Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-30 / 151. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! VI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ÁRA SO FILLÉR 1962. JÚNIUS 30, SZOMBAT A mezőgazdaság fejlesztésének ötéves terve a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága tegnapi együttes ülésének napirendjén A megyei tanács és a Haza­fias Népfront megyei bizottsá­ga tegnap folytatta együttes ülését, amelyet a múlt pénte­ken elnapoltak. Ezúttal a me­gye mezőgazdasága fejleszté­sének második ötéves tervét vitatták meg. Az ülésen Me­gyeri Vilmos tanácstag, a Kis­kunsági Állami Gazdaság igaz­gatója elnökölt. A megye mezőgazdaságának fejlesztéséről szóló ötesztendős tervet dr. Dajka Balázs, a me­gyei tanács elnökhelyettese is­mertette. Rámutatott arra, hogy a* ország kenyérgabona­szükségletét saját erőnk­ből kell fedezni. Erre irányulnak a KGST hatá­rozatai is. Ennek megfelelően, minden erőnkkel szorgalmaz­nunk kell megyénkben is az őszi vetést. Mezőgazdaságunk fejlesztésének sarkalatos kér­dése ez. Hasonlóan fontos a takarmánytermesztés. Évről évre takarmányhiánnyal küz­dünk, s ebbe a helyzetbe nem lehet belenyugodni. Általános hiba, hogy nem elég mély, és gyenge a ta­lajművelés, gyenge a talaj tápértéke is, és gywmosak a földek. A legfőbb takarmány, a kuko­rica vetésterülete, némileg csökken az elkövetkező évek­ben. helyette — a megye ég­hajlatának és talajának meg­felelően — inkább az őszi ár­pát részesítjük előnyben. Nagyon fontos továbbá a nagyüzemi kertészetek fejlesz­tése. Folyamatban van az öt­ven holdnál nagyobb kertésze­tek felmérése, s ezekből már­is kiderült, hogy megyénkben 37 kertészet gazdálkodik 50— 100 holdon, 26 kertészet 100— 150 holdon, 16 kertészet 150— 200 holdon, 18 kertészet 200— 250 holdon és 19 kertészet 300 holdon felül. Ugyancsak töb­bet kell tenni az eddiginél az öntözés terén, s különösen igyekeznünk kell az egyszerű víznyerési módszereket hasz­nosítani. Általában el kell indulnunk a sza­kosítás útján, s amikor a kertészkedés, a gyümölcs- és a szőlő termesztésé­nek javítására törekszünk, akkor végeredményben eb­ben az irányban haladunk. A tervjavaslat vitájában na­gyon sok értékes javaslat hangzott el. Mészáros József (Tápiószele) javasolta, hogy a telepítendő ,8000 hold szőlőben a csemege- szőlő részarányát emeljék fel 1200 holdról 3000 holdra, hogy a szőlőt inkább egyék, mint­hogy igyák. Dr. Baintner Károly egyete­mi tanár, a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem állattenyész­tési tanszékének vezetője hang­súlyozta. hogy fehérjetakar­mány nélkül nincs állatte­nyésztés, azt pedig gyakran külföldről kell behoznunk, a külföldi áru viszont nem egy­szer silány minőségű, esetleg romlott. Ezenkívül minden országban, a felszabadult gyar­matokon is, egyre több fehér­jetakarmányt használnak fel, tehát e téren szintén be kell rendezkednünk az önellátásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy Pest megyének hatalmas lehe­tőségei vannak a tejtermelés­re, hiszen Budapestre 250—300 kilométerről is szállítanak te­jet. Ez a megoldás nagyon költséges és nagyon körülmé­nyes. A Pest megyei tsz-ek kö­zelről is friss tejet szállít­hatnak a fővárosba, ol­csón. s emellett a sertés- hizlaláshoz megmarad a fölözött tej. Kőfalvi János (Albertirsa) a mesterséges borjúnevelés­hez kért segítséget. Dr. Magyari András, az Ag­rártudományi Egyetem rek­tora a terv elvi célkitűzé­seihez szólt hozzá. Hang­súlyozta, hogy az élelmiszer- fogyasztásban forradalmi vál­tozás következik be. Az em­berek kalória helyett ma már a fehérjedús, vitaminos, sovány húsokat, a to­jást, a tejtermékeket, a gyümölcsöket, a zöldség­árukat keresik. Tehát azok a szövetkezetek néznek élőre a jövőbe, akik ebben az irányban haladnak. Megyénk mezőgazdaságának szervezésénél és fejlesztésé­nél nemcsak a tejtermelés tekintetében, hanem minden­képpen figyelembe kell ven­ni a főváros közelségét. Ne feledjük — mondotta —<, hogy a főváros elszívja a munkaerőt. Pest megyében tehát csak úgy maradnak meg az emberek a szövetke­zetekben, ha azok versenyké­pesek, ha azokban jó a jö­vedelem. Ehhez emelni kell a termelékenységet, speciali­zálni kell a termesztő egy­ségeket, el kell érni minél magasabb hozamot. Az állat­tartásunknál mindenek előtt meg kell oldanunk az ab­raktakarmány problémát, mégpedig aszerint, ahogy a helyi adottságok azt felkí­nálják. A legdrágább ál­lattartás egyébként az exten- zív állattenyésztés. Ha intenzív állattenyész­tést folytatunk, a gaz­daságosság kétszeresére javulhat. Liptai László (Kerepes) arról beszélt, hogy a mező- gazdasági tanulóképzést be kell vezetni, széles körben el kell terjeszteni, ha gaz­daságosan akarunk termesz­teni. Ehhez persze az szük­séges, hogy az általános is­kolákból kikerülő fiatal a tsz-ben szakismeretet sze­rezzen és ne csak a kapálás fortélyaival ismerkedjék meg. Keleti Ferenc, a megyei tanács elnöke felszólalásában — többek között — bírálta a dömsödi Dózsa Termelőszö­vetkezetet, továbbá a rác­kevei járásban folyó mező- gazdasági munkát. Szűcs Zol­tán, a nagykőrösi tanácsel­nök szóvá tette, hogy újult erővel jelentkezik a homokos talaj megóvá­sának, az erózió elhárí­tásának problémája. Nyomatékosan kérte, hogy ez irányban sürgősen tegye­nek intézkedéseket, mert a szél hetek alatt élsivatago- sít jó termőföldeket. Végül az együttes ülés in­terpellációkat és bejelenté­seket tárgyalt meg, majd a tanácsülést berekesztették. F. A. Tápiógyörgyén már aratnak! Az aszódi járásban augusztus 15-ig befejezik az aratást és a csépíést - Aratási munkaverseny A járási pártbizottság kezde­ményezésére, a járási tanács közreműködésével, értekezlet volt Aszódon, amelyen részt vettek a termelőszövetkezeti elnökök és a párttitkárok. Na­pirenden szerepelt a megyei pártbizottság ismeretes hatá­rozata nyomán az aratási és csép'ési munkák megszervezé­se, valamint a sertéshizlalás­sal, illetőleg a háztáji koca­tartással kapcsolatos tenniva­lók. Az értekezletet Gaái Géza, a járási pártbizottság titkára tartotta. Egységes elhatározás születet a beszámoló után, hogy az aratás és a cséplés munkáit augusztus 15-ig befe­jezik a járás termelőszövetke­zetei, a gabona értékesítési terv tíz százalékos túlteljesí­tése mellett. Az aszódiakhoz hasonló ara­tási munkalendületről érkezett telefonjelentés a nagykátai já­rásból is. A tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz elnöke. Keszi József arról adott hírt, hogy három géppel megkezdték az őszi árpa aratását, amelyet nyomon követ a keresztrakás és a tarlóhántás. Pénteken es­tig összesen hetven holdon végeztek ezekkel a munkák­kal. Villásreggeli Moszkvában Gorbach osztrák kancellár tiszteletére HRUSCSOV ÉS GORBACH POHÁRKÖSZÖNTÓJE A szovjet fővárosban pénte­ken délelőtt villásreggelit ad­tak dr. Alfons Gorbach osztrák kancellár tiszteletére. A villás- reggelin szovjet részről jelen Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. pa­ragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. évi július hó 3. napján kedd délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) — Igen, Imre és Gyuri, eze­ket a neveket kapják az új­szülöttek — mondja Török Vince, Felsőpakony tanácstit­kára. — Szombaton délelőtt tíz órakor kerül sor a névadó ünnepségre, s ahogy hallom, ott lesz a fél falu. — És kik az újszülöttek szülei? — Imre ötödik gyerek, Csőszi Sándor 42 éves rokkant nyugdíjas kisfia. Gyurka édesapja, Balázs György pe­dig a Vörös Csillag Traktor­gyárban dolgozik Pesten. Ba­Épül a borjúnevelő , ■ Ä A toki Egyetértés Tsz-ben épül ez a 65 méter hosszú, száz férőhelyes itatásos borjúnevelő. Az istállót a leg­újabb módszerek szerint gépesítik. A mezőgazdasági kiállításon is bemutatásra kerül egy, gépekkel felszerelt, 30 méteres szelvénye (Szentiványi Ferenc felv.) lázsékat, mint anyakönyvve­zető, különben én adtam ösz- sze — szocialista esküvő ke­retében —, s most a névadó ünnepségen is én jegyzem be első gyermeküket. — Hányadik névadó ünnep­ség ez már a faluban? — A második. Éppen azért olyan nagy az érdeklődés, s mi számoltunk is ezzel a nagy érdeklődéssel. Felsőpakony ugyanis vagy hétkilométeres körzetben szétszórt település, s a község központjában, a ki­épülő új központban, a Hol­land telepi iskolában rendez­zük meg a névadót. Ha mind a kilencszáz lakos nem is je­lenik meg, de — mint már említettem — nagyon sok ér­deklődőt várunk. — S a felkészülés? — Ezzel egyenes arányban áll. Dr. Kapronczay Emilné tanítónővel közösen szervez­tem az előkészítést — az is­kolát már szépen feldíszítet­ték a fiatalok és az úttörők. Persze, az úttörők nemcsak a termet díszítették, hanem díszegyenruhában majd őrsé­get állnak a nagy esemény ideje alatt, s ott lesznek a társadalmi és tömegszerveze­tek képviselői is. No, és az a kis csomag, amelyet az Or­szágos Nyugdíj Intézettől kaptunk. — A kis Csőszi Imre részé­re? — Igen. Édesapja meghívta az Országos Nyugdíj Intéze­tet is — sajnos, senki nem tud lejönni, s a pártszervezetük egy csomag babakelengyével kedveskedett a fiatal nyugdí­jas újszülött kisfiának, (mj) volt Nyikita Hruscsov, Anasz- tasz Mikojan, Viktor Grisinés más vezető személyiségek. Osztrák részről a kancelláron kívül megjelentek a vele együtt Moszkvába érkezett ál­lamférfiak, valamint Ausztria moszkvai nagykövete. A villásreggelin Hruscsov pohárköszöntőt mondott. Ki­jelentette, hogy a Szovjetunió és Ausztria kormányai az utóbbi években siókat tettek a kölcsönös bizalom fokozása, a kereskedelmi, kulturális és tudományos kapcsolatok bőví­tése érdekében. Rámutatott a szovjet kor­mányfő arra. hogy semleges államként Ausztria sok új ba­rátot szerzett Keleten és Nyu­gaton is. „Természetesen — mondotta Hruscsov — a sem­legesség ellenfelei azt állítják, hogy a jelenlegi európai hely­zetben a semleges országoknak is elkerülhetetlenül ki kell kötniük valamelyik parton. Véleményük szerint ilyen „part" a Közös Piac. Hruscsov kijelentette: „a Szovjetunió nem titkolja az európai gazdasági közösségről vallott negatív álláspontját. Azért vallunk ilyen álláspon­tot, mert a Közös Piac bom­lasztja az európai kereskedel­met, gazdasági háborút hirdet más országok ellen, aláássa a vele kapcsolatban levő kis ál­lamok függetlenségét és szuve­renitását. valamint azt a lehe­tőségüket, hogy maguk hatá­rozák meg nemzeti politikáju­kat". — A Közös Piac — hangsú­lyozta a szovjet kormányfő — az agresszív NATO-tömb gaz­dasági bázisa Nyugat-Európá- ban. A Szovjetunió ezért elle­ne volt. és ma is ellene van a Közös Piacnak. Hruscsov ezután kifejezte azt a reményét, hogy Gorbach kancellár moszkvai látogatása a szovjet—osztrák kapcsolatolt további fejlődéséhez vezet, mindkét ország népei javára. A szovjet kormányfő erre ürí­tette poharát. Válaszában Gorbach kancel­lár kijelentette, hogy a Szovjet­unió és Ausztria kapcsolatait a kölcsönös tisztelet és barát­ság jellemzi. Emlékeztetett azokra a múlt év áprilisában elhangzott szavaira, amelyek szerint „Ausztria külpolitiká­jának alapja a semlegesség, és az is marad”. — Nem felejtettük el — mondotta —. hogy a Szovjet­unió szövetségeseivel együtt kétszer járult hozzá Ausztria újjászületéséhez. Mint a jelen­ben, úgy a jövőben is azon az úton halad országunk, ame­lyet az államszerződés és az állandó semlegesség kijelölt. — Úgy gondolom, hogy eb­ben a szellemben kell tovább haladnunk, mert ez elősegíti az országaink közötti kapcsolatok erősödését, függetlenül társa­dalmi rendszereink különbö­zőségétől — hangoztatta Gor­bach kancellár. Hruscsov fogadta Gorbachot Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken dél­előtt a Kremlben fogadta Al­fons Gorbach osztrák szövet­ségi kancellárt és megbeszélést folytatott vele. A megbeszélésen a szovjet— osztrák kapcsolatokra vonatko­zó kérdéseket és olyan nemzet­közi problémákat vitattak meg. amelyek mindkét orszá­got érintik. A találkozó barátságos lég­körben zajlott le. Véget ért az ENSZ közgyűlésének eddigi leghosszabb ülésszaka Az ENSZ-közgyűlés csütör­tökön elfogadta a dél-rhode- siai kérdésben beterjesztett afro-ázsiai határozati javasla­tot, ezzel véget ért az ENSZ- közgyűlés eddigi leghosszabb ülésszaka. 24 héten át tartott, az ENSZ-küldöttek 97 kérdést vitattak meg. A záróülésen Monzsi Szlim, a közgyűlés elnöke mondott beszédet, méltatta a közgyűlés eddig végzett munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom