Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-13 / 136. szám

nsr MEGYEI R 1962. JÚNIUS 13, SZERDA Kéz helyett kar helyett relé Mi leli az ígéretekből az Elbában? Nem valamiféle egészség- ügyi témáról van szó, mint ezt gyanítani lehetne a mű­anyagok, műszívek és műve­sék korában. Néhány hónap­pal ezelőtt egy alig hidegebb téli napon, mint amilyen az idei júniusban előfordul, ke­restem fel az Elko üzemet a törökbálinti Mechanikai Mű­vekben. Sokat emlegették, hogy itt saját ötletből, saját anyagi forrásokból új gépeket konstruálnak. A helyszínen még határozottabban rajzolód­tak ki viszonylag rövid ha­táridejű elképzelések. Ám bár_ milyen szívesen, s könnyen lelkesedik az ember, az álmo­kat mégiscsak óvatosan fogad­ja. Egy kicsit ilyennek tűnt a sok, fél év köré sorakozott végrehajtási program. Mit is akartak? Mielőtt választ adnánk, tisz­tázzuk, mi az az Elko, és mit végez. Rádiók, televíziókészülékek, tranzisztoros adóvevők, hír­adástechnikai berendezések dolgoznak elektrolikus kon­denzátorokkal. Szerepük felü­letesen fogalmazva az áram „kisimítása”, szűrése. Nos, olyan fontos rádiócikk lett az elko-ból, hogy a nagy értékű behozatal javát fel kellett váltani hazaival. Néhány év­vel ezelőtt a Mechanikai Mű­vek gondjaiba ajánlották, s megszületett az elektrolikus kondenzátorok gyártója, az Elko üzem. Nem állítja senki, hogy a kezdet idején sok szerencsé­vel járt a próbálkozás. Nem is olyan soká mégis az lett a legfőbb gond, hogy sok kelle­ne, s kevés van. A mennyiségi törekvéseknek, de a korsze­rűbb termelési módnak is megfelelt egy nagyarányú automatizálási program. Gyár­tás és szerelés egy csapásra megváltozik. Eddig érkeztek a műsza­kiak. A megvalósítás kapujá­ban állunk a fél évvel ez­előtti ígéretek szerint. így van-e? Mérnök terv — munkás gyakorlat A műhely közepén vasmar- kú robotgép. Gyomra mélyé­ről előbújik egy ember, a dró­tok és kapcsolók látszólagos furcsaságából. — Ha megnézné — meg is indíthatom. — Nagy örömmel. Helyei Ferenc géplakatos jól körülnéz, nem bújt-e meg más ember is a még eligazítandó alkatrészek között, aztán in­dít. Fönt, egy hatalmas kör­tartály fölött megindulnak a páncélököl formájú likacsos vasmarkok. Elől megnyílik az egyik, hogy majdan magába fogadhassa az alkatrészeket. Aztán bezárul, s lemerül a tar­tály első rekeszébe. Vele a többi bezárt marok is lebukik a következő rekeszekbe. — Marás, mosás, marás, mo­sás, ez az útja — így magya­ráz a harminc év körüli gép­lakatos. Mikor a marok kör­bejár, a végén kinyílik, s rá­szórja tartalmát a szárító szi­tacsúszdára. Az itt áramló me­leg levegő zárja a műveletet úgy, hogy már a száraz alkat­részek futnak tovább az ösz- szeáliitáshoz. — Ki szerkesztette? — Az üzemi mérnökök, És mi is, akik megcsináltuk. Részletrajzok nélkül dolgoz­tunk. Nem egy helyen kide­rült, hogy az elképzelés a Váci és haipongi iskola barátsága (Tudósítónk teleiónjelentése) Sokáig emlékezetes, ked­ves esemény színhelye volt kedden délután a vári Há­lnám Kait6 leányiskola. Ezen a napon fogadta ünnepélye­sen testvériskolájává a váci tanintézet a vietnami hai- poriigi G. számú leányiskolát. Az iskola úttörői feldíszí­tett kapuban fogadták _ az ünnepségre érkező vendége­ket Eljött Vácra Phan Thieu, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság nagykö­vete, valamint Nguyen Viet, a nagykövetség első titkára. Részt vett az ünnepségen. Bálint Sándor, a Művelő- j désiiigyi Minisztérium ősz- \ tályvezetője. Búzás István- [ né, a városi pártbizottság ■ titkára és Kiszely János, j a városi tanács vb-elinöke is. \ A tornateremben sorako-: zott fel a Szilágyi Erzsé-: bet úttörőcsapat díszszáza-: da. A magyar himnusz el-: hangzása után Tóth 1st-! vánné igazgató nyitotta: meg az ünnepséget. ! Nagy taps üdvözölte Pham \ Thieu elvtársat, aki beszé-; dében hangsúlyozta, hogy a ; kőt iskola barátsága — úgy; mint a két nép barátsága; — erős és szilárd, mert a j ■ppoletáregysörre épült. El- j mondta, hogy országának j elnöke nagyon szereti a gye- > rekeket és a vietnami gye-; rekek is nagyon szeretik őt.j Köszönetét mondott a szép j ünnepség megrendezéséért. A ; vári és a haicongi iskolák,; valamint a ma gyar és a viet-; nami népek barátságának j éltetésével fejezte be sza-; vait. ; Ezután Tóth Istvánná rö- ! videin ismertette az iskola i és Vác város történetét és í a vietnami nép hősies har-: cad-t. A nagykövet díszes £ "ázat ajándékozott az isko-! 'árnak a váci pajtások pe- j dig átmyúitctláfk 980 tanuló- J ■ársrjk képviseletében a tá- í voli testvéri iskolának szóló J ajándékokat. Az ünnepség második ré-d ízében az iskola énekkara, d irodalmi szakköre — A né- \ pék barátsága címmel — változatos műsort mutatott be. Végül a vendégek meg­tekintették a tanulók készi- munka-kááililtásált és a viet­nami nép életét, munkássá­gát bemutató" fényképsoroza­tot Vác és. Haipong több ezer kilométerre van egymástói. Kedden délután a béke és barátság gondolata mégis kö­zelebb hozita és összefűzte láthatatlan tartós szálakkal a két testvéri iskola tanuló­ifjúságát. (p. r.) gyakorlatban rosszul szuperál. A legjobb háznál is‘előfordul ilyesmi. Mi persze „csönget­tünk”. . — S jött a segítség. — Jól néznénk ki, ha mindig erre várnánk. Neki­láttunk, s aztán bemutattuk, hogy így meg így változtat­tunk. Végre is nem vagyunk idegenek, s érdekeink sem különböznek. Ha automata kell, megcsináljuk. De úgy. hogy senki ne szidhassa a körmünket. Zárni a sor Kiváló munka! Sok ötlet és praktikum. Épp elég fej­törést adhatott megvalósítása. Ám ott a folytatás is. A für­dő a szennyeződéstől tisztítja meg az elektrolitikus blokkok alkatrészeit. Az automata per­metezőgép a fémházat zárja rá az elkészített belső rész­re. Mindezt megelőzően pe­dig a már ponyva alatt vá­rakozó kész szerelőszalag szállítja majd az összeál­lító női kezekhez. — Szép munka ez is — veszi át a kalauzolást Buko- venszky Lajos beruházási cso­portvezető. — Nem a közis­mert, egyszerű gumitransz- portőrről van itt szó. A 17 munkahelyes szalagot há­romfelé választják hossz­irányban. Jobbról-balról az egyes szerelőknek szóló anyag utazik. Minden szerelő ülő­helynél mágneses kar, egy- egy relé' húzza le a szalagról a szerelő asztalkájára a kül­deményeket. A kész blokkok a szalag közepén indulnak to­vább. Néhány hét választ el at­tól, hogy mindezt üzem köz­ben láthassuk. Dicséri a ter­vezés és, végrehajtás prog­ramszerűségét, s a TMK-mű- hely. szívvel, lélekkel végzett munkáját. Mit kamatozik mindez a gyártásnál? Növeli a gyártható konden­zátorok számát. Minőségi ja­vulás, legalább félszázalékos selejtcsökskenés várható, amely egymagában 30 000 fo­rintot jelent évenként. A nyugodtabb, kevés fizikai munkával járó szerelési fo­lyamat ugyanakkor kevesebb munkaerőt igényel. A Mechanikai Művek mér­nök-, munkasgaraaja teljesí­tette ígéretét, de már újabb tervek és építés alatt álló gépek sorakoznak a saját erőből megvalósítandó auto­matizálás szolgálatában. X. Cy. Változatlan feltételekkel július elsején kezdődnek az 1963. évi állathizlalási szerződéskötések Érvényben maradnak az alacsonyabb súlyhatárok, megújítják a takarmány­juttatási és a töríesztéses süsdőkoca-akciót Az ez évi átadásra történő állathizlalási szerződéskötések országosan jó eredményeket hoztak, ami azt bizonyítja, hogy a szerződési feltételek megfelelnek mind a termelő­szövetkezeték, mind pedig a háztáji és egyéni gazdaságok érdekeinek. Ezért a kormány olyan határozatot hozott, amely szerint az 1963. évi átadásra tör­ténő állathizlalási szerző­déskötéseket ez év július elsejével változatlan felté­telek mellett kell megin­dítani. A sertéshizlalási szerződé­seknél — a korábbi évekhez képest — kedvezőbb feltétel, hogy az 1962. évre megállapí­tott alsó súlyhatárokat a jövő évre is érvényben tartják. így a hús- és húsjellegű sertések átvételi alsó súlyhatára 1963- ban is 100 kiló, a zsír- és zsír- jellegű sertéseké pedig 120 küó lesz. Ugyanakkor változat­lanul érvényben maradnak az eddig alkalmazott vételárak. Rablással végződött a kedélyes poharazgatás Búcsú volt Ceglédbercelen május 20-án. Aznap éjféltájt a vasúti megálló melletti kocs­mában iddogált Lőrincz György, dánszentmiklósi lakos. Egyszerre csak arra lett fi­gyelmes, hogy két fiatalember nagy buzgón szereli le az aj­tó előtt hagyott kerékpárjáról a lámpát és a dinamót. Ki­szólt nekik, hogy ne tegyék, nem az övék. Azután behívta őket a kocsmába, s megitta velük a békepo­harat, magyarán mondva: fizetett ne­kik egy-egy pohárral. A két fiatalember eközben észrevet­te. hogy Lőrincznek van pén­ze a bukszájában. Tovább ba­rátkoztak hát vele. s felaján­lották, hogy elkísérik, mert úgyis arra vezet az ő útjuk is. Hármasban együtt indultak el hazafelé. A két ismeretlen egyikének volt kerékpárja, az azzál karikázott, a másik pe­dig Lőrincz kerékpárját haj­totta, s felvette annak a vázá­ra utasként Lőrinczet. A vas­úti sorompónál, megbeszélt jelre, ledcníiííték Lőrinczet a földre, ráugrottak és agy- ba-főbe verték. Miután az eszméletét vesztet­te, kiforgatták a zsebeit, el­szedték a pénzét, s leszereltek kerékpárjáról a lámpái és a dinamót. Időközben Lőrincz magához tért. s hallotta, amint az a kettő egymás között arrói tanakodik, hogy „el kellene őt intézni”. Erre hirtelen felug­rott és a sötétség leple alatt elmenekült. A ceglédi rendőrkapitányság nyomozása eredményre veze- ( tett. A tetteseket. Túri János | 26 éves albertirsai segédmun- | kást és D. J. albertirsai fiatal- ( korút elfogták. A házkutatás során megtalálták náluk a ke­rékpárlámpát és dinamót. Rablással párosult ember­ölés kísérletének bűntette mi­att mindkettőt letartóztatták. (f. a.) Az alapáron kívül a termelő- szövetkezetek továbbra is megkapják a nagyüzemi felárat és a rövidlejáratú hitelt, a háztáji és az egyé­ni gazdaságoknak pedig ál­lami áron sertésenként 1,5 mázsa abraktakarmányt, valamint az eddigi összegben készpénzelőleget bocsátanak rendelkezésére. A háztáji és az egyéni gazdaságok részére a jövőben is fenntartják a süldő­koca kihelyezési akciót, amely szerint a hitelben kapott koca árát annak szaporulatából tör­leszthetik le. Változatlanul le­het szerződést kötni vemhes koca tartására és süldőneve­lésre. Általában változatlanok a szerződéses marhahizlalás, va­lamint az alacsonyabb súlyú, szerződéses növendékmarha- nevelés feltételei is, a különb­ség csupán annyi, hogy — a növendékmarhák esetében — most már zömmel 160 kilón felüli állatok átadására kötnek szerződést. (MTI) AUGUSZTUSBAN BEFEJEZIK Jól halad a Kistarcsai Fésűsfonó rekonstrukciója Ez év elejéin kezdték meg a Kistarcsai Fésűsfonó át­alakítási, felújítási munkála­tait. A tervek szerint a régi, meglehetősen korszerűtlen üzemből kiváló liatásfóikkal dolgozó modern • fonoda lesz. Már hónapok óta folynak az előkészületek, s jó ideje olasz munkások irányítják a tő­lük vásárolt gépek felszere­lését. Kistarcsáról örömmel jelentik, hogy amíg az olasz vezető szerelők elképzelése szerint legalább két hóna­pot vett volna igénybe egy- egy új kéríoló rendszer fel­szerelése, addig ezt a prog­ramot húsz napra sikerült le­rövidíteni. Ma, vagy hol­nap megkezdik a próbaüze­meltetést. Ezután látnak hoz­zá a második hasonló gépcso­port felállításához. Ezt meg­előzően azonban le kell sze­relni a régi gépeket. Egy résziét a Magyar Gyapjú fonó kapja, más részét a Ki.s tár­csái Fésűsfonóban használ­ják fel. Akad olyan gép is, amelyet kiselejteznek. A le­szerelés tíz napot vesz igény­be. Ezt követően alapozás, ká­belek lefektetése és padló- burkolás az építők prog­ramja. Ha mindez megvan, akkor kerülnek helyükre az új gépek. Július közepére ez a sor is működőképes lesz. Az említett munkákkal pár­huzamosan felújítják a lég­nedvesítő berendezést, s új világítótesteket szerelnek fel. Háromszorosára nő az üze­mi lámpák fényereje. Átala­kítják a festődét is. Csatorná­zás, padlóburkolás, és az új festőgép felállítása lesz a sorrend. A nagy munkák ellenére az üzemmenet za­vartalan. Uj munkásokat kell felvenni, mert a harmadik negyedévben napi 1600 ki­logrammal nő a merinó fonal termelés. Ez a szám később tovább növekszik. A huszon­hétmilliós rekonstrukcióval augusztus 20-ra készülnek el. Csónakok szárazon - hajók vízen ,,Szárnyasok“ a Dunai Hajógyárban úgynevezett hordszárnyas vízi- járművekkel. A hosszas kísér­letezés eiső nemzetközi ered- v menye a tavaly megrendezett londoni kiállítás volt. Itt a vá- . d ciak csónakja volt az egyet- l^len hordszárnyas konstrukció. . á, Gyorsan sikert is aratott. Néhány hónappal a kiállítás £ után már készülnek a szárnyas ’ j csónakok, nyugati megrende­ld lésre. Augusztusra ötven hord­'d; szárnyas csónaktestet építenek ■'/ a Dunai Hajógyárban. Motor- i d xal a rendelők szerelik fei a ■ d magyar konstmkeiot. d Hírt'adtunk arról is, hogy d nemsokára hasonló elven ala- d puló, vízibusz nagyságú fhord- d szárnyas járművek gyártását d is elkezdik Vácott. Az első új d típusú kishajó a jövő év ele- d jén készül eh A test megépí- d tésével kapcsolatban a csó- d nakkal folytatott kísérletek d már megfelelő támpontot nyúj- d tanak.’ Nagyobb gondot jelent d a megfelelő motor alkalmazá- d sa. A hajónak ugyanis nagy d erőt kell kifejteni althoz, hogy d kiemelketílhessák a vízből, s az d aljára hegesztett szárnyakon d csússzon tovább, d A gyár udvarán 150 szemé- d lyes trópusi kishajót építenek, d Valamennyi munkálatát a szá- drazon akarják elvé: ezni. Ez % utóbbi módszer olcsóbb, gazda- dságosabb, mert a vízi szereiés- dhez 3—4 kilométer távolságra d kell szállítani az anyagokat, d Ugyanezt az utat teszik meg d sokszor a szerelők is. A szára- J zon megépített és berendezett ; 150 személyes kishajó még d nem oíyan súlyos, hogy azt a ; szokásos módon, kerekeken ne d juttathatnák el a Duna part- ; jára. hogy ott aztán vízre bo- jcsássák. A 150 személyes tró- ! pusi vízibusz ugyancsak jú- änius végére készül el. Ember lett belőle! A halálos ágynál tett fogad­kozás -mit sem ért. Mint az árut, úgy adták tovább, pén­zért. Két nap múlva már egy istállóban aludt. Gubacsi gaz­da és családja harminc hol­dat művelt. Gazdasági cse­lédjük a mindössze tízéves kisfiú. Eddig sem fürösztöt- ték tejben-vajban, de a kutya élet most kezdődött. Télen- nyáron az istállóban lakott, tehenet, disznót legeltetett. Még azt a kevés ruhát is el­adták róla, amit a menhely- től kapott. Reggelire cikória­kávét, napközben sós-paprikás kenyeret kapott. Az öt év alatt, amit ott töltött, nem volt cipő a lábán. Télire odaadták az asszony rossz papucsát, járjon abban. A nagy számkivetettségben szin­te elfelejtett még beszélni iS . ;: Azi sem tudta, hogy a háború vége milyen változást hozott az emberek életébe. Az övé változatlan maradt. Ebből az időből arra emlékszik leg­jobban, hogy egyszer lopás miatt véresre verték. Végtelen vágyódott a zsír után. Megles­te, hogy a házban hol tartják, s kanálszám ette. Ekkor már 1947-et írtak. A falu párttitkára hírét vette a nyomorult sorban élő gyerek­nek. Tizenihat éves volt, ángol- kóros. Nem látszott többnek tíznél. Testileg, szellemileg visszamaradt. Hogy szem előtt legyen, falubeli családhoz ad­ták. Jó emberek voltak, csak nagyon szegények. Öt sovány esztendő után itt evett újra húst. Belebetagedett. Aztán elölről kezdte az iskolát. Hi­básan, selypítve beszélt, de a jó tanítónő minden szépen -ki­mondott szóért cukorral jutal­mazta. Aztán megalakult' a tanács és az vette kezébe Rácz Laci sorsát. Megkérdezték, akar-e szakmát tanulni. Az ácsmes­terséget választotta. Ceglédre vitték, az iparitanuló-intézet­Több ízben beszámoltunk ar­ról, hogy a Dunai Hajógyár­ban kísérleteket folytatnak az c,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ be. Első éjjel a földön kupor­gott. Nem ismerte a vetett ágyat. Mikor az EPGSZ-szer- vezetben először látott filmve­títést. a pad alá bújt, félt, hogy a tank eltapossa. Három év után felszabadult. Nyomban visszament Fülöp- szállásra. Felkereste azokat, akiknél olyan sokat szenve­dett. Nem ismerték meg, hi­szen a félvad korcsból derék ember lett. Munkahelyén a DlSZ-szer- vezet tisztiiskolára javasolta, de ő inkább a rendőrséget vá­lasztotta. 1951-ben öltötte fel az egyenruhát, s azóta sem lett hűtlen hozzá. Báckevére helyezték. Élete szakadatlan tanulás. Különböző tanfolyamok, isko­lák követik egymást. S mégis úigy érzi, mindez/ kevés. Ta­nulni, tudni akar. Hiszen olyan: sokat kell pótolnia — hajtó- : igatja. Munkahelyért és a köz-! ségben ismerik, becsülik őt. öt i évvel ezelőtt megnősült. Szép! kis otthonából már csak a na-! gyón várt gyerek hiányzik.! Akkor ő lesz a legboldogabb! ember. ; S amikor szolgálat után aj jól végzett munka örömévelj hazafelé ballag Ráckeve macs-J kaköves utcáin, felrémlik élőt- j te az a hajdan? kékref agyott j lábú vadóc. akiből az új tár- j sadalom faragott teljes értékűd embert. d Komáromi Magda '' c.m\\\\m\v\v I Rác? Lászlóról igazán nem ; lehet azt mondani, hogy har- ; mincegy évvel ezelőtt pely­hes fészekbe tette le a gólya. : Egy fülöpszállási parasztház ; kiskapujában, újságpapírba ; csomagolva találták. A pa­píron tintaceruzával a neve. : Több semmi. Egy asszony megsajnálta a didergő porom tyot, a magáé mellé, bölcső- ; be fektette. Ott tartotta mindadaddig, amíg anyatejjel nevelhette. Sajnálta a göm­bölyű kisfiút, de végre meg kellett válnia tőle, mert a szegénység nagy úr. S a magáénak is alig tudott enni adni. , Ekkor az árvaszék keresett neki helyet. Viruló fiatal- asszony fogadta magához, akinek pénzre és nem gyei rekre volt szüksége. Úgy is bánt vele. Hagyta, ténferég- jen kedve szerint. Laci egy­szer késsel majd levágta a kezét. Ma is látszik a széles, mély forradás rajta. Nem ta­nította a tisztaságra. Nevelés helyett verést kapott, meg kötelet a derekára. Az asz- szony azon engedte le az öreg kútba, hadd mossa a víz. A szomszédok sokallták meg az embertelen bánásmódot. Fel­jelentésük nyomán egy idős asszonyhoz került. Az még iskolába is beíratta. Csak­hogy a jó élet nem sókáig tartott. A néni meghalt, s a gyereket rokonaira hagyta. Megkérte őket szép szóval, viseljék gondját az árvá­nak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom