Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-15 / 138. szám
rtsr Mf.CYEI kJCívIüd 1962. JÜN1ÜS 15. PÉNTEK Ötszázmillió forint felújításra Államunk ebben az esztendőben mintegy ötszázmillió forintot, a múlt évinél ötvenmillióval többet költ az oktatási és művelődési intézmények nyári felújítására, rendbehozására — tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelődésügyi Minisztériumban. A kulturális forradalom kibontakozásával a művelődés iránti igény növekedésével párhuzamosan fokozódik a társadalom segítsége is ahhoz, hogy a népművelési és oktatási intézmények jobb körülmények között működhessenek. A lakosság ezzel kapcsolatos idei társadalmi munkájának értéke meghaladja a 125 millió forintot. A nyári felújításokat, tatarozásokat hamarosan országszerte megkezdik. .Emberek a szürke felhőben Látogatás az ÉM J. számú Kőbánya Vállalat visegrádi üzemében Szürke hegyek magasodnak a Duna partján. Ha feltámad a szél, akárcsak a gyenge szellő simogatásával, már porla- nak a halmok, mintha kalapáccsal vágnának a süvegcukor tetejére. Arcunkba csap a por, íáj a bőr, ahová odavág a millió apró, éles tű. Látható és láthatatlan andezitszilánkok, a finom, vaigy kevésbé finom őrlemény. Ha barátságtalanabb a szél. akkor sötét felhőként vi- harzanak az andezithegyek. Egy fuvallat még csak finom árnyként terül a földre, fűre, fára, házra, emberre. A második már vékony réteg, az ezNEHEZ DOLOG-VlnJ — Válassz! Vagy én, vagy a bacilusaid ...! Magyar hangszerek sikere külföldön Televíziós beszámoló Nyugat-Németorszagban A magyar hangszerkészítők remekei népszerűek, keresettek külföldön is. Az ARTEX több mint húsz országba exportálja nemcsak a hagyományos népi hangszereket, a cimbalmokat, tárogatókat, hanem a zenekari fúvós, vonós és ütőhangszereket, valamint a modern tánczene eszközeit is. Ezek a magyar készítmények a Szovjetuniótól és Japántól kezdve a skandináv államokig, Olaszországtól Haitiig sokfelé eljutnak. A nagy érdeklődés nyomán határozták el, hogy az idei Budapesti Ipari Vásáron külön hangszerkiállítást rendeznek. A kiállításnak igein nagy sikere volt. különösein az elektromos és elektronikus hangszerek, az orgonák tetszettek a külföldi szakembereknek, akik itt több üzleti tárgyalást is folytattak. A magyar hangszerek iránti nagy érdeklődést mutatja az a ' tény is, hogy a kiállításról riportot készített a Frankfurt am Main-i televízió. (MTI) Nagyobb szakmai felkészültség -jobb vevőszolgálat Kereskedelmi akadémián tanulnak a földművesszővetkezeti boltosok -* Ezerötszáz hallgató, két év tanulás Már az elmúlt esztendőkben kísérletek folytak azzal a céllal, hogy megállapítsák, milyen formában lehetne megoldani a kereskedelmi dolgozók rendszeres szakmai továbbképzését. Legeredményesebbnek az előadássorozat látszott. Nem túl gyakran, kéthetenként, vagy havonta kerül sor előadásra, de akkor alaposan belemélyednek egy-egy szakmai kérdésbe. Így kezdődött meg az elmúlt év végén a Szövetkezetek Pest megyei Központja és a KPVDSZ területi bizottsága kezdeményezésére és zókat, könyvankétokat, színház- és múzeumlátogatást, stb. szerveznek. Ebben a munkában különösen a földművesszövetkezeteknél működő szakszervezeti bizottságok szereznek érdemeket. (tm) redik pedig már szürkére fest mindent. És itt a szürke felhőben, az andezithegyek árnyékában emberek dolgoznak. Helyzetük akkor a legkel.emetle- nebb, amikor szeles az idő. — Gyakran fúj a szál? — faggatom Pintér Lajos szállításvezetőt. — Huzatos ez a táj —mondja és a Visegrádnál kanyargó Dunára mutat. — Ügy érezzük, mintha egy hosszú teremben lennénk, s az északi és déli végében a nagy kaput . nyitva felejtették volna. Állandóan erős a légáramlás. Nem lehet becsukni a kapukat, mert az ÉM 1-es számú Kőbánya Vállalat visegrádi üzeme a Dunakanyarban működik és a természetet igazán nem vonhatjuk felelősségre, hogy szellős az időjárás a Pilis és Börzsöny zöld hasfalai között. Fenn a Disznós-hegy rejti magában a szürke andezitet. Magasban a bánya, háromszáz méterre az ezerszínű Dunától. Óriási sziklafal a hegyen, ki sejti pontosan, hogy hol az an- cjpzitkincs vége? Már több évtizede bányásszák a szürke köveket a visegrádi Disznós- hegyből, de bizonyára jut belőle a következő nemzedéknek Robbantás zaja veri fel időnként a Dunakanyar csendjét. Odafenn, a siklórendszer tetején pedig az éhes csillék várják, hogy gyomrukat megtöltsék andezittel. Nagy falatokkal, mint János vitéz óriásai. Csikorogva gördülnek le a magasból a lomha csillék a Duna visegrádi partjára. És ekkor kezdődik a szállítási-részleg embereinek nehéz munkája. Először is az óriási szikladarabokkal megrakott csilléket a siklórendszer végétől el kell juttatniok a víz partjára, ahol a zúzógépek várják az andezitet. — Hány csillével bajlódnak naponta? — érdeklődöm a szállítás vezetőjétől. — Embereink nyolc óra alatt 90—102 csillét mozgatnak meg. Akkor érik el a száz százalékot, ha 101 csille követ hoznak le. — Tonnában mennyit jelent? — Egy csille 1,04 tonna. Általában naponta tehát 120 tonnát mozgatnak meg. Ingadozás azonban gyakran előfordul. Szeszélyes áz időjárás, zavar bennünket az eső, és nemegyszer az áramszünet is. Szakadatlanul gördülnek a csillék. Egy-két hatalmasabb szikladarab külön gondot okoz, rá kell koppintani a nagykalapáccsal, nehogy megakadjon a zúzógép kényes torkán. Ahol ma emberek tolják a keskeny síneken a csilléket, ott nem is olyan régen még talicskával, ahogy itt mondják, tragaccsal szállították a szürke andezitot. — Aki azelőtt itt gyötrődött a tragaccsal, meg a kővel — mondja Pereszlényi Sándor üzemi párttitkár —, ha egyszer lerakta a szerszámait, nem sokáig élvezhette az öregség békés napjait. Elkoptatta a tüdőt, a szívet az erőfeszítés. Ma már könnyebb a szállítás. Még kedvezőbb lesz a helyzet később. Gépesítem akarják a szállítást. Csille helyett drótkötélpálya röpíti a követ. — Mi lesz a porral? — Ártalmas az andezitfelhő. Nemcsak a kőbánya dolgozói, hanem a környék lakói szempontjából is. A vállalat állandóan küzd, hogy csökkentse a telep porát, új gépekkel és berendezésekkel harcol ellene. Csökkent is, de nem szűnt meg teljesen. Lehetetlen a jelenlegi berendezésekkel úgy törni a követ, hogy por ne keletkezzék. Balszerencsénkre a szél iránya miatt általában a por ránk száll. Arról is szó van. hogy majd az egész telepet átalakítják, illetve a zúzógépek elkerülnek majd a Duna partjáról. Ma jobb, mint tegnap, holnap jobb, mint ma. így jellemezhetjük az ÉM 1-es számú Kőbánya Vállalat visegrádi üzemében az emberek munka- körülményeit. Addig is azonban szállítaniuk, zúzniuk kell, áldozatos, nehéz munkával az andezitet, a szürke porfelhőben. Mert gyakran kerekedik szél a Duna partján és mert állandóan jön a hajó a kőzúzalékért. Sok ezer tonnát visz el. Út lesz a szürkén porló visegrádi andezithegyekből. Molnár Károly ÉRIK AZ EPER Hat telefonkészülék helyett egy Gyárakban, intézetekben, hivatalokban egyes munkaköröknél a telefon a legfontosabb eszköz. Sok előadó asztalán 5—10 különféle rendeltetésű készülék is van, az intézkedések, utasítások, tárgyalások gyors lebonyolítására. A posta központi javító üzemében most olyan új típusú, modern formájú telefont állítottak össze, amely nem nagyobb, mint két külön vonalú készülék, mégis hat állomást helyettesít. Újdonsága az is, hogy híváskor nem hangos csengetéssel, hanem „morgással” vagy fény- vibrálással jelentkezik. Előnye, hogy gyártásához kevesebb anyag kell, mint hat külön telefonéhoz, használatával pedig, a nyugodtabb munkalehetőségen kívül, igen sok készülék szabadul fel, amelyeket új állomások felszereléséhez adhatnak. támogatásával a megye földművesszövetkezeteinél a kereskedelmi akadémiák széleskörű szervezése. Az első foglalkozásokra áz idén januárban került sor, s az évfolyam Utolsó foglalkozása pedig nyár végén, ősz elején lesz. Második évfolyam 14 helyen indult közel ötszáz fővel, első évfolyam tizenkilenc földművesszövetkezetnél, csaknem ezer hallgatóval. Különösen eredményes és népszerű a kereskedelmi szakmai továbbképzésnek ez a módja a szobi, a ráckevei járásban, de ezenkívül még jó- néhány más járásbeli községben is, mint például Üllőn, Pécelen, Bián és Tahiban. A szakmai továbbképzés mellett sok helyen megkezdték p kereskedelmi dolgozók általános műveltségének szervezett formában történő gyarapítását is. író—olvasó találkoKISKUN KERESKEDELMI ES KULTURÁLIS HÉT Félmillió forint havi forgalom a ruházati szaküzktben Mozgalmas napja volt tegnap, csütörtökön a kiskunlac- házi földművesszövetkezeti ruházati szaküzletnek. A kiskun kereskedelmi és kulturális hét látogatói a kiállításon megtekintett választék alapján ellátogattak a ruházati boltba, vásárolni. A legdivatosabb férfi és női ruháktól a legfinomabb kelmékig és szövetekig minden ízlést kielégítő árukészlet van itt, csakúgy, mint a városi áruházakban. — Az igényesebb, értékes ruhanemű előbb talál gazdára, mint az olcsó — mondotta Wahrmann György üzletvezető. — Nemcsak a helybeliek, de a járás más községeiből is sokan járnak ide vásárolni. Havi forgalmunk átlagosan eléri a félmillió forintot. A konfekciócikkek forgalma a múlt évihez képest százszázalékosan emelkedett. |4 lakosság szolgálatában A kiskunlacházi művelődési házban többek között háztartási kisgép kiállítás is van. A gépeket nemcsak megvásárolni lehet, hanem kölcsönözni is a földművesszövetkezettől. Megkértük Pásztor Gyula elvtársat, a földművesszövetkezet ráckevei járási központja elnökét, tájékoztassa lapunk olvasóit a szolgáltató tevékenység helyzetéről és a további tervekről: — A lakosság jobb ellátását az áruforgalom lebonyolításán kívül a különböző Izolgáltatá- sokkal is segíteni igyekszünk — mondotta. — A járás területén hét földművesszövetkezet működik, s ma már mindegyik biztosít valamilyen szolgáltatást a lakosság részére. Igénybe vehetik villanyszerelő-részlegünket, házhoz szállítjuk a tüzelőt, van edény- és háztartási kisgép kölcsönzés (mosógép, porszívó, centrifuga). — Nemrég beszéltük meg a földművesszövetkezetek elnökeivel a szolgáltatás bővítésének tervét. Ezek szerint még az idén megszervezzük a ha- risnya-szemfelszedést Taksonyban és Dunavarsányban, minden földművesszövetkezetnél lesz edény- és háztartási kisgép kölcsönző, létrehozzuk a rádió- és televíziószervízt Dömsödön, ugyancsak itt mosodát és ruhafestő üzemet létesítünk, Célunk az, hogy minél sokoldalúbban szolgálhassuk a ráckevei járás lakosságának ellátását Országszerte megsínylette az eper az időjárást. Máskor június közepére érett be az ízes gyümölcs zöme, akkor került nagy mennyiségiben piacra, idén azonban tulajdonképpen csak most kezdik szedni. Szentendre szigetének községei évente sok száz va- gorít termelnek belőle, ez a négy község úgyszólván epreskertje a fővárosnak, bőven juttat epret a budapesti piacokra, üzletekbe, bár a termés jó részét mindig külföldre szállítják. Szigetmonostoron az idei eperszüretet még el sem kezdték, az első virágzás nem hozott termést, a másodvirágzás gyümölcse legfeljebb két hét múlva kezd beérni. Tahitótfaluban csak néhány napja indult meg a felvásárlás, egyelőre azonban csupán lényegtelen meny- nyiséget hoznak be a termelők. Ez idő szerint nagyobb forgalmat még csak a pócsme- gyeri felvásárlóhely bonyolít le. Már a múlt hét vége óta mindennap hozzák a szövetkezet tagjai a gyümölcsöt. Az első napon 130 kilót vett át Németh Sándor, a felvásárlótelep vezetője. — Érdekes, a múlt esztendőben is ugya'.vmnyi volt az első nap forgalma — mondja —, de akkor már május 25- V>, éppen két héttel hamarabb | indult meg a felvásárlás. A j második és a következű na- | pokon azonban tavaly lénye- j gesen többet hoztak, mint az j idén. Eddig a legtöbbet június ■ ll-én vettem át, ez sem volt j több tíz mázsánál. Tavaly ; ugyanezen a napon három- j szór anyit hoztak be a termelők. Nálunk nem is any- nyira a fagy, inkább az őszi nagy szárazság okozott nagy károkat az eperültetvónyeken. Az idén lényegesen kevesebbre számítunk, noha az eper nagy része csak két hét múlva érik be. Együtt a málnával. Az is késve érik be ebben az évben, de nagyon szépnek mutatkozik. Az előző esztendőnél joibb termést Ígér. Az eper megérkezik a felvásárlóhely elé. Szabó János mindössze néhány rekeszt, csupán ötven kilót hozott. Most másodszor szállít idei termést. Tavaly júniusban ugyanezen a napon közel két mázsát adott át, pedig akkor már minden nap nagyobb mennyiséget hozott bőven termő földjéről Hajdú Sándor export epret rak a mázsára, Nagy József, a HUNGAROFRUCT éppen jelenlevő minőségi ellenőre megvizsgálja a szállítmányt és megállapítja, hogy a gyümölcs mindenben megfelel-e a követelményeknek (Gábor felv.) Váci énekkar a stúdióban A Váci Közgazdasági Technikum hároméves múltra visszatekintő énekkarát szép kitüntetés érte. Meghívást kaptak a magyar rádió ifjúsági osztályától, hogy mutassák be tudásukat. Harminc izgatott kislány kanyarodott be minap a Bródy Sándor utca 5/7. számú épület kapuján. Élménynek számított, hogy az udvari pagodában összetalálkoztak a felvételre készülő Szabó-családdal. Azután őket szólították, s már benn is voltak a párnázott falú stúdióban. Az énekes műsor elején Vanga Károly riporter beszélgetett Makiári Józseffel, a váci énekkar vezetőjével. Ebből kitűnik, hogy a ’ közgazdasági technikumokban általában kevés gondot fordítanak a kulturális eseményekre; énekkar pedig országos viszonylatban is ritkaságnak számít a hasonló tanintézetekben. Ezért figyelt fel a rádió a váci leánykórusra és meghallgatásuk után sor kerülhetett az énekszámok felvételére. Madrigálok, Kodály-, Bartók-művek és egy Sugár Rezső által megzenésített Juhász Gyula vers szerepelt a tízperces műsorban. Lámpaláznak nyoma sem volt. a felvétel jól sikerült, s reméljük, hogy hamarosan viszonthalljuk azt a Kossuth-, vagy a Petőfi-rádió adásában. (—ő) — A DUNAKANYAR Fo- toklub tagjai is részt vesznek a Pécsett megrendezendő nemzetközi fotókiállításon.
