Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-17 / 140. szám
1962. JÚNIUS 17. VASÄRNAP mr MEGYEI „Panama legyen a panamaiaké! Peru legyen a peruiaké!“ Még le sem zárultak az argentínai katonai puccsot követő hosszúra nyúlt események, Venezuelában egymást követik a felkelések, Brit- Guayana folytatja küzdelmét rencsés területnek. Valószínűleg csak itt alakulhat ki a világ fővárosa, valami olyan főváros, amilyenné az ókorban Konstantin akarta tenni Bizáncot”. Az álom megvalóni az amerikai ellenőrzést és több dollárt kapni a csatorna óriási bevételéből. Rusk amerikai külügyminiszter azonban már Roberto Chiari látogatását megelőzően, sietett Kép a közelmúltban kirobbant venezuelai katonai felkelésről, helyőrsége ellen tankokkal támadtak a kormánycsapatok. A halottja volt Puerta Cacello fellázadt harcoknak több száz a függetlenség idei kivívásáért, s Latin-Amerikából újabb és újabb hírek érkeznek, amelyek e hatalmas terület népei imperialista-ellenes küzdelmének erősödését mutatják. A Peruban megrendezett választásokon előretört a baloldal. Panamában növekszik a Panama-csatorna visszaköveteléséért folyó mozgalom, s Rosult, Panama csatornája köti össze 1914 óta az Atlanti- és a Csendes-óceánt. Mégsem valósult meg teljesen az álom: Panama ugyanis nem vált „szerencsés területté”, nem lett a „világ fővárosává”, hanem csak egy kicsiny, szegény ország lett. A Panama-csatorna és a körülötte levő övezet ugyanis az Kuba már megszabadult az amerikai monopóliumoktól, de Latin-Amerika többi országát tovább fojtogatják... berto Chiari elnök sikertelen washingtoni tárgyalása bizonyára ismét felszítja az USA- ellenes megmozdulásokat. Ecuadorban Arosemena elnöknek sikerült félreállítani az Egyesült Államok monopóliumainak szolgálatában álló katonatiszteket, akik felléptek független külpolitikája ellen. A legújabb események kapcsán vessünk pillantást két latin-amerikai országra. Panama : Eredménytelen koldulás Kennedynél Panama címerében olvasható ez a jelszó: Pro Mundi Bene ficio — A világ javára. Ez a jelszó abból a gondolatból Született, amelyet Simán Bolivar, a spanyol gyarmatok függetlenségi harcának nagy vezetője így fogalmazott meg a Panamában építendő csatornáról: „Csatornái csökkenteni fogják a távolságot a világ egyes részei közt: szorosabbá teszik Európa, Amerika és Ázsia kereskedelmi kapcsolatait, és négy világrészből szedik be az adókat ennek a szeEgyesült Államok fennhatósága alá került, amerikai tulajdon lett. Kezdetben a Panama-csatorna használatáért évi 250 ezer dollár járandóságot fizetett, 1936-tól 430 ezer dollárt, majd 1955 óta évi nem egészen 2 millió dollárt. Az Egyesült Államok változatlanul uralja a Panama-csatornát és döntő szava van az ország életében. „A világ javára” jelszó Helyett ma még inkább ez illik Panama címerébe: „A jenkik javára.” A panamaiak azonban egyre eré- lyésebben küzdenek a csatorna-szerződés megváltoztatásáért, a „járandóság” felemeléséért, s végső soron az amerikaiak távozásáért. A közvélemény követelését nem hagyhatják teljesen figyelmen kívül a különböző politikai pártok, s a kormány sem. Ezért utazott az elmúlt héten Roberto Chiari panamai elnök kétnapos hivatalos látogatásra Washingtonba. A tárgyalások arról folytak, milyen lehetőségek vannak a Panama-csatorna jelenlegi státusa megváltoztatásának. Vagyis: hogyan lehetne lazítaMár most meg lehet kötni a nukleáris kísérleteket betiltó egyezményt Nyikita Hruscsov válasza az angol munkáspárti képviselők levelére kijelenteni: „Jelenleg nincs szándékunkban bármiféle fontosabb módosítást végrehajtani a Panamával fennálló szerződéses viszonyunkban”. Washingtonnak ugyanis teljes mérteikben megfelel a je- ! ienlegi helyzet, bár nem tit- j kolják aggodalmukat, hogy j hajtKatatlanságuk újabb Ame- rika-ellenes fellépéseket válthat ki a panamai népből. A panamai elnök Kennedy- vel is találkozott, s mindösz- sze annyit sikerült elérnie, hogy az USA hozzájárult egy amerikai—panamai bizottság felállításához, amely megvitatná „a felek egyike számára nyugtalanitó vo'ilolcát”. Bár Chiari úgy nyilatkozott, hogy ek ö bizottság égy1' új szer? ződést dolgozhat ki, az amerikaiak erről hallani sem akarnak. Kétségtelen, hogy o koldulás nem járt eredménnyel, s Chiari aligha tudja leszerelni az Amerika-ellenes érzelmekkel telített panamaiak újabb mozgalmát. Peru: Ki kerül az „elnöki börtönbe" ? Egy héttel ezelőtt, vasárnap, választásokat rendeztek all millió lakosú Peruban — j a köztársasági elnöki tisztség, 1 valamint a szenátus 54 és a képviselőház 184 mandátumának betöltésére. A hat esztendőre szóló köztársasági elnöki tisztségre hét jelölt pályázik, közülük azonban csupán három esélyes: 1. A baloldal által támogatott Femando Belaunde Terry, a Népi Altció vezetője, építész és tanár. Már 1956-ban is indult a választásokon, akkor azonban alulmaradt a jelenlegi elnökkel, Manuel Pradóval szemben. Programjában — amelyet sohasem fogalmazott meg határozottan — szerepel a tervgazdálkodás bevezetése, a bankok államosítása, nagyszabású közmunkák stb. Éppen ezért összefogott ellene nemcsak a perui reakció, hanem az ország gazdasági életét uraló amerikai monopóliumok is. 2. Haya de la Torre, az APRa néven ismert nagy Népi Párt vezetője. Az APRA — amelyet az 1948-ban hatalomra került Odria tábornok-elnök először betiltott — később együttműködött a diktátorral. Haya de la Torre így foglalta össze az APRA programját: „Semmit sem akarunk elvenni a gazdagoktól, hanem mindenkit gazdaggá akarunk tenni.” E ködös megfogalmazás azt tükrözi, hogy valójában nem szándékoznak hozzányúlni a földbirtokos arisztokrácia pozícióihoz, de szeretnék megnyerni az elégedetlen és változásra vágyó tömegek szavazatait. 3. Manuel A. Odria táborNyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök válaszolt arra a levélre, amelyet 65 ismert angol munkáspárti parlamenti képviselő irt Hruscsovnak a nukleáris leszerelés kérdéséről. Levelében Hruscsov megállapítja: „a nyugati hatalmaknak vezetői tudatosan kényszerítik a. Szovjetuniót újabb versenyre a nukleáris fegyverek tökéletesítését illetően, E vezetők nagyon is számot vetettek azzal, hogy a nukleáris kísérletek felújítására irányuló döntésük láncreakciót von maga után”. A szovjet kormányfő rámutat, hogy „ez a verseny veszélyes és értelmetlen”. Hruscsov kijelenti, hogy a nukleáris kísérleteket betiltó egyezmény megkötésére már most lehetőség van, mert. mint megcáfol hatala- niul bebizonyosodott, „e nemzeti észlelési eszközök biztosíthatják az egyezmény betartásának ellenőrzését”. A továbbiakban Hruscsov miniszterelnök hangsúlyozza: ,jxz amerikai kormánynak az a terve. hogy nukleáris rob- bantássorozatot hajt végre a légkör magas rétegeiben, a nemzetközi feszültség tudatos fokozásának újabb példája”. — Az angol kormány vállalta ezen amerikai tervek aktív védelmezőjének szerepét — #írja Hruscsov. — Az angol miniszterelnök nyíltan kijelenti, e kísérletek célja az, hogy kiderítse, hogyan lehet üzemen kívül helyezni a rádióöswekotte- tést és a radarállomásokat. Ezzel összefüggésben Hruscsov emlékeztet az amerikai elnöknek arra a nyilatkozatára, amely szerint az Egyesült Államok bizonyos köiülmények közülit esetleg „kezdeményező lesz a Szovjetunióval való nukleáris konfliktusban”. Természetes — írja Hruscsov —, hogy „ilyen körülmények között a szovjet kormány nem lát más kiutat, mint gondoskodni arról, hogy a Szovjetunió védelme a szükséges színvonalon legyen”. A nyugati hatalmak külpolitikai irányvonalaiban, és egyedül ebben rejUk az igazi veszélye annak, hogy a genfi leszerelési tárgyalások nem váltják valóra azokat a reményeket, amelyekkel a népek tekintettek e iásokra. Mint Hruscsov rátmrtat, „a Szovjetunió nem vallja, hogy nem lehet kimozdítani a holtpontról a leszerelés, valamint a nukleáris fegyver és mindenfajta vele folytatott kísérlet betiltásának problémáját”. A siker jelentős mértékig attól függ, milyen tevékenyein fognak közreműködni a népek abban. hogy ilyen irányba tereljék a nyugati hatalmak vezető köreit. Hruscsov végül kifejezi azt a reményét, hogy az angol parlamenti képviselők erőfeszítéseket tesznek arra, hogy az általános és teljes leszerelés kérdése mielőbb megoldódjék. Amerikai békeharcos tudósok országos konferenciája A magyar származású Szentgyörgyi professzor felszólalása Egyre több amerikai tudós száll szembe a fegyverkezési versennyel és csatlakozik a békeharchoz. New Yorkban most folyik a békeharcos tudósok országos értekezlete, amelyet egy új szervezet, „Az Emberiség Megmentéséért Küzdő Tudósok Kongresszusa” hívott ösz- sze. Az értekezleten körülbelül 700 tudós vesz részt. A Nobel-díjas Szentgyörgyi professzor az értekezleten elhangzott felszólalásában elítélte az amerikai külpolitikát és a katonai tervezést. „A nyílt, Az SIKP Központi Bizottsága és a szovjet kömény felhívása a mezőgazdasági dolgozókhoz Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány felhívást intézett a kolhozok, a szevhozok, a mezőgazdasági tudományos intézmények dolgozóihoz. A felhívás, amely a szombat reggeli moszkvai lapokban jelent meg, rámutat, hogy a hús és zsiradék termelőd árának június 1-én bekövetkezett felemelése több mint tízmilliárd új rubel (körülbelül 150 milliárd forint) többletjövedelmet nyúj t a kolhozoknak. Ez azonban nem az egyetlen segítség, amelyben a mezőgazdaságot részesítették. Tavaly csökkentették a mezőgazdasági gépek és tartalékalkatrészek, az üzemanyag érát, jövedelemadó-kedvezményeket vezettek be. ami évente 900 millió rubeles megtakarítással jár. Az év elején a kormány elhatározta, hogy a kolhozok olcsóbban vásárolhatnak építőanyagot, vas- és fémárukat, ami újabb évi 250 millió rubellel gazdagította a kolhozokat. Ez utóbbiak együttvéve azt jelentik, hogy a mezőgazdaság terven felül még évi 1 360 000 000 új rubel összegű támogatásban részesül. A felhívás ezután megállapítja. „tévedés lenne azonban azt hinni, hogy most, amikor emelkedett a hús termelői ára, és olcsóbb lett a gép, az üzemanyag, a pótalkatrész, azonnal rentábilissá válik az állat tenyésztés és a helyzet minden különösebb erőfeszítés nélkül egycsapásra megjavul. Egyenesen meg kell mondanunk, hogy a mezőgazdaság dolgozói között akadnak emberek és nem is kevesen, akik csupán a fel- vásárlási áraktól várják a kolhozgazdaság megerősödését, a termelés emelkedését. A fel- vásárlási árak színvonala kétségkívül számottevő szerepet játszók a termelés anyagi ösztönzésében, de azok. akik csupán a maggs termelői árakban reménykednek, megfeledkeznek a termelés más döntő tényezőiről.” Az ilyen hangulat — hangzik a felhívás — súlyos kárt okozhat a kolhozoknak és hátráltathatja a párt által kitűzött halaszthatatlan feladatok megoldását. „Ezt nem engedhetjük meg, a nép nem értené meg, ha a kolhozok és szov- hozok képtelenek lennének ésszerűen felhasználni a kapott segítséget, ha nem aknázzák ki gyors ütemben az állattenyésztés fejlesztésének tartalékait”. A párt és kormány felhívása ezután részletesen elemzi az állattenyésztés é6 különösen a takarmánytermelés helyzetét. majd felszólítja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy konkrét tervek kidolgozásával, a tudományos módszerek alkalmazásával, a legmagasabb terméshozamú takarmánynövények elterjesztésével rövid időn belül biztosítsák az állattenyésztési termékek bőségét. egyenes és becsületes gon- dolkodásmód, az emberi jogok tiszteletben tartása, a magasrendű ideátok és a realizmus jellemzik az amerikai népet” — mondotta Szentgyörgyi. — A jelenlegi külpolitika és a katonai tervezés azonban „másfajta törekvéseket tükröz”. Mi keresztényeknek mondjuk magunkat — jelentette ki Szentgyörgyi Albert —, de pusztításról beszélünk, halmozzuk a gabonát, míg mások éheznek. Feláldozzuk más népek gyermekei ezreinek életét, hogy tökéletesítsük arzenálunkat. Dölyfösen rendelkezünk a világűrrel, mint saját távoli birtokunkkal és megmérgezzük a légkört, ami minden emberé. Szentgyörgyi rámutatott, hogy amíg tart az atomfegyverkezési verseny, fokozódik a katasztrófa veszélye, valami olyan hiba miatt amelyet elkövethet az atomfegyvert ellenőrző „számtalan kéz és gomb”. ..A magas -oolitika még soha ilyen felelőtlenül nem térié kockára magának az emberisénnek a létét” — hang‘m,--'-’t-’ STpritovörgyi. Amerikai jogászprofesszorok tiltakozása Az Egyesült Államokban 25 neves jogászprofesszor közös nyilatkozatot adott ki. A professzorok elitélik az amerikai legfelsőbb bíróság tagjai többségének azt a döntését, hogy jóváhagyják a hírhedt McCar- ran-törvényt. Mint ismeretes, az Egyesült Államok kormánya e (örvényre hivatkozva akaria bebörtönöztetni a kommunista ngrt vezetőit. Hnrrok Nyugui-Ir innban Az indonéz rádió jelentése szerint a nyugat-iriáni partizánok szívós harcokat vívnak Sorimg városért. A holland csapatok, amelyek a múlt vasárnap a várostól 25 kilométerre foglalták el állásukat, a partizánok csapásai alatt kénytelenek voltak visszavonulni. Most Sorongtól hét kilométerre folyik a harc. Közük még, hogy az utóbbi időben Nyugat-Irián számos kerületében szálltak partra újabb partizánegységek. nők. aki 1956-ban — nyolcesztendős diktatórikus uralkodás után — átadta a hatalmat Pradónak, most ismét szeretne bekerülni a limai Pizzaro- palotába. Pártját, amelyet a nagytőkések és nagybirtokosok, valamint az amerikai monopóliumok és a hadsereg vezetői támogatnak, önmagáról nevezte el: „Odrista Nemzeti Unió”. Amikor az 1948-as puccsát követő választásokon elnök lett, ellenfelét börtönbe zárta. Lima — a főváros — egyik börtönében egyébként jelenleg üresen áll a letartóztatott elnökök számára fenntartott külön börtöncella... Ha Odria hatalomra futna, bizonyára megtöltené ellenfeleivel ... Az elmaradott Peruban, ahol a lakosság több, mint háromnegyede analfabéta, s csupán 2 millió 200 ezer polgárnak van választójoga, az uralkodó osztály elzárkózik a legkisebb reformok elől is. Éppen azoknak nincs szavazati joguk, akik a legnagyobb nyomorban élnek, akik elsősorban vágynak változásokra. A választási eredményeket csak 18-án, hétfőn hozzák nyilvánosságra. Eddig Belaunde Terry és Haya de la Torre vezet, csaknem fej-fej mellett. Odria azonban még nem mondott le a győzelemről. A baloldali, radikális képviselő- és szenátor jelöltek előretörése azonban azt mutatja, hogy érlelődik a változás a perui politikai életben. Ennek a változásnak lehetősége, a nép forrongása. joggal aggasztja az országot kizsákmányoló oligarchiát és az amerikai monopóliumokat. Közeledik az idő. amikor megvalósulhat a követelés: „Peru legyen a peruiaké!” Sebes Tibor
