Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-22 / 144. szám

Vendéghívó levél Kedves Barátom! Mivel tu­dom, hogy te is szereted a jó falusi levegőt, szeretettel meghívlak otthonomba s hogy könnyebben ide találj, leírom hogyan találhatod meg az utat hozzám. Ha a főtéren leszállsz az autóbuszról, az Ady Endre úton gyere a sorompóig. Ha a sorompó le van eresztve — a.mi nagyon gyakori eset — betérhetsz a cukrászdába egy feketére. Utána megkísé­relheted az átfutást. Ez há­rom-négyszeri kísérletre si­kerülni szokott. Már a cuki. rászdától kezdve erezheted azt a szagot, ami a további utadon is végigkísér. Ez az illat a nyitott kanálisból árad, do ne ijedj meg, mert ha a bűztől esetleg eszméle­tedet veszted, van az Ady Endre úton vöröskeresztes el­sősegélynyújtó hely, a men­tők telefonszáma pedig '2. Mindenütt a szagot követve eljutsz a Toldi utcáig. Az utcára ráismersz, mert az elején egy kút van. Köz­vetlen a kút mellett egy sze­métdomb díszük. Na, nem olyan kimondott domb, mert a tyúkok, kacsák szétkapir- gálják, de ide van kihordva egy-két háznak a szemete, vázában elhervadt virágja, a kertből kiszedett gyom, kó­ró, szalmazsákból ürített szalma, egyéb, mivel neve­zett házak lakóinak tisztcu- ságérzete nem engedi meg, hogy saját szemétdombot tartsanak udvarukon. A kút mellett van továbbá a föld­művesszövetkezet szeszfőzdé­je, onnan pedig a kifőzött gyümölcscefre orrfacsaró bű­ze árad. De itt se ijedj meg, mert most üzemszünet van, s ha netán üzemeltet és ér­zed a szagot, ebben az utcá­ban is találsz vöröskeresztes segélyhelyet. Innen már könnyebb a továbbjutás. Csak harminc-negyven tyúk ka- pargál és emészt az utcán, dehát ne legyünk olyan szőr­szálhasogatók. Üsse kő, ka- pirgáljanak, én is szeretem a tyúkhúst. Ezután már könnyen meg­látod otthonomat. A kapura egy tábla van kitéve „Vigyá­zat, a kutya harap” felírás­sal. Itt se ijedj meg, mert ez csak olyan „csali”. Nincs kutyám, én meg — biztositlak — nem fogom az orrodat le­harapni. Szeretettel várva, maradok a sírig hű és dühös barátod, Szűcs Gyula TEKSE ANTAL elvtárs, az MSZMP gyöm- rői szervezetének tagja, a községi tanács nyugalmazott elnökhelyettese 71 éves ko­rában elhunyt. Temetése teg­nap délután volt Gyomron. A monori strandfürdő tegnap megnyitotta kapuját. Ez évben a nőtanács vette gondozásba a fürdőt. A gye­rekek részére 25 forintos áron havi bérlet váltható, amelynek birtokában nap­közi megszakításokkal is él­vezhetik a strandolás örö­meit. A vas• és műszaki bolt árubemutatóján A Pest megyei Iparcikk Kis- kereskedelmi Vállalat 121. szá- mú szaküzletének árubemuta­tóját és kiállítását látogattam meg, ahol Török László eladó tájékoztatott, hogy tulajdon­képpen nemcsak árubemutató kiállítás ez, hanem vásár is, mert a kiállított áruk a hely­színen megvásárolhatók. A ki­állítás szerdán nyílt és szom­batig tart. A művelődési ott­hon nagytermében kiállított áruk ízlésesen (már amennyi­re a helyiség engedte) vannak elhelyezve. E célból a bútor- szaküzletből bútorokot is hoz­tak át a terembe. A bejáratnál jobbra (12 féle típusú) férfi, női és gyermek kerékpárok láthatók. A terem elkerített' részének közepe tá­ján Pannónia, Danuvia, Berva Panni motorok sorakoznak. A jobb sarokban villamos ház­tartási készülékek láthatók: villanytűzhely, villanysütők, hűtőszekrény, porszívó, vasaló, padlókefélő. A túloldalon televíziókészü­lékek, rádiók, asztalilámpák, gáztűzhelyek, teatűzhelyek va­lamint fa és szénfűtésű tűzhe­lyek sorakoznak. HŰHOBiTIDÓX EGY FALU-EGY KÉP • A FEST MEGYEI HiFLAF KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM 1962. JÚNIUS 22, PÉNTEK Ml ÚJSÁG A TSZ-EKBEN ? A megtermelés is jó pénzt hoz es fermeüSs^ihretkezeteknek A kis Csepel 125-ös szinte elvesz a komoly feketeszínű Pannónia mellett, egy kicsit „fogni” is kell, hogy lépést tudjon tartani a két gép. A szitáló esőn át ki-kikukucskál a nap, s mire Monor alá érünk, már mosolyog is. Az út menti fűre telepszünk, ahol bemutatkozik a kis Cse­pel gazdája: — Bánki Istvánná vagyok, a Mezőmag Vállalat mezőgaz­dásza. Vállalatunk magter­meltetéssel foglalkozik és ez a kis Csepel bizony sokszor bejárja a járás területét. Jó­pajtás ez, nemigen hagyta még a gazdáját az útszélen ácsorogni... Oldaltáskájából jegyzetek, szerződések kerülnek elő és máris sorolja, amire a ma­gamfajta ember kiváncsi. — Sápon 100 hold borsónk van, évek óta termelik ebben a tsz-ben ezt a hálás nö­vényt, mert önköltsége alig van, hiszen gabonasor távol­ságra vetik, kapálni tehát nem kell, faverőléces cséplőgépen keresztül pedig könnyen a zsákba jut. Közepes termés esetén 10—14 mázsát ad. Nép- gazdasági jelentősége igen nagy, mert keresett export­cikk. Tavaly például 6400 má­zsa borsát adott át ez a járás vállalatunknak, ez a mennyiség az idén sem lesz kevesebb. Mendén, Gombán 100—100 hol­dat vetettek, a sülyiek 70 holdjához hasonlót pedig ke­vés helyen lehet találni. Föld­házi János érti ott a dolgát... Szálja a juhoknak kedvenc ta­karmánya, s utána bármit is vetünk — a növény nagy nit­rogéngyűjtő tulajdonságánál fogva — a terület bő termést ad. A magot aztán mi szelek­táljuk. Az elitminőségű ve­tőmag lesz, hántolva sárgabor­sóként ízes főzelékféle, őrölve pedig az álattápok fontos alap­anyaga. — A bükköny is igen jelen­tős exportcikkünk. Ezt a nö­vényt rozzsal vetjük, a támasztónövény teljes egészében fedezi a ráfordí­tást, a bükkönymag már tiszta pénzt jelent. Sápon 400 holdon termelik és Üllőn is jókora területen vi­rágzik. Nyáregyházán 60 hold somkórónk van és Sülyben sem idegenkednek a vetésétől. Igaz, 1100 forintot fizetünk a magjáért mázsánként. — Legfontosabb magnövé­nyünk azonban mégis a lucer­na. Fejlődő állatállományunk mind több és több pillangós takarmányt kíván és bizony a külföldiek is igen jó pénzt fi­zetnek érte. Járásunk minden tsz-e termeli, de Mendén, Sápon Maglódon alig-alig látni a lilavirágú táblák végét. Muharmagot Üllőn, kölest pe­dig Gyomron termelnek nagy mennyiségben. Úriban 100 hold fajtatiszta Aranyözönünk van. Ezt a kukoricafajtát ki­zárólag továbbszaporításra ter­meltetjük. — Burgonyafajták közül az errefelé még ismeretlen, nagy termést hozó somogyi kiflit vetették Üllőn, Mendén a középérésű Margit, Nyáregy­házán és Gombán pedig a len­gyel kifli és az Amsell fajták­tól várunk nagy termést. Per­sze, minden növényféleségnél a visszamaradó szárrész, az apró, vagy hibás gumó príma takarmányt jelent, a magért pedig jó pénzt fizet a válla­lat. Mosolyog, ahogy elteszi a jegyzeteit, feláll, nagyot nyúj­tózik, mint aki elfáradt az ülésben. Az út menti kuko­ricatáblához megy, felrúgja a földet, aztán, hogy az nem po­rol, megjegyzi: — Ügy látszik, errefelé jó eső volt. Vajon volt-e ennyi másfelé is? Kiss Sándor Á jászberényi országút mentén A nap még melegen sütött, mikor útnak indultunk, Gyöm- rőről — Sápra. A jászberényi út bitumenes burkolata puhá­vá olvadva ragadt a motor ke­rekéhez, úgy éreztük, hogy a szél is — ami szembevágott — állott, meleg. De az úttól balra, kis réten, szénagyűjtőket láttunk. Fe- tyus István feleségével és anyjával gyűjtötte és boglyáz- ta a szénát, mit sem törődve a meleggel. Velük szemben, az út túloldalán a sülyi tsz két tagja: Járvás Gábor né és Ka­csara Miklósné káposztapalán­tákat duggatott. Alig haladtunk fél kilomé­tert előre, ismét meg kellett állni. 15 asszony — a sápi tsz tagjai — kapálta hangyaszor­galommal a szövetkezet 23 holdas paprikaföldjét. Mi ta­gadás, a terület alaposan el­gazosodott, a föld egy kicsit ragadt is. de azért a munka jól haladt. — Muszáj is dolgozni, 60—40 százalékra vágyunk... Jöjjön Holland dugliagyma Gombán A gombai tsz hagymalöld- jén találkoztam Fekete Bélá­val, a Pest megyei Növényvé­dő Állomás agronómusával. — Vajon mi a különlegessé­ge ennek a hagymának. Feke­te elvtárs. hogy még Budapes­ten is kíváncsiak rá? — Több országból importá­lunk dughagymát. Ezen a táb­lán a Hollandiából érkezett hagymát duggatták el. Nekünk a megváltozott időjárási körül­mények között meg kell vizs­gálnunk: nem ütötte-e fel a fe­jét valami ismeretlen betegség. — Mi a tapasztalat? — A Hollandiából és Liba­Fekete elvtárs a holland hagy­mákat vizsgálja. (Foto: Kútvölgyi) nonból importált dughagyma jól bírja a mi éghajlatunkat. — Milyen vizsgálat alá esnek az importált és exportált me­zőgazdasági áruk? — Ezeknek a termékeknek, főleg a vetőmagvaknak minő­ségét több helyen is ellenőrzik: átvételnél, vámnál, kirakodás­nál. — Sok hibás, beteg terméket kell a vizsgálatoknál vissza­dobniuk? — Sőt, igen keveset. Ezt nagyrészt a kártevők elleni hatásos védekezésnek köszön­hetjük. — Hol dolgoznak az állomás gépei járásunkban? — Több tsz-ben jelenleg is dolgoznak a gépek: például a pilisi Hunyadi, a mendei Le­nin tsz-ben. Már 1600 hold kukoricán végezték el a vegy­szeres gyomirtást. — Milyen szerekkel védekez­nek a burgonyabogár ellen a DDT-n kívül? — Van egy DDT-nél haté­konyabb szerünk, ezzel azon­ban — mérgező hatása miatt — csak az állomás dolgozhat. Matiz Iván MAI MŰSOR Mozik Monor: Amíg holnap lesz (szé­les). Vecsés: Útközben I—H. fogja meg maga is... Jó volt a kis eső legalább fellazította a földet... — hangzott ösz- sze-vissza. A paprikaföld után nagy tábla, szépen fejlett rozs ma­radt motorkerékpárunk mö­gött. Szépen fejlett a Virágzó Tsz cukorrépája is. A sári bekötő út mellet szin­tén szénát forgattak. Mire oda­értünk, addigra már Antalitz Gábor végzett is a munkával, csak a fia az ifjabbik Anta- litz Gábor dolgozgatott még. A réten túl borsóföld, azután pe­dig a tsz háztáji földjei van­nak. Két asszony dolgozott ott is, krumplit töltött. A bekötő úton alig valamivel túl, magános fogat ekézte a kukoricát. — Benkó Gábor a nevem — mutatkozott be az idős bá­csi. — Látják nekem még ló­vezető sem kell. — Mennyit ekézett ma be? — Délelőtt fuvaroztam, öt távoli fuvart csináltam, csak egy órakon jöttem ide. Há­rom és fél óra alatt egy hold­dal végeztem. — Hogy válik be az ikerso­ros vetés? — Tavaly is jó volt, az lesz az idén is. Meg aztán jól jött az eső is. Sokat használt az még a gabonának is! (Gyarmati) ÜLLŐ: Géppel palántázzák az őszi karalábét a Kossuth Tsz asszonyai ....... G OMBA: Németh Jánosné és Lchota Mihályné a tsz ker tészetében eladásra készíti elő a nyári karalábét BÉNYE: A Népfront Tsz juhalt itatja Morvái Sándor juhász (Kútvölgyi Mihály képriportja) Bővítik a gyömröi cukrászdát Hosszú évek óta panaszkod­nak a gyömrőiek a cukrászda szűk voltára. De aki most el­halad a Táncsics Mihály úton, örömmel veheti észre, hogy egy új helyiséget kapcsolnak a régi kettő mellé. — Hatalmas kirakat mögött, hűtött vitrinben láthatják meg a kedves vásárlók az ízléses készítményeket. Kissé megvál­tozik a berendezés, moder­nebb pultot kapunk, könnyeb­ben tudunk mi is kiszolgálni, és a fogyasztónak is kényelme­sebb, tágasabb helye lesz — mondotta a boltvezető. — Re­mélhetőleg az üzlet forgalmán is meglátszik az új helyiség bekapcsolása. Úgy érezzük, hogy ezzel fé- lig-meddig megoldódik a gyömrőiek problémája, de a zenés cukrászda lesz csak a végleges megoldás. Elsősorban családi házak építését vállalja a Gyömrői Építőipari Ktsz Gyomron lassan már szálló­igévé válik, hogy olyan lassan készül, mintha az Építő Ktsz készítené. Hiba lenne azon­33000 forintos tűzkárt fizetett ki az Állami Biztosító Az Állami Biztosító monori járási fiókja a napokban fizet­te ki Fehér László Pilis, Va- tyai út 42. szám alatti lakos, tsz-tag részére háztáji biztosí­tása alapján a megállapított tűzkárt. Fehér László tsz-tagnál áp­rilis 23-án keletkezett a tűz­eset. A vizsgálat során meg­állapítást nyert, hogy a tüzet ismeretlen személy által gon­datlanul eldobott cigarettavég, vagy égő gyufa okozta. A tűz következtében Fehér László tsz-tagnak épületében, állatál­lományában, gazdasági felsze­relésében és egyéb ingóságá­ban tűzkár keletkezett. Te­kintve, hogy nevezett tsz-tag érvényes háztáji általános biztosítással rendelkezett, így a tűzeset bejelentése után az Állami Biztosító megkezdte a kár felmérését és annak be­fejezése után 33 240 forint ősz. szegű tűzkárt állapított meg. Ezt az összeget fizette ki a monori fiók nevezett részére. Ez az eset is fényes bizonyí­téka annak, hogy mindenei­nek, tsz-tagoknak, vagy egyéb foglalkozásúaknak, nagy szük­ségük van a biztosításra. A tsz-tagok részére a 130, illetve 180 forintos évi díjú háztáji biztosításban a tűzbizto­sításon kívül bennfoglal- tatik a háztáji szántóterület jégbiztosítása; a háztáji sertés- és szarvasmarha-állomány, va­lamint a tag balesetbiztosítása, továbbá betöréses lopás ellem és szavatossági biztosítás is. Járásunkban már igen sok tsz-tag rendelkezik háztáji biztosítással, ez az eset pedig arról győz meg bennünket, hogy a legrövidebb időn betű! el kell érnünk, hogy min­den tsz-tag rendelkezzék háztáji biztosítással A beköszöntő nyári nagy me­legek könnyebben lehetővé te­szik mind az állatelhullás, mind tűzesetek, valamint jég­verések bekövetkezését. Az a tsz-tag, aki háztáji biztosítás­sal rendelkezik, kár esetén megfelelő anyagi kártérítés­ben részesül. Nagy Sándor fókvezető ban, ha azt hinnénk, hogy csak rossz munkát végeznek. — Ebben az esetben nem is volna annyi munkánk — mondta Gyöngyösi Rudolf el­nök. — Jelenleg is Pesten, Mo- noron, Ecseren és Mendén épí­tünk családi házakat, ezenkí­vül még sok helyen tataro­zunk is. Ezentúl főleg olyan mun­kákat vállalunk, ami a la­kosság igényeit elégíti ki. Itt is elsősorban a családi há­zak építésére gondolok. For­dulat állott be a szövetkezet vezetésében is. Várnai László személyében új főkönyvelő, Csonka Gyulával pedig új mű­szaki vezető került a szövetke­zet élére. A termelő létszá­munk sajnos, nem teljes; 3 kőműves és 6 segédmunkás hiányzik. Üj szerződések meg­kötésével a jelenlegi 7 iparita- nuló-létszámot 15-re emeljük. — A munkaverseny vala­mely formáját meg lehet-e ta­lálni a szövetkezetben? — Brigádversenyt hirdet­tünk, az eredményeket augusz­tus 20-ra értékeljük ki. A ver­seny hatása érezhető a terme­lésen is, nőtt a termelékeny­ség, jóval kevesebb a munka­kiesés is. Több újítás futott be, ezek közül Rigó Sándor bádo­gosé, Lovass István asztalosé, Juhász János lakatosé jelentő­sebb. Gy. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom