Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-27 / 148. szám

1962. JŰNIUS 27, SZERDA narr UEGVEI slMírtap Fontos javaslatokat tett a Pest megyei NEB a politechnikai oktatás megjavítására Az állományon kívüli bérekkel is foglalkozott a NEB ülése A megyei NEB keddi ülé­sén az állományán kívüli bé­nek, valamint a másodállás­ban és mellékfoglalkozásban foglalkoztatott dolgozók tár­gyában lefolytatott vizsgálat­ról készült összefoglaló jelen­tést tárgyalták. Kiderül a je­lentésből, hogy a vállalatok (általában az állományon kí­vüli béralapok tervfegyelmét lazábban kezelik. A legtöbb vállalatnál nem kötnek mun­kaszerződést, vagy abban az elvégzendő munkát nem rész­letezik. Zavaros képet mutat több vállalatnál a saját dol­gozóiknak állományon kívüli béralapból való foglalkoztatá­sa is. A foglalkoztatott nyug­díjasok. túlnyomó többsége más vállalatok nyztgdíjasai- bál kerül ki. Egy-két vállalat az állományon kívüli bérala­pot jelentősen túllépi, felügye­leti szerve azonban ezért nem vonja felelősségre. Több vál­lalat a tanács helyett maga, fizeti az üzemorvost, másutt például a Budakalászi Textil­műveknél és a Gyapjúszövő­gyárban az Elektromos Mű­vek dolgozóit vasárnap vég­zett karbantartási munkálato­kért az állományon kívüli béralapból fizetik. A NEB vé­leménye szerint a vasárnapi karbantartás a termeléskiesés elkerülé­se érdekében indokolt, ép­pen ezért az Elektromos Műveknek kellene erre a célra béralapot biztosítani. Megvizsgálta a NEB a me­gye iskoláiban a politechnikai oktatás körülményeit. Az ülé­sen tárgyalt összefoglaló je­lentés megállapítja, hogy a nemrégen bevezetett tantárgy személyi és tárgyi feltételei körül természetesen még van­nak problémák, de az általá­nos kép azért nem nyugtala­nító. A pedagógusok zöme a gyakorlati oktatást szíveseb­ben látja el óraadó tanárként, mert ebbe,-, az esetben a kö­telező heti óraszám 22—24, míg aki a politechnikát rend­szeresen tanítja, annak köte­lező heti óraszáma 28. Ez az óraszám különbség nem ösztönzi a nevelőket a politechnikai szakképesí­tés megszerzésére. A NEB az óraszám egységesítését javasolja. A megvizsgáltak közül ke­vés azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben az ipaii tagozat tárgyi lehetőségei biz­tosítottak. A ceglédi gimná­ziumban a következő tanévre a fejlesztés nincs biztosítva műhelyhiány miatt. Sok más iskolában szintén nincs mű­hely, de felszerelés sem, vagy csak egyetlen gyalupad, s a tanulók létszámához viszo­nyítva túl kevés szerszám áll rendelkezésre. Az egyik ceg­lédi általános iskolában a fo­lyosó ablaktalan, lefalazott sarkában helyezték, el a mű­helyt. A gödöllői gimnázium­ban a szintén sötét és rosssz állapotban levő műhely termet sertéséiből alakították át. Jó a műhely terme a váci és a szentendrei gimná­ziumnak, a váci Báthori utcai és a pomázi II. sz. Általános Iskolának. A mezőgazdasági tagozatok­nál általában kedvezőbb a helyzet, bár a legtöbb helyen a gyakorló terület messze fek­szik, nincs elkerítve, sem ivó­vize, sem egészségügyi beren­dezése nincsen. A nagykátai gimnázium 4+2-es rendszerű mezőgazdasági jellegű okta­tása számára nincs biztosítva gyakorló terület. A növendé­kek a Magyar—Koreai Barát­ság Tsz földjén dolgoznak, és­pedig a gyenge munkaegység­gel elszámolt munkákat vég­zik, amiből a tsz-nek tehát hasma van, ugyanakkor a végzett munka nem felel meg a tanmenetnek, hanem az is­kolának kell a tsz munkájá­hoz alkalmazkodnia. Az a bo­ny i gimnázium tanulói vi­szont saját ifjúsági tsz-ükben célkitűzésüknek megfelelően dolgozhatnak. Nagy hiba, hogy tízéves általános iskolások is fel­nőttek részére készült szerszámokkal kénytele­nek dolgozni. A NEB szük­ségesnek tartja a tanulók korának megfelelő méretű szerszámok készíttetését. Az ipari tagozatok részéra az Iskolafelszereléseket Érté­kesítő Vállalat sokszor szállí­tott selejtes minőségű anyagot és eszközöket. Többször egyál­talán nem szállítja le a meg­rendeléseket, de erről csak az év utolsó napjaiban értesíti az érdekelt iskolát, amely ennek folytán a pénzt már fel sem használhatja. A visszásságok megszüntetésére a NEB szük­ségesnek tartaná, ha a Műve­lődésügyi Minisztérium felül­vizsgálná a vállalat által for­galomba hozott árut. A tanulók által termelt munkadarabok, vagy mező- gazdasági termékek értékesí­tése után 50 százalékig terje­dő forgalmi adót kell befizet­ni. Ezért több iskola inkább nem értékesíti azokat. A NEB ezzel kapcsolatban azt java­solja, tegye a megyei tanács végrehajtó bizottsága le­hetővé az iskoláknak, hogy az értékesítést csökkentett forgalmi adóval eszközöl­hessék, s az így visszatérülő összeget a gyakorlati oktatás fejleszté­sére használhassák fel. Gyakorlati oktatásra a vizs­gált öt gimnáziumból az isko­la székhelyétől távolabb eső üzemekbe vagy gazdaságok­ba is utaznak tanulók. Úti­költségüket a váci és nagyká­tai gimnázium költségvetési keretéből fizetik, Cegléden, Szentendrén és Gödöllőn azon. ban a szülők. Sőt Cegléden, akik a kecskéspusztai gazda­ságba járnak, még öt forint ebéddíjat is fizetnek. A NEB a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának azt javasolja, biz­tosítsa a tanulók útiköltségét. Javasolja továbbá a tanács művelődési osztályának, hogy amíg az iskolák a politechni­kai oktatással kapcsolatosan az általános balesetvédelmi és egészségügyi rendszabályok­nak és egyéb feltételeknek nem tudnak eleget tenni, ne adjon ki új engedélyt gyakor­lati foglalkoztatás bevezetésé­re. (Megjegyezzük, hogy a NEB vizsgálata ä ceglédi, gödöllői, nagykátai, szentendrei és vá­ci járás 52 iskolájára szorít­kozott. de a feltárt hibák sürgős megszüntetése a politech­nikai oktatás eredményes­sé tételének elengedhetet­len feltétele. Megyénk többi járásában előfordulnak hasonló hibák, ahogy ebben az öt járásban is több iskolában viszont semmi­féle jelentős kifogás nem me­rült fel a politechnikai oktatás terén.) Tárgyalta még a NEB ülése a szellemileg csökkent képes­ségű iskolásoknak helyzetét az ebben a tárgyban folytatott széles körű tájékozódás során összegyűjtött adatok alapján. Az adatokat megküldötte a NEB a megyei tanács végre­hajtó bizottságának azzal á ké­réssel, hogy az anyagi lehető­ségekhez mérten intézkedjék ebben az ügyben. Meggyorsult a tankönyvgyártás A nyomdák számára min­den évben nagy feladatot je­lent a tankönyvek elkészítése. Az idén azonban a Könnyű­ipari Minisztérium szakembe­reinek véleménye szerint sok­kal jobban, zavartalanabbul halad a tankönyvgyártás, mint az előző években. A kongresszusi versenyben meg­gyorsult az iskolai könyvek készítése. Húsz vállalat kap­csolódott be a tankönyvek gyártásába és külön versenyt indítottak a középüzemeik és a nagy nyomdák. A kongresz- szusi verseny eredményeként az idén előreláthatólag nem lesz semmi fennakadás a ta­nulók könyvellátásában. (MTI) is — EGYÜTTES ÜLÉST tart június 29-én délelőtt 9 órai kezdettel a Pest megyei Ta­nács és a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága. Me­gyénk mezőgazdaságának öt­éves fejlesztési tervét dr. Dajka Balázs vb-elnökhelyet- tes ismerteti, majd a járási és városi vb-tagok megvá­lasztásának jóváhagyására kerül sor. Eredményes csirkenevelés Gödöllőn Egy százalék sincs az elhullás a tsz-közi vállalkozással épült baromfitelepen A Gödöllőhöz tartozó Szárí­tó-pusztán májusban fejeződ­tek be a több tsz közös vál­lalkozásával épített baromfi- telep résriegmunikélatai. Május 25-én már meg is kezdte a csirkenevelést a telep, egye­lőre csak 500 naposállattal. Az első eredmények igen ke­csegtetőek, s ezekről a Gö­döllői Járási Tanács mező­gazdasági osztálya az alábbi tájékoztatást adta: Háromhetes korban 18 de- kás átlagsúlyt értek el a csirkék a közös telepen. 0,96 százalékos elhullás mellett. Ezt a kiváló eredményt a kor­szerű, higiénikus környezet­nek és a szakszerű nevelési, takarmányozási módszernek köszönhetik. Június 28-án újabb hatezer naposcsirkével folytatják a nevelést, s az idén összesen 20 ezer csirkét ne­velnek fel Szárító-pusztán. Az első állomány négyhetes korban kerül át a fűthető he­lyiségből nem fűthető ólba, helyébe pedig az újabb napos állatokat helyeink. Július hó­napban törzsállományt is lé­tesítenek Szárító-pusztán amely 3000 előnevelt Hamp­shire jércóből és háromszí',; előnevelt Hampshire kakas­ból áll majd. Az első teleprészleg üzem­be helyezése után július­ban kezdik meg a tele­ljen a legkorszerűbb be­rendezéssel ellátott, 20 ezer férőhelyes naposcsi­be-nevelő építését is. A tervek szerint 1963 elejér teljes kapacitással működhe már a tsz-közi / vállalkozás amelynek villamos világító és fűtőproiblémáját is megold­ják addig. A tsz-közi vállalkozás töob fontos célfeladat megoldása, szolgálja. Segítségével lénye­gesen megrövidül a hizlalást idő, javul a minőség, megszű­nik a csirkenevelés és a tojás­termelés idény szerűsége. Az előbbiek és a jobb munkaerő- kihasználás jóvoltából jelen­tősen csökken az önköltség is, ami viszont a vállalkozás­ban részvevő tsz-ek jövedel­mét növeli. Kétmillió forint értékű társadalmi segítség az iskoláknak hí ifjúsági vöröskereszt is eredményesen zárta a tanévet Kör alakú istálló — nádból A tanév lezárásával a Ma­gyar Vöröskereszt értékelte iskolai szervezeteik munká­ját. A vizsgálat mintegy 220 000 ifjú vöröskeresztes egész évi tevékenységéről adott számot.. Jó munkájukat segítette, hogy a Vöröskereszt sokoldalú egészségügyi isme­retszerzési lehetőséget biztosí­tott számukra. Az ifjú egészségőr tanfo­lyamokon csaknem 90 000- en vettek részt a tanév­fjen. A tanévben csaiknem 400 000 Tíztagú tolvajbandát lepleztek le Löwei János, 32 éves nagy­kátai segédmunkás a fővá­rosi Orion-gyárban dolgo­zott. Naponta rendszeresen vonattal járt be Pestre több kollégájával együtt, közöttük Mikula József és Kanyó Jó­zsef gyömrői lakosokkal, a gyár portásaival. A vonaton „összehaverkodott” velük, bor­ral itatta őket. Ezután rá­beszélte utitársait, hogy „ne vegyék észre”, amikor ő a gyárból lopott rádióalkatré­szeket és egyéb anyagokat csempész ki. A bűnszövetke­zetbe később bevonták So- regi József segédmunkást, majd Nyeste Emil 25 éves maróst és Strekinger László segédmunkást. A lopott holmiból származó „mellékkereset" alighanem szűknek bizonyulhatott, mert Nyeste és Strelánger egy éjszaka betörtek a gyár rak­tárába, majd a kerítésnél le­vő mély gödörben bújtak ki a magukhoz vett árucik­kekkel. Amikor a rendőrség lecsapott rájuk, a bűnszö­vetkezetnek már tíz tagja volt. A nyomozás adatai sze­rint a tolvajbanda a tár­sadalmat mintegy 47 ezer fo­rinttal károsította meg. Több­jüket letartóztatták. Vala- mennyiök ellen bűnvádi el­járást indítanak a társadal­mi tulajdon sérelmére bűn- szövetkezetben elkövetett lo­pás bűntette miatt. általános és középiskolai ta­nuló hallgatta meg a leggya? koribb fertőző betegségek el­leni védekezésről, a baleset- elhárításról és a serdülőkor egészségügyi problémáiról szóló tájékoztatókat. Az általános iskolai vörös­keresztes csoportok egyik fő feladata volt a Tiszta iskola — egészséges ifjúság mozgalom szervezése. A most zárult tanévben több mint ezer oktatási intézmény nyerte cl a tiszta iskola címet. A mozgalom továbbfejlődését a pedagógusokon kívül a mű­velődésügyi szervek, az út­törőelnökségek és a szülői munkaközösségek is segítet­ték,, s hatékonyan részt vet­tek az iskolák egészségügyi feltételeinek javításában is. A helyi építőanyag maximá­lis kihasználására építeni — ez a fő célkitűzés mindazon szocialista országokban, ahol befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása. Hiszen a szarvasmarha-állomány közös elhelyezése nagy befektetést követel pénzben és anyagban egyaránt. Tehát helyénvaló a takarékoskodás. Két évvel ezelőtt nagy ér­deklődéssel szemléltük Tö- rökszentmiklóson a préselt szalmából és kukoricaszárból épült disznóólát és szarvas­marha-istállót. Ezek az istállók olcsók, le­vegősek és teljesen meg­felelnek a kívánt célnak. Nemrégen még érdekesebb kí­sérleti épületet láttam Dél- Szlovákiában. a kör alakú nyi­tott istállót, növendékmarhák részére. Ez az épület nádból és fahulladékból készült. A növendékmarha elhelye­zése így nem lehet költsége­sebb, mint 500 korona (kb. 600 forint). Lehetővé teszi a mo­dern nagyüzemi gazdálkodás érvényesítését és a munkaerő­vel való legnagyobb takaré koskodást. A nádból készült kör alakú istálló ennek meg győző bizonyítéka. Ezt az is­tállót a csalóval (azelőtt Nagy- megyer) állami gazdaság épí­tette fel egyik üzemegységé­ben, (Novy Dbur) 120 növen­dékmarha részére. Kitűnő öt­let. Ebből az olcsó építőanyag­új nyár új fürdő­ruha Szaténból 120,— forinttól 250,— forintig Szaténkartonból 90.— forinttól 135,— forintig Kartonból 85,— forinttól 100,— forintig Pikéből 87,— forinttól 150,— forintig Kötött pamutból 60,— forinttól 71,— forintig Kaphatók az állami és szövetkezeti áruházakban, szakboltokban ból annyi van a környéken, amennyit csak akarsz. Hasz­nálhatóságát, tartósságát, le­vegős voltát, hajlékonyságát már kipróbálták más országok is. (Például az NDK.) Most már csak arról volt szó, hogy ezeket a jó tulajdonságokat a mezőgazdasági gyakorlatban Csehszlovákiában is ki kell tek itt el. A takarmányt ko­csin szállítják ide és egyene­sen a vályúkba teszik. Ez kü­lönben az egyetlen munkamoz­zanat. Az istálló közelében 26 hektár legelő van. Még ez év folyamán a szakaszos legelte­tést bevezetik. Még néhány részlet a köris­tállóról. A nádtakaró vastag­A 120 férőhelyes, nádból készült növendékistálló a csaló­val állami gazdaságban használni. És erre pozitív fe­leletet kaptunk: az épület be­vált! Az egész építkezési költ­ség mindössze 60 000 koronát tett ki. (Kb. 70 000 forint.) Egészítsük ki az adatokat. Az alapja betonból ké­szült. A 14 méter magas hordozó gerenda a közé­pen szintén beton. A többi építőanyag nád és néhány szál hulladékdeszka. A te­tő földig ér. A fiatal növendékmarhák alá mély almot terítenek (szauna, törek). Ezt évente egyszer, rendszerint augusztusban cse­rélik. Az önműködő itató a be­sága 25—30 cm. Alatta dróthá­ló van, acélhuzalokkal erősít­ve. Miért kellett 12 méter ma­gasra építeni ezt az istállót? Azért, hogy az esővíz hamar lecsurogjon és ne ázzon be a tető. Máskülönben az istálló tágas, levegős, kifutóval van ellátva, tar­tóssága — az építészeti szakemberek szerint — gyakorlatilag korlátlan. Szélessége 38 méter. Minden évben cementes lével fröcskö­lik be a tetőt, ami az égési veszélyt csökkenti. Nem akarják magyar bará­taink ezt az építkezési formát Az istálló belső részlete tonoszlop körül van elhelyez­ve, az etetők pedig az istálló falai mentén. Ezek az alom magasodásával emelkednek. Az istádó kupolájában egysze­rű szellőzőberendezés van el­helyezve. Mivel kevés a siló, automa­tikus etetőt még nem helyez­a mi tapasztalataink alapján kipróbálni? Csak egy kis bá­torság kell hozzá; bátorság* felhagyni a régivel és megpró­bálni valami újat. Nem min­den modem épülethez kell egész „cementhegy”. Dr. Rubik Imre Prága

Next

/
Oldalképek
Tartalom