Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 128. szám

A kereskedelem problémáiról tárgyalt a gyömrői tanács A tanácsülésen Puderer Ist­ván elnökölt. A lejárt határ­idejű határozatokra tett intéz­kedésekről szóló írásos tájé­koztatót a tanácstagság hozzá­szólás nélkül elfogadta, Garamvölgyi István vfo-tit- kár javaslatára mandátum­vizsgáló bizottságot választot­tak Tormási András, Gazdag József, Szöcs Pálné személyé­ben. A bizottság felülvizsgálá­sának eredménye alapján meg­erősítést nyert Egervári Györgyné tanácstagsága. A kereskedelmi áb írásban kiadott beszámolóját a tagok jól áttanulmányozták, leg­alábbis erre mutat a sok hoz­zászólás. Tormási András hoz­zászólásában felvetette, hogy tv-készüléket Gyomron nem lehet kapni és az OTP sem ad ki erre hitellevelet. Jarina János elmondta, hogy a vasboltot szakosítják; egy háztartási és egy rá­dióvillamossági üzlet lesz a helyén. Az Építő Ktsz végzi el a szük­séges átalakító munkákat. Ko­vaesik Ferenc rávilágított né­hány hibára! ami a tanácstagi beszámolón merült fel. — A Pest megyei Ruházati Bolt Vállalat egy leértékelt áruk boltját kíván nyitni — mondta a vál­lalat kiküldötte. MÚLT • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1962. JÚNIUS 3, VASÁRNAP Gál Lászlóné, a Ceglédi Ven­déglátóipart Vallalát terveit ismertette. Ebiben szó esett a jelenlegi cukrászda bővítéséről — amit az Építő Ktsz ablak­üveg hiányára hivatkozva egy­re halogat — és a sokat emle­getett zenés cukrászdáról, amely megnyitása nem a KIOSZ akadékoskodása miatt késik. lyierczel József, a Mendei Fmsz elnöke a szódavíz- problémákat említette meg. Kürti József né a kenyér minőségét kifogásolta. Ehhez a napirendi ponthoz hozzászóltak még: Gergely László és Gyöngyösi Rudolf né járási tanácstagok, Markali István, a TÜZÉP-telep vezetője, Hídvégi Péter, a Ceg­lédi Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat intézője, Mes­ter János, a MÁV Utasellátó Vállalat képviselője, Adámka János, Novak Margit, Kókaí Ferenc, Gazdag József, Szaba- dosi Tivadar és Sasadi Antal tanácstagok. Péterffy Károly, az áb elnöke, összefoglalta a h ozzászólásokat. A községfejlesztési terv vég­rehajtásáról szóló beszámolót — Garamvölgyi István kiegé­szítésével, Tormási András, Prekler Károly és Varga Imre hozzászólásával —a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. Gyarmati Sándor Szorgalmasan folyik a kapálás a monori Új Elet Tsz-ben JPornifioaik ír burfjORtyííi — Jk Fvhviv“csalííd váHalíksíR 3Mi bÚRtijíR ír kvR'iós-zvii brif/íídíRty Meleg napsugarak aranyoz­zák be a monori Kenderesal­ja vetéseit. Amerre a szem el­lát zöldellő vetemények, hagy­ma, burgonya kukorica, para­dicsom váltakoznak egymás mellett kisebb nagyobb táb» Iákban. A kapás veteménye- ken túl már kalászba szök­kenve hullámzik a gabonave­tés a lágy meleg szélben. Előttünk burgonyát kapál­nak Böjti Sándorné, Mizsei Jánosné, Köffér József né, Ábel Mihályné és Kristóf Sándor a brigádvezető. — Korán vetettük, szépen fejlett a gülbaba burgonyánk — mondja a brigádvezető — de már jelentkezik rajta a bo­gár (mutat is egy petékkel te­li levélcsomót.) Hétfőn két géppel megkezdjük a perme­tezést. Az Űj Élet Tsz most kapott egy nagy teljesítmé­nyű gépet, a gépállomás is jön egy géppel, így hamaro­san fogunk végezni a 25 hold burgonyával és 25 hold para­dicsommal. Potoczky Istvánná 200 négy­szögöl hagymáját kapálgatja, gyomlálgatja. Kicsit panasz­kodik mindjárt: vállalt volna 2 hold kukoricát és 800 öl krumplit is, de eddig nem ka­pott az Új Élet Tsz-től sem­milyen választ. Nem messze ugyancsak hagymát kapál if­jú Fekete Sándorné. Régi is­merősként üdvözöljük egy­mást, tavaly nyáron a Strázsa- hegyen , találkoztunk, ahol egész családjával a szőlőben dolgoztak. Szorgalmas család ez a Fekete-család. Most is együttesen vállaltak 10 hold kukori­cát, 3 hold krumplit, 600 öl sárgarépát, 200 öl hagy­mát és 200 öl mákot. Szorgalmas munkájukhoz jó terméseredményeket is kívá­nunk. Az tjj Élet Tsz kertészeti brigádjának tagjai közül öz­vegy Garai Jánosné, Kajli Mi­hályné, Mészáros Pálné, Faze­kas Ambrusné és Szabó Ist- vánné a kelkáposzta szépen leveledző sorait kapálják. Csöndben, szótlanul folyik a munka, válaszaikból kiérző­dik, hogy valami nincs rend­ben. De mi? A fa alá mutat­nak, ahol a brigádvezető Di- moff János és négy asszony Virág Istvánná, Gábor Lajos- né, Kajli Ferencné és Szalai Julianna segítségével csomók­ba kötözi a frissen kiszedett és szerződéses szállításra ke­rülő zöldhagymát. Kacsát és pulykát is nevelnek az idén a gyömrői tsz-ben — Tegnap szállítottak el 2500 csirkét a tsz-ből — mondta Tóth László, a gyöm­rői Petőfi Tsz pártitkára, mikor néhány pillanatra meg­állítottuk piros motorját, — Most éppen rohanok meg­nézni, hogy elkészültek-e már az üresen maradt ólak rend­behozásával. Ugyanis a na­pokban érkezik újabb 2000 naposcsibe. A most elszállí­tott csirkék átlagsűlya 80 deka volt. de akadt közöttük 1 kiló 10 dckás is. — De nemcsak csirkét te­nyésztünk — újságolta —, a raktár mellett kifolyó víz­ből Icacsaúsztatót készítünk és 800 kacsát viszünk oda. Két hónap múlva finom pe­csenyekacsaként kívánjuk ér­tékesíteni. — Megpróbálkozunk a pulyka tenyésztésével is. Mi­vel a pulyka kiskorában ké­nyes, ezért gondozásukkal Tóth Péternéf bízzuk meg aki szorgalmas munkájáért most kapott jutalmat és ok­levelet. Az első hetekben az a pró jószágokat túróval etet­jük. Az 1000 pulykát a Töves- majori kovácsműhelyből át­alakított ólakban helyezzük el. Ifj. Kiss Sándor JELEN JÖVŐ (Kútvölgyi Mihály és Kiss Attila felvételei) A monori-erdei általános iskolában 16 kisdobost és 18 úttörőt avattak fel. A nyolcadik osz­tályosok létszáipa 15, ebből 14 KISZ-tag. 9 fiú és 6 leány szá­molja a napokat és készül a ballagásra. 5 megy gimnázium­ba, 2 mezőgazdasági, egy pe­dig a Kandó Kálmán Techni­kumba, 6 mint ipari tanuló folytatja tovább tanulmányait. Pokorny Róbert igazgató és pedagógus munkatársai fárad­hatatlanul végzik munkáju­kat, De még nagyobb buzga­lommal, fokozottabb erővel dolgoznának egy korszerű is­kolában, melynek felépítése tervbe van véve. Vadászná MAI MŰSOR Mozik Ecser: az esőcsináló. Gomba: Házasságból elégséges. Gyömrő: Házasságból elégséges. Matiné: Csúzli és a sárkány. Maglód: Uj barázdát szánt az eke, II. Mende: Májusi fagy. Monor: Hamis alibi. Matiné: Szegény gazdagok. H: Halálhajó (széles). Nyáregyháza: Fatima. Pilis: Ádua és társnői. Tápiósáp: Folytassa, nővér! Mati­né: Két szeleburdi. Tápiósüly: Megszállottak. Úri: Jó utat, autó­busz! Üllői Fáklyák (széles). Ma­tiné: Tűz a Dunán. Vasad: Álla­mi áruház. Vecsés: Fehér csat (széles). Matiné: Ember a holdon. H: Afrikai képeskönyv. — MEGNYITOTTA kapui! a monori-erdei strand. — ZÖLDSÉGBOLT nyíl« június 15-én Gyomron, az Er zsebet telepen és a Klapka ut; cában. — 10 ezer csomóra szerződ­tünk, most a hetedik ezernél tartunk — mondja Dimoff. Kérdéseink nyomán hamar rájövünk a nyomott hangulat okára. Egyik szó kapcsolódik a másikba és ahogy Dimoff beszélni kezd, az asszonyok hangja is megjön, diktálni sze­retnék, hogy mit írjak, össze­gezve az elmondottakat: a bri­gád idén éppen olyan szorgal­masan és eredményesen dol­gozik mint tavaly. A múlt év­ben jó anyagi eredményt is tudtak elérni, kaptak is folya­matosan minden hónapban előleget és az év végén rend­ben el is számoltak velük. Most már közel hat hónapja ugyanolyan szorgalmasan és eredményesen dolgoznak, az időjárás következtében talán egy kis késésük van. de kiesé­sük nincsen, ennek ellenére ebben az esztendőben még előleget sem kaptak. Az élet mindennap 'pénzbe ke­rül, ezt pedig elő kell terem­teni. Nézetünk szerint a tsz ve­zetőségének sürgősen meg kel­lene vizsgálni és orvosolni ezt a problémát, mert kár volna, ha a jól összeszokott és eddig szorgalmasan és eredményesen dolgozó brigád tagjai munka­kedvüket veszítenék. , Huszty Károly ■ y Beszélgetés az új igazgatóval a járási művelődési ház jelenéről es jovojerol Sehol egy parányi szoba, ahol klubéletet lehetne szer­vezni, a vakolat hullik, nincs egy rendes rádió, egy könyv­tár, nincs egy rexasztal, nincs egy szabad sarok, ahol meg­beszélést lehetne tartani. Egy nagy, köves bálterem van, ahol próbálnak, a zeneiskolai oktatás és az összes foglalko­zások egymást váltva, vagy keresztezve, zajlanak le. Itt próbálnak telenként fogvacog­va télikabátban a szereplők is. Az igazgató bútorai összezsú­folva, konyhafelszereléssel együtt a régi irodában, ez most hármuk számára az össz­komfortos lakás. így van, és kétségbeejtő az nekünk, mono- riaknak, hogy nem keresünk más megoldást, mint tovább adjuk egy házzal a járási szék­hely területéről ezt az in­tézményt. Enyhe vigasztalás az, hogy ideiglenesen törté­nik mindez, addig, amíg itt is teremtünk megfelelő kö­rülményeket! Mire lehet szá­mítani, ha eddig hosszú évek során nem tudtuk megterem­teni ?! Topái Józsefné Hathatós inlczkcilcsí! A monori Kossuth Tsz agryagbánya mellett levő hagymatábláján az agyagbá­nya melletti kis háztól szin­te naponta jár át egy legelé­sző szürke ló a tsz új vetésű lucernás tavaszi árpatáblájá­ra. A lovon semmiféle béklyó nincs, szabadon jár és nyo­mában pusztul a gyenge hagyma. A ló eddigi tény­kedése egy csomó hagyma pusztulását és legalább fel hold tavaszi árpa termését tette tönkre, mert amit egy­szer lelegelt, ott már kalász nem terem. Az illetékesek szigorú in­tézkedését kérjük a közös tulajdon dézsmálóinak meg­fékezésére. (Fekete) Elismerés illeti a MÁVAUT illetéke­seit, hogy végig a monori Ady Endre úton, h feltéte­les megállókra figyelmeztető, új jelzőtáblákat helyeztek el. A figyelmes intézkedésnek azonban nemcsak ez a je­lentősége. A MÁVAUT eze-i két a feltételes megállókat — megváltoztatva eddigi he­lyüket — olyan helyen jelöl­te ki, ahol a közlekedésren­dészeti szabályok szellemének megfelelően, jobban érvé­nyesül a közlekedési bizton­ság. Így például az igen forgalmas „halálkctnyarból” (még mindig az!), arrébbvit­ték vagy 25 méterre a meg­állót, úgyszintén a Luxem­burg Róza utca sarkáról is. Kevésbé tudunk azonban örülni, a József Attila gim­názium ellenkező oldalán levő feltételes megállónak. Már egyszer szövátettük: be- ; tonozzák le ezt a zsebkendő- í nyi területet, és távolítsák el a parkírozást elkerítő ! vaskorlátot, mert balesetet I idézhet elő. Igaz, itt is : arrébb vitték a megállót, de \ véglegesen mégsem oldották | meg, a sok veszélyt rejtő fel- \ tételre megállóhely problé- : máját! ____________ (HJ) í — ÜGYELETES ORVOS • Gyomron: dr. Túri Mária, Mo- 'noron dr. Pálfy Ferenc. hány rövid mondattal emlé­keznek meg róla. Jelenleg csu­pán az Árpád-korból fennma­radt templömromök hirdetik helyét. Feltevésem — ami még bizonyításra vár —. hogy a mai Csévharaszt község az ugyancsak elpusztult Csév fa­lu (említik 1411—1565-ig 12 esetben) és Pótharaszt meg­maradt néhány lakosából ala­kult. a z egykori Pótharaszttól - * észak felé haladva, egy­más után több elpusztult fa­lu nyomát találhatjuk. így a Gomba—Úri—Mende—Péte­ri négyszögben feküdt Tete és Farkasd, valamivel keletre pe­dig Zsiger. Okleveleink elő­ször Tétét említik 1361-ben, Péteri határjárásával kapcso­latban. Ezután is igen sűrűn találkozunk nevével. Fel­tehető, hogy a Pest—Gyöm- rő—Tápióbicske irányában húzódó kereskedelmi út egyik pihenőhelyéből fejlődött kisebb településsé. Emelkedé­se nem sokáig tartott mert már 1567-ben pusztaként emlí­tik. Nem messze innen talál­juk Farkas dot. Erről azonban igen kevés adat maradt fenn. 1523-ban néhány zsellérházból állt. Az 1562—63-as török adó­lajstrom kivetési összege alap­ján is egy igen szerény kis településről alkothatunk ké­pet. A XVIII, századi monog­ráfiák templomromról szólnak. Közelebbi leírást azonban egyik sem ad. Nézetem szerint Farkasd a XIII—XIV. század­ban lehetett a legszámotte­vőbb. Gecsényí Lajos kozni. Földrajzilag a Vasad— Csév—Monor háromszög terü­letén feküdt. Első említése 1280-ban Poudhamsta néven történik. Ettől kezdve igen sű­rűn szerepel az oklevelekben, 1284. és 1565. között szám sze­rint 17 alkalommal. E forrá­sok nyomán figyelemmel kí­sérhetjük fejlődését és növe­kedését. 1417-ben Zsigmond király parancsára Beldrew és Szentlászló pusztákat a köz­séghez csatolják. Ugyanezen parancs alapján, az ekkor Ha­raszti János kezén levő falu évenkénti vásártartási jogot is nyer. Ez az időszak amely a virágzás kora, a XV. század végéig tart. Szerepét azonban még néhány évtizedig meg­tartja a. környező községek között. 1552-ben a megyei adó­lajstrom 20 fizetőképes portát említ, ugyanígy 1553-ban 19 portát írnak össze. 1562—63- ban már a török összeírások­ban találkoztunk nevével, Podhrasi formájában. Utoljára az 1565-ös megyei adólajst­romban bukkan fel, 16 portá­val. Ettől fogva az érdemle­ges adatok eltűnnek, úgy lát­szik, hogy az egykor virágzó falu a török fokozódó pusztí­tásainak esett áldozatul. Igen érdekes, hogy az 1690-es nagy összeírás, amely a felszabadult területek állapotát mérte fel, eov szóval sem emlékezik meg róla. Valószínű, hogy később ismét benépesült néhány csa­láddal, főleg zsellérekkel. A XVII. századi összeírások né­: 4 magyar történelem sűrű ! rí veszedelmekkel teli szá- ; zadai gyökeresen átalakítot- : ták vidékünk települési viszo- ; nyait. Sok-sok falu tűnt el a ; pusztító háborúkban, különö- ; sen a török elleni harcok ide- ; jen. Maga a járás területe is ! jelentős mértékben megválto- f zott. Több. egykor virágzó te- í lepülés néhány házból álló J pusztává süllyedt, vagy csak í pusztán nevében maradt fenn. 5 így lehetne sorolni Oszlár, í Bille. Apáti, Tete, Pótharaszt, i Zsiger, Farkasd nevét. ; Cikkemben csupán vázolni szeretném a felsorolt települé- \ sek rövid történetét és pusztu- % lási körülményeit. Nem célom % a mai napig is fennmaradt te- % lepiilésmaradványok meghatá- % rozása és leírása, tekintettel £ arra, hogy nem rendelkezem ^ kielégítő helyszíni ismeretek- £ kel. A cikkben kifejtettekkel a 0 további, főleg régészeti vonat- £ kozású kutatás alapját szeret­etném megvetni. e A részletes tárgyalás előtt $ néhány általános megjegyzés. A nevezett falvak többsége a % XVI. század végén, illetve a ^ XVII. század elején pusztult ^ el. Fénykoruk a XV. század $ elejére tehető. Pusztulásuk f. okai főként a törökdúlásban kereshetők. '/ e r1 Isőként az egykor legna- e ‘ J gyobb községgel, a vá- % sártartási joffot és bizonyos $ mezővárosi kiváltságokat elért * Pótharaszttól szeretnék foglal­Elpusztult települések járásunkban (I.) Egy hónapja már, hogy el­dőlt a kérdés, ami mindnyá­junkat érdekelt: dr. Gábor Gyula helyére a jászberényi művelődési ház volt igazga­tóját, Jean Klucsó Zoltánt helyezték át. — Mi a véleménye új mun­katerületéről? Mit akar tenni a monori járás kulturális éle­tének megmozgatásáért? Mi­vel magyarázza az eddigi munka sikertelenségeit? — tettpm fel a kérdéseket a já­rást művelődési ház új vezető­jének. — Nincs rossz közönség, csak rossz szervezés. Nem elég, ha kiakasztunk egy-egy plaká­tot az utcára és leadjuk a je­gyeket a vállalati közönség- szervezőknél. — Mit tudna még ezenkívül tenni? — Elsősorban rövid ismer­tetőt is adni mindenhol pár szóban, hogy tudják, mi az, amire hívjuk az embereket, így mindenki meggondolhat­ja, hotgy ez őt érdekli-e? A jegyeladásnál pedig sok-sok magánszemélynél kell elhe­lyezni pár darab jegyet. Az elszámoltatás így számukra _ sokkal bonyolultabb, de az; eredmény okvetlenül jobb lesz. : Persze, ehhez egy jó aktíva-\ hálózat kell, amelynek meg- ; teremtését legelső feladatom- \ nak tekintem. További mun- j kám minden eredménye ezen j a hálózaton alapszik majd. A \ szeptemberrel kezdődő kul- • turális évad munkatervénél \ szeretném figyelembe venni \ a község és a járás lakóinak \ ízlését, kívánságait, ezért \ majd kérdőívek formájában: fogok egy széleskörű tájéko- i zódást tartani. — Milyen csoportok mű- \ ködnek jelenleg? — A tánccsoport, a szín­játszók (jelenleg Moliére Fösvényét próbálják) és né­pi zenekar. Szeretném a leg­rövidebb időn belül meg­szervezni az irodalmi színpa­dot és az énekkarokat. Végül felteszem a kérdést, ami az első perctől fogva itt égett a nyelvem hegyén, sőt, napok óta foglalkoztat, nemcsak en­gem, de sok monori embert: — Igaz, hogy Gyömrőre he­lyezik át a járási kultúrott- hont és önök is oda költöznek át? — Sajnos, igen, úgy szól a döntés, hogy ideiglenesen az újonnan tatarozott gyömrői művelődési házban lesz a já­rási központ, mivel itt — ké­rem, tessék körülnézni! — nem lehet járási kultúrközpontot teremteni. Sokszor jártam már itt, de most nézek szét először bírá­ló szemmel. (Úgy látszik, így járt behunyt szemmel, hosszú évek óta itt az egész község).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom