Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

VI. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1962. JÜNIUS 21, CSÜTÖRTÖK MUNKA KÖZBEN: A FEHÉR-CSALÁD Közel hét kilométerre lakik a várostól a Petőfi Termelő- szövetkezet II. üzemegységé­nek a területén a Fehér-csa­lád. A gyerekek már felnőt­tek. és a tíz családtagiból már csak hét van otthon, akik se­gítenek az édesapának a vál­lalások megmunkálásánál. Melegen süt a nap. az em­ber legszívesebben a hűvösre húzódna, de Laci, Ambri és Kálmán már reggel hat óra óta szorgalmasan, szinte tudomást sem véve az időről, kapálják a kukoricát: bedolgozók a ter­melőszövetkezetben. Laci különben fogatos, de amikor nem kell mennie a fo­gattal. nagyon szívesen dolgo­zik kint. öccsei most, hogy a beszélgetéssel kicsit megakad a munka, felhasználják a le­hetőséget és megtisztogatják a kapákat. Szeretnek a termelőszövetke­zetben dolgozni és szeretnek segíteni. A Fehér-család különben is arról ismert a környék­ben, hogy dolgos, szorgal­mas emberek. Kell is dolgozni, hiszen a kö­zös érdekét, és azt, hogy ott­hon a családnak is meglegyen minden, csak úgy tudjuk híven teljesíteni, ha dolgoznak. Arra a kédésre, hogyan telik el egy nap. összemosolyog La­ci és Kálmán: — Reggel korán felkelünk, mert akikor a legjobb dolgozni. Ellátjuk az állatokat, és kezd­jük a munkát. A vállalásokban van kukorica, paradicsom, uborka és répa. Ezzel mind sok a munka. Már befejeztük a répa egyelését és sarabolá- sát, most nagy iramban a ku­koricán a sor. KeU a kukori­ca, hiszen az állatok hizlalá­sához, különösen a sertéshez csak ez kell — mondják. A termelőszövetkezettel szerződtünk két sertés hizlalására. Azokkal is van munka — folytatja Kálmán. Miközben a hétköznapokról beszélünk, elérkeztünk a va­sárnaphoz. — Nem mindig pihenőnap az — veszi át a szót a legfia­talabb hármuk közül. — Igaz. hogy legtöbbször be­megyünk a városba, hiszen van autóbuszjárat elég sűrűn. Következő beszédtémaként a testvérekről esett szó. Tíz testvér, és mind Nagykőrösön, sőt — mutat kezével Laci —. ha így körbenézünk, minden tanyán Fehérek laknak. A legidősebb 29, a legfiatalabb 12 éves, és nggyon-nagyon sze­retik egymást. Az öt fiú és az öt lány se­gíti, támogatja egymást. A nap egyre feljebb ért megszokott létrájának a fókán, nemsokára dél lesz. Tikkadt meleg van, de halad a mun­ka. Fogynak a kapálatlan so­rok. Dolgozik a Fehér-család. — s. k. — Okosan kell gazdálkodni — vallja Kustár Ambrus brigádvezető A TITKÁRNŐ Munkaeszközei az írógép és a telefon. Legalábbis az alatt a pár perc alatt, amíg szobá­jában várakoztam, ezt álla­píthattam meg. A gépben megkezdett levél, a telefon percenként cseng. A konzervgyár titkárságán várakozom s amíg rám ke­rül a sor, megpróbálok egyet- mást megtudni a titkárnőtől, Szűcs Katalintól. — Mennyi ideje dolgozik ebben a beosztásban? — te­szem fel az első kérdést. — Már a tizedik éve, hogy az igazgató elvtárs mellett dolgozom — válaszol. — Szívesen dolgozom ebben a munkakörben, bár a szép­sége mellett természetesen megvan az árnyoldala is. — Mégis úgy érzem, ne-; kém való ez a munlca. Sok- { oldalúnak, találékonynak kell; lennem. Az a jó benne, hogy nem unalmas, állandóan; változnak az emberek, akik- kel foglalkoznom kell. So-; kan bejönnek a dolgozók; közül és gyakran még ma-; gánügyeikben is tanácsokat; kémek tőlem. Szívesen segí- ; tek, akin csak tudok. — Mi alkotja a napi mun- ; ka. túlnyomó részét? — ér- \ dektődöm tovább. — Az igazgató elvtárs ki- / terjedt vállalati levelezést \ folytat, s végül is majdnem í mindem szál az ő hatáskörén í fut keresztül. Ha vendégek í jönnek, gyakran külföldiek $ is, nekem kell ellátnom a \ háziasszonyi tisztet. Beszélgetésünk egy pilla- J natra megszakad, ismét cseng £ a telefon: i Hetven diák érkezett, ki- í sérőt kérnek a portához. J Máris intézkedik. Utána ő tárcsáz: — Halló, / konyha? Hetven vendégnek % kell délben ebéd, úgy főzze- % neki í, A gyárban majd mindenki $ ismeri. Munkájával elége- 5 dettek. Sok társadalmi meg- £ bizatásnak is eleget tesz, az MSZMP városi revíziós bi-'' zottság elnöke, a gyár szak- $ szervezeti bizottságának tit- j kára. Munkája mindig egy- j formán sok van. Nála a sze- / zom beindulása csupán any- / nyi'ban jelent különösebb; „plusz’-t, hogy ilyenkor több ; a személyi probléma, ame- í lyet meg kell oldani. Szabad idejében háziasz- szonykodik a családban. de a televíziónak is barátja. Ha színészegyüttes látogat a vá­rosba, ő is. megnézi előadá­sukat. Tanul is. Bár munká­jához nem szükséges, legutóbb mégis elvégezte a könyvelői tanfolyamot. Következő ter­ve, hogy nyélvet tanuljon. — Szívvel-lélekkel lehet csak jól ellátni ezt a munka­kört. Akkor lehet eredmé­nyesen dolgozni — mondja meggyőződéssel. Ismét cseng a telefon. — Vajon, hányszor veheti fel a kagylót egy nap? — ked­vem tenne megkérdezni. Tit. A Kölcsey u. 17. szám alatt lakik Kustár Ambrus, a Dózsa Termelőszövetkezet brigádve- i zetője. i v. A konyhában ült, körülrak­va mindenféle füzettel és für­gén jegyezgetett, amikor be­nyitottam lakásába. Láttam, kevés az ideje ve­lem foglalkozni, rátértem a lé­nyegre. — Ügy hallottam, sok bok­ros teendői mellett sertéshíz- lalással is foglalkozik? — Jól van tájékozódva — nevet, s máris a hízókhoz in­vitált Három darab sétált az ud­varon, a másik kettő az ólban. Az öt darabból négy megy szerződésre. — Mindig foglalkoztam szer­ződéses sertéshízlalással. Ta­valy is három hízót adtam le szerződésre és egy üszőbor­jút. A borjú maga háromezer forintott hozott, mert szép faj­ta állat volt és tenyészcélra vette meg az áruforgalmi. — Sokan aggályoskodnak. Ha elhull az állat, meg kell venni, mert erre a megkötőt szerződés kötelezi a felet. Ez igaz ugyan, de biztosítani kell s akkor az Állami Biztosító megtéríti a kárt és új sertést lehet venni a kapott pénzen. Ha az ember okosan gazdál­kodik, nem érheti kár. — Ez csak egy kis része a munkájának. A vállalással hogy áll? — 600 négyszögöl szőlő, 1000 négyszögöl kukorica, egy és fél hold korai burgonya, 1200 négyszögöl uborka és 400 négyszögöl hagyma. Bizony, ez sok munkát jelent, de bírjuk. — Fiunk már 18 éves, szin­tén a termelőszövetkezetben dolgozik, a Fajka-kertészet- ben. Szivattyúmotorokat ke­zel. —f. sz.— ÉLVONALBELI SPORTOLÓK A MEGYEI IFJÚSÁGI NAPON Az FTC és az MTK sportolói, a háromszoros * országos spartakiádgyóztes Érdi Traktor Nagykörösön — Művészi tornabemutatá A megyei ifjúsági napon a délutáni órákban színes sport­műsor kezdődik a Kinizsi sporttelepen. A sporttalálkozók egész sorát a helyi szovjet alakulat és az Érdi Traktor röplabda-csapatának mérkőzése nyitja 16 órai kezdettel. A mérkőzésre ellátogató Érdi Traktor csapata há­romszor szerezte meg az országos spartakiádon a győzelmet. A mérkőzés után 17 órakor a Ceglédi Építők tornászainak bemutatója lesz talajgyakorlatok, gerenda, felemáskorláton. A bemutatót, amely negyed hatig tart. az MTK cselgáncs­csapatának érdekes bemutatója követi. Az MTK cselgáncs­csapatában a magyar válogatott keret több tagja is szerepel nálunk. Amikor első ízben járt nálunk a cselgáncs-csapat, nagy sikert aratott és a mostani bemutató is. amelyben a cselgáncs önvédelmi fogásait mutatiák be. tőrrel, bottal való védeke­zést, érdekesnek ígérkezik. Az MTK csapata után fél hatkor a budapesti Petőfi sport­klub művészi tornászai lépnek szőnyegre. Nagykőrösön először. A művészi tornabemutatót az FTC és a Nagykőrösi Kinizsi futballcsapatának mérkőzése követi. A színre lépő Ferenc­város csapatában olyan fiatal játékosok mutatkoznak be. aki­ket most igazolt a csapat, és most. szerepeltetik őket először. A sportműsor 19 óra 30 perckor ér véget. A Dózsa Termelőszövetkezetben A virágzó paprikaföldet locsolja vízágyúval ifj. Fajka János Idős Fajka János a melegágy! paprikát szellőzteti Borsót szednek a Csíkvári dűlőben Farkas Lászlóné és Gulácsi Istvánná (Fehér felvételei) C Y-WY,- HIÁNYOSAN VOLT FELSZERELVE kerékpárja és úgy vett részt a közúti forga­lomban Czakó Attila, Futár u. 2. szánt alatti lakos. Nyolcvan forintra bírságolta a szabály­sértési hatóság. SÉTA A VAROSBAN A Szolnoki utca szó, Zsiros-hegyi szőlők tűn­tek a szemébe, a sok meggyfá­val, vörösszilva-, alma- és kör­tefával. / nnen már a város öreg, akkor még zsindelyekkel fedett tornya is szemébe tűnt. Jobbról kisebb emelkedést lá­tott, ezen állott az akasztófa. Lógott azon mindig egy-két akasztott. Gyilkosok, tolvajok, cégéres rablók életének befe­jező helye. Az utasunk itt gyorsabbra fogta a lépést, és nem bírt el­lenállni, bármennyire is iszo­nyodott, hogy egy pillantást ne vessen az akasztófán szára­dóra. Még kalapot is emelt, mert igazság ide, igazság oda, ártatlanul is meghalhatott már az akasztófán valaki. A hideg még futkosott a hátán, amikor új kép tárult elé. A Gáttót pillantotta meg. Ezen a részen igen széles volt a vize. Lenyúlott az Alsófüze­sig. Az Alsófüzes szélén töltés akadályozta a víz folyását. A vizet a város vízimalmánál eresztették le. A vízimalom a töltés nyu­gati végén volt. Nem volt még erre más épület, könnyen meg­látta az ember. A tó szélén rengeteg liba üldögélt, gyerekek játszadoz­tak. A tóban asszonyok mos­tak, talán az utasunk a sza- pulófájuk csattogását is hal­lotta, amint verték vele a vá­szonból a vizet. Az út az akiok közé kanya­rodott. Az akiok nagy karéj­ban vették körül a várost, és jól kinyúltak a mai VII., IX. és X. kerületbe. Nappal csak beteg jószág, vagy kisboTjú, baromfi féle, kutya, kóbor macska és játszadozó gyerek­nép tanyázott erre. Éjszakára benépesült a fe4 jös jószággal, igavonó állatok­kal, ökrök, lovak tanyázó he­lye lett. Az utóbbiak is csak akkor, ha hajnalba be akar­ták fogni, mert egyébként bék­lyóba verve a nyomásra vol­tak kicsapva. Emberünk ka­kaskukorékolást, tyúkkodá- lást, borjúbőgést, gyermeklár­mát és kutyaugatást hal­lott csak. Lakóházakat csak a XIX. század első felében kezdtek építeni. Az út széle nem volt ilyen egyenes a Szolnoki közön: hol széle­sebb, hol keskenyebb volt. Nem mérnök jelölte még ki a szélét... L assan az utasunk a város­kapuhoz ért. A hídon, a kapun át bejutott a városba. A kapun belül szélesebb volt az utca. Az Ecseri utca is itt njjílott, mint most, de a neve más lehetett. A kapu közelé­ben volt d Szolnoki kapui kocsma. Ide már utasunk is betért, hogy a hosszú úton ki­száradt gégéjét megnedvesitse. Itt akkor még bort és pálin­kát (égettbor) mértek. A bú­torzat sem volt valami külö­nös, hosszú kecskelábú asztal mellett két lóca. A bort se po­— KORSZERŰSÍTETTÉK a konzervgyár Il-es telepén a lecsóvonälat. négy új thiplika- tor és egy gömbvácuum beállí­tásával. — KÉTSZÁZHŰSZ sertés hízik a Dózsa Termelőszövet­kezetben szerződésre. Az át­adást szeptemberre tervezik. — FOLYIK A BORSÓBE­TAKARÍTÁS az állami gaz­daságban, két cséplőgéppel. — A KOSSUTH ÁLTALÁ­NOS ISKOLÁBAN a megala­kult ifjúsági szövetkezet elnö­ke Velényi Ágnes, helyettese Barta Lajos, brigádvezetők: Jancsi Éva, Bata Erzsébet, Szűcs Mária, ifj. Fodor Géza és Zsíros Kálmán. — ELVÉGEZTÉK a papri­kapalántázást az Arany János Termelőszövetkezet kertészei, s szépen növekszik a kiültetett paprika- és paradicsompalán­ta. — AZ UTCÁN LEGELTET­TE állatait Raffael Pál, Örké­nyi u. 55. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság 60 fo­rintra bírságolta. Mit látunk ma az Arany János Moziban ?... A rendőr. A mulatságos és elgondolkoztató olasz film főszerepeit Alberto Sordi, Marisa Merlini, Vittorio de Sica és Sylva Koscina játsz- sza. 14 éven almi nem aján­lott! Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és ne­gyed 9 órakor. ★ ... és a kertmoziban ? Babette háborúba megy (francia film). Előadás kezdete: negyed 9 órakor. Rossz idő esetén bent lesz megtartva az előadás. hárba adták, hanem meredek szájú kanosába. A kocsmáros nem hasonlított a mai italbol­tok kiszolgáló személyzetéhez. A falak sem voltak díszítve, de ivó volt mindig. Különféle mesterember cé­gérét pillantotta meg a járó­kelő. Amelyik mesternek volt dolga, az a műhely előtt ült. Volt itt csizmadia, szabó és kovács is. Kis apró zsupfede- les házak lapultak erre is. Befelé haladva még több fajta mesterember műhelye előtt látott cégért. Volt itt ke­rékgyártó, bognár, lakatos, de volt itt aranyműves, ötvös és még borbély is, talán még nyerges és szíjgyártó is, var­ga és faragó. Azután a papok kocsmája következett, hol a papok borát mérték. Itt kel­lett lenni annak a pincének is, amely a török alóli fel­szabadító háború alatt átvé­szelte a nehéz időket. Ben- tebb a papok házai következ­tek, azután a templom kőfal­kerítését kellett megkerülni. / gy jutott emberünk a fő­térre, ahol a Kvártélyhá­zat látta, ahol a beszállásolt katonaság tisztjei laktak. Bi­zony, hogy a tűzjelző fatorony is a szemébe tűnt. Az sincs kizárva, hogy valami megbün­tetett feleséget verő férj is hevert a forró augusztusi ho­mokon, a végtagjain vastag fadarabokkal, hogy mozdulni: se tudjon. Nem lehetett kellemes, mert: a 25 bot helye is bizsereghe-; tett a hátulsó felén a bölcs : városi tanács ítélete folytán. ; Or. Balanyi Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom