Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

4 1962. JÚNIUS 1, PÉNTEK Sződiigeti fotóművész váci kiállítása A Dunakanyar Fotoklub rendezésében vasárnap dél­előtt — a váci művelődési otthon bemutatótermében — nyílik meg Pászthory Ló­ránt „25 év a természetben" című tájfoto-kiállítása. A fényképezés sződiigeti mű­vésze negyedszázados gyűj­teményének 77 legszebb al­kotását mutatja be a nagy- közönséignek. JÓ TÁVLATI TERV NÉLKÜL NEM LEHET JÓ A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI MUNKA .1 int tini jitrths kö&svfjvinck iupíisaittltitvsvrt’jc EHósdoet Leonyid Martinov Budapestre érkezett Csütörtökön Budapestre ér­kezett Leonyid Martinov, a neves szovjet költő. L. Marti­növ vezetője annak a szovjet iróküLdöttségnek, amelynek többi tagja: Ny. Csultovszkij, B. Szamojlov és F. Kirszanov, június 5-én érkezik hazánkba. A szovjet íróküldöttség négy hetet tölt majd Magyarorszá­gon. A vendégek József Attila válogatott versiéinek szovjet kiadását készítik elő, s ők for­dítják le a költeményeket orosz nyelvre. A múlt hónapban a Pilis- vörösvárott tartott első köz- ségíejlesztési tapasztalatcsere után csütörtökön Diósdon jöt­ték össze hasonló célból a bu­dai járás községeinek vezetői. Dicsd ugyanis Pilisvörösvár és Zsámbék mellett szintén olyan falu, amelynek a községfej­lesztés tevén elért eredményeit a járási tanács magasra érté­keli. A tapasztalatcserén Kovács Endre, a járási községfejlesz­tési állandó bizottság elnöké­nek bevezető szavai után De­mény János diósdi községi ta­nácselnök ismertette az utóbbi évek eredményeit, elsősorban a törpevízmű és vízvezeték kiépítését, azután rátért a község útjai­ra. — 1957-ben — mondotta — még a legrégibb három ut­cánknak sem volt köves úttes­te. E pillanatban pedig egy­szerre négy utcában építünk Befejeződtek a magyar—lengyel külkeres­kedelmi vegyesbizottság tárgyalásai Csütörtökön befejeződtek a magyar—lengyel külkereske­delmi vegyesbizottság Buda­pesten folytatott tárgyalásai, amelyek során megvizsgálták az 1961. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv végrehajtását, valamint azt, hogy ez évben hogyan alakulnak a tervezett kölcsönös áruszállítások A két ország képviselői további áruszállításokban állapodtak meg, amelyek hozzájárulnák az országaink közötti árucse­reforgalom szélesítéséhez. A tárgyalások baráti légkörben folytak. Kísérlet Érd—Elviramajorban A gyümölcsösökben, kerté­szetekben és szőlőkben gyak­ran nagy kárt okozó késő tavaszi, májusi fagyok ellen eddig majdnem kizárólag füstöléssel védekeztek. Most érdekes kísérlet kezdődött a Kertészeti Kutató Intézet ér­di elviramajori gazdaságá­ban: az Aradi Emil gépész- mérnök szerkesztette, meleg­levegős szénaszárító készü­lékkel melegítik a fagytól megóvandó) terület levegőjét A kísérlet célja: megállapí­tani, hogy milyen körzetben terjed a légfúvó melégítő ha­tása, és mennyi eközben az üzemanyagfogyasztás. Ka a szénaszárítónak ez az új felhasználása sikeresnek és gazdaságosnak bizonyul, ha­tásosan védekezhetünk az egyik legpusztítóbb elemi csapás ellen. (MTI) és azt reméljük, hogy ez év végéia a még hátralevő né­hány úttestet is megépíthet­jük. Kis községünk községfej­lesztési alapjának bevétele nem lenne ehhez elegendő, fő­leg, ha úgy, njiint kezdetben, drága vállalati munkával és nem házikezelésben végeztet­nénk el a munkát. És még emellett is a helyi anyagok felhasználása és községünk la­kosságának társadalmi mun-1 kavállalása nélkül célt nem érhetnénk. — Tavaly összesen 800 főből álló felnőtt la­kosságunkra fejenként 185 forint értékű elvégzett tár­sadalmi munka jutott noha természetesen nem vala­mennyien vállaltak munkát. Most az útépítésnél hétköznap esténként is sokan dolgoznak, de vasárnaponként hatvanan- nyolcvanan, néha pedig száz­nál is többen megjelennek a munkahelyeken, úgyhogy egy részüknek megköszönjük a megjelenést és megkérjük, jöj­jenek el következő alkalom­mal, mert egyszerre mind- annviuk számára nem tudunk munkát adni. Miért jönnek ennyien? Egyrészt nekik tet­sző célért és saját érdekeikért dolgoznak, ez már tudatossá vált a társadalmi munkában részt vevők között. Ezenfelül a társadalmi munka társadalmi esemény. Lehetőséget ad arra, hogy községünkbe az utóbbi években betelepült sok-sok ember összeismerkedjék egy­mással és munka végeztével elbeszélgessen, Így alakult ki és növekszik szemlátomást év­ről évre a diósdiakban a kö­zösségi érzés. A társadalmi munkát nálunk senki sem érzi robotnak, csak minden kény­szer nélkül, önként jelentke­zők jöhetnek számba a mun­kánál. , ­................ K essler Hubert dr. a helyszínen azonnal megállapítja műszerével a víz minőségét (MTI foto. Petrovits felv.) A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának 25. ülése Csütörtökön a Gellért Szálló épületében berendezett ta­nácsteremben megkezdődött a Szakszervezeti Világszövetség i Végrehajtó Bizottságának 25. I ülése. j A tanácskozáson megvitat- ' ják a szakszervezetek ötödik Mi lesz a íéligkész dabasi emeletes házzal? Építésébe 1942-ben még a Hangya fogott bele, üz­letházat akart építeni. Egy- pár sor téglát egymásra rak­tak, aztán abbamaradt az egész. Csak ötvenötben, már a Dabasi Földművesszövet­kezet folytatta az építke­zést, de csupán a földszint­tel készült el. Két évig az is üresen állott. Akkor vég­re megnyílott benne a föld­Eredetileg a Dabasi Föld­művesszövetkezet és a járá­si szövetkezeti központ je­lenleg is két teljes lakóhá­zat lefoglaló irodáit szándé­koztak elhelyezni a befeje­zetlen emeleten. Ha az iro­dák elköltöznének a két házból, nyomban megoldód­na a járási mentőállomás él- • helyezésének problémája. Az egyikbe ugyanis ez ke­világkongresszusán hozott ha­tározatok végrehajtásának ta­pasztalatait, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit, a jelenlegi nemzet­közi helyzettel összefüggő szakszervezeti tennivalóikat, valamint a második nemzet­közi nőkonferencia összehívá­sával kapcsolatos feladatokat. Az ülésen, a magyar szak­szervezeteket Somogyi Mik­lós, a SZOT elnöke, Brutyó János, a SZOT főtitkára, Beckl Sándor, a SZOT titkára és Kádas István, a SZOT nem­zetközi kapcsolatok osztályá­nak vezetője képviseli. A tanácskozást Renato Bi- tossi, az SZVSZ elnöke nyi­totta meg, majd Brutyó Já­nos, a SZOT főtitkára a ven­déglátó magyar szakszerveze­tek nevében meleg szeretettel üdvözölte az SZVSZ végre­hajtó bizottságának tagjait, a haladó nemzetközi szak­szervezeti mozgalom képvise­lőit. Ezután Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára tartotta meg beszá­molóját. Az ülés ma foly­tatja munkáját. A táplálkozási kultúra megjavításáért Húsz év múlva a kertészeti termelés értéke az egész mezőgazdaság egyötöde lesz ■* 130 kiló gyümölcs és 130 kiló zöldség jut egy főre — Készül a zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés fejlesztésének távlati terve A mezőgazdaság most bér, szülő távlati tervében központi helyet foglal el a kertészeti termelés fejlesztése. Mint az Országos Tervhivatalban az MTI munkatársának elmondot­ták: a terveken most dolgoz­nak, a jelenlegi irányszámok még jobbára csak elképzelése­ket tükröznek, s a további ki­munkálás során jelentősen vál­toztatnak. A fejlődés irányát, nagy­ságrendjét, s legfontosabb követelményeit azonban már ezek az előzetes szá­mítások is jellemzik. A következő húsz évben je- j lentösen megváltozik a mező- gazdaság, elsősorban a nö­vény termesztés szerkezete: a kertészeti termelés értéke az egész mezőgazdaságéinak egy­ötöde lesz majd, szemben, az i960, évi mintegy 14 száza­lékkal. Míg a mezőgazdaság egész termelése 1980-ig évente átlagosan 4.5 százalékkal növekszik, addig a szőlőé 5,3, a gyümölcsé 8,3 szá­zalékkal. Az előzetes tervek szerint a zöldségfélék vetésterülete a mostaninak mintegy kétsze­resére növekszik, a nagyüze­mi gyümölcsösök területe pe­dig megötszöröződik, & eléri a félmillió holdat. A szőlőterület viszonylag 'kis mértékben nő, viszont a meglevő 350 000 hold re­konstrukciójával felújítjuk a kiöregedett szőlőket. A számítások szerint húsz év múlva az egész mezőgazda­ságban kilencszer több műtrá­gya s legalább kétszer több gé­pi munka jut egy holdra, az I öntözéses gazdálkodás pedig kereken kétmillió holdra ter­jed majd ki. A kertészeti termelés nagy­arányú bővülése • lehetővé teszi táplálkozási kultúránk javítását, a vi­tamindús élelmiszerek fo­gyasztásának növeléséi. Az 1980. évi termésből — az előzetes számítások szerint — a mostaninál 60—70 százalék­kal több zöldségféle és 160—- 170 százalékkal több gyümölcs, mindkettőből 130—130 kiló jut egy főre. 1980-ban a gyümölcs­ös zöldségféléknek mintegy ne­gyedrésze feldolgozva jut a fo­gyasztókhoz. Mivel termékein­ket külföldön konzervként is szívesen vásárolják, lehetővé válik, hogy konzerviparunkat a hazai szükségleten túlmenően is fejlesszük. A következő húsz év alatt konzervgyártásuink kapacitása gyors ütemben bővül; a zöld­ségkonzervek termelése ki- lenc-tízszeresére, a gyümölcs- konzerveké hat-hétszeresére, a gyorsfagyasztott áruké pedig legalább hússzorosára növek­szik. KÖZÖS ERŐVEL Ugye, milyen sivár!... művesszövetkezeti áruház és a cukrászda. De az épü­let fala kívül még ma is vakolatlan. Viszont ugyan­csak 57-ben emeletet húz­tak fel rá, feltették még a tetőt is, mégsem jutot­tak tovább az emeleti ré­szen a csupasz falaknál, ame­lyeken, akár a koponyán a szemüreg, olyan ijesztően feketéllenek üres ablaknyí­lásai. Odabenn is teljesen nyers még minden. Négy évnél hosszabb ideje szüne­tel az építkezés. A föld- művesszövetkezet azt mond­ja, nincs pénze az épület befejezéséhez. Milliomos tsz a vérségi Tö­rekvő. Háromezerkétszáz hol­das birtokán Sziráki József elnök vezetésével szép ered­ményeket érnek el a tagok. Még többen is lesznek! és a fiatalok kész­pénzért dolgoznak. A brigád huszonöt ta­got számlál. Több a lány, mint a fiú. A brigádvezető, de a tsz elnöke szerint is, szorgalmas gyere­kek. Különösen Kan- csór Katalint, Gaty- tyán Annát, Heffer Máriát dicsérik, akik' most is az élen ha­ladnak kapájukkal. A fiatalokat nehéz szóra bírni. Zavar­ban vannak, majd az első szó után kirob­ban a kacagás. Nem takarhatják jókedvü­ket, .hogy épp róluk beszélnek a vezetők. Azt azért csak el­árulják, hogy akad már olyan gyárba já­ró barátnőjük, aki kijelentette: ő is ide­jön a szövetkezetbe, ha felveszik. A fag­gatózásra pedig: nem vágynak-e el in­nen a gazdaságból, ismét csak nevetnek. már miért vágyná­nak? Hol lenne ilyen jó dolguk. Törődnek velük, szépen is szól­nak hozzájuk, mun­kájukat nem fizetik rosszul. Mást mit akarnának? S hogy valóban van a szövetkezet­nek gondja a fiatal­ságra, nemcsak az if­júsági brigád példáz­za. Két „gyerekük”: Misák István és if­Legutóbb arról tájékozta­tott Csitári József könyvelő, hogy a Törekvő, miután az első negyedévben első helye­zést «rt el a járás tsz-ei kö­zött folyó versenyben, a má­sodik negyedévet is ilyen eredményesen akarja zárni. S megtudtam még azt is, hogy az aszódi járásban a Törekvő az „apostola" az ága- sos szénaszárításnak. A tsz jól dolgozik tehát. És mit csinál a tanács? Tóth Lajos vb-elnök és Kalmár István titkár elmondták, hogy idén 1800 négyzetméter jár­dát építenek és ezzel vég­leg befejezik Verseg „járdá- sítását”. Elmondták még azt is hogy 1963-ra művelődési ház, pedagóguslakás és né­hány kút megépítését vették tervbe. Nagyrészt társadal­mi munkában építenek min­dent — de hozzátették: „A tsz miatt csak kevés embert tudunk mozgósítani, ott dol­gozik mindenki”. S ha ez látszatra akadálya is a község gyors szépülésé­nek, mégis: közös erővel így változik Verseg arculata a földeken és a községben egy­aránt. (m. j.) 4 jabb Tóth Vilmos \ tsz-ösztöndíjjal tanul '• technikumban. Egyi- \ kük Szarvason, a jel- \ sőfokú kertészeti 1 technikumban, má- j sikuk Cegléden, az \ általános mezőgazda- \ sági technikumban. \ A most végző iskola- \ sok közül pedig — j már az iskola igaz- \ gutájával is megbe- : szelték — tizenöt- i húsz gyereket szer- \ ződtetnek mezőgaz- \ dasági tanulónak. \ Így gondol a jövő- \ jére a tsz-tagság. Hí- \ szén, ha így tartanak j továbbra is igényt a \ fiatalokra, így vise- \ lik gondjukat, akkor : nem kell félniök: kik '\ veszik majd át ke- i zükből a stafétabo- tot. (s. á.) ' Az égen esőfelhők gyűlnek. A fiatalok olykor fel is tekinte­nek a munkából: va­jon itt éri-e őket? A vélemények megosz­lanak. van, aki azt mondja: holnapig sem ér ide az eső, van, aki egy órán be­lül várja. A munka azonban megy to­vább. Csupán Horváth János, a kakucsi Le­nin Termelőszövet­kezet ifjúsági bri- \ gádjának vezetője áll : meg néhány percre i beszélgetni. A tétlen- í séget azonban ő sem ! állja. Időnként leha- \ jól, egy-egy kikapált j hagymát visszadug a • földbe, nehogy oda- ! vesszen. Tőle tudjuk J meg, hogy ifjúsági ' brigádot < alakítottak rülne, a másikba pedig két lakás, ami a lakáshiánnyal küzdő községben sokat je­lentene. A félig kész emelet Daba- son állandó beszédtéma, nemcsak a lakosság, de a hatóságok körében is. Evek folyamán már a Pest me­gyei Hírlap is többször szó- vátette. Mi lesz ezzel a fé­lig kész házzal? Vajon még meddig kell szégyenkezniük a dobosiaknak a befejezet­len ház miatt? Vagy most már idők végezetéig befe­jezetlen is marad? A korszerű vízellátásért Budajenő és Telki községek korszerű vízellátást kapnak, a Vízgazdálkodási Kutatóintézet új, szovjet ZIL-tipusú te­repjáró gépkocsival egybeépített fúróberendezéssel már foly­tatja a kutatást. A víz minőségét az erre a célra készült spe­ciális műszerrel állapítják meg, amely dr. Kessler Hubert, a Vízügyi Kutatóintézet tudományos főmérnökének találmánya. A műszer lehetővé teszi, hogy már a helyszínen kiválogassák 1 a fúrás során feltárt vízadó rétegek közűi azokat, amelyek \ megfelelő minőségű vizet adnak. A találmány iránt külföldön its nagy az érdeklődés és már több államnak szállítanak belőle. Elmondotta még Demény Já- j nos tanácselnök, mennyire hát- ráitatta a községfejlesztési munkát, hogy nem volt kidol­gozott távlati terve a község­nek. A megépült állami lakások mellett ezért nem kapott a község azon a területen üz­let-, vagy valamilyen ipari javítóhelyiséget. Az óvoda megépülte után a mögötte levő üres területet la­kóház. céljára eladták és most, amikor az óvodát bővíteni kel­lene, nincs rá hely. — Javaslom, ahol még nem lenne, készíttessék el a távlati fejlesztési tervet — folytatta Demény tanácselnök. — Sok jó gondolatot nyernek a köz­ség terjeszkedésére, közműve­sítésére és elháríthatják azo­kat a hibákat, amelyekbe mi, a terv hiányában beleestünk. Ezután Mikoleczky Zoltán járási tEnácselnökhelyettes rö­vid felszólalásában rámutatott arra, hogy Diósd jól oldotta meg a feladatokat. — Most pedig nézzük meg a készülő és már elkészült beruházásokat, nézzenek jól körül ebben a rende­zett, tiszta községben — mondotta. A tapasztalatcsere résztve­vőd ebédig járták a községet és különböző kérdéseket tettek fel az egyes munkáik tervezé­sére, kivitelezésére vonatko- zólag% Ebéd után pedig késő délutánig folytatták a megbe­szélést. legközelebb Zsámbé- kon tartanak hasonló tapaszta­latcserét a budai járás köz­ségei. , Sz. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom