Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-29 / 150. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSR HÁRMAN A HÚSÜZEMBŐL A mezőgazdaság és az ipar kézfogása A csemői Rákóczi Tsz-ben gyártják a kitűnően bevált tápkockát Országosan elsőnek a cse­mői Rákóczi Termelőszövet­kezetben használták a ceglé­di Tőzegkitermelő Vállalat által gyártott tápkockát, amelynek illetékesek megálla­pítása szerint rendkívüli ered­ményei jelentkeztek már az első évben. A gazdaság 20 ezer darabot rendelt 17 fillé­res áron. A gyártás és a tápkocka al­kalmazása kitűnően bevált, ezért a vállalat szakemberei, hidraulikus présgépet tervez­tek, azt a hódmezővásárhe­lyi gépgyár már le is szállí­totta, de hamarosan jelentke­zett egy új probléma: a Tő­zegkitermelő Vállalat terüle­tén nincs villamos energia. A Rákóczi Tsz vezetősége nal segítségére sietett a vé latnak, készséggel felajánlot­ták a termeléshez szükséges aaon­vffla­(Jjnbb segítség a második műszakban Olcsó tktcsoralehetöség a föhlmúvessxövetkezeti étteremben Sokszor halljuk a háziasz- szony kétségbeesett kijelenté­sét: — Mit adjak vacsorára? A hideget unják. Kinek van kedve ahhoz, hogy a minden­napi munka után odaálljon a tűzhely mellé vacsorát főzni? A nagy gond megoldódott. Kormányprogram írja élő a dolgozó nők élétének munká­jának megkönnyítését. A SZÖVOSZ gyorsan igyekezett átvinni a gyakorlatba a program vendéglátóipari el­gondolásait és fmsz-ek veze­tése alatt álló éttermekben rendszeresítette az olcsó va­csora kiszolgálását. Tabányi Ferencilé, az fmsz reprezentatív éttermének ve­zetője örömmel beszél az új kezdeményezésről. n-í. Konyhánk 600 ember ré­szére főz minden délelőtt. A négy szakácsból és négy ki­szolgálóból álló személyzet fennakadás nélkül végzi nap mint nap a dolgát, mondha­tom, közmegelégedésre. Az újabban rendszeresített vacso­rakiszolgálás már nem jelent különösebb terhet és csökken­tett áraival igen kedvező a fogyasztók számára. Estén­ként legalább 5—6 készétel­ben válogathatnak a vendé­geink és a frissen sültek is el­készülnek 5—10 perc alatt. Telefonon is lehet jelentkezni a vacsoráért, és mire a ven­dég az átvételre jelentkezik, a frissen sült is készen várja. A saját edényben elvitt va­csora ára húsz százalékkal ol­csóbb és egyik napról a má­sikra megszüntettük a házi­asszonyok vendéglátó gond­jait. 5—6 személyes vacsora alig kerül 50 forintba. — Gondoltunk természete­sen arra is hogy lehet beteg a házban vagy a gyermekek igényelnek könnyebb vacso­rát, ezért minden este levest és főzeléket is biztosítunk. Egy pici betekintés az árak­ba mindenkit meggyőzhet ajánlatunk méltányosságáról: pörkölt 6,85, rántott hús kö­rettel 7,60, sertés pörkölt 8,05, a legdrágább az étlapon a rántott sertés szelet köréttel 9,70 forint. Szívesen látjuk a háziasz- szonyokat és reméljük, hogy hamarosan újabb könnyítésről adhatunk hírt: arról, hogy a megrendelt ételeket házhpz is szállítjuk. helyet és elektromos energiát. A termelés már meg is indult. Szalkay István, a termelőszö­vetkezet elnöke ezt mondja: — Egy kicsit büszkék is va­gyunk arra, hogy mi alkal­maztuk elsőnek a kiváló újí­tást. Ez természetesen kötelez elsősorban arra is, hogy a ter­melést minden eszközzel se­gítsük. Ez az egyetlen magya­rázata annak, hogy helyet és villamos energiát bocsátottunk a vállalat rendelkezésére. Ezen túl azzal is segítjük a kezde­ményezést, hogy jövőre egy­millió tápkockát rendelünk és kipróbáljuk a kukoricaterme­lésben is. Ha beválik, egészen beláthatatlan eredményeket várhatunk. Szívből örülünk, hogy a vállalat kalkulációja értelmében egy tápkocka már csak 8 fillérbe kerül, az érdek­lődés igen nagy. Véleményem szerint a termelés egész kapa­citása hamarosan elhelyezést nyer az egyes gazdaságokban. ? VIGYÁZZUNK! A BAJ NAGYON KÖNNYEN MEGVAN! Nem fontos a gépkocsi rendszáma, az is közömbös, hogy kivel történt az eset. Egyedül tanulság céljából kö­zöljük az esetet, amely igen könnyen végzetes következ­ményekkel járhatott volna. A csillogó gépkocsi szabályosan odaáll az úttest mellé. A mo­tor leáll és a kocsi vezetője anélkül, hogy a tükörből el­lenőrizte volna azt, hogy mi történik a háta mögött, kinyi­totta a gépkocsi úttest felőli ajtaját és kilépett a kocsiból. Abban a pillanatban ért oda 30—40 kilométeres sebességgel egy motoros, akinek lélekje­lenléte előzte meg a kataszt­rófát. Gyors fékezés. A hátsó kerék gumija csikorog. A mo­toros balra elhúzza a kor­mányt és tovább süvít. Nem­csak a gépkocsivezetőben, de még az utca járókelőiben is megfagyott a vér. Nagyon könnyen súlyos balesetnek lehettünk volna szemtanúi. Tapasztalat: vigyázzunk! A baj nagyon könnyen megvan. Egy járókelő Ceglédhercelröl jelentjük A FÖLDMŰ VESSZŐ VET­KEZET 28 dolgozója vesz részt a takarékossági mozga­lomban. Átlagosan havonta 3000- forintot fizetnek be, s a megtakarított összeget az év végi ajándékozások fedezésére fordítják. ★ AZ EGYETÉRTÉS Termelő- szövetkezetben elkészült a S09 férőhelyes süldőszállás. Építés alatt áll egy darab 32 vagonos magtár, 3 darab 15 vagonos kukoricagóré s egy darab 56 férőhelyes növendékmarha- istálló. ★ MINDEN KÉSZEN ÁLL a művelődési ház építéséhez. El­készült a tervezés, rendelke­zésre áll a pénz, a legújabb nehézség a talajvizsgálat, amit a kivitelező vállalat csak 1963- ban hajlandó teljesíteni. AZ EGYETÉRTÉS Termelő- szövetkezet házilag oldotta meg 100 hold paprika öntözé­sét. MA REGGEL indult 38 ceg- lédberceli úttörő a balaton- szárszói járási úttörőtáborba. Júliusban kisdobosok, augusz­tusban pedig újabb úttörőcso­port nyaral a Balatonnál. ★ KORSZERŰSÍTETTÉK a Földművesszövetkezet 8-as számú vegyesboltját. Az egész boltot újra festették és a be­rendezést a korszerű igények­nek megfelelően alakították át * i A CEGLÉDI PIACON az Egyetértés Termelőszövetkezet jelentkezett elsőnek primőr: uborka és spárgatök szállít- i mányával. — JÚNIUS 23-ÁN tartotta meg II. negyedévi ülését az Abonyi Pártbizottság. Napiren­den a tavaszi munkák végzé­sének értékelése és nyári fel­adatok, valamint az iskolai és felnőtt oktatás értékelése, sze­repelt. A nagy számú hozzá­szólás sok hasznos javaslatot és bírálatot adott a bizottság további munkájához. Egyben megszabta azokat a feladato­kat melyek megvalósítása nagyban elő fogja segíteni nemcsak a bizottság jobb mun­káját, ds a termelőszövetke­zetek megszilárdítását is szol­gálja. — NAPOKBAN MEGTAR­TOTT községi tanács vb-ülés megtárgyalta az időszerű me­zőgazdasági munkák végzésé­nek állását és az Abonyi Gép­állomás felkészülését a nyári mezőigazdasági munkák végzé­sére. A hozott határozat min­den valószín űség szerint biz­tosítani fogja az időbeni leg­kisebb szemveszteségű nyári betakarítási munkák végzé­sét — CEGLÉD VÁROS első félévi sertésfelvásárlási tervét — mely 2400 darab volt — május 31-ig ' 106 százalékra teljesítette. Ezzel az ered­, ménnyel a városok közötti fel­vásárlási versenyben Vác után a második helyezést érte el. — MOLNÁR GÁBORT, a cifrakerti általános iskola ta­nulóját futballozás közben egy rögdarabbal szemen dobták, melynek következtében 12 szá­zalékos maradandó rokkantsá­got szenvedett. Az évi 5 fo­rintos tanuló biztosításán ke­resztül az Állami Biztosító 304)0 forint kártérítést fizetett neki. — A VÖRÖS CSILLAG Ter­melőszövetkezet a tegnapi na­pon. elsőnek a városban meg­kezdte az őszi árpa aratását. Az aratást a termelőszövetke­zetben három aratógéppel vég­zik. Ocsai Mária és Kápolnási László június 30-án, délután 6 órakor tartják esküvőjüket a rel. nagy­templomban. Holló István 10 éve dolgozik munkahelyén s munkáját mindig példamutatóan, vé­gezte. Az üzem vezetősége a közelmúltban terjesztette fel őt kitüntetésre + Fazekas Margit vezető raktáros a vállalat megalakulása óta végzi ezt a felelősségteljes munkát. Szaktudása és szorgalma jutalmául a múlt évben az élelmiszeripar kiváló dolgozója jelvénnyel tüntették ki Kovács Lajos az üzemben dolgozó szocialista munka- brigád vezetője. A tizennyolc szakmunkás nemcsak a szak- hanem a társadalmi munkából is kiveszi a részét SZARVASI KIRÁNDULÁS HARANGSZOKNYA A DIVAT7 — Hová rohansz Jóska? — Félreverni a harangot! denfelől. Nekünk, alföldi leá­nyoknak mégis kedves ez a látvány, s Petőfi szavai tolul­nak ajkunkra: „Börtönéből szabadult sas lelkem, ha a ró­nák végtelenjét látom”. Az égbolton egyetlen felhő sincs, s olyan — hogy költői hason­lattal éljek —, mintha világos­kék üvegharangot borítottak volna fölénk. No, de már meg is érkeztünk Cserkeszöllöre, mely a környéken feltörő gyógyforrásokról híres. Meg­nézzük a szépen kiépített me­legvizű fürdőt, s a társaság egy része kezét benyújtva olyan pancsolást visz véghez, hogy némelyik kisleány majd­nem beleesik a medencébe nagy igyekezetében. Rengeteg pici béka ugrál itt a fűben, vannak olyanok, akik hármat- négyet összefognak belőlük, megcáfolva a lányok gyávasá­gáról kialakult közvéleményt. Addig dédelgetik a halálra ré­mült kis unkákat, míg neve­lői parancsra kénytelenek el­engedni őket. Cserkeszöllő után a követ­kező állomás Szarvas. Közben áthaladunk a „szőke Tiszán”, mely a magával hordott sok homoktól piszkos sötét okker színű. A Kőröst és néhány holt ágát átszelve megérke­zünk végre Szarvasra, kirán­dulásunk célpontjához, a híres arborétum kapujához. Vezetőnk elmagyarázza, hogy ezt a kertet gróf Borza József alapította még a XVIII. Században, s az ő becenevéről „Pepikertnek’’ is nebezik. Az arborétum területe 85 kát. hold, faiskola is tartozik hoz­zá, ahol a látogató vásárolhat a fák különböző fajtáiból. A kert gyönyörű, különösen az ún. Olasz utat csodáljuk meg, melyet különféle fenyők sze­gélyeznek. Megmutatja veze­tőnk azt a kis pqvilont is, ahol az alapító szeretett tartózkod­ni barátaival. A kertben kö­rülbelül 150 fajta fenyő talál­ható és 1200 fajta különleges, szebbnél szebb fa. A fenyők közül a legnagyobb a 150 éves (32 méter magas) mammutfe- nyő és a legkisebb ugyaneny- hyi idős törpefenyö, melynek magassága alig éri el az egy métert. Sétánk további részében megismerkedünk az amerikai tulipánfával, melyen a mi tu­lipánunkhoz hasonló virágok nyílnak. A kanadai tölgy makkjából kenyeret is lehet sütni. Az ún. lónyelvű csoda­bogyó; levelének közepéből másik levél nő ki, s e mögött hozza a növény termését. Van­nak olyan kaktuszok, melyek­nek a tüskéje emberre is ve­szélyes mérget juttat a szerve­zetbe, ha megszűr valakit. Dél van, mire kikerülünk az ar­borétumból. Ez a kétórás sé­ta mindig felejthetetlen él­mény marad számunkra. A kert megtekintése után visz- szamegyünk Szarvasra, $ itt megnézzük Tessedik Sámuel szobrát. Tessedik 1742-ben született és 1820-ban halt meg. A haladás híve volt, főleg a szikes talajok javításával fog­lalkozott, ö hozta be és terjesz­tette el hazánkban a lucer­nát, s megalapította Szarva­son az ország legelső mező- gazdasági iskoláját. Most ebéd következik és fél 2 órakor tovább indulunk. Mezőtúron is kiszállunk, s megnézzük, hogyan készítik a fazekasok a sok szép dísztár­gyat agyagból. 2—3 perc alatt elkészül gyakorlott kezükben egy-egy kancsó, a díszítéseket dús fantáziájú, ügyes asszo­nyok készítik, minden előraj- zolás nélkül. A fazekasműhely mellett torontáli- és perzsa­szőnyegszövő gyár található. Ezt is meglátogatjuk és ámul- va nézzük, hogy a gyors ke­zek milyen sebesen alakítják a mintát. Mezőtúr után Török- szentmiklóson állunk meg rö­vid időre. Szolnokon gyönyörködünk a Tiszára boruló alkonyaiban, s mi is elmondjuk Petőfivel: „Nyári napnak alkonyulatá- nál, megállók a kanyargó Ti­szánál”. Csak a kis Túr hiány­zik ahhoz, hogy teljes legyen az illúzió. Kilenc óra körül, sok szép élménnyel megrakod­va, hangos énekszóval érke­zünk Ceglédre. Kallós Lilla VII. o. t VI. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1962. JÚNIUS 29, PÉNTEK Reggel öt óra van. A nap mosolyogva tekint a Háraán Kató általános iskola előtt zsi­bongva várakozó kis kirándu­ló csoportra. Az autóbusz nemsokára megérkezik. Be­szállunk, s elindulunk utunk első állomása, Nagykőrös felé. Az országút, melyet dús lom­bú iák szegélyeznek, szépen megművelt szántóföldek, sző­lők és legelők között vezet. A bársonyos pázsitszőnyegen a vetéseket tarkító búzavirágo­kon, pipacsokon sziporkázva ragyognak a harmatcseppek, emitt egy kis tanya kéményén gólya eteti a fészkében tátogó éhes fiókákat. Még korán van, de a dolgos parasztemberek már elkezdték a munkát, mert ilyenkor kellemes az idő, nincs túlságosan nagy hőség. Észre sem vesszük, máris Nagykőrö­sön vagyunk. Megtekintjük a gimnáziumot, ahol Arany Já­nos tanított és a nagy költő szobrát is. Ezután az Aföld ,,hirös város”-ába, Kecskemét­re megyünk, ahol gyönyörkö­dünk a városháza épületében, melyet Lechner Ödön tervei szerint építettek. Megnézzük a volt jogakadémiát is, itt jelen­leg leánygimnázium működik. Kecskemétet elhagyva már meg sem állunk Cserkeszöllő- \g. A kilátás bizony nem olyan írdekes, mintha vadregényes hegyi tájakon járnánk, sík ró­va vesz körül bennünket min-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom