Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-23 / 145. szám

rest MFC) L '■^Cgrtap 1962. IÜN1US 23. SZOMBAT Véget ért a szovjet vendégek romániai látogatásának első szakasza A Hruscsov vezetésével a Román Népköztársaságban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség különvo- nata csütörtökön éjjel a Zsil- vöfgyéből az Olt medencéjébe érkezett: pénteken reggel 9 óra 15 perckor állt meg Craiován, Olténia tartomány székhelyén. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek megte­kintették az „Elektropu- tere” villamosipari gép­gyárat. Délben nagygyűlés volt a gyár udvarán. A nagygyűlés ötezer résztve­vőjének nagy éljenzése köze­pette kezdte meg beszédét V. V. Grisin, az SZKP KB el­nökségének póttagja, a Szov­jetunió Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsának elnöke. El­mondotta, hogy a szovjet em­berek jól’ismerik az olténiai tartomány munkásainak ki­emelkedő eredményeit. Han­goztatta a továbbiakban, hogy a Szovjetunió Kommunista pártjának XXII. kongresszu­sa világos perspektívát nyi­tott nemcsak a szovjet nép, hanem valamennyi szocializ­must építő nép, köztük Romá­nia népei előtt is„ „Közös a célunk, a kom­munizmus elérése, amely felé vállvetve haladunk’* — mondotta. Felszólalt a nagygyűlésen Gheorghe Apostol, az RMP politikai bizottságának tagja, a minisztertanács első elnök- helyettese is. A beszédek elhangzása után Alexandru Dombi, a gyár igazgatója átnyújtotta Hrus- csovnak a munkások ajándé­kát, egy Diesel-motor nagy­méretű makettjét. N. Sz Hrus­csov a jelenlevők nagy derült­ségére kijelentette, ha előre látta volna, hogy ilyen nagy­méretű és nehéz ajándéktár­gyat kap, a párt- és kormány- küldöttséget kiegészítették volna Jurij Vlaszov súlyemelő­világ bajnokkal Hruscsov hozzáfűzte, hogy a nehéz feladatok meg­oldhatók. Nincs olyan nehézség, nincs olyan súlyos feladat, amelyet a szovjet és a román nép, a többi baráti országgal együtt ne tudna megoldani. A nagygyűlés után a dél­utáni órákban a szovjet ven­dégek különvonata, a román párt- és kormányvezetők kí­séretében Bukarest felé indult. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség délután 16 órakor Bukarest Baneasa állomására érkezett, • hogy este részt vegyen a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottsága, az államtanács és a kormány fogadásán. A craiovai látogatással véget ért a szovjet vendégek vidéki kőrútjának első szakasza és szombaton reggel kezdődik a második: utazás Constanta, a tenger felé. Befejeződtek a magyar-szenegáli tárgyalások Pénteken délelőtt az ország­ház minisztertanácsi termében megkezdődtek a Magyar Nép- köztársaság és a Szenegál Köz­társaság kormányküldöttségei­nek tárgyalásai. A Szenegál küldöttséget Ma- madou Dia, a Szenegál Köz­társaság miniszterelnöke és honvédelmi minisztere vezeti, tagjai: Ibrahim Sár. munka­ügyi miniszter. N. Gom Ous­mane, a nemzetgyűlés alelnö- ke. J ean-Baptiste Collin, a kormány főtitkára, Habib Thi- am, a külügyminisztérium ka­binetirodájának főigazgatója. A magyar küldöttség .veze­tője Kádár János, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, tagjai: Péter János külügyminiszter. Nyers Rezső pénzügyminiszter. Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Vá- lyi Péter, az Országos Tervhi­vatal elnökének első helyette­se, Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnö­ke, Szárka Károly külügymi- niszterheiyettes és Baczoni Je­nő külkereskedelmi miniszter­helyettes. y A szenegáli kormányküldöttség megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét A szenegáli kormányküldött­ség, amelynek vezetője Ma- madou Dia, a Szenegál Köztár­saság miniszterelnöke és hon­védelmi minisztere, pénteken délelőtt a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. A koszorúzásnál jelen volt Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. Nyers Rezső pénzügyminiszter, Ve­res József, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságá­nak elnöke, s a külügyminisz­térium több vezető munkatár­sa. Kádár János viszontlátogafása Mamadou Dianái ügyességre jutottak a laoszi felek I izennégy angol tudós felhívása * az Egyesült Államok kormányához Tizennégy vezető angol tu­dó® — valamennyien a kirá­lyi tudományos akadémia tagjai — nyilatkozatban hív­ta fel az Egyesült Államok kormányát: álljon el attól a tervétől, hogy nagy magas­ságban * hidrogónbomba-rob- bantást végez. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kísér­let inkább katonai/ mint tudományos célú és sérti a nemzetközi asztronómiai szö­vetség határozatát. A nyilatkozatot á többi kö­zött John Bernal professzor és Lord Boyd-Orr is aláírta. Az amerikaiak lezárták a csendes-óceáni atomkísérleti övezetet Péntek hajnalitól ismét ti­los megközelíteni hajóknak és repülőgépeknek az ameri­kaiak légköri atomkísérleti övezetét a csendes-óceáni Karácsony-sziget térségében. A tilalom, amely további rendelkezésig van érvényben, újabb légköri nukleáris kí­sérletet jelez. RUSK ADENAUER KANCELLÁRRAL TÁRGYALT BONNBAN Rusk külügyminiszter pén­teken délelőtt Bonnban meg­kezdte hivatalos tárgyalásait. Először Adenauer kancellárral 70 perces négyszemközti meg­beszélést folytatott, majd a tárgyalásokba bekapcsolódott Schröder külügyminiszter, Kohler amerikai külügyi ál­lamtitkár, valamint más amerikai és nyugatnémet dip­lomaták is. A megbeszélés fő témája félhivatalos közlés szerint a Nyugat-Berlinnel való szabad összeköttetés kér­dése, Nyugat-Berlin „életképességé­nek fenntartása”, továbbá a tervezett nyugat-európai unió­val és Ázsiának a Közös Piac­hoz való csatlakozásával kap­csolatos problémák. — Minden lényeges kér­désben egyetértettünk — mondotta Adenauer, és szavait Rusk is megerősí­tette. Pénteken délelőtt Bonnba érkezett Willy Brandt és he­lyettese, Frank Amrehn, őket azonban — várakozásuk elle­nére — nem vonták be a dél­előtti tárgyalásokba. A laoszi politikai felek pén­teken megegyeztek az egység­kormány megalakításáról szó­ló királyi kiáltvány valameny- nyi vitatott pontjában. Az új fejleményről Souvan- na Phouma herceg számolt be villájának lépcsőjéről. Mellet­te állt Nosavan tábornok. A herceg bejelentését a jelenle­vő ejtőernyős katonák és új­ságírók nagy üdvrivalgással fogadták. Souvanna Phouma közölte, hogy az ideiglenes koalíciós kormányt szombaton iktatják be. A nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság repülőgé­pe szombat reggel a Kőedény- (rizsesköcsög) síkságról a fő­városba viszi Szufanuvongot és nyolc más miniszterjelöltet. Vatthana király még aznap el­fogadja a jobboldali Boun Oum-kormány lemondását. A herceg nem szólott arról, milyen feltételek mellett jött létre az előző fejlemények után váratlan egyezmény. Annyit árult csak el a hírlap­íróknak: „várniok kell a kirá­lyi proklamáció holnapi (szom­bati) felolvasására”. Mint ismeretes, a megálla­podást eddig az akadályozta, hogy a jobboldali irányzat kö­vetelte, a királyi proklamáció említse meg a vientianei cson­ka parlament jóváhagyását, majd pénteken felrúgta az ez­zel kapcsolatos kompromisszu­mos egyezményt. Francia óriásgép katasztrófája Az AIR France légitársaság egyik Boeing 707. típusú lök- hajtásos utasszállító óriásgépe pénteken délelőtt lezuhant a francia Nyugat-Indiához tarto­zó Guadaloupe szigetén. A re­pülőn 103 utas és tízfőnyi ke­zelőszemélyzet tartózkodott. Merénylet a berlini magasvasút ellen Az NDK kezelésében levő magasvasút egyik szerelvé­nyét csütörtökön egy robbanó­töltettel súlyosan megrongál­ták a nyugat-berlini kémköz­pont ügynökei. Emberéletben nem esett kár. Az első jelen­tések szerint a robbanóanya­got egy bádogdobozban he­lyezték el. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke pénteken délelőtt viszont- látogatást tett Mamadou Diá­nál, a Szenegál Köztársaság miniszterelnökénél és honvé­delmi miniszterénél, a szene­veze­gáli kormányküldöttség tőjénél, szállásán. A látogatáson jelen volt Pé­ter János külügyminiszter. Nyers Rezső pénzügyminiszter. Jelen voltak a szenegáli kor­mányküldöttség tagjai is. Magyar-szenegál közös közleményt írtak alá Pénteken befejeződtek a ma­gyar és a szenegáli kormány- küldöttség tárgyalásai. A tár­gyalások befejeztével pénteken este az országház Munkácsy- termében közös közleményt ír­tak alá. A közleményt magyar részről Kádár János, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, a magyar kor­mányküldöttség vezetője, sze­negáli részről Mamadou Dia, a Szenegál Köztársaság minisz­terelnöke és honvédelmi mi­nisztere. a szenegáli kormány- küldöttség vezetője írta alá. Naponta tízezer áttelepülő Algériából Franciaországba Az Algériában bekövetke­zett viszonylagos enyhülés ellenére az európai telepe­sek továbbra is tömegesen költöznek át Franciaország­ba. Bouli, hazatelepítésügyi ál­lamtitkár közlése szerint jú­nius 1—17-ig 137 000-en ér­keztek Franciaországba. Al­gír városát több, mint 90 000 személy, az európai lakos­ság egyharmad része hagy­ta el eddig. Sidi-ben, Abbes- ben 60 000-ről 20 000-re csök­kent az európai telepesek szá­ma. Június második felében naponta több mint 10 Uuo személy érkezett az anya­országba. A hazatérők elhelyezése és segélyezése rendkívüli terhe­ket ró a francia államra. Az ENSZ-közgyűlés elnökének felhívása az algériai menekültek megsegítésére Monzai Szltim. az ENSZ- közgyűlés elnöke csütörtö­kön nemzetközi szolidaritás­ra hívott fel a Tunéziából és Marokkóból hazatelepülő algériai menekültek érdeké­ben. Pénteken egyetlen merény­letről érkezett hír. Bone-han egy üzemanyagot szállító autót felrobbantottak. A francia főmegbizott meg­szüntette az algériai sajtó­termékekre vonatkozóan két éve bevezetett szigorú cen­zúrát. Fehérnemű javítását, férfiingek gallérozását, női, férfi-, gyermekruhák átalakítását vállalja a Ceglédi Rendelt Ruhaipari Vállalat javító szolgálata, Szabadság tér 3. Egy pár új nylon harisnyát kap 30 forint utánvéttel a Szentendrei Háziipari Szövetkezettől Petőfi u. 1. sz. ha 2 pár használt nylon harisnyát küld, be SALGÓ LÁSZLÓ: FGKRUBI&EQM A JUNTÁK FÖLDJÉN (9) Az első időkben mister Bon- sál, az amerikai nagykövet Cardonáéknak továbbra is úgy adta az utasításokat, mintha mi sem történt volna. De amit a „kettős hatalom" ezen időszakában Bonsalék megte­hettek saját embereikkel (így az 1961-es Kuba elleni inter­venció vezéralakjával, Cardo- návai és a kormányban akkor még résztvevő társaival) — nem lehetett megtenni a tény­leges hatalmat gyakorló fegy­veres erők, a felkelő hadsereg képviselőivel. Ezen nehezen mellőzhető kö­rülmény hatására a nagylét­számú amerikai katonai misszió látszólag diplomatiku- sabban viselkedett, mint ma­ga a nagykövet: felkínálta ta­nácsadói szolgálatait a felke­lő hadseregnek is. De a vá­lasz, amit Fidel Castro az ajánlatra adott, teljesen ké­zenfekvő volt: — Hogyan akarnak bennün­ket oktatni, hogyan akarnak nekünk leckét adni, amikor megvertük azt a hadsereget, amelyet önök tanítottak? Most már csak egy követ­kezhetett: az amerikai katonai tanácsadóknak azt tanácsol­ták, hogy sürgősen hagyják el az országot... Hogyan tovább? Erre a kérdésre várt ezek- után választ a kubai nép és — tegyük hozzá — a nemzet­közi közvélemény. Vajon Ázsia és Afrika sok fiatal ön­álló köztársaságához hason­lóan a kubai forradalom is megáll-e a nemzeti burzsoá­zia osztályuralmát szolgáló po­litikai függetlenségnél? Vagy pedig tovább megy és a nem­zeti demokratikus állam meg­teremtésével — Ígéretéhez hí­ven — kielégíti a harcoló nép, a munkások, a parasztok, a városi kisemberek jogos szo­ciális követeléseit? A kubai forradalom nem so­káig késett a válasszal. A Sierra Maestra egyik fenn- sikján, La Plata faluban 1959. május 17-én ünnepélyesen ki­hirdették Kuba és egész Latin- Amerika történelmében az első, valóban radikális föld­reformot. Nem véletlenül vá­lasztották a történelmi ese­mény színhelyéül az eldugott hegyi falut. A kormány tagjai, a forradalmi szervezetek veze­tői szimbólumnak tekintették a kávécserjékkel övezett la- platai fennsíkot: 1957-ben a forradalmárok kis csapata itt aratta első katonai győzelmét Batista zsoldosai fölött, 1959- ben, a győzelem után itt prok­lamálták a forradalom min­denki számára érthető új célkitűzéseit, a további irányt jelző földreformtörvényt. Az egykori áldozatos csata és az ünnepélyes aktus közös szín­helye érzékelteti: az előbbi, a katonai győzelem a parasztok fegyveres harcával lehetett teljessé, az utóbbi a parasz­tok földhözjuttatása a régi ál­lamapparátus szétzúzásá­val válhatott valósággá. A földreformtörvény egy­szer s mindenkorra végetve- tett a félgyarmati-félfeudális rendszernek, amelyben az amerikai és a hazai mammut- birtokosok — az összes föld­del rendelkezők 1,5 százaléka — az ország területének közel a felét, 46 százalékát mondhat­ták a magukénak. Ez történt San Jósé de La- jas városka környékén is, ahol — mint később megtudtam — a kubai lottóvállalat tulajdo­nosa, valamint Julió Lobbi, a cukorcár egyik birtoka ke­rült a nép, a parasztok tulaj­donába. A vágásra váró végtelen cukomádtáblát néztük, ami­kor figyelmünk mindinkább a gyanúsan pöfékelő motor hangjára irányult. Egy szusz- szanás és a kocsi leállt. Ja­vításról szó sem lehetett. Ez itt — az amerikai szokás­nak megfelelően — a szerviz dolga, a szerelő titka. Előttünk cukornád, mögöt­tünk szavannás legelő. Tűző napon, sombreróval a fejünkön elindultunk a városka felé. A kényelmetlenségért, az útiterv felborulásáért sokszo­rosan kárpótolt az előre nem tervezett program. VII. Banán és yaprikg A cukornád-ültetvényt át­szelő keskeny földúton indul­tunk a község felé. Kétoldalt, mint valami fal emelkedik a 3—4 méteres, száraz levelű nád. Lábunk alatt a kubai föld finom, vörös pora kavarog. Hónapok óta — ez a száraz évszak — egy csepp eső íem hullott a földekre. A község határában, a dom­bot követő sík vidéken, már megkezdődött a nádvágás. A Jósé Martyról elnevezett szövetkezet földjein a mache- tek, a súlyos nádvágó kések, az erős férfikarok csapásai nyomán, dől a magas nád. A levelektől megtisztított, gyak­ran gyermekkar vastagságú szár a szekerekre, onnan a körzeti cukorgyárba indul. Mi­re a földre hulló sárga levele­ket a tehenek elfogyasztják, lassan megérkezik az esős év­szak. Azután ... azután itt a cukomádültetvényeken a mun­ka már jórészt a természetre, a hét. sőt, egyes fajtáknál tíz éven át is kihajtó nádtőre, a ■ langyos, szárnövelő esőre, a leveleket' sárgító trópusi nap­ra vár... A természet végzi 12 hónapon át a maga dolgát. De mit csináltak és mit csi­nálnak az emberek a zafra. az aratás januártól áprilisig tar­tó munkálatainak befejezése után? Szezonmunka... Rogelio Hernandez, idős me­zőgazdasági munkás, feltolja izzadt homlokán széles kari­májú sombreróját, lerázza a hamut az elmaradhatatlan szi­varról. azután válaszol: — Ezen az óriási ültetvé­nyen, ahol most a szövetke­zetben 996 ember dolgozik, a latifundium idején mindössze 36 állandó munkás volt. Ha egy évben a teljes 3—4 hóna­pos szezont végigdolgoztuk — örültünk. De volt olyan esz­tendő, hogy mindössze 15 nap­ra volt munkánk. Azután ebből a keresetből éltünk, majd az előlegből, a cukorgyári kantinban uzsora- kamatra kapott hitelből. — Hogyan alakult meg a szövetkezet? — Itt nálunk, akárcsak má­sutt az országban, az ilyen hatalmas cukornád ültetvénye­ket nem lehetett ugyanúgy fel­parcellázni. mint a munkaigé­nyes kávé-, dohány-, déligyü- mölcs-termelésre bérbeadott földeket. Azok a parasztok (kb. 120 000), akik régebben a földesuraktó] kisparcellákat béreltek, megkapták a földe­ket és hozzá a birtoklevelet. De ml itt hiába kaptunk vol­na családonként 5 vagy 10 hektárt az ültetvényből. Eny- nvi cukornádból kenyérre sem tellett volna, még kevésbé egész évi munkára. Ez pedig országos átlagban egész kivi­telünk mintesv 80 százalékát kitevő cukortermelés vissza­esését eredménvezte volna. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom