Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-15 / 138. szám

MA — TANÁCSÜLÉS VAN MONORON. napirenden a he­lyi kisipari ktsz-ek tevékeny­ségéről szóló beszámoló. — VECSÉSEN: Beszá­moló a nyári mezőgazdasági munkára való felkészülésről és az önkéntes tűzoltó testü­let jelentése szerepel a napi­renden. — ÜJ GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGBOLT nyílik Gyom­ron, a Klapka utca 86. szám alatt, a Deszkás-féle házban. Mindennap friss áruval látja el az új üzletet a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat. KITÜNTETÉS — A monori KlOSZ-vezető­ségi ülésén-a Pest megyei tit­kárság által adományozott „Jó minőségért”-jel vénnyel tün­tették ki Liktor János kisipa­rost, a KIOSZ-ban végzett „Jó munkáért”-jelvénnyel pedig Barna József, Simándi István és Méhes József kisiparoso­kat. — A Hazafias Népfront fel­hívására a kisiparosok a ve­zetőség mellé felsorakozva 448 óra» társadalmi munkát aján­lottak fel. Ez még nem végle­ges, mert újabb felajánlások­ra lehet számítani. MOZAIK — JUNIÁLIST tart a felső- nyáregyházi erdőben a Szent Imre-telepi KISZ-szervezet. — EGY MAGYAR ruhába öltöztetett babát és több hímzett ajándéktárgyat ké­szítettek a VIT-re a Vecsés felsőtelepi és a tápiósülyi út­törők. — BÁLT RENDEZ a monori KISZ-szervezet szombat este 8 órakor a Vigadó nagytermé­ben. Munkában a Riporter-őrs tjkonyhát kúp a monori magtisztító Szerdán meglátogattam a monori Vetőmag Vállalat magtisztító telepét. Szemem elé tárult a befejezés előtt ál­ló új modern épület. Megtudtam, hogy pár nap múlva átadják az új irodá­kat, majd ezt követően néhány hét múlva az üzemi konyhát. Az új, modern konyhára nagy szükség van, hiszen rövide­sen sok dolgozója lesz a gyár­nak és a szezonban bizonyára sokan igényelnek majd ebé­det. Az új épületben — mint mondják a konyha dolgozói — szinte öröm lesz dolgozni. Cél­juk az, hogy ízletes és kielégí­tő ételeket készítsenek mun­katársaik megelégedésére. Az irodai helyiségek világo­sak lesznek, ahol az alkalma­zottak még nagyobb kedvvel fogják végezni munkájukat. Mire a szezon eljön, már az új épületben dolgoznak úgy a konyhai, mint az irodai dol­gozók. A gyár valamennyi dolgozó­jának sok sikert és további eredményes munkát kívánunk. Merklin Éva, a Riporter-őrs tagja IV. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1982. JŰNIUS ;5, PÉNTEK Modern nagyüzemi gazdálkodás szocialista módon Az állami gazdaságok fel­adata a nagyüzemi termelési módszerek kidolgozása és azoknak a haladó tapaszta­latoknak az átadása a ter­melőszövetkezetek részére, amelyeket több éves gazda­sági ténykedésük alatt gyűj­töttek össze. A Monori Állami Gazda­ság ezen feladatát maradék­talanul teljesíti. Mint már többször hírt adtunk róla, a gazdaság üzemegységeiben több bemutatót tartottak a termelőszövetkezetek szakem­berei részére. Török Géza elvtárstól, a gazdaság igazgatójától sze­mélyi kérdések után érdek­lődtünk. — Minek köszönhetik az eddig elért szép eredménye­ket? — tettük fel a kérdést. — Elsősorban annak — fe­leli Török elvtárs —. hogy a párt- és szakszervezeti bi­zottsággal közösen sikerült a dolgozók körében az egész­séges szocialista verseny- szellemet félkelteni és azt éb- rentartani. Beszélgetésünk során meg­tudtuk. hogy a gazdaságban tizenegy brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért, s ezen brigádok szinte az egész gazdaság munkáját át­fogják. A brigádok versenyben áll­nak egymással egész évben. Lendér Sándor párttitkár elvtárs kérdésemre megmu­tatott egy néhányat a szocia­MEGGYORSÍT.IÁK A MONORI TAKARMÁNYFELDOLGOZÓ ÜZEM ÉPÍTÉSÉT Ezekkel a szavakkal foga­dott Bress József főszerelő, amikor a monori volt malom átalakítási munkálatai után érdeklődtünk. Mint ismeretes a malom gépeit leszerelték: helyén takarmányfeldolgozó üzem épül. Jelenleg a főszerelő heted­magával dolgozik: a felvonót javítják. Ez a létszám azon­ban kevés! Ahhoz, hogy július végén megindulhasson az új üzem, további megerősítésre van szükség. A Gizella malom­ból rövidesen 6—8 szerelő szak­embert várnak, akiknek segít­ségével a hátralevő munkála­tokat — a sziták 'séma szerin­ti elkészítését, az ötrészes kamra elkészítését, valamint az összes csőszereléseket — határidőre elkészítik! Bress József elmondta: a legmesszebb menőkig mindent megtesznek, azért, hogy a kop­tató üzem mellett, a további határidős munkálatokat is el­végezzék! (HJ) lista címért versenyző brigá­dokkal kötött szerződésekből. Elsőnek a csévharaszti ser­téstenyésztő és hizlaló üzem­egység ifjúsági brigádjának szerződését olvastam el, amelyből a szocialista együtt­élés komo'y célkitűzéseit tudtam megállapítani. * Kö­vetkezményeiből nemcsak a vállalat, de a brigád tagjai is anyagi előnyöket élveznek. Mikor Lendér elvtárstól azt kérdeztem, hogy nem túlzot- tak-e ezek a vállalások — magabiztosan nyugtatott meg, hogy az anyagi feltételek a vállalásokhoz 100 százalé­kig biztosítottak, a fiatalok pedig az idő­sebbekkel együtt mindent elkövetnek, hogy a lehe­tőségeket gondosan ki­használják. Anyagilag sem járnak rosszul dolgozóink, mert a nyár folyamán átlag két-két és fél ezer forintot keresnek. — Most azon gondolkozunk hogy a VIII. pártkongresszus tiszteletére milyen formá­ban indítunk munkaver­senyt. mert szinte az egész gazdaság egész évben ver­senyez — kapcsolódik a be­szélgetésbe ismét Török elv­társ —, de a kampánymun­kák, mint i például az ara­tás, cséplés, betakarítás, nagyon jó versenyzési lehe­tőséget biztosítanak és itt meg is szervezzük, hogy eb­ben is példaiképül állhas­sunk a járás szocialista gaz­daságai elé. Egy új üzemegységgel is bővült a közelmúltban gaz­daságunk. Előregyártó tele­pünk. amely nemsokára tel­jes kapacitással fog bein­dulni, készíti Pest és Nóg- réd megye állami gazdasá­gainak istállóihoz a faanyag összeszerelését — mondja befejezésül Török igazgató elvtárs. Képeinken éppen a szarufa­készítés kezdő és végző fá­zisa látható. A leszabott akácrönköt a „háncsolók” megtisztítják héjától — amit fűrészgépekkel letisztáznak (szögletesre fűrészelnek). Nöszka József és Fekete Sán­dor a fúrógéppel a szüksé­ges helyeken átfúr és „felva­sal”. A szarufákat a felhasz­nálás helyén már kevés mun­kával tudják modem istál­lókká összeállítani. Fekete Benő Képiek: Kiss Attila A járási népi ellenőrzési bi­lisig Üllő, Gomba, Mende _\s Maglód községekben felül­vizsgálta a községfejlesztési alap kezelését és azt nem tar­totta minden esetben kifogás­talannak. Üllőn az 1961-es évben be­terveztek csatornamélyítésre 40 ezer forintot, de a tervet nem valósították meg. Ebben az évben szintén 40 ezer fo­rint összeget állítottak be ar­ra a célra. A bizottság már a vizsgálat kezdetén felfedezte, hogy a csatornamélyítésre jó­váhagyott összeget niás célra használják. Mendén kályhák vásárlásá­ra terveztek be 50 ezer forin­tot, de nem használják fel, mert a pusztaszentistváni vil­lamosítás sürgősebb feladat­ként jelentkezik. A terv végrehajtása érdeké­ben a községi tanácsok igyekez­nek tartalékot képezni. Rész­ben nyíltan — mint Gombán 50 ezer forint értékben —i részben pedig olyan létesít­mény tervezésével, amelynek elmaradása esetében nem tör­ténik nagy kiesés a terv vég­rehajtásában. Gondolni kell a tervezésnél a jövőre is. Üllőn például nagyon rosszak a ta­nítási viszonyok. Hat helyen folyik az oktatás korszerűtlen, állandóan tatarozásra szoruló épületekben. A pedagógusok az órák megtartása után ván­dorolnak egyik iskolából a másikba. Helyes volna, ha a ta­nács bizonyos összeget több éven át tartalékolna. A tár­sadalmi szervek, a lakosság bevonásával, esetleg OTP hitel és megyei támogatás segítsé­gével nem volna lehetetlen egy korszerű központi iskola építése. (Gy—) Tsz-könyvelői értekezlet A Monori Járási Tanács me­zőgazdasági osztálya értekez­letre hívta össze a tsz-ek fő­könyvelőit. Az értekezleten Tárnái Ferenc elvtárs a mező- gazdasági osztály főkönyvelője tájékoztatta a megjelenteket a termelőszövetkezetek könyve­lésének soronlevő kampány- munkáiról. Felhívta a főkönyvelők fi­gyelmét az önköltségszámítás fontosságára és pontosságára, valamint a könyvelés gyorsí­tására. Itt van az ideje, hogy a tsz- ekben meghatározzák az egyes funkcionáriusok hatáskörét és feladatait. Itt példaként hoz­ta fel a monori Űj Élet Tsz főkönyvelőjét, dr. Szabó László elvtársat, aki két hó­nappal ezelőtt került a tsz könyvelése élére, de máris el­készítette az ügyrendet, ami megszabja a vezetők és az egyes gazdasági egységek ve­zetőinek tevékenységi körét. E hó 30-ára minden tsz-nek el kell készíteni ügyrendjét és azt be kell mutatni a me­zőgazdasági osztálynak. Ezekután Nyíri Ferencné elvtársnő a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjának tsz-elő- adója tájékoztatta a megje­lent főkönyvelőket a III. ne­gyedéves hitelterv összeállítá­sával kapcsolatos problémák­ról. Ismertette a hiteltervek tárgyalásának beosztását. Megragadva az alkalmat fel­hívta a figyelmet a tervsze­rűbb gazdálkodásra és gon­dosabb adminisztrációra. Az aktuális problémák meg­beszélésével fejeződött be az értekezlet. (F. B.) A maglodt művelődési ott­hon 1950-ben kezdte meg mű­ködését. Akkor kapta felszere­lését. Ez a felszerelés sajnos, akkor ser» volt korszerű, mert például bútorzata mindössze 150 székből, s körülbelül ugyanannyi személy leülteté­sére elegendő pádból, úgyne­vezett lócából állt. A művelő­dési otthont évente átlagban 25 ezer ember látogatja. Évi, rendezvényeinek átlagos szá­ma 150 körül mozog, így ért­hető, hogy a padok, a székek erősen elhasználódtak azóta. A terem eredetileg lakatos­műhelynek volt építve, melyet erre a célra éveken keresztül használtak is. Padlója olajjal volt beeresztve, melyet fehérre súrolni npm lehet. Ennek ki­cserélésére sürgősen szükség lenne. A terem utcai fala szakértői vélemény szerint körülbelül 18 centit süllyedt. Ugyanis az utcai fronton régebben 25—30 évvel ezelőtt, jégverem volt. Az ebben eltemetett hulladék azóta elrohadt, a víz hatására Csendélet a maglódi „Csendes'‘-ben A társadalom összefogása sok esetben csodákat művelt eddig a történelem során. Van azonban egy olyan területe a társadalmi összefogásnak, mely kevés vagy legalább is nem sok sikert hozott ez ideig. Ez az alkohol elleni küzde­lem. Nap mint nap olvasha­tunk arról, hogy italos embe­rek botrányt okoztak, fákat tördeltek ki tövestül. A csa­ládi élet elrontója, sőt tönk­retevője is nem egy esetben az ital. Maglódon van egy italbolt­ja a földművesszövetkezetnek, melyet a néphumor elnevezett „Csendes"-nek. Hogy miért? Gondolhatja. kedves olvasóm. Ez az italbolt a késő esti órá­kig hangos. Arra nem is vesz­tegetem a papírt, hogy a te­kézés hódolóiról írjak, mert a tekego’yók gurulósa, zör­gése, s a telitalálat esetén fel­harsanó ordítozás milyen hangulatot vált ki a közel s távolban lakó boldog, meg­érdemelt álmukat aludni aka­ró szomszédokból! Ki van ugyan írva, hogy részeg embert nem szolgál­nak ki a dolgozók. De ki tud­ja ellenőrizni azt. hogy ke­vésbé italos vendégek ne kér­jenek s ne vigyenek az asztal­hoz bort, sört, pálinkát az asztalnál ülő s a hazatérés­re már „megért" vendégek­nek? Néha az sem ártana, ha az italbolt vezetője a terv túl­teljesítésének hajhászása he­lyett ügyelne ténylegesen is arra, hogy a már eleget ivott vendégek ne kaphassanak többet! Vagy a terv fonto­sabb, mint a vendégektől megkívánni a kulturált ma­gatartást? A közelmúltban aztán a vendégek rátették a koronát eddigi „csendes" magatartá­sukra. Bobák István tsz-ta- got megverték. Hogy hogyan, arról maga sem tudna be­számolni. Mindenesetre nagy bátorság kellett ahhoz, hogy 8—10 ember megverjen egyet! A földművesszövetkezet veze­tőségének figyelmébe aján­lom a „Csendes"-ben zajló életet. Fogjon össze a társadalom, nevelje meg ezeket a garáz­dákat, s az italboltokat tegye a jóérzésű közönség valóban azzá, amivé lennie kellene, pihenőhellyé, ahol a munká­ban elfáradt dolgozó egy po­hár üdítő ital, egy pohár sör, egy fröccs mellett ténylegesen nyugodtan szórakozhasson. — esjó — a talaj megsüllyedt, s vele együtt a fal is. Az ablakokat nem lehet kinyitni. S ha nagy- nehezen sikerül ez a művelet, nem lehet becsukni! Az egyik ablak például évek óta nyitva van. Színpadja az idén kapott rendes rivaldát. Háziszőttes körfüggönye 1956 nyara óta van meg, ugyanúgy az abla­kok háziszőttes függönyei is. Ajtói annyira szellősek, hogy nappal a napfény, télen a hi­deg akadálytalanul sétál a nyílásokon ki-be. De inkább be, mint ki.'.. S ehhez hozzátesszük még, hogy nyaranként a tsz hetekig tárol benne gabonát, el tud­juk képzelni, hogy fest a fala? A helyi .ktsz vezetőjével tör­tént beszélgetésünk és írásbeli kérésünk után joggal vártuk, hogy a ktsz a sok-sok rossz szék megjavításához hozzáfog. Nem tudom, miért nem jelent­keznek a szövetkezet asztalo­sai? A nagyteremnek nincs előte­re. Különösen rossz ez télen, amikor a közönség első kézből kapja a kinti hideget. De nincs pénztárosfülke sem. Szegény pénztáros! Hogy a lábai le ne fagyjanak, melegített téglát rak a lába alá működésének egész ideje alatt. A maglódi KlSZ-népiegyüt- tes sokat dolgozik. Évek óta szívesen szerepel helyben és vidéken egyaránt Ez ideig 235 fellépés van háta mögött. A KISZ is és a művelődési ott­hont látogató közönség is meg­érdemelné. hogy végre korsze­rű művelődési otthont kapjon! Hogy mikor, arra a helyi ta­nács vb tudna választ adni! —esjó— MAI MŰSOR Mozik Monor: Őserdő urai (széles). Ve­csés: Halászlegény frakkban (szé­les). — A KIKÉPZÉSI munká­ról, az alapszervezetek meg­szilárdításáról és egyéb szer­vezeti kérdésekről tárgyal az MHS járási elnöksége június 16-án, szombat délelőtt a pártbizottság székhazában. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik drága fér­jem, szeretett édesapánk temeté­sén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Varga Lászlőné és a gyászoló csalid Korszerű művelődési otthont kérnek a maglódi dolgozók Szép ruhák és cipők boltjában is barangolta Pestet-Budát, de ínyére való cipőt nem talált. Délután holtfáradtan bejött az üzletünkbe és elpanaszolta búját-bánatát. Erre férjem nem szólt semmit, leültette a vendéget és hamarosan szép fekete cipőt húzott a lábára. A vevő felállt, egyet-kettőt lé­pett előre is, hátra is, és örö­mében csaknem a nyakunkba borult. Kijelentette, hogy pon­tosan ilyen cipőre gondolt Ha tudta volna ezt előre, bizony nem vesztegette volna el egész napját a fővárosban. — Ezenkívül természetesen nemcsak cipőben, hanem jó­minőségű kelengyeholmikban is válogathat nálunk a vásár­ló közönség. Sőt. minden ízlést kielégítő szép szőnyeggarnitú­ra is érkezett a napokban, amely akár esküvőre is — ajándékképpen — megfelel... Szalainé e kis előadása köz­ben a vevők szép számmal egybegyűltek. Távozófélben láttam még. hogy a vásárlók különösen ágyneműkben válo­gattak nagy tetszéssel. Ja. nehogy valahogy elfelejt­sem, felihívom a vásárló fia­talemberek figyelmét, hogy ebben a kis textilboltban egy nagyon kedves elárusító kis­leány is dolgozik. Ezt csupán csak azért mondom. mert ugyebár nem mindegy, ha te­szem fel a megvásárolt szép cipőt az egyébként nagyon udvarias boltvezető vagv pe­dig az igen csinos elárusító kislány nyújtja át a kedves férfivendégeknek ... Krátky László Amikor beléptem a sülyi ál­lomással szemben fekvő' tex­tilboltba, csodálkozva néztem körül. Minden polcon, alul is, felül is, a ruházati anyagok sokfélesége gazdag választék­ban kínálta önmagát. Szalai István boltvezető ér­deklődésemre a következőkép­pen nyilatkozott: — Hat éve vagyok ebben a boltban. Nemcsak a sülyi. ha­nem a sápi, az úri, sőt, még a kókai közönség is jól ismer. Dicsekvés nélkül mondhatom, ha hozzám bejön egy vásárló, biztos, hogy elégedetten távo­zik. Ugyanis ha ránézek a ve­vőre, azonnal látom, hogy az illető egyéniségének mj felel meg Alig, hogy kiejtette a bolt­vezető e szavakat, egyszeriben csinos, ennivaló kislány lib­bent be a boltba és cipőt kért. A boltvezető leültette és kis­vártatva egy pár jóvágású ci­pőt hozott magával. Felpróbál­ta és máris láthattuk, hogy a formás bokák gyönyörűen ér­vényesültek a remekbeszabott cipőben. A k’slány fizetett és valóban megelégedetten távozott. A boltvezető a szemem előtt je­lesre vizsgázott. Ezután Szalainé mondta el a következő érdekes kis ese­tet: — Általában a vevőink tud­ják. hogy a mi kis áruházunk­ban, különösen cipőkben, nagy választékkal rendelkezünk. Mégis akadt azonban nemrég valaki, aki azzal a szándékkal utazott Pestre, hogy szép <-ipőt vásárol majd magának, össze Reálisabb tervezést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom