Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

1962. JÚNIUS 17. VASÁRNAP IfFCVff i/C'h-lan JÓ ÚTON JÁRNAK! 4,7 a tanulmányi átlag a nagytarcsai általános iskolában Az iskola kívüi-belül tiszta, mint az üvegpohár. Széles, napsütötte folyosóján és tá­gas udvarán zsibong a gyerek­sereg. Mindenütt zúg a hangos „jónapot kívánok”. Tóth Er­zsébet iskolaigazgató elégedet­ten csippent a szemével. — Fogott rajtuk a sok szó, a tanítás. Régen csak néztek. — Jó híre van az iskolának. Szép a tanulmányi és a ma­gatartási átlag. Hogyan érték el? — Semmiképpen sem va­rázseszközökkel. Szerintem a jó tanítás egyik alappillére a nevelőtestületben uralkodó összhang, az együttműködés. A mi iskolánk valaha épp az ellenkezőjéről volt nevezetes. Ma már elértük, hogy a peda­gógusok egyet akarnak: minél jobban tanítani. szeretettel nevelni. — Hegyem lehet elérni, hogy a gyerekek érezzék a szerete- tet. mégis, érezzék a fegyel­mező erős kezet is. A tanítás mellett a nevelést? — A nevelés kétoldalú do­log. Nemcsak mi, pedagógu­sok. de a közösség is neveli önmagát. Persze, erre meg kell tanítani a gyerekeket. Egyszerű, de hatásos eljárást alakítottunk ki. amelynek alapjait a Köznevelés című folyóiratban olvastuk. Az osz­tályt kis csoportokra, őrsi egy­ségekre bontottuk. Ezek fele­lőse jegyzi a feleleteket, az óraközbeni és az utcai maga­tartást. általában mindazt, ami az iskolásgyerekkel meg­történhetik. Hétfőn, a húsz­perces szünetben tartjuk a nyilvános értékelést, amit olyan nagyon sokan várnak. — Az alsó és a felső tagozat közösen? — Közösen ugyan, de más szempontok alapján értékel­jük a kicsiket és a nagyokat. Ezeket ők nagyon, jól ismerik- Minden osztályból ■kiemeljük a jókat és, külön- csoportha állít­juk őket. Természetesen, ar­ra nagyon vigyázunk, hogy csak a valóban megérdemelt dicséretnek, vagy feddésnek adjunk teret. Előfordul, hogy aki az egyik héten példakép, a következő hétfőn már lehor- gasztott fejjel áll a másik ol­dalon. Akit megdicsérünk, kis papírlapot kap. Ha rossz volt, elvesszük. Az iskolahumor ,.betétlap”-nak hívja. Ha egész hónapban megvédte, hónap végén igazgatói pecsétet ütünk rá. Nagy becsben tartják, s otthon is megmutatják. — És a szülőkkel kialakult a kellő összhang? — Erre nem lehet egy szó­val válaszolni. Szülői munka- közösségünk él. számíthatunk rá. Főleg a dologi segítségben. Érdekli őket minden, ami gyermekük iskolai életével összefügg. Kétszáznegyven tanulónk van. Havonta egyszer tartot­tunk előadást, ahol a neve­lési problémákon túlmenően is sok fontos kérdést megbe­széltünk. Átlagosan százhu- szan jelentek meg, ami na­gyon szép. Mégis, az otthoni nevelésben még sok a hiba. Leginkább azért, mert maguk­ra hagyják a gyerekeket. A szülők dolgoznak, a nagyma­mák pedig eléggé engedéke­nyek. — Milyen lesz az iskola ta­nulmányi és magatartási át­laga? — A negyedik osztály, az előzetes felmérés szerint négy egész héttizedes tanulmányi átlagot ért el, A magatartás is megüti a négyes iskolaátla­got. Közben megszólalt a csen­gő. Elhalkult a lárma, a dobo­gás, csivitelés, amely eddig vidám zeneként festette alá a beszélgetést. Búcsúzóul egyetlen kérdést: — Milyen terveik vannak jövőre? — Milyenek is lennének? Ha jó úton járunk, ezt szeret­nénk folytatni. Közösségi életre nevelni a gyerekeket, összefogni őket az úttörőszervezetben. Mun­kára szoktatni a politechnikai oktatásban az ifjúsági termelő- szövetkezetünkben. Megszeret­tetni velük a szépet, a ren­det, a tisztaságot. Szeme boldogan csillan a szemüveg mögött. — Tavaly ez a község és ez az iskola nyerte a megyei tisztasági versenyt. Ezer fo­rint pénzjutalmat kaptunk. Törülközőket, szappant, la­vórt vettünk rajta. Az iskolaudvart betölti a csend. Egy kopott labda hever a kapuzugban. Várja a szüne­tet, amikor újra vígan pattog­hat. (K. M.) Hordozható, telepes magnetofon A Telefongyár az utóbbi években tranzisztoros termé­keivel, táska- és zsebrádiói­val szerzett jó hírnevet bél­és külföldön egyaránt. Az üzem a tranzisztorizólást most kiterjeszti egy másik, a kö­zönség érdeklődésének közép­pontjában álló gyártmányá­ra, a magnetofonra is. A gyár fejlesztői összeállí­tották az első magyar — az eddigiekkel összehasonlítva miniatűrnek mondható — te­lepes, tranzisztoros magneto­fon laboratóriumi példányát. Az új kis készülék a tás­karádióhoz hasonlít. Mérete 30x25x12 centiméter, súlya három és fél kiló. Két sebes­ségű — 9,5 és 4,75 — s ettől függően kétszer harminc 'f perces, vagy kétszer egyórás műsor rögzítésére alkalmas. Négy zseblámpaelemmel mű­ködik, amelyek az eddigi kí­sérletek alapján a készülék 20—30 órás működését biz­tosítják. Úi fények Gödöllőn Az Elektromos Művek Gödöllőn az Ady Endre úton fény­hatás-kísérletet folytat, és így Gödöllő — pénzben kifejezve: félmillió forint értékben — fényesebbé, az esti lámpagyúj- táskor nagyvárosiasabbá válik. A lakosság a munkát önkén­tesen is támogatja. Szombaton és vasárnap hatalmas, ásós. la­pátos tömeg verbuválódott össze a társadalmi Szervek és az intézmények dolgozóinak sorából. Az elektromosokat segítő ön­kéntes hadsereget Gányi Zoltán mérnök és társai irányították. Harmincötmillió naposbaromfit adtak át a keltetőállomások Háromszor több kacsát nevelnek, mint tavaly Már februárban megkezdő­dött és most minden eddigi­nél nagyobb eredménnyel zá­rult lé a baromfikeltetés fő- idénye. A Földművelésügyi Minisztérium kisállattenyész­tési osztályán közölték, hogy a tanácsi keltetőállomások ke­reken 20 millió, az ország ösz- szes keltetőállomásai pedig Hogyan válhatnak csendesebb üzemekké a szövődök A műanyag mint zajzsi/ip Kétségtelenül a legzajosabb üzemek közé tartoznak a szö­vődök, ahol a gépeken 0,3 má­sodpercenként csapódnak ide- oda a szálat magukkal húzó vetélők. -' •Külföldön és hazánkban is csak a közelmúltban kezdték behatóan foglalkozni az üze­mek zajának csökkentésével. A múlt hónapban tartották Salzburgban a zaj leküzdésére alakult nemzetközi szövetség második kongresszusát. A ma­gyar textilgyárakban végzett eddigi vizsgálatokról, próbál­kozásokról Alpár Béla, a Tex­tilipari Kutatóintézet munka­társa a következőket mondotta: — Az Országos Munkaegész­ségügyi Intézettel együttmű­ködve az intézet műszereivel a „Csak háromszázezer" Valóságos népvándorlás. Az új balatoni műút és a százhalombattai erőmű épít­kezése mágnesként vonzza az embereket. Sokan csak ideiglenesen jönnek, építe­nek, s hetente, kéthetente utaznak haza a családjuk­hoz. Am sokan a családot is hozzák, s letelepednek a környéken, nagyobbrészt Érden. Csabád — gyerek. Sok család — sok gyerek. S hozzá még az iskolapadba cseperedő „bennszülött’ ne­bulók hadserege — kicsi az érd-parkvárosi iskola. Kicsi, reménytelenül kicsi. Még a rossz és cseppet sem hasz­nos szükségmegoldások be­vezetésével is kicsi. Na- gyobbitani kéne. Négy új tantermest kellene építeni, s akkor be tudná fogadni a nebulóhadat. Négy tanterem. Leírni két szó, de felépíteni, meg­csinálni ... pénz, pénz, pénz és munka. Pénz, vagyon- nyi összeg, amelyhez a köz­ségi tanács kétszázezer fo­rinttal tud csak hozzájá­rulni, a járás százezerrel, de még négyszázezer kel­lene. Négyszázezer forint, amelyet a község a Műve­lődésügyi Minisztériumtól igényelt. — Meg kell, hogy kapjuk — mondja Hajdók Béla tanácselnök. Megokolja, miért, és hozzáfűzi: — Ten­gernyi anyagot is biztosí­tunk, a parkvárosi párt­szervezet huszonötezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát szervez. Az iskola kell, a jó szándék megvan ben­nünk, már csak a minisz­térium pénze hiányzik. Telefon a minisztérium tervföosztályára. Szűcs Bé­la beszél: — Igen, tudunk róla, tu­dunk a négy teremről. De sajnos. összesen csak — körülbelül — háromszáz­ezer forintot biztosítha­tunk. i — Ez kevés, négyszáz kel- i lene. J — Nagyon sok kellene. Az í ország minden részéből ér- j keznek kérések. Sok az is- j kolás és kevés a tanterem, j És főleg a tanyákon, ahol í még lehetőség sincé szűk- i ségmegoldásra, ott fonto- j sak, nagyon fontosak az ] új iskolák, termek. Csak háromszázezer. Száz- í ezer hibádzik az összeg- \ hői. Talán tud valamit pó- \ tolni a megye és a járás. \ ■S' ha nem? Érden a sor, \ Érden, ahol szép hagyó- í mányai vannak a társadal- í mi munkának. Érden, ahol \ megértik: a „csak három- \ százezer•” még nem trage- \ dia. Hiszen — ezzel együtt \ — megvan három és fél \ terem ára. S ha három és i fél, vagyis hétszer fél te-1 rém megvan. a nyolcadik i fél tantermet már elő le- : hét teremteni. (m. j.) Kispesti Textilgyáriban, a Ma­gyar Paímitipanban, a Szom­bathelyi Pamutipariján és a Textilipari Kutatóintézet kísér­leti szövőtermében végeztünk méréseket. Vizsgálataink agt mutatták, hogy a zajszintet nem elsősorban a gépek szá­ma, hanem a legjobban katto­gó gépek zaja határozza meg. A vetőszerkezetbe rugalmas elemeket, műanyag alkatrésze­ket szándékozunk beépíteni, amelyek így zajzsilipül szol­gálnak. Kísérletezünk például műanyag fogaskerekekkel is. A KlSTEXT-toen ezenkívül kipró­bálták, hogy a szövőgépeket vastag filc- és gumialapozás­sal építik. — Együttműködünk a Szov­jetunió pamutipari kutatóin­tézetével és évente kicseréljük tapasztalatainkat. Most például olyan dokumentációt kaptunk Moszkvából, amelyben a vető­szerkezet átalakítását ismer­tetik. Úgy véljük, hogy ha nem is szüntethető meg telje­sen, de mérsékelhető a zaj a szövödékben részben a gépek átalakításával, az alapozás megváltoztatásával, részben az egyenletes gépbeállítással. Mindenesetre a vetélő nélküli szövőgépek teszik majd legin­kább lehetővé, hogy csende­sebb üzemekké váljanak szö- vödéink. (MTI) mintegy 35 millió naposba- i romfit adtak át eddig a gaz­daságoknak, körülbelül hat­millióval többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A na­posbaromfi nagy többségét az idén már a termelőszövetkeze- i tek nevelik fel. Különösen nagy előrehala- j dás tapasztalható a kacsa- és: a lúd tenyésztésénél. A napos- : kacsából máris háromszor annyit, naposlibából pedig 30 j százalékkal többet keltettek ki : a nagy teljesítményű, korszerű gépeken, mint a múlt év első felében. A gazdaságok naposbarom­fi igénye még mindig nagy, ezért a keltetőállomások csak­nem teljes kapacitással dol­goznak tovább a nyári és a kora őszi idényben is. (MTI) Ok a aiakmibwek. Az Elektromos Művek dolgozói össze­szerelik a világítótesteket Ők csak szakemberek lesznek — igaz, nem elektoromos vonalon, hanem a mezőgazdaságban. Az Agráregyetem hallgatói most mégis „elektromos” munkát végeznek: a világításhoz szükséges kábelek árkát ássák Csiba József tudósító „XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXW.XV,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV» BOLDOGSÁG - GYEREK ÁRÁN? Kilenc évvel ezelőtt tör­tént. Fiatal pár sétált a gö­döllői park árnyas fái alatt. A lány boldog volt, szerel­mes. De mire a fasor végére értek, mégis úgy érezte, min­dennek vége. Nem élettársnak, játéknak kellett. Amikor a gyerek megszü­letett — az örök menedék­hez — szüleihez fordult. Hozzájuk vitte gondozásra. Aztán találkozott valakivel. A házasságkötés után kide­rült, hogy a csendes férfi iszáikos. Pokol mellette az élet. A válás után gyermekét újra a nagyszülőkhöz vitte. Pedig a gyerek azoknak már nagy gond, mert nyolcvan felé közeledve, magukat is alig tudják ellátni. Az anya most újabb válasz­út előtt álL Férjhezmenne. Szereti a férfit és szeretne már végleg révbe jutni. Va­lakihez tartozni, hiszen még A campingtáborok lakóinak egyre ízlésesebb és korsze­rűbb berendezések teszik kellemessé a nyári pihenést (MTI foto, Járai felv.) hetőén gondoskodik, az ün­nepeket, az iskolai szünidőt — amennyire munkája en­gedi — vele tölti. És ezek a tények vitáznak helyette — mellette. Mutat­ják, hogy olyan ember, akit nem keli szégyelleni, mert amikor, igaz, hogy önhibájá­ból bajba került, utána nem. a könnyebb megoldást válasz­totta. Világrahozta a-gyere­ket, harcol érte. Ha szere- tetet, bizalmat és becsülést érez majd maga iránt, bizo­nyos, hogy _ ugyanilyen szi­lárdan kitart férje mellett a házasság hétköznapjaiban is. De mit gondolnának ró­la. ha elhagyná gyermekét? Ha látnák, hogy gyermeke nem anyagi, vagy más kény­szerítő ok miatt él tőle tá­vol, nő fel szerető gondos­kodása nélkül? Ha csupán az előítélet is megfoszthat­ja a legdrágábbtól. Hogyan mérgezné meg házasságának, legszebb napjait ez a tudat? Hogyan lehetne teljes érté­kű f eleség, rokon, és igazi anyja a majdan születendő gyermeknek? Tanácsot adni nehéz. Nem is vállalkozhatik rá a gyámügyi előadó. Csupán in­ti a töprengő, kétségbeesett asszonyt. mielőtt döntene, még egyszer fontolja meg, mit tesz. Ha vőlegénye iga­zán szereti, ha válóban ha­ladó gondotkozású ember, választania kell a tiszta, tartalmas házasélet és az anya makacssága között. Ha meghajol az értelmetlen ma- radiság előtt — ilyen árért — ott hiba van. Vigyázzon. Kétszer már rosszul választott A har­madik tévedésbe'’ — éppen gyermeke miatt. — már nin­csen joga! Komáromi Magda fiatal. És ez az ember dol­gos. becsületes. Jövendőbeli­jének édesanyja azonban nem nézi jó szemmel a ké­szülő házasságot. Elítéli őt, mert elvált asszony, s főleg elítéli házasságon kívül szü­letett kislányáért. Kijelen­tette, hogy a gyermeket nem hozhatja. Ha a nagyszülők­nél már nem lehet, adja ál­lami gondozásba! Majd, ha lesz közös gyerekük, szeres­se azt. Vőlegénye jólelkű ember, alapjában nincs is kifogása a gyermek ellen. De anyjának nem mer ellent­mondani. Segítséget, tanácsot jött kérni a gyámügyi előadó­hoz. Mit tegyen? Gyermekét mindennél jobban szereti, de a férfiről sem akar lemonda­ni! A történetet hallva, ne- \ héz szavakat találni. Hát van még ember, aki a gye­rek születésének körülmé- • nyelt fegyvernek használja ■ — ellene? És főleg, a nyiU \ván régimódian gondolkodó I idősebb asszonyt hogyan le- hetne jobb belátásra bír- \ni? A hatóságot képviselő \ gyámügyi előadónak nincs \a megoldásra semmiféle cso- j daszere. A meggyőzés valamennyi i érve egyedül az ő kezé­ben. van. Ha első hallásra \ furcsának is tűnik, éppen \az ö személye. élete kelt \ hogy meggyőzze az anyát; Ifia nem választott rosszul \ Hosszú évek teltek el az- í óta, hogy abból a régi ta- : pasztalatlan lányból meg \ nem engedett körülmények í között anya lett. S a nehéz i teherrel a vállán mégis : talpraállt. ember lett belö- ; le. Üzemében, ahol régen i dolgozik. tiszta, becsületes : embernek ismerték meg. Magatartásában nem találni foltot. Gyermekéről tőle tel­Nyaralók figyelmébe!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom