Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-07 / 131. szám

1962. JÚNIUS 7, CSÜTÖRTÖK «ST uegvm k/CíHop 3 II. Erzsébet angol királynő távirata Dobi Istvánhoz IL Erzsébet angol királynő táviratban köszönte meg Do­bi Istvánnak, az Elnöki Ta­nács elnökének Nagy-Britan- nia nemzeti ünnepe alkal­mából küldött jókívánságait (MTI) _____________ H azaérkezett Bulgáriából az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége Szerdán hazaérkezett Bul­gáriából az MSZMP Köz­ponti Bizottságának párt­munkás-küldöttsége. A kül­döttség Benkei András elv­társinak, az MSZMP KB tag­jának, a Szabolcs-Szatmár megyei Pártbizottság első titkárának vezetésével, a Bol­gár Kommunista Párt KB meghívására. 14 napot töl­tött a Bolgár Népköztársa­ságban, ahol a nagyüzemi mezőgazdaság és a kertészet tapasztalatait tanulmányozta. (MTI) _____________ H uszonhárom magyar vállalat a poznani vásáron A Budapesti Ipari Vásáron a legnagyobb külföldi kiállí­tók közé tartozott a Lengyel Népköztársaság, amelynek ke­reskedelmi köreivel rövidesen ismét találkoznak a magyar gazdasági élet képviselői. Jú­nius 10-e és 21-e között ren­dezik meg Poznanban a 31. nemzetközi vásárt, amelynek jelentősége a Kelet és Nyugat kereskedelmi körei számára évről évre fokozódik. Az eddi­gi értesülések szerint 58 or­szág jelentkezett és ezek kö­zül harminc kollektív kiállí­tást rendez. Az európai álla­mokon kívül távolabbi föld­részek országai is bemutatják exportcikkeiket, így például Ausztrália, Üjzéland, a Dél- Afrikai Unió, Madagaszkár és több közép-, illetve dél-ame­rikai ország -­Hazánkat a poznani nemzet­közi vásáron 23 külkereske­delmi vállalatunk exportcik­keinek kiállítása képviseli. A magyar árubemutató 1800 négyzetméter területet foglal el. Megszüntették a ráfizetést a sertéstenyésztésben Az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati tapasztalatai a hernádi Március 15 Tsz-ben Január elsejétől új jövede­lemelosztási módszert vezettek be a hernádi Március 15 Tsz- ben. Az új módszer az úgyne­vezett fixbéres jövedelemelosz­tás. A termelőszövetkezetben minden munkaterületen a vég­zett munka arányában része­sülnek a tagok a jövedelem­ből. A tapasztalatok szerint — amelyről Kopányi Imre fő­könyvelő számolt be — minden munkaterületen bevált az új jövedelemelosz­tásnak ez a módja. Nagyobb a tagság munkakedve, több felelősséget éreznek a szövet­kezet gazdálkodása iránt. Ez­úttal mi az állattenyésztés, ott is elsősorban a sertéstenyész­tésben szerzett tapasztalatok iránt érdeklődtünk. — Miért tértek át a jövede­lemelosztásnak az új formájá­ra? — kérdeztük Kopányi Imrét. — A hagyományos munka­egység elszámolás mellett — válaszolta a könyvelő — nagy volt az aránytalanság az egyes munkakörben dolgozó tagok keresete között. Egyes helyeken könnyen, minden megterhelés nélkül jutottak jó keresethez a tagok, másutt pedig bármennyire is igye­keztek, jövedelmük nem állt arányban munkájukkal. Az elnök, a fömezőgazdász és a főkönyvelő, több eszten­dős tapasztalatuk alapján ki­dolgozták a bérezés új for­máját. Ismertették a tagok­kal, bizonyították ennek elő­nyeit. A tagság is elfogadha­tónak találta, közgyűlésen ha­tározattá emelte: a jövőben az új elszámolás szerint része­sednek a jövedelemből. — Mi a lényege a sertéste­nyésztésben az új bérezésnek? — Az, hogy mindegyik gon­dozó az elért eredmény ará- pváhan rgsjesül a jövedelem­ből? Nálunk' gondozásért senki nem kap egy fillért sem. An­nál jobban megfizetjük azon­ban az eredményeket — is­mertette a főkönyvelő az ál­lattenyésztésben alkalmazott bérezés lényegét. Gondozásért nem fizetnek a Be fiejeződött a nemzetközi vadászkongresszu» A nemzetközi vadászkong­resszus szerdán folytatta mun­káját. A kongresszuson élénk vita alakult ki arról, hogy a mezőgazdaságban végbement nagyjelentőségű változások hogyan befolyásolják a fácán-, a fogoly-, a nyúlállomány ala­kulását, milyen módszerekkel lehet a nagy táblákon minél több értékes apróvadat is te­nyészteni. A magyarországi nagyvad­gazdálkodás eredményeit Dé­nes István, az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság vadászati osztályának vezetője ismer­tette. Elmondotta, hogy ha­zánk erdeiben jelenleg körül­belül 16 000—17 000 szarvas, 25 000 muflon, 1500 dámvad éL A területek vadellátó ké­pességeit figyelembe véve a trófeás vadak állományát nem kívánják növelni, hanem szi­gorú selejtezéssel javítják a minőséget. Az utóbbi években sokat fejlődött a vadásztársaságok munkája, amelyeknek a ke­zén a nagyvadas terület fele, mintegy egymillió holdnyi te­rűiét van. A 23 000 magyar vadásztársasági tag ma már gondot fordít az állomány minőségének javítására is. Vadföldeket létesítenek, ma­gasleseket, cserkészutakat épí­tenek, vállalják a vadkárok megtérítését. Minden társaság legalább egy hivatásos vadőrt tart. A kétnapos nemzetközi va­dászkongresszus Török Sán­dornak, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége főtitká­rának zárszavával ért véget. (MTI) Péceli kulturális napok - június 9-17 A Hazafias Népfront péceli bizottsága az elmúlt évekhez hasonlóan idén — június 9-től 17-ig — ismét megrendezi a péceli kulturális napokat. A szombati szabadtéri megnyitó ünnepségen a KISZ Központi Művészegyüttesének 130 tagú ének-, zene- és tánckara is fellép. A kulturális napok kereté­ből gazdag sportműsor, a Sze­mese Pál művelődési otthon művészeti csoportjainak sze­replése, divatbemutató, ma- gyamóta- és népdalest, ope­ra- és operettest várja az ér­deklődőket. A vendégek ellá­togatnak a helyi kisipari ter­melőszövetkezetek műhelyei­be, a Zöld Mező Termelőszö­vetkezetbe, az Alagi Állami Gazdaság péceli üzemegységé­be és a falusi ifjúsági szövet­kezetbe. A programban sze­repel még: képzőművészeti, foto-, bélyeg-, kézimunka- és politechnikai kiállítás. A kulturális napok műsora a központi KISZ-iskola elő­adótermében tartandó ankéttal ér véget. Az ifjúság nevelésé­nek időszerű kérdéseiről beve­zető előadást Arató Ferenc, a Művelődésügyi Minisztérium általános iskolai főosztályá­nak vezetője tart. Dúsa Piroska tudósító szövetkezetben, csak a terme­lési eredményekért. Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Az anyakoca-gondozó egy- egy egészséges választási ma­lacért 16 forintot kap, továb­bá minden kiló súly után négy forintot. A malacnevelők, akik választástól 35—40 kiló súlyig nevelik a süldőket, min­den mázsa súlygyarapodás után 245 forintot kapnak. A korosbításnál a továbbtenyész- tésre alkalmas bebúgatott sül­dő után 17 forint jár a gon­dozónak, a továbbtenyésztés- re alkalmas kanok után da­rabonként 30 forint. A hízóba állított sertések után. nem kap külön jutalmat a gondozó. A hizlalásnál messzemenően fi­gyelembe veszik a takarmány- értékesülést. Húsz százalékos takarmányértékesítés alatt egy-egy mázsa súlygyarapodás után 90 forintot kap a gondo­zó. Húsz és 22 százalék kö­zött kilencvennyolc forintot, 22—23 százalék között 100 fo­rintot, 23—24 százalék között 105 forintot, 24—25 százalék között 110 forintot. 25 százalék felett pedig 115 forintot. Kopányi Imre főkönyvelő elmondotta, a gondozók bére­zésénél arra törekedtek, hogy minél inkább a gazdaságos ter­melésre „szorítsák” őket. Az előző évben ugyanis ráfizettek a sertéstenyésztésre és a hizla­lásra. Egy-egy kiló süldő 22 forintba került. A hízott ser­tés kilója 19,75 forint volt. — Most hol tartanak az ön­költséggel? — Pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de biz­tos vagyok benne, hogy a rá­fizetést máris sikerült meg­szüntetni, sőt, már valamit nyerünk is a sertéstenyészté­sen és a hizlaláson. Az elhul­lás csákóéin . tejjespn . meg­szűnt, a takarmányértékesítési százalék pedig a tavalyi 15— 18 százalékról 21—23 százalék­ra növekedett. — ismertette a termelési mutatókat a fő­könyvelő. A vezetőség jó véleménnyel van az új bérezésről, hasznos­nak mutatkozik, ha a termelés adatait kisérjük figyelemmel, de vajon hogyan vannak vele megelégedve maguk a sertés­gondozók? A termelőszövetkezet pusz- lavacsi üzemegységében van a seríésnevelő és a sertéshiz­lalda. Kiváló lehetőségek van­nak itt a tenyésztés továbbfej­lesztésére. A közelben legelő, köröskörül erdő. Idegen rit­kán vetődik be a telepre, te­hát az egészségügyi rendsza­bályokat is érvényesíteni le­het. Balázs János sertésgondozó­val találkoztunk először. El­mondotta. hogy 149 süldőt nevel, január másodika óta. Éppen látogatásunk napján volt a mérlegelés. Májusban átlago­san 11,5 kilót szedtek maguk­ra a növendékek. — Az agronómus elvtárs elégedett volt az eredménnyel — mondotta Balázs János, miközben a jó kondíciójú, sto­pén fejlett süldőket szemlél- gettük. — Hány sertés hullott el január mástodika óta? — Egy, de az sem gondozá­si hiba miatt. Az orvos vala­mi szívbetegséget állapított meg — kaptuk a választ. Jövedelme iránt érdeklő­dünk. — A májusi három és fél­ezer forintnál több lesz — mondja Balázs János. Papírt, ceruzát veszünk elő. Számolunk. Tizenegy és fél kiló súlygyarapodást számol­va, Balázs János összesen 17.13 mázsa húst nevelt a sertésekre. Mázsánként 245 forintjával számolva, jövedel­me pár forint híján 4200 forint. — Mennyi volt az előző hó­napokban? — Januárra és februárra ezerötszáz forintot kaptam, márciusiban 2700 forintot, áp­rilisban pedig 3500 forintot. A Balázs János által ne­velt süldők június elsejétől hizlaldába kerültek. Gondozó­juk tovább kíséri az egy osz­tállyal „feljebb” került nö­vendékeket. — Nincs annak értelme, hogy más keze alá kerülje­nek. Legjobb, ha az hizlalja, aki már ismeri őket — mon­dotta Balázs János. Ezek után már talán feles­leges is volt az utolsó kérdés: — Elégedett a jövedelmé­vel? — Tavaly nagyon rosszul jöttünk ki. Havi ötven mun­kaegységet kaptam, de a munkaegység még tizenöt fo­rintot sem ért. Itt akartam már hagyni a sertéseket, meg a tsz-t is. A mostani kerese­temmel nagyon elégedett va­gyok — válaszolta. Itt kell elmondani, hogy a tavalyi gyenge jövedelem még a pusztavacsi termelő- szövetkezetben volt. Ez a szövetkezet az idén február­ban egyesült a hernádi ter­melőszövetkezettel . Kovács János ellető negy­ven anyakocát gondoz. A ko­cák éppen múlt hónapban el­lettek — elég rendszertelenül. — Búgatáskor a régi ve­zetőség nem biztosított elég apaállatot, ezért húzódik el annyira az ellés ideje. De most már másként lesz — mondotta Kovács János. Kovács János is itt akarta hagyni a sertéstenyésztést, pe­dig jó ismerője annak. A terv­szerűtlen búgatás ellenére is 37 anyakoca 264 malacot adott. — Mennyi pusztult el? — összesen tizenegy. Egy koca korán ellett és mind a hét malaca elpusztult — vá­laszolta kérdésünkre Kovács János. Kovács Jánostól is érdek­lődtünk a jövedelme iránt. — Az elszámolás a leválasz­táskor lesz, addig nyolcszáz forint előleget kapok havon­ta. Számításom szerint azon­ban meglesz a havi kétezer- hétszáz forint. Kedvező tapasztalatokat sze­reztünk az állattenyésztésben is meghonosított új jövede­lemelosztásról. Mindegyik gondozó tudja: csakis úgy nö­vekedik jövedelme, ha job­ban, lelkiismeretesebben dol­gozik. A hernádi Március 15 Tsz sertéstenyésztésében dol­gozó gondozókra pedig ilyen értelemben nem lehet panasz. Mihók Sándor Beszédes számok - gépkocsi ügyben Bárhova megy az ember, sokszor hall három témáról: a labdarúgásról, a szerelem­ről, no meg az autóról. Úgy­is mondhatnám: a kocsi­ról, mert e szó hallatára ma már senki nem gondol holmi zabüzemű négykerékre, ha­nem kizárólag benzinnel üze­meltetett, robbanómotorral hajtott gépjárműre, magya­rul — autóra. S azok közül is kizárólag a személyautóra. A beszélgetések az utóbbi években így kezdődnek, vagy végződnek: — Hallotta? Már a Kovácsnak is van autó­ja... Hány „maszek’’ autó fut Pest megyében, a mi szű- kebb pátriánkban? Nevek és címek nélkül is nagyon ér­dekes kép rajzolódik ki előt­tünk. Szám szerint a legtöbb ma­gán kézben levő személyautó a ceglédi járásban fut: 327. Utána mindjárt a budai já­rás következik 289 kocsival, majd a váci járás 245-tel. A továbbiakban így alakul a sorrend: ráckevei járás 163, monori járás 140, gödöllői já­rás 118, dabasi járás 90, szentendrei járás 86, nagyká- tai járás 62, aszódi járás 30 és a szobi járás 26. (A felso­rolásból ki ne felejtsük va­lahogy: a gödöllői járásban minden egyes községben van­nak személyautók magántu­lajdonban!) Ez együttvéve 1576 személyautó. Vagyis megyénkben, ahol mindösz- sze négy város van, minden százhuszonnegyedik család géperővel „furikázik" ide s tova. S ne biggyessze le sen­ki az ajkát e szám láttára, hogy Nyugaton így, meg Nyugaton úgy, mert ponto­san hat évvel ezelőtt minden ember megszámolhatta kezé­nek és lábának ujjain, hogy a megyénkben össze-vissza hány magánautó szaladgált.„ Sót, még tovább megyek. Ha azt nézem, hogy Cegléd városában 125, Nagykőrösön 119, Vácott 125, Szigetszent- miklóson 51, Érden 61, de még Dunakeszin is 50 em­ber vallhatja magát boldog autótulajdonosnak, akkor to­vábbi következtetésekre is juthatunk. Mert ugyebár, nem nagyon valószínű, hogy Cegléden, vagy Vácott 125 orvos, Nagykörösön 119 fő­mérnök élne, Szigetszentmik- lóson 51 maszek kisiparos működne, Dunakeszin 50 jó jövedelmű művészember la­kozna. A hétről hétre szapo­rodó autópark gazdái között tehát ott vannak a termelő­szövetkezeti tagok, bányá­szok, munkások, tanárok, közalkalmazottak is. Mert ma már. sok mással egye­temben, nem elérhetetlen álom a saját autó sem. <f. a.) Panasz a börzsönyi kisvasúira A Börzsönyi Állami Erdő- gazdaság tartja lenn azt a kedves keskenyvágányú er­dei vasutat, amely Kismaros vasúti állomását köti össze a Pest megyei turisták néhány népszerű kiránduló- és üdü­lőhelyével, Szokolyával. Ki­rályréttel és Nagyhideghegy- gyeL A pici vonat rendkívüli közkedveltségnek örvend. Kis szerelvényei csaknem mindig zsúfolásig megtelnek. Leginkább azok veszik igény­be, akik a nagy vasút on ér­keznek Kismarosra, és a ki­csin folytatják kirándulásu­kat úti céljuk felé. Ha ked­vező az időjárás, nincs is panasz ellene, de annál több olyankor, ha hirtelen zápor zúdul a vidékre. Az erdei vasút végállomása ugyanis csak jelképes állomás, nincs fedett helyisége, ahol a ki­rándulók zivataros időben meghúzódhatnának a vonat indulásáig. Persze, senki sem gondol holmi költséges megoldásra. hiszen az utasok zöme edzett turista, aki nem ijed meg egy kis záporesőtől, de azért ne­kik is jólesne, ha födél alatt várhatnák meg a kisvonatol. Az utasok egy része viszont nem turista, hanem beutalt valamelyik üdülőhelyre és bizony nem készül fel arra, hogy útközben esetleg hosszú félórákig esőben, zivatarban szabad ég alatt kelljen vára­koznia a csatlakozó vonatra A kívánság tehát, hogy az arra illetékesek gondoskod­janak a kisvasút kismarosi végállomásán valami fedett várakozó helyiségről, min­denképpen indokolt, tekintet­tel arra is, hogy a vadregé­nyes vidék évről évre na­gyobb kirándulótömegeket vonz erre a környékre. Nem tudjuk, melyik intézményünk profiljába tartozik a kérdés, de akár az Idegenforgalmi Hivatal, akár az erdészet ser. illetékes, mindenképpen megoldást kellene rá találni. m. 1. Az új korszak eredményei a mezőgazdasági kiállításon Színvonalasabb tapasztalatcserék Három évi szünet után az idén újra megrendezik az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tást. Az 1962-es seregszemle folytatója lesz ugyan a nagy hagyományokra visszatekintő kiállításnak, ugyanakkor — mint az előkészületek elárul­ják — számos új vonással gazdagodik. Az elmúlt három évben ugyanis a magyar mező- gazdaság fejlődésében új korszak kezdődött, amely­nek eredményei tükröződ­nek majd az idei kiállítá­son. A termelőszövetkezeti ve­zetők és tagok igényeinek megfelelően emelik a kiállítás időtartama alatt megrendezett tapasztalatcserék színvonalát. Ezt a célt szolgálja a nagysza­bású kemizálási és üzem szer­vezési bemutató. A kemizálá­si bemutatón az eddigi jelent­kezések alapján a KGST-ben részvevő országok mellett ju­goszláv és holland cégek is szerepelni kívánnak. Az idén tanulmányozhat­nak először termelőüzeme­ket munka közben a kiál­lítás részvevői, 12 000-res csibenevelő, két to­Termelőiizemek munka közben Kemizálási, üzemszervezési, állat- tenyésztési bemutatók jatóház és egy növényház­kombinát készül el szeptem­berre. A növénytermesztési bemu­tatóra 400 jelentkezést fogad­tak el, s a múlt évben elért eredmények alapján a koráb­binál lényegesen magasabbra emelték az elérendő szintet. Búzájukat például azok az állami gazdaságok mutat­hatják be, amelyek 200— 500 holdon 19 mázsás, vagy 500 holdon felül 17.5 má­zsás átlagtermést értek el. A termelőszövetkezetek szá­mára 100—300 holdig 17 má­zsa. 300 holdon felül 16 má­zsa volt az elérendő színt. Az állattenyésztési bemuta­tók rendezői csak július köze pén döntik el véglegesen, kik hozhatják fel legszebb jószá­gaikat, de már az első elbírá­lás tapasztalatai is érdekesek. Ez lesz az első kiállítás, aho­vá egyénileg gazdálkodók nem hoznak sem lovat, sem juhot, viszont szarvasmarhával, ser­téssel és baromfival még részt vesznek. A különböző állattenyész­tési bemutatókon az álla­mi gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek majdnem egyforma arányban szere­pelnek Természetesen a szakmai ta­pasztalatcsere mellett a mező- gazdasági kiállítások szokott látványosságai nem maradnak el. A pankotai juhászok az idén is elhozzák mázsás ko­saikat. lesz 5 mázsás hízó, s megrendezik a különböző lo­vasbemutatókat is. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom