-, részes- munltás-sorban tengődött a falu népe. Az óvodát 1912-ben az akkori kormányzat erőszakos magyarosítási politikájának „köszönhette” a falu. A helytelen politikai elképzelés azonban végső soron jó gyümölcsöt termett, s ez Hankus Ida néni érdeme, akit most, élete alkonyán szeretettel köszöntünk körünkben. 1912-től 1950-ig nevelte falunk legfia- talabbjait. Az ünnepi beszéd után a szülők tánccal, a járási óvónők virágcsokorral kedveskedtek özv. Melczer Dezsőnének. A járási tanács művelődési osztálya megjutalmazta az óvoda régi, s jelenlegi dolgozóit. Ida néni pedig könnyek között mondotta: — Boldog az, aki ötven év után láthatja, hogy kisővodá- sai milyen jól megálltak helyüket az életben. Csők pár név, ami hirtelen eszembe jut: Peja Győző Kossuth-díjas, a földrajzi tudományok kandidátusa, Nagy Emil agráregyetemi tanársegéd, Szlifka József a helyi tsz elnöke, Kossuth Pál a helyi tanácselnök, Maurer József egri orvos, Szalai János Nógrád megyei állatorvos ... Boldogság számomra, hogy kisóvodásaink, miután kezükbe vették a falu vezetését, újjávarázsolták Galga- györköt, S a „régi” óvodások, a mai felnőttek tekintete végigsik- íofct a jelenlegi csöppségeken. Alacs B. Tamás
