Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-08 / 132. szám

1962. JÚNIUS 8, PÉNTEK liter Ei <JCír!an Alkalmi társulás, vagy igazi brigád? Büszkén magasodik a DCM új központi irodaépülete a kék ég felé. A friss falaknál jó­kedvűen muzsikál a fűrész, csattan a szekerce és sikolt a fa. Csatornáznak. Kisebb tervmódosítás tör­tént, mert kiderült, hogy az új épület pincéjének szellőzé­se nem megfelelő. Ezért pótló­lag csatornát építenek, ki a szabadba vezet majd, és így könnyebben áramlik a friss levegő az új épület alsó ré­szébe. A csatorna belső zsalu­zatát csinálják az ácsok. Ők egyébként a nagy építkezés örökmozgói, hol itt, hol ott jelennek meg. — Mindig ott dolgozunk, ahová éppen ugrnsztanak ben­nünket — mondja Sztranyan István. — Bejártuk mi már az egész építkezést. Fa és ács nélkül nincsen új üzem, gyár vagy ház. Mi és a kőműve­sek mindenütt ott vagyunk, ahol valami új készül. — Mióta dolgozik a DCM- építkezésnél? — Három esztendeje. Nő­tincsről járok be autóbusszal. Reggel fél ötkor kelek, hogy fél hétkor, a munkakezdéskor, pontosan itt legyek, ötig dol­gozunk és hatkor vagyok is­mét otthon. Sztranyan István tehát a bejáró munkások eléggé fá­radságos életét éli. Korán kel és sokat utazik, de nyilván munka után sem pihen ott­hon. — Mi az esti program? — Akad mindig egv kis munka. Építkezni akarok. Költségvetést csináltam, ha mindent más csinálna pénzért, akkor az új ház 100 000 forint­ba kerülne. Ez tenger pénz, ha össze akarnám rakni, amire az utolsó fillér is meglenne, addigra talán nem is lenne rá szükségem. Éppen ezért, amit lehet, megnsihálom én, meg­építik a rokonok, a barátok, és így jénéhány ezer forintot megtakarítok. — Nős? — Igen. Feleségem Nőtin­csen a szövetkezetben dolgo­zik. — Mi lesz, ha elkészül a DCM? — Szeretnék akkor is itt maradni. Ácsra, azt hiszem, továbbra is szükség lesz. És ha nem? Kitanulok valami más szakmát is. Huszonkét éves vagyok, van még időm. Van egy olyan mondás, ahány szakmához ért valaki, annyi embert ér. — Brigádban dolgozik? — Természetesen. Mi ácsok együtt vagyunk. A szendehelyi Schlenk István, a nőtincsi Kis Ferenc, a jászárokszállási Sza­bó József és a cserhátszent- iváni Markó Kálmán, ő a leg­idősebb, ő a korelnök. * Bekapcsolódnak a beszélge­tésbe a brigád többi tagjai. Kitartanak egymás mellett jó- ban-rosszban. Nagyjából ha­sonló korúak, életerős, jóke- délyű fiatalemberek. Egyedül Markó Kálmán idősebb. Nézeteltérés, vita nincs, legfeljebb tréfálkozás, Kitűnő­en megértik egymást, nyilván azért, mert egyformán képzet­tek, értik a szakmát. Vidéki fiúk, akik otthon a ház körül fiatal korban megismerkedtek a szerszámokkal. összetartja őket a közös ér­deklődés. a közös utazás is. Csak ketten laknak a DCM munkásszállásán, a többiek együtt utaznak reggel-este az autóbuszon. — Mi lenne, ha idegen ke­rülne a brigádba? — kérdez­tük a fiatal ácsoktól. — Nem gondoltunk erre. Bi­zonyára megbarátkoznánk. A munka összehozza az embere­ket. — És ha gyengébb lenne az új ember, mint a régi brigád­tagok? — Nézné a kezünkben a sze­keréé t, a fűrészt, azután bele­jönne — mondják. — Milyen a brigádélet? Csend a válasz. Mintha vá­ratlan lenne a kérdés. Olyan természetesen, magától érthe­tően. hétköznapian élnek, dol­goznak együtt, hogy talán rit­kán jut eszükbe, mit is jelent a brigádélet. Szocialista mó­don dolgozni, tanulni és élni. — Találkoznak az építkezé­sen kívül is? — Az autóbuszon. Másutt ritkán. — Tanulás, szórakozás? — Nincs szabad időm — válaszolja a nőtincsi Sztra­nyan István. ■—. Brigádnapló van? — Van. Természetes; hogy van. — Ki vezeti? ■— Mindig más. aki éppen beírja a teljesítményt. ■— Más nincs benne? í— Hát. nem nagyon. — Megnézhetnénk? — Szívesen megmutatnánk, de nincs itt. Az öltözőben van. Most külön be kellene menni érte. Sürget a zsaluzás, nincs most idő — mondják a fiatal ácsok. Szavukból az érződik: örül­nek, hogy nem kell megmu tat- j niok a naplót. — Lehet, hogy a naplóba keveset írunk, de azt hisszük, a munkánk ellen nincs kifo­gás — folytatják az ácsok. — A főnökünk talán többet tud mondani rólunk; Beszéltünk a főnökkel” is, pontosabban a művezetővel. — Elégedett az ácsokkal? — Príma gyerekele — vála­szolja a művezető — mindig számíthatok rójuk. Kedvező tehát a vélemény a fiatal ácsokról. Kár. hogy a br igád tagok munkán kívüli kapcsolata laza, nem tanulnak, művelődnek együtt. * r Útmutatással segíthetne rajtuk a DCM valamelyik ta­pasztaltabb, összeforrottabb brigádja, s gyakorlati tanácsot adhatna a szakszervezet is. Igazi brigáddal találkoztunk a DCM új központi irodaépü­lete előtt? Nem. Még csak a körvonalai bontakoztak ki a szemünk előtt. Tanáccsal és gyakorlati se­gítséggel azonban igazi bri­gádot is kialakíthatnak a DCM fiatal ácsai; Molnár Károly Habib Burgiba távirata Dobi Istvánnak Habib Burgiba, a Tunéziai Köztársaság elnöke, távirat­ban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Tunézia nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. Amerikai és magyar mezőgazdasági szakemberek találkozója Amerikai mezőgazdasági szakemberek és farmerek 40 tagú turistacsoportja érkezett az IBUSZ útján hazánkba. Az amerikai turisták csütörtök délelőtt magyar mezőgazdasá­gi szakemberekkel találkoztak az Agrártudományi Egyesület klubjában. Az amerikai mező­gazdászok néhány napos itt- tartózfkodásuk során megláto­gatnak több állami gazdasá­got, termelőszövetkezetet és kutatóintézetet. — VENDÉGEKET várnak 12-ére a ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetbe. Hazánkat megismerni vá­gyó szovjet turisták látogat­nak ide. Elfogták a váci hajógyár betörőjét A bűn útján akart meggazdagodni A váci közvéleményt hetek óta élénken foglalkoztatja az a betörés, amelyet május 12-re virradó éjszaka követtek el a Dunai Hajógyárban. Az isme­retlen tettes az igazgatósági épület pénztárából magával vitt 351 000 forintot, a gyár dolgozóinak borítékolt, már ki­fizetésre váró félhavi fizetését. A megyei rendőrség bűnügyi osztálya azonnal nagy appará­tussal látott a nyomozáshoz. Rendkívül nehéz feladat előtt álltak, mert a betörő alaposan felkészülve, nagy körültekin­téssel törte fel a pénztár vas- szekrényét. A bűnügyi nyomo­zók bravúros munkáját három hét után azonban siker koro­názta. Elfogták a betörőt. Tan­ító Richard 22 éves hegesztő technikust, volt hajógyári dol­gozót. Tanké Richard rendőrségi kihallgatása során tettét beis­merte, s a házkutatásnál a lo­pott pénzből megtaláltak nála 341 500 forintot. Mint bevallot­ta, a többiből vásárolt magú­nak egy 3500 forintos karórát és egy női Doxa karórát, to­vábbá — többek között — hatezer forintért lottószel­vényt. Ezzel az volt a célja, hogy nagyobb nyereményhez jusson, s a lopott pénzt aka­dálytalanul felélhesse. A fiatalember a nyomozók­nak arra a kérdésére, hogy mi indította tettének elkövetésé­re. így válaszolt: — Meg akartam gazdagod­ni... Tankó Richárdot a betöréses lopás miatt a rendőrség letar­tóztatta. A Dunai Hajógyár gazdasá­gi vezetője és pénztárosa teg­nap vette át a megyei rendőr­kapitányságon az előkerült pénzt. Egyúttal átadták a gyár igazgatóságának levelét, amelyben köszönetét monda­nak a rendőrnyomozók fáradt­ságot nem ismerő, kiváló munkájáért. F. A. Bolgár vendégek Abonyban Vita az új általános iskolai rendtartásról Az általános iskolai új rendtartás első, nyers kéz­iratát vitatták meg leg­utóbb annak készítői: isko­laigazgatók, tanulmányi fel­ügyelők, oktatási osztályve­zetők, gyakorló pedagógu­sok. A tanácskozáson tisz­tázták az új rendtartás pe­dagógiai, ügyviteli és iskola­irányítói jellegét. Amint a Művelődésügyi Mi­nisztériumban elmondották, a készülő új általános iskolai rendtartás az iskolát mint közösséget fogja fel, s az igaz­gatót — aki a közösség ve­zetője — tanácsokkal, útba­igazításokkal, irányelvekkel látja el. A régihez képest feltétlenül rugalmasabb, s szabadabb kezet ad az igaz­gatói feladatok megoldásá­hoz. A rendtartás szerint az iskola három rétegből: a pe­dagógusok, az ifjúság és a szülők közösségéből tevődik össze. Az új rendtartás is el­sősorban a közösségi nevelés céljait szolgálja, A tervezetet előreláthatólag ősszel, a tanév kezdetén — számos budapesti és vidéki iskolának megküldik. A ta­pasztalatokat, észrevételeket, n pedagógusok javaslatait összegyűjtik és a rendtar­tás végleges formájának ki­dolgozásánál felhasználják. Az általános iskolák új rendtartása az új tanter­A LEGIFJABBAK VETEIKEDÉSE Versenyt kezdeményezett az inárcsi Kossuth ifjúsági szövetkezet Mint már korábban hírül adtuk, az idei tanítási évben ugrásszerűen megnőtt a falusi ifjúsági szövetkezetek száma. Ma már kilencven ilyen isko­lai gyermekközösség működik azzal a céllal, hogy a vállalt földterületen gazdálkodjék, s a gyerekek közben minél jobban megismerjék és megszeressék a mezőgazdasági munkát. A falusi ifjúsági szövetke­zetek, különösen az egymás­hoz közel működők között, mór korábban is nemes vetél­kedés alakult ki. A közelmúlt­ban azonban az inárcsi Kossuth ifjú­sági szövetkezet megyei versenyt kezdeményezett. Elképzeléseiket a Szövetkeze­tek Pest megyei Központjá­nak vezetői is megvitatták, s jóváhagyták. így ma már ja­vában folyik felhívásukra a versenyezni kívánók jelentke­zése. Eddig mintegy húsz falusi ifjúsági szövetkezet je­lentette be: vészt vesz a vetélkedésben. A verseny sorén — amely­nek értékelését a járási szer­vek a jövő év kora tavaszán végzik el — számításba jön az egy aranykoronára eső bruttó termelési érték, az egy holdra eső termékmennyiség, a szük­séges gazdasági munkák idő­beni elvégzése, a szövetkezet tagjainak tanulmányi átlaga, s annak javulása is. A feltételek között szerepel még. hogy a szövetkezet tagságának meg kell látogatnia egy jól működő j közös gazdaságot, s a tapaszta- | latokat meg kell vitatniuk. Az j értékelésnél sokat nyom majd I a latban, hogy a gyerekek mi- j lyen és mennyi segítséget ad- \ nak lakóhelyük termelőszö- | vetkezetének a termésbetaka­rítás — paradicsom- és papri­kaszedés, gyümölcsszüret, stb. — idején. Nagyon fontos szem­pont az is. hogy az ifjúsági szövetkezet vég­zős tagjai közül hányán választják élethivatásul a mezőgazdasági termelést, akár tovább tanulva, akár a (községben levő ‘közös gazda­ságban maradva. Az inárcsiak felhívása nagy érdeklődést váltott ki. s a ver­seny hasznosnak mutatkozik. A feltételek szigorúak, ezért a versenyben részt vevőknek iparkodniuk kell, ha az élvo­nalba akarnak kerülni. (tm) mm nap 1962. június 8, péntek, Me­dard napja. A nap kél 3.48, nyugszik 19.39 órakor. A hold kél 9.30, nyugszik 23.55 órakor. Várható időjárás: pár órás napsütés, helyenként még át­futó eső. Elénk, még erős, majd mérséklődő északi, északkeleti szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let 13—17 fok között. — NEGYEDMILLIÚS áru­készlettel szombaton nyílik meg Cegléden a megye leg­újabb és legszebb önkiszol­gáló élelmiszerboltja. A szö­vetkezeti ház földszintjét elfoglaló üzlet megnyitásán a megyei és városi tanács, valamint a ceglédi pártbi­zottság is képviselteti magát. — PÉCS KÖRNYÉKI nyolc­napos tanulmányi jutalomki­rándulásra viszik, július 2- tól, több csoportban a tanév közben legjobb munkát vég­ző Pest megyei pedagóguso­kat. A csoportok Pécs mű­emlékeit, nevezetességeit, s a bányákat, üzemeket látogat­ják meg. — A TERMÉSZETTUDO­MÁNYI KÖZLÖNY pályá­zatot hirdet magas színvo­nalú ismeretterjesztő cik­kek írására. A pályamű­vek témája szabadon vá­lasztható a természettudo­mányok bármely területé­ről. A pályaművek terje­delme 9—10 gépelt oldal (oldalanként 28 sor) lehet. A pályaműveket öt példány­ban kell beküldeni, a téma illusztrálására kívánatos négy-öt képet is mellékel­ni. A jeligés pályázaton mindenki részt vehet, be­küldési határidő 1962. szep­tember 30, cím: Természet- tudományi Közlöny szer­kesztősége. A legjobb mun­kát beküldők között egy ezer forintos, bárom Í50 fo­rintos és három 500 forin­tos díjat osztanak ki. — ÍRÓ—OLVASÓ talál­kozót rendeztek a nagykő­rösi művelődési házban, Kakovszky József pilisi ta­nár, költő közreműködésé­vel. A találkozó jól sike­rült. Rakovszky Józsefet Nagykőrös több gyárába meghívták. — NEGYVENEZER fo­rint támogatást kap a jász­kara jenői községi könyvtár a megyei tanácstól. Az ősz- szeg felhasználásával a sportköri helyiséget könyv­tárrá alakítják, a sportkör részére pedig űj helyiség­ről gondoskodnak. *— PARKETT alapanyagot gyárt a pilisi erdőgazdaság visegrádi üzeme. A különfé­le kisebb-nagyobb tételű ké­szítményekkel együtt 1300 köbméter fát dolgoz fel az üzem egy év alatt. — A DCM-BEN tett lá­togatást egy harminckét fős szovjet turistacsoport, a megyei MSZBT rendezésé­ben. A vendégek — akik építőipari dolgozók — rög­tönzött tapasztalatcserét rendeztek a DCM építőivel. — SAJTÓFOGADÁST rendez szombaton délelőtt tíz órakor a Kiskunlacháza és vidéke Körzeti Fmsz, központi irodahelyiségében, ahol a kiskun kereskedel­mi és kulturális hét elő­készítéséről tájékoztatják az érdeklődőket. — TÖBB MINT tízezer hold rét és legelő javításá­ra még ez évben intézke­dési terveket dolgoznak ki a budai járásban. A párt- bizottság határozata szerint 1965-ig az egész területen el­végzik a legelő javítását. — ELÜTÖTTE Piehl János pilisvörösvári lakos, gyalo­gost Bihari Károly moto­ros. esztergomi lakos, szerda este, Pilisvörösvár belterü­letén. Piehl súlyos sérülé­seket szenvedett. A balese­tet a gyalogos és a motoros kölcsönös gondatlansága idézte elő. — A MEGNAGYOBBÍ­TOTT művelődési otthon átadására szombat délután öt órakor kerül sor Szent­endrén. A megnyitót ünnepi műsor követi. A rádió mai műsora KOSSUTH-RÁDIÖ 8.10: Tánczene. .9.00: Móra Fe­renc elbeszélése. 9.10: Csajkovsz­kij: III. vonósnégyes. 9.50: Könyv- ismertetés. 10.10: Napirenden. 10.15: Iskolai kórusok énekelnek. 10.25: DaliaI, tánccal a világ körül. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: William Cooper regényének ismertetése. 11.20: Balettzene. 12.15: Könnyűze­ne. 13.00: Gazdaszemmel. 13.15: Tánczene. 13.35: József Attila leg­szebb verseitfföl. 13.55: Zenekari muzsika. 14.35: Az ifjúsági rádió műsora. 15.10: a gyermekrádió énekszakköre. 15.30: 17 év magyar novellaterméséből. 15.45: Szív kül­di szívnek. 10.25: Riportműsor. 16.40: Hangverseny. 17.15: ötórai tea. 17.45: Rádióiskola. 1S.30: Ja­scha Heifetz hegedül. 18.45: A bu­dai Sándor-palotában történt. 19.00: Pénteken este. 23.30: Részle­tek Wagner tetralógiájából. 0.10: Robert Farnon zenekara játszik. PETÖFI-RADIÓ 14.15: Operettrészletek. 15.10: Re­génytöredék előadása. 15*25: Ci­gánydalok. 15.45: Énekkar. 16.05: Szabó József riportja. 16.15: Ka­marazene. 16.50: 1000 szó franciául. 17.00: Fiatalok zenei újságja. 17.25: Ifjúsági filmklub. 17.45: Fúvósin­dulók. 18.05: Könnyűzene. 19.10: Hangverseny. 19.40: Láttuk, hallot­tuk. 20.00: Nóta csokor. 20.35: Be­mutatták . . . 20.40: Falurádió. 21.05: Közvetítés Hamburgból. 22.35: Ver­sek. 22.40: Izraeli dalok. •£''''>.’'VvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXy A FORINT I y $ f, Buszmegálló, Vácott. y A ff Egy elsős forma legényke 4 | szólít meg: ff — Néni, nem látott egy £ fforintot? | — Forintot? Hol?... £ — Elvesztettem itt és hiú- ff 4 ba keresem. Apu adta fagy- ff flaltra — magyarázza bűz- f, \ gón. ff ff — Ha megígéred, Itogy 4/ £ fagylalt helyett cukorra köl-í £ töd, adok egy forintot — ff 4 kotorászok a táskámban. $ ff — Miért? — rökönyödik ff f, meg. — A fagyi az jó... ff ff Átnyújtom a pénzt, a ff 'f gyerek szeme felcsillan: £ 4 — Megígérem, Elég hi- £ ff deg van. úgyis. — Aztán 4 4 zsebre vágja a pénzdara- f 4 bot. Futtában visszaköszön: 4 4 — Csókolom ... 4 Utánanézek. Tíz-tizenöt 4 4 lépéssel arrébb már más- ff ff valakivel „beszélget”, ff Azonos az eset. ff A pénz az utcán hever. 4/ ff csak meg kell szólítani a 4 4 hiszékeny felnőtteket. G. 3.9 y £ xxxxxxxxxxxx xxxxxx.'xxxxxxxxxxxxxxxxvZ — HÉTSZÁZ HOLDAS száraz kertészetben termel­nek paradicsomot, paprikát, dinnyét. babot, uborkát, káposztát és dohányt a dá- nyi Magvető Tsz tagjai. Öntözéssel eddig csupán nyolc holdat műveltek — az idén húsz holdon cső- lcutas öntözőrendszert léte­sítenek. állami hitel se­gítségével. — A ÖNKÉNTES tűz­oltók gyakorlataikon kívül testületileg végeznek társa­dalmi munkát megyénk leg­több községében. A vecsési tűzoltók például saját klub­termük építésén kívül a köz­ségi vízvezeték építésénél, valamint a posta kábelfekte­tésénél is aktívan segédkez­tek. — NEGYVENNÉGY kis­dobos és hetvenöt úttörő van a pusztavacsi általános iskolában. A pajtások hét és fél mázsa rongyot, tizen­két mázsa papírt, 292 má­zsa vasat gyűjtöttek eddig, amelyért 14 ezer forintot fizetett a MÉH. A pajtá­sok ebből az összegből, s a MÉH-től várható jutalom­ból fedezik táborozásuk költségeit. — EGY JELENTŐS újítás nyomán a ceglédi villamos- ipari gyárban a fúvógépek siklócsapágyát nem bronz­perselyből, hanem zsugor­bronzból állítják elő. A ko­rábbi darabonként 35—40 fo­rintos költséget az újítás se­gítségével tíz forint hatvan fillérre csökkentették. — JÚNIUS TIZENNYÖL- CADIKÄN az Építésügyi Minisztérium szakemberei előtt bemutatják a miniszté­rium filmcsoportja által ké­szített filmet, amely megörö­kíti az országban jelenleg folyó legnagyobb építkezése­ket. köztük a százhalombat­tai óriáskémény építését is. — JÓL DOLGOZIK a pé- celi Szemere Pál művelődési otthon. Rendezvényeit átla­gosan 13—14 ezer ember lá­togatja évente. A művelődési házban a zenetanfolyamon kívül rádió és képzőművé­szeti szakkör, két színjátszó és egy népi tánccsoport, va­lamint férfi és női énekkar működik. Vasárnap este Ahányon uta­zott keresztül, s a Kinizsi- vendéglőben vacsorázott és szórakozott a Gusla-Sofia száz- , tagú bolgár énekegyüttes. Az együttes tágjai, s köztük ne­ves szólisták, mint például Ivan Georgiev, a szófiai ope­ra tenoristája, igen jól érez­ték magukat az étteremben. Szén ás i István üzletvezető né­met és orosz nyelvtudása ré­vén fennakadás nélkül kap- j ták meg a vendégek a szaká- j csők remekbe készített ételeit, s Gudi Farkas Mihály és népi zenekara is ugyancsak kitett magáért. Gudi Farkasék rög­tönzött műsort adtak a vendé­gel: tiszteletére, s a műsorban bolgár és magyar népdalok és klasszikus számok szerepel­tek. A bolgár vendégek jóval záróra után. kissé, fájó szívvel búcsúztak el a vendéglátók­tól. Pásztor Mihály Cegléd [ vekkel és nevelési tervvel egy időben, 1963. szeptembe­rében lép érvénybe^

Next

/
Oldalképek
Tartalom