Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
/ 1963. JÚNIUS 14, CSÜTÖRTÖK rrsT ntevét kMtríap 3 Érdemes volt? Tolvajok a rács mögött Lopni nemcsak erkölcstelenség, de ostobaság is. Ezt maga az élet bizonyítja. Lapozzunk bele például a tegnapi és a tegrvapelőtti rendőrségi krónikába, egyértelműen ezt látjuk belőle. Vácott még májusban elloptak egy kerékpárt a Fehér Galamb elől. Most 10-én újra eltűnt egy férfikerékpár. A tolvaj már rendőrkézen van: Kiss József 42 éves váci betanított munkás. Néhány héttel ezelőtt Inár- cson egy ház udvaráról emeltek el szintén egy kerékpárt. A tettes kézrekerült: Horváth László 19 éves sári lakos személyében. Pénteken Foton Vargáéktól loptak el néhány baromfit és egy nyúlat. A tettes már lakat alatt van: Krekó Sándor 26 éves büntetett előéletű, munkakerülő ember. Lala István Örkényi lakos szombaton lopta el Kovács József kerékpárját a faluból. A szomszéd megyében fogták el, s már vissza is hozták a da- basi kapitányságra, ahol őrizetbe vették. Vasárnan hajnalban Halászteleken leütötték Szmettel Zoltánt. s elraboltak tőle ezerszáz forintot. A tettesek: Pesz- terecz János 19 éves és Farkas István 30 éves helybeli lakosok már a rács mögött elmélkedhetnek, hogy érdemes voit-e? Előrelátóan gazdálkodnak a takarmánnyal Télen is jól tartják az állatokat a toki Egyetértés Tsz-ben Ma még elég ritka látvány fogadja az érdeklődőt a tölti Egyetértés Termelőszövetkezet szérűskertjében. Háromlábú faállványokon lucernát fonnyasztanak éppen, hogy a rendektől megkímélt tarlón gyorsabban fejlődhessen a sar- jú. Egyéb célja is van a tsz- ben az állványon szárításnak: a kazalrakás speciális módszerével együtt megrövidíti a betakarítás idejét. Rakusz József tsz-elmöktől kapunk felvilágosítást néhány kérdésünkre, amelyek a szokatlan formájú kazalokra vonatkoznak. Megtudjuk, hogy azért rakták téglapilléreken fekvő gerendákra a kazalt, hogy a lucerna gyorsan és biztosan száradjon. Ebből a célból egy-egy kazalban négy függőleges kürtőt is elhelyeznek. Alulról felfelé irányuló légáramlat szárítja így a lucernát. A hűvös, borongó® júniusban jól használható ez a kaza- Iczás, mert nem kel] teljesen megszárítani a lucernát. Úgy hírlik, Ausztriában több évtizede alkalmazzák ezt a módszert, de Tökön még az újdonság erejével hat. Noha a szárítás eszközeit nem ismerik még hosszabb tapasztalatból, a szövetkezet vezetői és gazdái máris kritikus szemmel AZ UTOLSO VIZSGANAP Vessünk egy pillantást a szigetmonostori általános iskola nyolcadik osztályába. Az utolsó vizsganapon kémiából tartanak összefoglalót. Zentkó János tanár feleltet, Horányi Györgyné elnök és az egész osztály figyeli a felelőt Jókedvű mind a két kislány a táblánál. Angelmayer Mária tiszta kitűnő volt nyolc éven keresztül, most a szentendrei gimnáziumba készül. Derűsen fordul a tanár űr felé, hiszen jól oldotta meg a feladatot. Társa, Reinprecht Ágnes szintén vidám, neki is sikerült a képlet levezetése (Gábor felv.) nézik. A boglyaállványokat például saját elképzelésük alapján készítették, amelyek így sokkal olcsóbbak és célszerűbbek lettek a szokásosnál. A háromlábú állványokat egyenként 29 forintos költséggel készítették el a hivatalos 55 forint helyett, s nem szegekkel, hanem csavarokkal rögzítették. így minden állvány ösz- szecsukható és tartósabb lett az eredeti típus szerint készített állványoknál. Megvan az alapos indoka annak a gondnak, amellyel a lucemabetakarítást végzik a tsz-ben. A 2500 holdas gazdaság 1500 holdsnyi közös szántójához szépen gyarapodó állat- állomány társul, amelynek rendszeres takarmányozása nem kis gondot jelent. A hetvenhat tehén, 194 üsző, hízó és növendékmarha, valamint a hatszázötven sertés takarmányát viszonylag kis területen kell megtermelni, ami azt jelenti .hogy minden szem abrakot, minden szál szénát meg kell „fogni”. A korábbi évek' tapasztalatai. a gyakori téli takarmányhiány is arra intenek. hogy nem szabad lebecsülni ezt a feladatot. — Hogyan gondoskodnak az állatok téli takarmányozásáról? — kérdezzük az elnöktől. — Jól tudjuk azt — válaszolja —. hogy a legjobb takarmányokat kell elrakni télire, mert télen is tápdús, vitám inos takarmányt kell adnunk az állatoknak. A táp- és vitamindús jelző természetesen a pillangós virágú takarmányokra vonatkozik elsősorban, meg a 100 hold silókukoricára, amelyet akkor kívánnak betakarítani, amikor a legtöbb könnyen értékesíthető keményítőt tartalmazza. Arra a kérdésünkre, hogy elegendő mennyiségű szénát tudnak-e tartalékolni, a tsz vezetői igennel feleltek. A lucerna «első kaszálásánál kitűnt, hogy toki mértékkel mérve jó közepes, lett a termés, ami holdanként kilenc mázsa szálas takarmányt jelent, összesen hét vagon lucernát tároltak kazalban és még ugyanennyit szándékoznak kazalba rakni a nyár folyamán. Szénakészletük további alapját a jó minőségű réti füvek adják. Százhetven holdnyi rétről mintegy 17 vagonos szá- nateimésre számítanak, amelynek felét szintén kazalokban tárolják. Azért csak a felét, mert a kaszálót kiadták felesművelésre a tagoknak, amivel kettős célt szolgálnak: szénát juttatnak a háztáji állatiter- mék-termeléshez és biztosítják, hogy idejében kaszáljanak, s megmentsenek minden szénát. A közösség szempontjából természetesen az a rész fontosabb, amely a közös kazlakat gyarapítja, de az előbbiről sem lehet megfeledkezni, hiszen a tagok nem természetben, hanem pénzben részesülnek a közös jövedelemből. Ez hát a lényege a dolognak: a tagság közös jövedelmének állandó gyarapítása. Ennek szolgálatában áll a takarmánytermesztés is. A közösség ériekeit szem előtt tartó vezetőség helyesen látja ezt a feladatát, amikor nemcsak arra törekszik, hogy sok takarmány teremjen, hanem arra is, hogy az adott keretek között a lehető leggazdaságosabban takarmányozzanak a tsz-ben. Ahogyan a jelek mutatják, siker koronázza igyekezetüket. Nagyniiklós István Stílus néni már nem sokáig várhat Budaörs tanácsi határozata az őszibarack érdekében Egész Budaörs, de idegenek is, akik csak látták, sokszor kifogásolták az évek folyamán azt a módot, ahogyan a község híres terményét, az őszibarackot a helybeli földművesszövetkezet átveszi.' A felvásárló helyen még egy asztal sincs, úgyhogy a termelők kénytelenek a poros földön osztályozni és csomagolni a remek gyümölcsöt. A helyi földműves- szövetkezef* bevételeiből rendelkezik ugyan annyi pénzzel, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelelően rendezne be az átvevő helyiséget, felsőbb szervei azonban eddig nem járultak hozzá ilyen „beruházáshoz”, amely két-három egyszerű asztal beszerzését jelentené. Budaörs községi tanácsa éppen ezért legutóbbi ülésén határozatot hozott, amelyben felhívja a MESZÖV-öt, hogy a helyi földművesszövetkezet felvásárló helyiségét még az őszibarack érése előtt lássa el asztalokkal, mert nem engedhető meg, hogy a termelők » gyümölcs csomagolását továbbra is a legelemibb higiéniai követelmények nélkül a földön legyenek kénytelenek elvégezni. Kimondja a határozat, hogy amennyiben ennek a kívánságnak a földművesszö vetkezet nem tudna eleget tenni, úgy a község tanácsa a szükséges intézkedések megtételét szorgalmazva, a járási tanács egészségügyi osztályaihoz fordul. Mostanában úton, villamoson, mindenütt, keresve-ku- tatva nézem az embereket. Ha középkorú, 40—50 éves férfiakat látok, találgatom, hátha éppen ők azok, akiket hiába vár az a ceglédberceli öregasszony. Ott él a fehérre meszelt, roggyant falú házban, az országút szélén. A ház ablakát, akárcsak az ő szemét, szürke hályoggal vonta be az idő. • Még kerítés sincs, szabad az út a szúette barna konyhaajtóig. Itt, ennél a konyhaajtónál várja özv. Bellas Lajosvé, három fia közül mikor nyit be valamelyik hozzá: megjöttem, édesanyám! Most kilencven éves. Vékony kis testét a nagy melegben is flanelt fedi. Gyér, fehér hajszálai repkednek feje körül. A szoba-konyha ragyog a tisztaságtól. A takarításban önkéntes segítői is akadnak. Az úttörőlányok már otthonosan tesznek-vesznek, mindennek ismerik a helyét. Hosszú ideje őrsi feladat Bellas néni háza tájának rendben tartása. A termelőszövetkezetben is eszébe jut hol ennek, hol annak, mit is küldhetnének a néninek? Legutoljára húsz kéve kukoricaszárral fordult be udvarára a tsz szekere. Pedig Bellusné nem tag, még csak paraszt sem volt soha. Ellenkezőleg. Gazdag emberhez adták jómódú szülei. A rossz házasságból egy szerényebb körülmények között élő középiskolai tanárhoz menekült. Jómaga is polgári iskolai tanárnő lett. Ezelőtt harminc évvel, amikor férjét nyugdíjazták, jöttek Ceglédbercelre. Aztán meghalt a férj és magára maradt. A félhomályos szobában papírlapon számolgatja, mint, hogy legyen, teljen a háromszáz forintos özvegyi nyugdíjból házbérre, tüzelőre, fűszerre. De még félre is tehessen havonta öt-hat forintot. Mert ha gyereket, unokái, dédunokát akar látni, saját költségén utazik Szlovákiába, legkisebb fiához. Két-három év is kell, míg összekuporgatja az útiköltséget. Aklcor repeső szívvel vonatra ül. Fogadják, ha megy, egy-egy ruhadarabot is kap, de hívmi soha nem hívják. Bellas nénihez liaisont a egyszer nyit be a postás — a nyugdíjjal. Levelet, üdvözlő Lapot soha nem kap senkitől, érdeklődést, szeretetet csak idegenektől, szomszédtól. Télen hozzájuk jár melegedni, beszélgetni. Tavasszal nagy boldogság érte. Azóta délben öreges lépteivel át tipeghet a napközibe, jóízű, meleg ebéd várja. Törődik vele a helyi tanács, a termelőszövetkezet, az úttörök, a szomszédok, csak éppen édes gyermekei, a fiai nem. Négyet szült a világra. Egy régen meghalt, maradt három. S a háromból egynek sem jut eszébe, hogy még az anyagi támogatásnál is sokkal jobban kellene a kilencven éves asszonynak a gyermeki szeretet. Húsz éve múlt, hogy a legidősebb, s tizenöt éve, hogy a középső fia meglátogatta. Két ember, keresők, életük delelő- jén levők, emelt fővel járnak Budapest utcáin. Ezelőtt négy évvel eltört az öreg néni lába. Súlyos dolog ez nyolcvanhat éves korban. Mentők vitték Pestre, a kórházba. Okos asszony, tudta, lehet, nem jön ki onnan. Magához hívta a két fiát. El is jöttek. Egyszer. Azután a négy hónap alatt, amit a kórházi ágyon töltött, egyetlen egyszer sem többé. Azzal búcsúztak: tudja mama, az embernek sok a dolga, nehéz az élet, de ha valamire szüksége van, csak üzenjen. De nem üzent. Sem akkor, sem később. Szelíd, vidám arca megkeményedik. Nem kell tőlük semmi. Szerette, nevelte, taníttatta őket. Képzettséget. kenyeret adott kezükbe. S amilyen mértékben a maguk lábára álltak, pozíciót, családot teremtettek, úgy feledkeztek meg mindinkább arról, akiknek életüketnevelésüket köszönhették: az édesanyjukról. Bellas néni ebben az egyben hajthatatlan. Nem mondja meg senkinek gyermekei nevét, címét. Nem kell neki, hogy bárki is beszéljen velük. Sem, hogy a törvény kényszerítse őket anyjuk segélyezésére. Nem kell neki olyan törődés, amely nem belülről, a szívből fakad. Fiai címét ivem árulta el. A nyomtatott betűt azonban sokan olvassák. Talán eljut valamelyik gyermekéhez: Ahhoz is. aki egy hajógyárban dolgozik. S ha eljut, ne érezzék szemrehányásnak e néhány sort; csak keressék fel az édesanyjukat. Siessenek. Űgylehet, nem sok idő van hátra. Komáromi Magda KULTURÁLIS HÍRADÓ [ láthatja első ízben a közönség. I Szereplői: Kollár Lívia, Hidve- ! gi Lajos, Galambos Gabi, | Vég a József, Mádai Endre, ifj. I Tóvári Pál és Csornai Irén. i Rendezte Radványi Zsuzsa, a | pécsi Nemzeti Színház rende- i zője. A Fagyosszentek — Vácegresen Vácegresen megkezdték a I Fagyosszentek című magyar i játékfilm külső felvételeinek | forgatását. A filmet Fekete | Gyula írta, rendezője Révész I György, operatőrje Szécsényi ' Ferenc. A főszerepeket Agár- ^ dy Gábor, Bessenyei Ferenc, ^ Tolnay Klári, Tőkés Anna és í Olthy Magda játssza. Politechnikai kiállítás Vácott g g A váci júniusi vasárnapok ^ keretében a város általános és ^ középiskolás tanulóinak gya- £ korlati oktatását bemutató ki- í állítást rendeznek. A kiállítást y $ június 17-én, vasárnap délelőtt % negyed tizenkettőkor nyitják ^ meg ünnepélyes keretek között ^ a Báthory úti iskolában. t í Szeretlek kedvesem g ^ Június 23-án, szombaton es- te nyolc órai kezdettel Szeret- ^ lek kedvesem címmel vidám ^ énekes, zenés esztrádműsort ^ rendeznek a Csepel Autógyár ^ művelődési otthonában. Köz- ^reműködik: Neményi Lili, Fórnál Márta, Mikes Lilla, Hegeliét bemutató Holnap, pénteken kerül sor a Pest megyei Petőfi Színpad utolsó bemutatóira. Este fél nyolckor Gödöllőn Molnár Ferenc: Olympia című háromfel- vonásos vígjátékát mutatják be Földeák Róbert rendezésében. A címszerepet Táncsics Mária alakítja. A többi szereplő: Antal lla, Tóth Ha, Tárnái József, Vörös Tibor, Bihari Zoltán, Jámbor Zoltán és mások. Foton ugyancsak fél nyolc órai kezdettel Bo- goszlovszkij — Szolodár — Szenes — Zsoldos: Jobb, mint otthon című zenés vígjátékát Mint már korábban hírül adtuk, június végén és július elején rendezik meg a népművelés dolgozói idei nyári továbbképzését Vácott. A végleges programot kedden állították össze a megyei tanács művelődésügyi osztályának szakemberei. Bár az első előadások csak június 25-én. hétfőn hangzanak el, a tényleges továbbápzés — egy kisebb csoportnak — már 22-én megkezdődik. A járási népművelési felügyelők ugyanis három nappal korábban érkeznek, s psvütt látogatnak meg néhány községet, s a tapasztalatokat megvitatják. Többek között megismerkednek a Dunakeszi Járműjavító Vállalattal, adu- nabogdányi Úttörő Termelőszövetkezettel, a DCM-építke- j zéssel, a visegrádi ásatással, s \ néhány művelődési házzal. \ Június 25-én, hétfőn, két cső- g portban megkezdődik az ok- g tatás. Az egyik csoportban ta- g nulnak a függetlenített nép- g művelési dolgozók, mintegy öt- g vénén. Velük együtt tanul ^ negyven függetlenített könyv- ^ táros. A másik csoportot a na- ^ gyobb községek — ötezer la- ^ koson felüli — tiszteletdíjas g népművelési dolgozóinak 85 g fős tábora alkotja. A másik turnus július 2-án ^ kezdi a munkát. Itt közel két- g száz művészeti csoport — báb- g játszó, népi táncos, színjátszó | vezetője tanul majd. A to- ^ vábbképzés bentlakásos tánfo- g lyamon történik. £ dűs Éva, Bilicsi Tivadar, Varga László, valamint Szél Éva zenekara. Két kiállítás Pénteken, június 15-én délután tél hatkor a Csók István Galériában nyílik meg Búzás Árpád textiltervező, Kocsis j Béla belsőépítész és Papp Já- \ nos keramikus iparművészek ! kiállítása. Megnyitó beszédet mond Plesnivy Károly, a Magyar Képzőművészek Szövetségének titkára. — Hétfőn, június 18-án délután négy órakor az aszódi Petőfi Múzeumban nyílik meg a Pest megyei díszítőművészeti szakkörök kiállítása. Ünnepi beszédet mond Kiss Tibor Sándor, a Népi Iparművészeti Tanács titkára. avagy az üzemi háztá ji (Gerő Sándor rajza) Bővítik a régi arborétumokat Az erdőmémökök napi termelési feladataik megoldása mellett egyre nagyobb gondot fordítanak a hegyvidékeink szépségét szolgáló, a növekvő turistaforgalomnak megfelelő erdőtelepítések megszervezésére. Amellett, hogy szeretettel gondozzák a régi. értékes fagyűjteményeket, több helyütt hozzáláttak új arborétumok létesítéséhez is. Az Erdészeti Tudományos Intézet budakeszi telepén a kopárosokban meghonosítható fajokból fejlesztenek ki gyűj-* teményt. Június 25-én kezdődik a népművelési dolgozók nyári továbbképzése A FUSIZÓ
