Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

1962. MÁJUS 24, CSÜTÖRTÖK res T ULGYF.I 3 Száz új tennivaló kínálja maßt Van, aki nehezen érii meg — Fel kelleti fedezni — így könnyebb a munka Kell-e hallgatni az elnök hibáj áről ? Pákozd Zoltánnal, a zsám- béki Űj Élet Termelőszövet­kezet elnökével a minap a szarvasmarhák, a juhok, a ba­romfiak között jártunk. Köz­ben, míg a tisztán, gondosan tartott állatokat dicsértem — faggattam: igaz-e, hogy elvá­gyik a gazdaságból? Miért ju­tott ilyen képtelenség az eszé­be? Először nehezen válaszolt az elnök. Megkísérelt kitérni a nyilatkozat elől. Végül még­is kimondta, ami fáj. — Sokszor úgy néz ki, hiába minden igyekezet. Akadnak, akik nehezen értik: mi az ő igazi érdekük. Hadakozna!«, a beruházások ellen, osztanának ki mindent. Olykor olyan hév­vel küzdenek saját érdekük el­len, mintha valaki bántani akarná őket. Azután van né­hány olyan tagunk is, aki hú­zódozik a munkától, de élen­jár a hangulatkeltésben. Ilyen­kor heveskedem én, és fog el a vágy, valami könnyebb mun­ka után. Amíg Pákozd Zoltán beszélt, az egyik építkezéshez értünk. Azt mondja: — Míg ez a borjúnevelő el nem készül, addig azért ma­radok. Mind a ketten nevetünk. Hiszen, amióta Pákozd Zol­tán elnöke ennek a szövetke­zetnek, mindig százával akad, amit „éppen” fel akar építeni. És ő is tudja: hiába lesz kész a borjúnevelő, következő ötle­te megintcsak a gazdasághoz szögezi. Ez az akarat hajtja, lendíti előbbre a közöst. Élte­ti a tevékeny, szorgalmas tag­ságot és a vezetőséget is. Másfél évvel ezelőtt cikket cikk követett az újságban: mi­lyen szép. fejlődő gazdaság ez a zsámbéki! És most másfél év után ismét fel kellett fedez­nem. Fel kellett fedeznem, mert már a régiből alig talál­tam' valamicskét? Az üfott-ko- pot* tsz-iroda helyén kultúr- ház épült. Mellette az új iro­da —, akár egy városi! És mennyi istálló, sertésfiaztató. Csak az elmúlt esztendőben 619 ezer forintot ruháztak be építkezésre. Majdnem 760 ezer forintot gépekre, 24 ezret ál­latra és 178 ezer forintot egyéb felszerelésre, berendezésre! Tavaly hatvanezer csirkét adtak el az államnak. Most éppen tizenkétezer csirkét, 1600 tojót nevelnek. Pulyká­juk, nyolcvan tehenük, 160 szarvasmarhájuk, ezer juhuk, sertésük vívja ki valamennyi látogató lelkes csodálatát. Természetesen az állatok sem csak úgy egyszerűen „vannak”. A szarvasmarhákat önitatásos módszerrel tartják és még a baromfiaknál is bevezették az önetetó és önitató ellátást. Nincs olyan kicsiny istállójuk vagy óljuk, amely­ben ne lenne villany, víz! Még a sertések is önetetőböl laknak jól. , Az ember munkáját állan­dóan könnyítik. A csibék táp­szerét nem nehéz kannák fá­rasztó hordásával, hanem könnyű tolókocsival szállít­ják. Csillék helyettesítik az időfecsérlő vasvillákat a szarvasmarhák takarmányo­zásánál. Egy fejőgép éra 18 ezer forint. Nekik már kettő van belőle! Van mivel kérkedniük kinn a határban is. Minden talpa­latnyi földet gondosan mű­veltek meg. Szépen' fejlőd­nek a kicsiny barackfák is. S bár most már az időjá­rás is megtette a magáét, az eredmények mégsem ma­guktól születtek. Az elnök és a brigádvezetőik végnélkül diktálnák a neveket: kik azok, akik dicséretet érde­melnek, hiszen sokak nevé­hez fűződik a nagy válto­zás. Sértődöttek, amikor ab­bahagyom a jegyzést: nincs annyi hely az újságban hogy mindenkit megemlítsünk?" Lehetetten. ..azonban Diny- nyés és Majoros Lászlóné- ról, Dobos Sándóméról hall­gatni. Nem is a 85 százalé­kos baromfikeltetés miatt! Gyűlések százain fejezi ki népünk együttérzését a gyarmati rabságban sínylődő népekkel Gyorsan fogynak a szolidaritási bélyegek — Pedig az is nagy szó. In- f kább azért, hogy „berendez- ^ kedtek” a keltetőknél. Tán | tíznél is több kép a falon, függöny az ablakon, virág az asztalon. Mintha kószobába tévedne az ember. ^ Akik otthonná varázsolják ^ munkahelyüket, azok már azt ^ is kifejezik ezzel: többet je- £ lent számukra egyszerű mun- kabelynél. ^ Berecz Mihályné. Bihari ^ József né is a baromfiaknál 4 dolgozik. Mit is mondhat- í nánk róluk? Saját számító- í suk szerint is megkeresik a ? havi 2200 forintot. Horváth ^ Antalné 20 évig dolgozott a ^ Budakalászi Textilgyárban, Abbahagyta a bejárást: nem ^ érdemes. Itt többet keres. A 2 növénytermesztésben Monoki j Endrénét, idősebb Nagy 1st- ^ vánnét, idősebb és fiatalabb 'f Szaniszló Mártonnét emle-;; getik és Sándor Erzsit, áld- ^ nek például 340 munkaegysé- £ ge volt az elmúlt esztendő- á ben. Kocsi István juhász neve ki ne maradjon! — figyel­meztettek többen is. Juhász létére vállialta a juhok mes­terséges megtermékenyítését, 130 százalékos lett a szapo­rulat! A határban pedig Ká­sa Endre, Szűcs Ferenc, Berkó József, Búzái János munkája nélkül bizony nem nőnének olyan sokatigérően a növények. Tavaly 30 forintot osztot­tak munkaegységenként. Idén 32 forintot terveznek. Emel­lett fél millió hitelt tör- lesztenek majd le. Három év alatt 150 hold gyümölcsöst telepítenek, istállót emelnek. Mindig akad valami, ami A képen: „Lezginka” dagesztáni tánc (MTI foto: Bartal Ferenc' íelv.) Á\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\^^^ Paraffinos oldatba mártott szőlővesszők Mezőgazdasági találmány az ipari vásáron nem hagy nyugtot az embereknek. Mert ahol Pákozd Zoltán az elnök és ahol a tsz-tagság: is magízlel­te a gyors gyarapodás jó ízét, nem egykönnyen fékeznék a tempót. Tugyi Pál. Márta Károly, Monoki és Menyhárt elvtársak mondották: — Bizony , sokszor bírál- gatjuík az elnök nyers mo­dorát, ostorozzuk hirtelen­ségét — de csak úgy, hogy el ne veszítse a kedvét. Mert igaz, hogy sok farigcsáilmi való van a természetén, de szakmai tudása, örök tü­relmetlensége nélkül nehéz lenne ebben a gazdaságban. Sági Ágnes Új kozmetikai szer az uborkatej A Budapesti Illatszer- és Kozmetikai Vállalat kutató­laboratóriumában új kozmeti­kai szer. az uborkatej gyártá­sának kísérleteit fejezték be. Az arcbőrt frissé, rugalmassá varázsoló szer alapanyaga mi­relité uborka volt. s nyáron^ megkezdik az új szer gyártá­sát friss érésű uborkából is. (MTI) A Budapesti Ipari Vásár újítási és találmányi bemuta­tóján az idén egy mezőgazda­sági jellegű találmány is he­lyet kapott. A paraffinemulzió alkalmazását a szőlőszaporító- anyag előállításánál azért is­mertetik, mert az alkalmazott új módszer iránt nagy az érdeklődés a külföldi szakemberek körében is. Az új eljárás egy kiváló biológus és két vegyészmér­nök közös munkájának ered­ménye. Dr. Eifert József, a Balatonboglári Állami Gazda­ság laboratóriumának vezető­je ugyanis a Gumiipari Kuta­tó Intézet két kutatójának, dr. JBartha Zoltánnak és Ko- vácsné Juhász Margitnak, se­gítségével kísérletezte ki azt a legmegfelelőbb paraffinos bevonatot, amelynek alkalmazásával a szőlőszaporító anyag ter­Tudásaink külföldön E héten számos magyar tu­dós tartózkodik külföldön. Sza­bó Imre akadémikus, az Aka­démia főtitkárhelyettese, a Né­met Tudományos Akadémia meghívására egy hetet tölt Berliniben, ahol megbeszélése­ket folytat és előadást tart. Táxczy-Hornoch Antal akadé­mikus, Egyed László levelező tag, líomorócli Lajos egyetemi tanár, Pécsi Márton docens és Ba-rta György, a műszaki tu­dományok doktora Lipcsében részt vesznek a földkéreg újabb, mozgásairól rendezett szimpóziumon. Sebaj1- Géza akadémikus. Szabó Zoltán le­velező tag. SoljTnosi Frigyes kandidátus és Székely György adjunktus Berlinben a katalí- ziskutatásról szóló kollokviu­mon képviselik a magyar ve­gyészéket. Szigeti György aka­démikus Bukarestben román tudósokkal közös kutatásokról folytat megbeszéléseket. Ub- rizsy Gábor, a mezőgazdasági tudományok doktora és Pagony eV'VVV'V'WWVWWWX.'VWYW’ Hubert, a biológiai tudományok kandidátusa a kelet-németor- szágii Bberswaldeban nemzet­közi növényvédelmi szimpóziu­mon, Balogh Ferenc kandidá­tus és Szendrődi Zoltán tanár­segéd pedig Berlinben a nőgyó­gyászati rákokról szóló szimpó­ziumon vesz részt. Szilágyi Já­nos György múzeumi osztályve­zető három hónapot tölt Olasz­országban és Görögországban. Tanúimányútján anyagot gyűjt a Nemzetközi Akadémiai Unió Corpus vasorum anti quorum címmel készülő kiadványához. (MTI) melésnél mellőzni lehet a hagyományos bakhátas dugványozást. A három évi kísérletezés után kidolgozott új módszer szerint az oltványokat a paraffinos oldatba mártják, ami meg­akadályozza a szőlővesszők kiszáradását. Mivel a bakhát- készítés, kézi gyömlálás és szétbontás így elmarad, hat holdanként és körül­belül százezer dugványon­ként 4060 forintot takarí­tanak meg. Emellett — az eddigi tapasz­talatok szerint — az eredési százalék is lényegesen janid. Az üzemi kísérletek tavaly kezdődtek, amikor hárommil­lió vesszőt gyökereztettek az új módszerrel, az idén pedig már 23 mil­lió vesszőt mártottak meg a paraffinos folyadékban. A magyar feltalálók által ki­dolgozott új eljárás nagy­mértékben elősegíti az ötéves szőlőtelepítési tervhez szüksé­ges szaporítóanyag előállítá­sát. (MTI) Földrajzból és becsületből - elégtelen bályaival ugyanis újra meg újra összeütközésbe kerül, s most, amikor lebukott, föld­rajzból is megbukott. Legutóbb e hó 11-én Aszó­don vétett a törvény ellen. Ezen a napon, az esti órák­ban gondolt egyet, s kibontot­ta Hegedűs Pálék házának te­lteiét. Azután bemászott a la- \ kásukba, összelopkodta az \ élelmiszereiket, majd zsebre- \ vágta a lakás bent talált kul- j csalt, s mint aki jól végezte ■ dolgát, angolosan távozott. i Akkor még nem gondolta, i hogy „nagyvonalú” terveivel \ nem az áhított, messzi célhoz, i hanem a helybeli rendőrség j fogdájába jut el. A fiatalem- i bér tudniillik Indiába akart i szökni. Ámde annak idején : nem figyelt a földrajzórákon sem, s így ‘abban a tévhitben ringatódzott, hogy Románián át egyenest Indiába disszidál­hat. Ez persze nemcsak föld­rajzi okokból nem sikerült neki, hanem azért sem, mert a határőrség a határnál nya- koncsípte. Nyakoncsípte és legutóbbi bűntettének színhe­lyére szépen visszaszállította. Szarvas Imre most azután a rendőrség őrizetében elmél­kedhet afelett, hogy merre van India, s főleg, hogy nem okosabb dolog-e a bűnözés helyett a becsületes munkából megélni..; (f. a.) Szarvas Imre húszéves, de már büntetett előéletű fiatal­ember, alighanem rossz tanu­ló volt az iskolában. Különö­sen, ami az erkölcsi normák és a földrajzi ismeretele elsa.- játítását illeti. A társadalom írott és íratlan erkölcsi sza­* I példájuk győzött meg a vér- í adás fontosságáról, hanem j olyanok is, mint ifjú Csóka j Gábor, aki három gyermek j apja, s így .indokolja nemes- elhatározását: — Gondolom, nekem is szí- ; vesebben adnak majd vért, ha j netán szükségem lesz rá! Bohus Péter raktáros rövi-! den csak ennyit mond: — Az ember szívesen segít \ azokon, akik rászorulnak. S olyan is akad, aki fél,; mint Kohuth Mária. — Ügy félek — mondja —, j még sohasem adtam vért, s J talán nem is felelek meg, mert úgy érzem, kevés a vérem, \ gyakran fázom. — Mégis, miért jelentkezett? \ — Csak nem képzeli, hogy éppen most maradok ki a töb- £ biek közül. í Lehet, hogy nem mindany- \ nyian jutottak túl az előzetes ^ vizsgálaton, mégis vatameny- ^ nyien jelesre vizsgáztak em- < berségből. « Farkas István á EMBERSÉGBŐL: JELES — Miért? Megannyi válasz a kérdés­re, de a lényege valamennyi­nek azonos: életet akarnak menteni. Ki ezért, ki azért. — Az én kislányom sem maradt volna életben annak idején, ha nem lett volna kéz­nél egy véradó. Kiderült, hogy a kút vizéből ciánmérgezést kapott. Stibló Jánosáénak négy gyermeke van. Öt kilencéves kisfia esete késztette az ön­kéntes véradásra. — Koraszülött volt a kicsi — mondja —, vérre volt szük­sége az életben maradáshoz. A saját véremet adtam neki. Ta­lán nem kell különösebben bi­zonygatni, hogy milyen öröm látni az azóta erőssé csepere­dett lurkót. Miért ne legyen még több koraszülöttből erős, ép ember?! Persze, nemcsak olyanok jelentkeztek, akiket személyes magára a figyelmet. Rajta két szív, a felsőből vér cseppen az alsóba, amelyből félig hi­ányzik az éltető folyadék, a két szív mellett örömet, de­rűt sugárzó gyermekarc. Ki­fejező szimbólum. A Magyar Vöröskereszt ön­kéntes véradásra szólítja fel az embereket. S az emberek ez­rei városon és falun egyaránt a világ legtermészetesebb dol­gaként tartják karjukat a vizsgálóorvos elé és ha meg­felelnek a követelményeknek, szívesen juttatnak valamit ab­ba a sok-sok életet megmentő nagy véráramba. A Dl ósdi Csapágygyárban is már az első napon százak jelentkeztek a felhívásra. A szereidében például Koncz László művezető írta alá első­nek a jelentkezést dokumentá­ló ívet. És a műhelyben min­denki követte a példáját. Május végéig — a szolida­ritási hónap befejezéséig — Budapesten és vidéken foly­tatódnak a béketalálkozók és szolidaritási gyűlések. Az országos akció kiemel­kedő eseményének Ígérke­zik a Magyar Partizán Szövetség és a Honvédel­mi Minisztérium rendezé­sében sorra kerülő műso­ros est, amelyet május 30-án, a Magyrar Néphad­sereg Központi Klubjá­ban rendeznek. Az est egész bevételét a függetlenségükért harcoló né­pek megsegítésére fordítják. t f y ; Élesen rikolt a mentőautó j szirénája. Gyalogosok, gépko- £ esik sietve engednek utat. A í lámpa sárgára vált. Éles ka- í nyár. Csikorog a fék és a ke- í rekek. A kórházkapu nyitva. £ Szakavatott kezek fogják a 2 hordagyat. A műtő előkészít- J ve. Az orvos talpig fehérben, J sterilizált kezét félmagasan tartja maga előtt. A műszer- ^ halmaz csillog a reflektor va- ^ kító fényében. j — Közlekedési baleset. Vér- ^ átömlesztésre van szükség — ^ közli a mentőorvos. ^ Nővérek serénykednek, s az ^ orvos keze nyomán lassan ^ megindul az életet mentő- vér ^ a megapadt erekbe. ^ Szinte naponta ismétlődik i ugyanez, az életet mentő vér f, mégis kiapadhatatlanul fo- ^ lyik. Kié? Kiké ez a vér? íj Nagyon ritkán esik szó róluk. Igaz, nem is igénylik a ho­zsannát, hisz nem azért nyújt­ják karjukat a vérvételnél, j! Manapság ismét országszer- ^ te, természetesen a mi me- '■ gyénkben is, új plakát vonja Rövidesen véget ér a füg­getlenségükért küzdő népek megsegítésére indított orszá­gos méretű szolidaritási akció. A nagyszabású kampány ed­digi eredményei egyértelműen tanúsítják, hogy népünk mély­ségesen együtt érez 'Afrika és Ázsia elnyomott népeivel. Át- érzi a gyarmati rabságban sínylődő népek súlyos helyze­tét, s erkölcsileg és anyagilag támogatja függetlenségi tö­rekvéseiket. A magyar szolidaritási bi­zottság címére naponta újabb és újabb felajánlá­si összegek érkeznek, s a tömegszervezetek jelenté­se szerint a gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, hivatalok és in­tézmények dolgozói tömegesen Vásárolják az 1—3 forintos címletű szolidaritási bélyege­ket. A szolidaritási hónap eddig eltelt szakaszában több száz nagysikerű szolidaritási gyű­lést, baráti összejövetelt ren­deztek a városokban és a fal­vakban. i Sok helyütt műsoros össze­jövetelt tartanak az elnyomott népek iránti szolidaritás je­gyében, s ezeknek bevételeit a szolidaritási, bizottsághoz juttatják el. ÉPÍTTETŐK FIGYELEM ! Bontásból származó ajtók, ablakok és egyéb építési anyagok olcsón beszerezhe­tők. Bővebb felvilágosítás \ és megtekintés: Vác, Lőwy S. u. 16. sz. alatti telepen I A LEZGINKA BUDAPESTEN ^ A Dagesztán „Lezginka" Állami Táncegyüttes bemutató előadása a budapesti Erkel Sztn- £ házban. Művészeti vezető: T. Israjlov. az ÓSZSZK érdemes művésze, a DASZSZK nép­< művésze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom