Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-03 / 128. szám
198Z. JÜNIUS 3, VASÁRNAP ’T^rrlao 7 ZÁPOR A FÖLD ALATT Macskagyökér, VIHAR EGY SZOBOR KÖRÜL Nem is zápor — felhőszakadás! Nyolcvan méterrel a föld alatt zuhog, ömlik a víz. Ha a szivattyúk nem dolgoznának kérlelhetetlenül, percek alatt ellepne. Csak gumiruhában lehet állni á zuhogást. A fényképezőgép villanó fénye nehezen tör át a vízfüggönyön. Néhány expozíció, s a vizes gép elektromos kábele átázott, nem működik tovább. Honnan zúdul a töméntelen víz? A karsztos, mészköves dombok gyomrából. Odagyűlik a csapadék, arra vonul a föld mélyének óriási víztartaléka. Errefelé mégis megcsappant a hozam. A kis vízmű, amely Pilisszentiván házait ellátja, hiába küszködött, a 80 méter mélyre vájt gyűjtőben megfogyott az Utánpótlás. A pilisi vájárok alászálltak, hogy új utakat vájjanak, gazdagabb forrást nyissanak. Most itt vannak lenn. Fejtőkalapács omlasztja a mészkövet, aztán lapátolás, tartályba rakják, amit kibányásztak, s indul fölfelé a „lift” a törmelékkel. Kemény munka. A bánya, ahol a szénért verejtékeznek, nem kényeztette el az embereket. Itt mégis kutyább az idő, zuhog és zuhog szüntelen a víz. A víz két-három fokos lehet, ömlik rá a- szerszámmarkoló kézre. Ügy érzi az ember, hogy a csontjáig foZuhog a víz a mészkősziklák repedéseiből. Az emberek és a fényképezőgép lencséje közé szürke függönyt von a sűrű vízhullás táé. Az ember titkon azt csodálja, hogyan férhet el egyenes derékkal a bánya föld alatti alagútjain. Idevalósi ember. A gyermekei a szomszéd házból szaladgálnak hozzá — látogatóba. Nyolcvan méterre szállnak le, s onnan fel. Bányászmér tékkel nem sok. Amit oldalt „kihajtottak” a víz' után, a hat méter negyven, nem nagy út. Alagútnak sem hosszú. A Fölfelé! A jeges zuhany elől időnként kitér a két vájár. Indulnak fölfelé ... yik a jeges ár. Odalenn most :etten támadnak a víz ellen - a vízért. Fönn csöndes, meleg az idő. t váltás napozik. Gyűjti a zuhogó jeges víz teszi keservessé a haladást. Ruhán, gumiköpenyen keresztül is érezni a kövek repedéseiből záporozó karsztvíz hidegét. S Egy kis pihenő. Néhány méterrel följebb a kitérőben száraz a föld, jólesik a cigaretta nyásznak. Mégis, a fehér ener gia, amit felszínre segítenek, nagy kincs. Farkas Ignác háza táján is bővebben ömlik majd a csapból a víz. A gépkezelő csak nevet. Stocker Gyula sok napot megélt a kis vízmű masinái mellett. Azt mondja, nyáron a kerítésig jöttek az asszonyok, s rázták az öklüket, mert kiapadtak a csapok. Ám itt még könnyebb volt a helyzet. Legfeljebb szolgálaton kívül az utcán menet „dicsérték” a paprikás asszonyok. Odahaza, saját asszonya körül már nehezebb. Nagymosáskor, amikor vidám suhogás helyett szolidan csordogál a községi víz, megindul a „be-' széderőmű”. Most majd megnő a tekintélye. Az asszony is becsülő szemmel tekint rá — nagymosáskor. így lesz. Odalenn már zuhog a víz. T. Gy. beléndek, izsóp A nagyüzemi táblák kialakítsa, a növénytermesztési fel- - iátok szakosítása mellett az ailami gazdaságokban megtermelik azokat a különleges növényeket is, amelyekre a gyógyszeriparnak szüksége van. A gyógynövénytermelést néhány olyan üzemben összpontosították, ahol ehhez a munkához jók a tulajdonságok. A valeriána idegnyugtató készítéséhez például 12 holdon termelik a macskagyökeret, hét holdon pedig a fájdalomcsillapítók készítéséhez használt belén- deket. Az emésztési zavarok gyógyítására használt római kamillából 15 holdat vetettek. A gyógynövénytermelő gazdaságokban 28 holdon terem izsóp, amelyet gyulladás, hurut, étvágytalanság ellen gyógyszerként, s emellett fűszer, valamint likőr és illóolaj készítésénél hasznosítanak. A fontos szívgyógyszerhez a di- gitáliszt főleg a termelőszövetkezetek szállítják, de az állami gazdaságok is termelik 22 holdon. (MTI) — VILLÁM-divatbemuta- tókat iktat műsorába a Pest megyei Petőfi Színpad a falvakban tartandó előadásai alkalmával, a földművesszövetkezeti boltok legszebb férfi és női ruhamodelljeiből. — Bájos és finom, méltó arra, hogy közterületen felállítsák — így hangzott Bucci főinspektor szakvéleménye, amelyet Carrara polgármesterének kívánságára nyilvánított egy szo- . borról. A „Fürdőzö no” című aktszobornak a város egyik díszkútját kellett volna díszítenie, szakértői véleményre pedig a nyilvánvalóan művészi alkotás védelmében csak azért volt szükség, mert a szobor felállítása ellen megmozdult a klerikális erénycsőszök hada. A „Fürdőzö nő“’ utolsó műve a két éve elhunyt Aldo Buttini szobrásznak, egy olyan művésznek, aki korábban szinte kizárólagosan madonnák, szentek szobrait mintázta és aki ezért nagy megbecsülésnek örvendett a helyi püspöki hivatalnál. Buttini azonban kellemetlen meglepetést szerzett a szentéletű atyáknak: halála után, hagyatékából került elő az aktszobor, méghozzá azzal a végrendeleti meghagyással, hogy az özvegy gondoskodjék a szobor méltó elhelyezéséről. Még rósz- szabb a dologban az, hogy a „Fürdőzö nőt” az olasz ipar- és kereskedelemügyi minisztérium aranyérmével is kitüntették, mint az egyik legszebb márványszobrot. Ám a püspökségnek még mindez nem okozott volna gondot, ha az özvegy nem igyekszik érvényt szerezni a művész végakaratának és ebben nem támogatja öt Carrara\ szocialista polgármestere, aki a városi közgyűlés jóváhagyásával úgy döntött: a szobrot a főposta előtti téren állítják fel. A püspökség lapja rögtön meghúzta a vészharangot: veszélyben hatvankétezer carrarai polgár erkölcse! A kegyes tárgyú szobrokat alkotó Buttiniröl kihirdették, hogy „teljes erkölcsi romlásba jutott” Buttini özvegye azonban • még mindig nem akarta visszavenni a szobrot. A püspökség ekkor hadba hívta a helyi Aclio Catoli- ca, a katolikus családi egyesület és más szervezetek tagságát a szocialista városházi többség ellen. Az erény leányai tiltakozó tüntetést hirdettek, a klerikális városatyák tiltakozó felszólalásokat tartottak, a katolikus ifjúsági szervezet pedig közölte: minden eszközzel küzdeni fog a meztelen Vénusz ellen. Az eredmény? Buttini szobra egyelőre a carrarai városháza egyik helyiségében félreállítva várja sorsa jobbra fordulását — a „közrend nyugalma érdekében”. Az országban egyetlen Végleges helyén telelt horgonyt a rárkev.ei liajómalom Sokáig nyugtalanította a ráckeveieket nagy költséggel helyreállított hajómalmuk sorsa, mert olyan hírek terjedtek el, hogy a becses műemléket Visegrádira vontatják és idegenforgalmi látványosságként ott helyezik el. A terv ellen jogosan szállt síkra Ráckeve és Csepel-sziget lakossága, hiszen a régi magyar malomipar e maga nemében páratlan emlékéhez, amely hosszú évtizedeken át őrölte finom lisztté Ráckevén a sziget acélos búzáját, ennek a vidéknek van elvitathatatlan jussa, viszont Visegrádon, a fellegvár és Mátyás király palotájának világhírű maradványai alatt, meleget a leszálláshoz. Szép szál ember Farkas Ignác vájár, sütkérezik néhány társával. Tartása, akár egy gárdisha a szivattyú leállna — nehéz lenne kikapaszkodni... A szenet jobban szeretik. Itt csupa „meddő”, amit báAz apaság megállapításának újabb bizonyítékai A szájpadrózsa „hasonló" az ujjlenyomathoz — Örökölhető-e a keserű íz érzékelése ? Hazánkban a felszabadulás előtt az apaság kérdését megállapító származási perekben még a vércsoport-vizsgálat eredményeit sem fogadták el bizonyítéknak. Egyedül a „fogamzás ideje és az újszülött érettségi foka” közötti időösszefüggés tényét vették figyelembe a bíróságon. Tizennyolc év elmúltával azonban ennek a tudománytalan leegyszerűsítésnek már nyomát sem találjuk. Mind több és több tudományágat magába foglaló orvosszakértői vélemény alapján születnek a döntések. Erről az egyre szerteágazóbb bizonyító-eljárásról beszélgettünk dr. Schranz Dénessel, a Budapesti Szájsebészéti Klinika docensével, az igazságügyi fogorvostan előadójával, akj évtizedek óta * behatóan foglalkozik az öröklődési és származási kérdésekkel. — Az apaság megállapításához nem elegendő csupán egy-két vizsgálati eredmény. Cél. hogy minél több orvosszakértői bizonyíték álljon rendelkezésre, s ezek összevetése adhat csupán helyes eredményt. — A felszabadulás óta a vércsoport-vizsgálat is elsődlegesen fontos, sőt, ma már kikérik antropológusok szakértői véleményét is, akik a „hasonlóságalapján következtetnek az apa személyére. E téren az ujjlenyomat mellett a hajszín, szemek színe, az arcvonások jellegzetességei, a fülek, az orr. s egyéb testalkati elemek összehasonlítása nagymértékben kiküszöböli a tévedés lehetőségét. — Tulajdonképpen ezen antropológiai öröklés-biológiai vizsgálatok része a fogászati bizonyítás is, amelyet külföldön mind sűrűbben alkalmaznak. Hazánkban azonban ezt még alig veszik igénybe. — Ennek oka, hogy az igazságügyi fogorvostan csak a közelmúltban indult erőteljesebb fejlődésnek. A fogorvosok államvizsga-anyagának már részét is képezi s különösen' a tudományág „két felfedezése” következtében várható, hogy hazánkban rövidesen a származási bizonyító eljárásnak elen- gedhetetlen részévé válik. — Ugyanis kiderült, hogy az ujjlenyomathoz hasonlóan a szájpadlás fogak mögötti részének gyűrődései, e nyálkahártya-ráncok. az úgynevezett „szájpadrózsák” rajzolatai szintén öröklődők. — A másik felfedezésnek története van. Harmincegy évvel ezelőtt egy külföldi vegyilaboratóriumban az egyik vegyész speciálisan . keserű ízű anyagot szórt, porított állapotban, egyik edényből a másikba, de közelben ülő munkatársa a keserű ízt nem érezte. E tényre felfiRáckeve legújabb műemléke, az újjáépített hajómalom (Foto: Gábor) jelentősége egészen eltörpül- I Felügyelőség, amely közel hátie. Az Országos Műemléki romszázezer forintot költött __________-■ rá, végül mégis Ráckeve mellett állt. A magyar malomipar becses emléke az országban egyetlen ilyen, ma már végleges helyén áll, Ráckeve alatt, a híd közelében, Rendeltetését is meghatározták: egyik érdekes osztálya lesz a Savcryai-kastélyban elhelyezett Csepel-múzeum- nak, benne helyezik el a vízi- molnárság, a halászat, általában a víziélet nagyrészben még összegyűjtésre váró emlékeit. Azt az elgondolást, hogy belsejében kis eszpresz- szót rendeznek be, elvetették, mert helyiségei szűkösek és erre a célra semmiképpen sem lennének alkalmasak. A hajómalmot, amint az előtte álló tábla hirdeti, a XIX. század elején a ráckevei Gyurcsik család építtette és tartotta üzemben mindaddig, amíg a fejlődő technika gőz-, majd villenyefőre berendezett modem malmai el nem szedték a kenyeret előle. A- régi molnárdinasztia kapcsolata azért ma sem szűnt meg a malommal: felügyeletére utolsó tulajdonosa kapott megbízást, aki egyébként a Savoyai-kas- télynak is gondnoka. Az egykori molnár magyarázgatja most a becses műemlék érdekességeit a látogatóknak. (m. 1.) gyeitek a tudósok, s hosz- szas kutatómunlca eredményeként beigazolódott, hogy egy bizonyos csoportba tartozó keserű anyagok ízének nem érzése örökletes tulajdonság. Ezeket az emberek körülbelül 30 százaléka nem érzi. Tehát ha adott esetben mindkét házastárs érzi a keserű ízt, gyermekük pedig nem: ez arra utal, hogy a gyermek más apától- örökölte ezt a tulajdonságát. Házasságon kívül született gyermek esetében pedig például lehetséges az. hogy ha az anya és gyermeke érzi az ízt, de a beperelt férfi nem: e tény bizonyíték amellett, hogy nem ő a gyermek apja. — Ezen öröklés-biológiai vizsgálatok természetesen csak akkor használhatók fel megnyugtatóan, ha a gyermek már legalább 3—4 éves. Különösen vonatkozik ez a keserű íz vizsgálatra, amelynél igen fontos a gyermek értelmi fejlettsége, hogy a különböző hígítású és kontrollként felhasznált különböző keserű anyagokat megfelelően tudja érzékelni. A szájpadrózsák és keserű íz érzékelés következtében várható, hogy rövidesen a fogorvos is állandó tagja lesz annak a bírósági orvosszakértői bizottságnak, amely jelenleg az igazságügyi orvosból és az antropológusból áll. Alacs B. Tamás Ősi tengeri állatot fogtak a tiszai halászok A halak ősei közé tartozó, ritka tengeri állatot fogtak a szegedi halászok. A Tisza algyői szakaszán került fogságba az arasznyi nagyságú, kígyóalakú ingóla. Az érdekes állat nem azonos az angolnával.
