Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-15 / 138. szám

PEST MEGYEI 7 Jk VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I Ip/ W xftirlav i AZ MSZMP PEST MEGYE 1 BIZOTTSÁGA 5 S A M E G V ' E 1 T A N Á C S: LÁPJA VI. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. JÚNIUS 15, PÉNTEK Ä DCMvízmüvének tizenhatmillió forintos beruházással 1964-re megoldják Vác víz­ellátásának kérdését — Kötbérperek az illegális vízfogyasztó váci üzemek ellen Vác város községgazdálko­dási vállalata hosszú évek óta pörösködilk a Vácott mű­ködő kisebb és nagyobb iparvállalatokkal a — víz miatt. A víz ugyanis igen sú­lyos problémája a városnak, mert a régi városi vízmű egy­re nehezebben tudja kielégí­teni a lakosság ivóvízszükség­letét. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a vízmű hozama roha­mosan csökken. 1957-ben még 1 047 309 köbmétert termelt a Buki-szigeten működő víz­mű, a múlt évben már csak 719 225 köbméter volt a teljesítménye, öt év alatt te­hát körülbelül harminc szá­zalékkal csökkent a hozam. Az érvényben levő tör­vények és rendeletek ér­telmében a helyi üzemek ipari cé­lokra csak a felesleges ivóvizet használhatják fel, azt, ami a lakosság ivóvíz­szükségletének kielégítése után megmarad. Ezt a feles­leget az igénylők között ará­nyosan a községgazdálkodási vállalat osztja fel. A leg­több iparvállalatnak viszont úgyszólván életeleme a víz, anélkül nem tarthatná fent üzemét, a váci vállalatok így nem törődnek a községgaz­dálkodási vállalat rendelkezé­seivel, a megengedettnél lé­nyegesen többet használnak el üzemükhöz a váci vízve­zeték vizéből, vállalva a szabálysértés konzekver; it is. Ezek a konzekvenciák elég súlyosak. A rendelet szerint a kontingensen felül fo­gyasztott vízért kötbér cí­mén a vízdíj négyszeresének megfizetésére is kötelezheti őket az illetékes joghatóság, ha a város port ijidít ellenük. A kötbérpöröknek a Pest megyei Döntőbizottság a bíró­sága. amely előtt az idén már tíz ilyen pör folyt le. A „vádlottak padjára” ke­rült, mint alperes, a Váci Kö­töttárugyár, a Szeszipari Vál­lalat, az Egyesült Izzó, a Finom Pamutfonó és . Cémá- zó, a MÁV, a Selyemipari Vállalat, a Söripari Vállalat, a MÁVAUT, a Húsipari Vál­lalat és az Ecetgyár. A döntő- bizottság valamennyit köte­lezte a perelt kötbér megfi­zetésére. Az elmarasztalt vál­lalatok szó nélkül fizetnek, ami még' mindig olcsóbb megoldást jelent számukra, mint az a másik út, amelyet a törvény jelöl meg, A törvé­nyes rendelkezés szerint ugyanis, ha a lakosság ivó­vízszükségletének kielégítése után mutatkozó felesleg nem elég, az érdekelt ipari válla­latok választhatnak: vagy maguk létesítenek külön vízmüvet, vagy pe­dig megfelelő összeggel hozzájárulnak a városi vízmű szükséges fejleszté­sének költségeihez. Eddig csak egyetlen olyan üzem akadt Vácott, amely saját vízmüvet épített: a Forte-gyár. A többi azonban a két alternatíva helyett in­kább a kötbérpöröket vállalja. A város lakossága rohamo­san szaporodik, így évről év­re több ivóvízre vari szüksége. Emelkedik a váci üzemek szá­ma, és csaknem minden új üzem új vízigényt jelent. A megyei tanács idejekorán fel­ismerte a veszedelmet és föl­hívta rá a felsőbb szervek fi­gyelmét is, a kormányét, az Országos Tervhivatalét, vala­mint az Országos Vízügyi Fő- igazgatóságét, kimutatva, hogy sem Vác város, sem a megyei tanács a maga erejéből a kér­dést megoldani nem tudja. Pedig nagy, országos érdekek fűződnek mind a váci lakos­ság, mind a váci üzemek víz- szükségletének kielégítéséhez. Igen kedvező megoldásra nyújtott lehetőséget az, hogy a gyors ütemben épülő Dunai Cement- és Mészművek Nóg- rádverőcén saját, hatalmas víz­müvet épített. Az új vízmű a Duna vízállásától függően naponta 4—10 ezer köbméter­rel több vizet termel, mint amennyire a DCM-nek szüksé­ge van. Ha ezt a hatalmas víz- mennyiséget megkaphatná a váci vízmű, elég hosszú időre megoldódna Vác vízellátásá­nak kérdése. Ehhez azonban költséges beruházások szüksé­gesek, elsősorban egy sok kilo­méter hosszúságú csővezeték, amely a vizet Nógrádverőcéről Vácra juttatná. A megyei tanács elhatároz­ta, hogy még ebben az évben meg­építteti ezt a két és fél ki­lométer hosszúságú és há- ' romszáz milliméter ke­resztmetszetű nyomócső- vezetéket, amely a vizet a város határáig vezeti. A szükséges 2 100 000 forintot is biztosította a mun­kához. Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság még ennél is nagyobb beruházást illesztett legköze­lebbi programjába, hogy meg­oldja a váci problémát. 1963- ban és 1964-ben több mint ti­zennégy millió forint költség­gel elkészítteti a megye által építendő vezeték folytatását, és új körvezetéket építtet Vác régi vízvezeték-hálózatához. A két vezeték hossza tíz és fél kilométer lesz. Az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság ezenkívül még körülbelül három kilomé­terrel bővíti a város régi vízvezeték-hálózatát is. Erre azért van szükség, mert a váci vezetékhálózat különben nem bírná el a nógrádverőcei víztöbbletet. Ezek szerint tehát biztosra vehető, hogy több mint tizen­hat millió forintos beruházás­sal 1964 végéig megszűnnek Vácott a panaszok, elegendő ivóvízhez jut a lakosság és az ipari üzemek sem kényszerül­nek a jövőben a kötbérpörök kockázatának vállalására. Magyar László A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Kádár János, a Miniszter- tanács elnöke beszámolt a kormánynak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­cséban részt vevő országok kommunista és munkáspárt­jai. első titkárainak és kor­mányfőinek moszkvai ta­nácskozásáról, a KGST 16. rendkívüli ülésszakáról és a KGST-tagállamok tanácskép­viselődnek 15. értekezletéről, valamint a varsói szerző­désben részt vevő államok politikai tanácskozó testüle­tének üléséről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvi­tatta és tudomásul vette a pénzügyminiszternek az 1961. évi állami költségvetés vég­rehajtásáról szóló jelentését, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­kének a jelentéshez fűzött észrevételeit. A kormány fel­hatalmazta a pénzügymi­nisztert, hogy a zárszám­adás jóváhagyására irányuló törvényjavaslatot az ország­gyűlés elé terjessze. A pátyiakon nem fog ki a szeszélyes idő Mostanában a pátyi ha­tárban is gyakran abba kell hagyni a munkát: hol a ka­páló asszonyokat, hol meg a szónakazlazókat zavarja meg az eső. Persze, hozzá­szoktak már a Petőfi Ter­melőszövetkezet gazdái a szélsőséges - időjáráshoz, a nyárias április vége, majd a télies május eleje meg­tanította őket, hogyan kell gazdaságosain kihasználni minden munkára alkalmas percet. Nem fog ki rajtuk a mostani bolondos június sem, valamennyi teendőt időben elvégeznek. A hűvös, boromgós idő el­lenére is jó ütemben halad a növényápolás. A kukoricát már másod­„Nyárson “ szárad a széna Másodszor kapálják a gé­pek a kukoricát — Száz A békeidők legnagyobb katonai költségvetése az Egyesült Államokban - Újabb föld alatti atomrobbantás Gazdag műsor a gödöllői ifjúsági találkozón Az amerikai szenátus szer­dán jóváhagyta az 1963-as pénzügyi évre szóló 48 és fél- milliárd dolláros katonai költ­ségvetést. Ez az összes, amely csaknem hatszázmillió dollár­ral több. mint amit a képvise­lőház jóváhagyott, egyben a békeidők rekord katonai költ­ségvetése. Az 1963-as pénzügyi év július elsején kezdődik. Az Egyesült Államok atom­energia bizottsága bejelentet­te, hogy a nevadai kísérleti te­repen végrehajtották a 37. föld alatti atomrobbantást. A rob­banás — mint közölték — kis hatóerejű volt, — Gödöllőről Csiba József tudósító beszél. — Mondjon nekünk valamit a vasárnapi járási ifjúsági ta­lálkozóról. — Szívesen! Kezdjük talán azzal, hogy a VIT tiszteletére rendezendő találkozó kereté­ben kerül sor a XI. falusi spartakiád döntőjére is. A já­rásból érkező fiatalok felvonu­lása 9 órakor kezdődik, a Pa­lotakertben levő szabadtéri színpadhoz. Az ünnepi műsor tíz órakor, a DlVSZ-induló- vai veszi kezdetét. A nagygyű­lést Kiss Emil, a KISZ járá­si titkára nvitja meg. s fogad­ja a Gödöllői Ganz Árammé­rőgyár és a Gödöllői Gépgyár szocialista ifjúsági brigádjait, a helybeli úttörőket, valamint a zsámboki termelőszövetkeze­ti fiatalok jelentését, akik szá­mot adnak a pártkongresszus és a VIT tiszteletére indított termelési, illetve taműmánvi versenyei? eredményeiről. Ezt követően Arató András elv­társ, a KISZ Pest megyei Bi­zottságának titkára mond ün­nepi beszédet. — A nagygyűlés után kez­dődnek a járási spartakiád versenyei, különböző sportpá­lyákon. A. sportműsort Nádas Lajos, a JTST elnöke nyitja meg. Az ünnepség színhelyéta Népstadion Igazgatóságától kölcsön kapott, különböző nemzetek zászlóival díszítik fel a fiatalok. A spartakiádon kézilabdázók, röplabdások, tor­nászok, atléták, tekézők, ke­rékpárosok és kispályás labda­rúgók mérik össze erejüket, ügyességüket. — Délután öt órától szín­pompás kultúrműsor szóra­koztatja a megjelenteket a szabadtéri színpadon. A mű­sorban a járásbeli művészeti együtteseken kívül fellép a Pálma Gumigyár kultúrcso- portja is. Este tábortűz, majd éjfélig tartó táncmulatság gondoskodik arról, hogy jól érezzék magukat a fiatalok. ny. é. szor kapálják a gépek, rövidesen az első kézi kapálás is befejeződik. A naprafoirgó-tábla már gyommentesen várja az él­tető napot, kié,gyeitek a cu­korrépát és nem maradtak el a burgonya kapálásával sem. Gyorsított ütemben fo­lyik a takarmány betakarítá­sa. Az idén ezt a munkát gé­pesítették és a lucerna szá­rítását is a nagyüzemnek megfelelően, korszerűbb meg­oldással végzik. Körülbelül 150 holdon termeltek lucer­nát és az erről levágott ta­karmányt házilag készített állványokon szárítják. Az ál­talánosságban elterjedt, úgy­nevezett állványos szénaszá­rítás mellett a finn-nyársas módszert is alkalmazzák. Ez utóbbi jóval egyszerűbb, mindössze egyetlen kihegye­zett cövek szükséges hozzá. A két szénaszárítási módszer alkalmazása meggyorsította a takarmánybetakarítást, már kazlazzák a tápanyagokban is értékesebb, gyorsan szárított szénát. A szövetkezet vezetői egyébként mindent elkö­vetnek, hogy minél több jó minőségű takarmányt tároljanak. Lekaszálják az utak mentén, árokparton levő füvet is, rö­videsen megkezdik a rétek ka­szálását. A szövetkezetben eredményes az állattartás is. Ebben az évben több húst, tejet adnak el az államnak. Első félévi tejértékesítési ter­vüket már május 15-én 101 százalékra teljesítették. Az ál­lattenyésztők lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy a ter­vezett határidő előtt 171 da­rabra növekedett a tehenek száma. Buzár József, állat­tenyésztő, és Csécs János főállattenyésztő nevéhez, fű­ződik elsősorban, hogy a szö­vetkezetét a járásban a leg­jobbak között emlegetik. Eredetileg 446 darab hízott sertést szándékozott a gaz­daság év végéig átadni, de ebből május 21-ig 250-et már elszállítottak, s rövidesen újabb 80 hízott sertést ad­nak át a felvásárlási szer­veknek, ügy számítanak, hogy sertéssel többet hizlalnak év végéig 100 sertéssel teljesítik túl sertéshizla­lási tervüket. Tavaly munkaegységenként nyolcforintos előleget osztot­tak, az idén már kilenc fo­rintra emelték ezt az összeget. Részben ez is hozzájárult, hogy a tagok szívesebben dol­goznak, ám a termelés igazi motorja itt is az ösztönzőbb jövedelemelosztási módszer. Amint a szövetkezet elnö­ke, Vigh Sándor, elmondot­ta, tavaly még a hagyomá­nyos munkaegységrendszsr alapján dolgoztak. Ebben á szövetkezetben ez a módszer már nem ösztönözte jobb munkára a tagokat, s ezért bevezették a nádudvari mód­szerhez hasonló jövedelemel­osztási formát. A kapásnövé­nyeket felosztották művelés­re a családtagok között, s pontosan meghatározták, hogy az egyes növényféleségek ter­méshozama után milyen jö­vedelem. illeti a tagokat. A munkaegység mellett termé­szetbeni részesedést is kap­nak. így például egy holdra 24 mázsa "cső veskukoricát ter­veztek, ennek 15 százalékát kapja a tag — s a terven felül termelt mennyiség 30 száza? léka illeti meg. Ez gondosabb munkára ösztönzi a szövetke­zet tagjait, s következménye a magasabb termésátlag. Már a területvállalásnál megmu­tatkozott a nagyobb mun­kakedv, ugyanis a tervezett 300 hold közös területet tíz holddal növelni kellett. Ha­sonlóan oldják meg a burgo­nya művelését is. Ha szeszélyes is az idő, a pátyi szövetkezeti gazdák bi­zakodva néznek az idei ősz elé, hisz lelkiismeretes mun­kájuknak még a mostohább körülmények között is meg-* lesz a gyümölcse. — sp — Az egészségügyi miniszter j jelentést tett a nemzetközi j egészségügyi egyezmények : végrehajtásáról. A Minisz- i tertanács a beszámolót tu­domásul vette. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Pihenés után ismét munkára indul a lelkes kutatócsoport (MTI foto, Bartal felv.) f Kutatás a fejedelmi temető után ^ Honfoglalás korabeli fejedelmi temető felkutatására vál- S( lalkoztak a Helyiipari Természetbarát Egyesület tagjai, a £ Csobávlka melletti Holdvilág-árokban. A fejedelmi temető fel■- í tárási munkáit május elején kezdték meg az egyesület tagjai. 4 Szabad idejükben, társadalmi munkában dolgoznak. A rossz í időjárás ellenére 250—300 köbméter földet mozgattak meg az- $ óta a három kutatóhelyen. Vasárnaponként 40—50 személy $ dolgozik a táborban, a kutatásokat a Magyar Tudományos % Akadémia régészeti kutatócsoportja, Erdélyi István titkár ve­it zetésével folytatják. ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS Csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában ülést tartott az Országos Béketanács elnök­sége. Részt vett a megbeszé­lésen dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint több meghívott vendég is. Szakasits Árpádnak, a Bé- ke-világtanács irodája tagjá­nak, az Országos Béketanács elnökének megnyitója után Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tájékoz­tatta a megjelenteket a moszk- . vai leszerelési és béke-világ- | kongresszus előkészületeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom