Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-22 / 144. szám

4 "‘%/ßrfap 1962. JÜNIUS 22. PÉNTEK Tárgyalásokat kezdeményezett a TÜZÉR a tsz-tagok tüzelőanyag hitelakcióján) Jelentősen megjavult a tüzelőellátás - Eddig csaknem 35 ezer utalványt váltottak he Pest megyében Az elmúlt évek tüzelőgond­jai idén is megismétlődnek-e? És felújulnak-e ismét a pana­szok? — Nem! — válaszolja biza­kodva a Budapest környéki Tüzelőszer- és Építőanyagérté­kesítő Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője, Szebeni Antal, s meginvitál, nézzünk meg néhány telepet, győződ­jünk meg róla, bőven van tüzelő. Az emberek a télireva- lót máris veszik, főleg a hi­telakció keretében utalványra vásárlók. A megye több helyén jár­tunk, felkerestünk nemcsak TÜZÉP-, hanem földművesszö­vetkezeti tüzelőanyag-telepe­ket is. Nagyjából mindenütt azonos a kép, kisebb-nagyobb fekete halmok mellett rakodó teherautók és szekerek. Van bőven szén, brikett, koksz, sőt tűzifa is. A különbség mindössze annyi, hogy a legkeresettebb tüzelő­szer, az NDK-ból importált brikett csupán Budapest köz­vetlen környékén kapható. — Nem kaptunk belőle a keresletnek megfelelő mennyi­ségben — mondja az árufor­galmi osztályvezető. — Sőt, később, az év hátralevő részé­ben sem áll rendelkezésünkre annyi, hogy minden telepünk­re jutna. így is vidékre csak Pest megye kap. Ebben az évben a főváros körüli kes­keny sávon kívül azonban a megye más részeibe nem juttathatunk német brikettet úgy, mint tavaly. Magyar bri­kett viszont, valamint jobb minőségű belföldi szén és koksz kellő mennyiségben van mindenütt és reméljük, lesz is az egész év folyamán. — A vásárlóközönségnek ez idén van-e panasza? — Igen, a keverési arányt kifogásolják — válaszolja er­re a kérdésre Bíró Zoltán, a gödöllői telepvezető. — Német briketthez fele-fele arányban adunk belföldi — jelenleg borsodi szenet. Belföldi szén­hez pedig * harminc százalék nógrádi szenet. Az igazságos elosztás megköveteli ezt. Idén azonban a TÜZÉP nem ad gyenge minőségű nógrádit, sem ódorogit, vagy nehezen égő palafélesóget keverőszénnek. A Petőfi-bánya lignitjét is kivon­tuk a forgalomból. Helyette csak jó minőségűt kapnak ve­vőink. Szívesen is veszik. — Mi lesz a tavalyról meg­maradt rossz minőségű szén­nel? — Itt van 90 vagon nógrádi még tavalyról — mutat három hatalmas kupac erősen kőszínű szénre. — Ebből egy grammot sem kap a közönség, gyárak­nak adjuk el. — Sok panasz volt rostálat­lan, nagy mennyiségiben port tartalmazó szén miatt. ! Erre Szebeni Antal felel: — Csak rostált szenet adha- j tunk el. de nincs anyagi kere- í tünk, hogy a rostáláshoz ernbe- j reket alkalmazhatnánk. így i az állandó fuvarosok, illet­ve néha maguk a vásárlók rostálják meg a szenet, mi­előtt felrakodnának. A szentendrei telepen éppen szenet raknak ki három va­gonból, de ugyanakkor újabb HÉV-szerelvény fut be, ugyan­csak három vagon szénnel. — Az utolsó tíz napban na­ponta átlag négy egész három­tized vagon szén futott be és három vagont adtunk el — mondja Rácz Sándor telepve­zető. — Nálunk, de úgy tu­dom mindenütt, az ad sok, sze­rintem jogos panaszra okot, hogy míg tavaly az átvett szén­mennyiség tizenöt százaléka erejéig kapott fát a vásárló, idén csak tíz százalékot kap. Ez pedig kevés. — Tényleg kevés — hagyja helyben az áruforgalmi cso­portvezető. — Eljártunk már, kértük, emeljék fel a fa ará­nyát, de egyelőre nincs rá remény. Ennek ellenére a tüzelőellátás tavaly óta sokat javult, elsősorban minőség­ben, de mennyiségben és vá­lasztékban szintén. Telepein­ken ez idő szerint a fogyasz­tők igényeit zavartalanul ki tudjuk elégíteni. Persze, azt nem jósolhatom meg, hogy később, főleg a téli hónapok­ban is hasonló lesz-e a hely­zet. Előfordulhat, hogy egyes telepeken, ha majd a nagy hi­degben egyszerre megrohan­ják a vásárlók, átmenetileg néhány napra kifogy az áru. Okosan teszi tehát mindenki* aki már most beszerzi a téli tüzelőjét. Nagyon sokan így is cselekszenek. Márciustól, amióta be­válthatók az utalványok, június közepéig közel harmincötezer tüzelőutal­ványt váltottak be a me­gye területén. Tél ele­jéig még ötven-ötvenöt- ezer utalvány beváltását kell lebonyolítanunk. — A tsz-tagok azonban nem kapnak tüzelőutalványt. — Bizony, pedig a meg­változott falusi élet" rma következtében nekik is szük­ségük lenne rá. A hitelak­cióban természetesen csak szervezetten vehetnének részt, s a tsz-eiknek biztosítaniok Ifcllene, hogy akár a mun­kaegységelőlegből arányosan, akár pedig zárszámadáskor, egy összegben levonják és megfizessék tagjai tüzelőjé­nek árát. Abból a célból, hogy a tüzelőutalvány-akció a mezőgazdasági dolgozók­ra is kiin^-'hető le­gyen, valialatrnk tár­gyalásokat kezdeménye­zett az illetékesekkel Ezek a tárgyalások azonban még csak a kezdeti stádium­nál tartanak, 'Így, hogy egyelőre nem tudjuk, meg­valósul-e kezdeményezésünk. Mindent összevéve, a lá­tottak alapján megállapíthat­juk. a tüzslőellátás helyzete Pest megyében ez idén meg­nyugtatónak látszik. Sz. E. Elutazott Magyarországról a vietnami nagykövet MEGNYÍLT \ Korszerű önkiszolgáló élelmiszer üzlet nyílt meg Diósé Csütörtökön végleg eluta- | községben. Különösen a csapágygyár dolgozói és az új lako­zott Magyarországról Pham- f telepiek örülnek a minden igényt kielégítő üzletnek. v Thieu, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. — ÁROKBA autóját, nehogy összeütköz- í nyaredó lovaskocsival egy, személygépkocsi vezetője Érd £ belterületén. A kocsi egyik 4f utasa megsérült. A szabály- ^ talanul hajtó kocsis. Versits ^ István ellen eljárás indult. ' I ,, Talajjelölő növények4 4 Befejeződött az ország erdőtipológiai felmérése A különböző tájakon, tala­jokon és1 éghajlati viszonyok között kialakult erdőtípusokat két évtizeddel ezelőtt kezdték tanulmányozni a tudományos kutatók. Ennek a világszerte művelt tudománynak általá­nos, gyakorlati felhasználását hazánkban valósítják meg elő­ször. Csaknem 209 erdészeti ku­tató és kiváló erdőmémök részvételé vei felmérték a magyarországi erdőket, talajszelvényeket készítettek, megállapították, mi volt az ős­növényzet, hogy milyen fafaj­ták számára a legkedvezőbbek a biológiai feltételek az adott területen. A felmérés alapján erdőti­pológiai szempontból 50 táj­egységet állapítottak meg. A jövőben már mindenütt az adottságoknak legmegfelelőbb fajtákat telepíthetik. A mun­ka jelentőségét mutatja, hogy a régi telepítésekben, ahol a lehetőségeket nem vették kel­lő mértékben figyelembe, mintegy 40 százalék volt a sarjerdő, illetve rontott erdő, így a fák növekedése nem ér­te el a kívánatos mértéket. A továbbiakban az erdőtipológia; tapasz­talatok felhasználásával mintegy 15—20 százalék­kal nagyobb fatömeget nyerhetnek, mint eddig. Az erdészek tájékozódását a jövőben részben az ősnövény­zetből megmaradt, részben a felmérés után ültetett talajje- ^ lölő növények segítik elő. A szakemberek által készí- 5 tett felmérést „Magyar táji erdöfelújítási, erdőtelepítési irányelvek és eljárások” cím­mel jelentetik meg. (MTI) % — BŐVÜLT a solymári ? takarékszövetkezet működési területe. Pénzügyminiszteri engedély értelmében ezentúl Üröm és Pilisborosjenő lakos- ^ sága is felkeresheti megtaka- ^ rított pénzével a solymári ^ falusi bankot és vehet igény- ? be kölcsönt. fgy néz ki belülről (Foto: Bősz) ÁVvXXVXxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>S.XXNXXVÍÍX,'SN'C>X'XXXXXX\S>SS.X^XXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXX A NÉPFRONT FÓRUMÁNAK NAPIRENDJÉN: A második ötéves terv és a társadalmi tartalékok „AUTOMATA“ CSAPOS Tejet, kakaót, bort mérhet A kereskedelem és a ven­déglátóipar számos üzemében próbálkoznak az önkiszolgá­lás meghonosításával, amely­hez sokféle automatát szerez­tek be külföldről. E módszer elterjesztését azonban az im­port berendezések magas ára akadályozta. A Székesfehérvári Finom­mechanikai Vállalat most el­készítette az első magyar fo­lyadékadagoló berendezést, amely különösen a vendéglátó- iparban segíti az önkiszolgá­lást. Az „automata csapos” formára ugyan nem közelíti meg az igaziakat, de szó nél­kül, mindig egyforma pontos­sággal szolgálja ki vevőit. Tar­tályában egyszerre 20 liter fo­lyadék, tej, kakaó, vagy bor tárolható. Áz egész berende­zésből — amely egy műszer­falhoz hasonlít — tulajdon­képpen csak az ellenőrző tar­tály és egy csap látszik. A vendég külön erre a célra készített érmével hozza műkö­désbe az automatát. A hitele­sített kis tartály a szeme lát­tára telik meg, s ezt gombnyo­mással ürítheti poharába. (MTI) Hagyomány, hogy a Haza­fias Népfront megyei, városi, járási és falusi bizottságainak fórumán rendre megvitatják azokat a témákat, kérdéseket, amelyek az egész ország la­kosságát érintik A Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nál a jelenlegi napirendről tájékoztatták a Magyar Táv­irati Iroda munkatársát. — A második ötéves terv­vel foglalkozunk, s most ar­ról számolhatunk be, hogy a munka új szakaszába léptünk. Lényegében lezárult az általános jelle­gű ismertetés, amely az elmúlt hónapokban sok százezer embert mozga­tott meg. Bizottságaink az esetek legna­gyobb részében jól megoldot­ták feladatukat. Széles kör­ben magyarázták, „tanítottak” az országos előirányzatokat, tervszámokat, számos község­ben, városban pedig arra is jutott erejük, hogy az átfogó adatokat kiegészítsék a me­gyei, járási és — alkalman- kint — falusi tervszámokkal. Volt olyan vidék is, ahol ar­ról is beszéltek, hogy egy-egy szakterületre, vagy szakmára milyen tennivalók várnak. — Jelenleg a Népfront fó­rumának cselekvésre késztető jellegét kamatoztatjuk. A na­pokban országos ankétsoroza­tot rendezünk, amelyen egy- egy szakterület, tudományág legkiválóbb művelői, a Haza­fias Népfront megyei társa­dalmi vezetői, valamint az érintett területekkel foglalko­zó kutatóintézetek és főható­ságok képviselői részletenként megvitatják a második ötéves terv legfontosabb céljait, s fi­gyelembe veszik a terv megvalósításánál felhasz­nálható társadalmi tarta­lékokat is. Elsőként a kenyérgabona-ter­mesztés kérdéséről tartunk nagyszabásúnak, ígérkező vé­leménycserét, majd a mező- gazdasági árutermelés kérdés­komplexumát vitatjuk meg. Ezenkívül sorra kerül még a gyümölcs- és szőlőtermesztés, telepítés, az öntözéses gazdál­kodás, valamint a termelőszö­vetkezetek üzemszervezése. — Az ankétsorozat anyagát közre adjuk és a városi, falu­si népfrontbizottságok rendel­kezésére bocsátjuk. Az orszá­gos hírű szakemberek útmu­tatásai alapján pedig a ki­sebb települések népfront ­bizottságainak fórumán is megvitatják, hogy a község la­kói hogyan segíthetnék a leg­jobban, a leghatásosabban az országos célok elérését. Az ankétokkal egyidejűleg az ország lakossága jelent" értékű társadalmi munkáv; is segíti a második ötéves terv megvalósitását. A társadalmi munkaszer­vezésének, s lebonyolítá­sának feladatát ma már mindinkább a tanácsok látják el. Népfrontbizottságaink — akti­vistáinkkal együtt — pedig azért fáradoznak, hogy minő1 nagyobb segítséget adjanak a mozgósításhoz. ÚJFAJTA KÉPES ÜDVÖZLŐLAPOK A Belkereskedelmi Minisz­térium kultúrcikk főigazgató­ságán elmondták, hogy a ké­pes levelezőlapok iránt nagy­mértékben megnőtt a kereslet Az utóbbi években átlag 20 százalékkal több fogyott, min az előző évben. Az idén 62 millió, több száz fajta fotogra- fált és nyomdai úton előállí­tott képes levelezőlapot hoz­nak forgalomba. Különös?’ megkedvelték a több színnyo­mású képeslapokat. Ezelőtt két esztendővel, amikor első ízben vásárolhatott ilyeneket n közönség, még csak három­millió készült, tavaly pedig már négy és félmillió, az idén pedig 10 milliós tételt rendelt a kereskedelem. Ebből három­millió kizárólag karácsonyi alkalmi lap lesz. Növelik a színes lapok vá­lasztékát. Nemcsak úgy, hogv még több tájfelvételt iktatna k a meglevők mellé, de úgyne­vezett zsánerképek is készül­nek, s tovább javítják a kar­tonok minőségét. A választékot úgy is növelik, hogy Budapestről tíz felvételt tartalmazó, műanyagtokba he­lyezett gyűjteményt adnak ki négy-öt féle változatban. Üj- donság lesz még a kétrét haj­tott képeslap. Megjelenik a szocialista ün­nepeket köszöntő levelezőlap is. Áz első kiadvány novem­ber 7-re kerül forgalomba, Lenin képmásával, (MTI) Az apa elérti: — Mennyi? Harmincnégy! í Nyolcán nevetnek. A sógor \ mégsem hagyja: — Fiatalítja magát, egy\ évet spórol a fián.. Kiderül, hogy mindegyik \ földi. De az is, hogy: „a koszt': igen jó, nem lehet panasz-': kodni”, „a szállás megfelel”,': „a kuglizó használatos”, „a tvj és a rádió soha sincs üzemen\ kívül’1. — Megszerettem itt, igazán': mondom — így Nagy Károly.': — S a vezetők is jók, ki le-j hét jönni velük. Godó Mátyás, a sógor még-': is panaszkodik. A fehérnépet: hiányolja. — A kort kell hiányolni! —j csap vissza valaki egy szem-: pillantás alatt. — Nem az! — dicsekedik —j elmegy a menyecske is! — El ám! Mellette! Megintcsak nevetnek. — Látja, így megy ez — csóválja a fejét tettetett fel­háborodással Nagy Károly. — Viccelnek egész nap. — S az­tán ennyit: — Azért nemcsak a kedvűn^ jé — a kezünk is. Néhány perc múlva már messziről látom őket. Megint nevetnek, hangjukat idáig hozza a szél. Talán épp én vagyok soron... Tóth György — Másképp hat! Itt ez a mostani, példának: Megkap­tuk a csatornázást. A famun­kákért jár nekünk... huszon­nyolcezer kétszáztizenhét fo­rint! Így kaptuk meg. Én meg, ugye mint bandavezér — s végig hordja nevető tekintetét kajánkodókon — kiszámítot­tam, ha nyolcszáz órát meg­spórolunk rajta, éppen jó pénzt kapunk. Ez hát az egy összegű mun­kautalvány, amiből lámcsak mindent kiszámíthatni előre. — Nyolc embernek kell is valami. — Még többen is voltunk. Minek? A sokból mindig van ténfergő. Mi fizessük a láb- l ógatást? Van ám itt másféle kontrol is! De ez csak abból és akkor derül ki, hogy az egyik osz­lopról leszól valaki. Erre fi­gyel fel Nagy Károly és oda­bök a tekintetével. — A fiam... Az meg a só­gorom ... Mindketten a „kolbászfüstö­lőt” lovagolják. Rakják a deszkát köröskörül. — Huszonnyolc éves a fiú. A sógor visszaszól: — Huszonhét! meteres, s miért kell harminc­kettő. Sok lenne egy földesúr­nak, nem hogy „háztájihoz”. Így tudom meg, hogy az Erő­műből kivezető kábelcsatornák tartóoszlopai ezek. Százhalom­battán, a „kertek alatt” ezt faragják az ácsok. Nem is kevés ideje, két esz­tendeje, hogy letáboroztak. Akkor nem valami szívesen tették. Ugyan miért? — Nem is tudom — mond­ja a legidősebb „ifjú”, mint aki nem szívesen emlékezik. Azért mégis kiderül: — Járt a kezünk-lábunk a n<agy bizonytalanságra. Csoda se tudta, mit nyomnak a te­nyerünkbe fizetéskor. Ha az ember nekiugrott a dolognak, épp annyira számíthatott, mintha szédelgett is hozzá. Annyiféle normatétel volt, hogy a fene sem ismerte ki magát... — Azzal az egy elemivel nem is csodálom — piszkál- kodik messzebbről egy igazán ifjú legény, s „füleg szalad a szája”. A többiek is, hasonló­képp derülnek. — Azóta talán másként mé­rik? — kérdem, cinkostársul felcsapva a többiekhez. NAPFÉNYBEN ] — Ezt kifogtuk! Jó időnk \van. A beton is ezt szereti, \ nemcsak az ember, t A szép naptól kihajt az \ácsok kedve is. Nézem ezt a : nyolc embert, akiket csak any- \ nyi választ el, hogy az egyik- \ nek unokája van, a másik \ meg most evez az édes házas- 1 Iság hol ringató, hol háborgó ;vizére. Ámbár nem hinném, ; hogy sokat nézegetnék a szü- \ letési bizonyítványt. Annál \ többet a kezük alá való ácso- ■ latot, a zsaluzást. Magasra ! nyúló, igen szűk fakalitka ez. \ A folyékony beton lesz a rab- ! ja, amíg meg nem köt. Ügy t látszik, oszlopok készülnek. í De nem olyan könnyű nyo- mára jutni. Nagy Károlyék í úgy sziporkáznak, csűrik-csa- \ várják a szavakat, hogy meg- ; izzad a vendég. A nevetéstől, \ s attól, hogy olyan kacskarin- ígós... J Látom, hogy most ezen a \ nyelven értenek, hát nekem % sem kell tolmács. Így polemi- % zálunk, míg végre arra kanya- $ ritom az elmés beszédet, amit % tudni szeretnénk. { — Mi lesz itt, családi ház? j — Az hát — hagyja rá az \ egyik. f — S ez lesz benne a kol- % bászfüstölő — toldja a másik. $ Ez mindenkinek tetszik. ^ Csak arra nem találnak ki va- r lami okosat, hogy miért 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom